Pesti Hírlap, 1929. május (59. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

A közös szövetségi szerződés jön létre a kisantant-államok között. Belgrád, ápr. -20. (.A Pesti Hírlap tudósítójánál, távirata.) A Pravda jelenti Géniből, hogy május 20-án, a kisantant belgrádi konferenciáján, a kisantant három állama között egységes, közös szövetségi szerződés fog létrejönni. Ugyanakkor a konferencia határozni fog Görögországnak a kisantantba való belépéséről. Mint a Pesti Hírlap tudósítója értesül, már régóta folynak tárgyalások arról, hogy a kisantant államait összekapcsoló különszerződések helyébe egyetlen közös szövetségi szerződés lépjen. Ez a törekvés azonban eddig nem járt eredménnyel, mert mindegyik államnak ebben a közös szerződésben oly kötelezettségeket is kellene vállalni, amelyek túlmennek a saját, érdekeim. Hivatalosan ezzel kapcsolatban, még csupán annyit közöltek, hogy a fennálló szerződések közül a belkonferencián meg fogják, nos^'/nbbiiniíi ázó- j- ka yök ez év júniusába’- ' ' ■- a iiirt,, •ö szög belép o k’ Ughivav.,,, , ■ nem oá■ -JC Tirana, Angola — egy-egy támaszpontja annak az olasz politikának, amely bámulatos aktivitással igyekszik Olaszország számára megszerezni azt, ami mint délkeleti nagyhatalomnak minden más nagyhatalmat megelőzően természetes jussa: a balkáni és középeurópai befolyást. Ennek a politikának, amely a kisantant basáskodásának ellensúlyozására hivatott, további állomásai is vannak: Athén és Szófia. Végül pedig — nem utolsó sorban: Budapest. A régi érzelmi kapcsolatok erejét, ilyen egészségesen körülbiloncsolják a közös és kölcsönös érdekek. A kisantant egyeduralma, Franciaország döntő szava a mi számunkra az elnyomást, a trianoni határok megmerevedését jelenti. Az olasz külpolitikaizervek sikere: a felszabadulást, a békeszerződés revíziójának a reményét. Ebből a szempontból kell értékelni Grandi látogatásának jelentőségét. „Mussolini karja“ meg fogja érteni, hogy a Mése áradó magyar szüreteiben és magyar ünneplésben benne lüktet egy sokat szenvedett nemzet életakarata és makacs optimizmusa. A terelési bizottság ülése. 6rió, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az előkészítő leszerelési bizottság mai ülésén a szárazföldi hadseregek beosztásának táblázatait tárgyalták. Gróf Bemstorff német delegátus kijelentette a vita során, hogy a delegátusoknak ama többségére, akik a kiképzett tartalékot kivették a leszerelési konvenció hatálya alól, ráhárítja a teljes felelősséget a jövendő fejleményekért. Beszéde során vajúdó hegyet emlegetett. Erre Politisz alelnök megjegyezte, hogy Bemstorff pesszimizmusa jogosulatlan. Politisz azt hiszi, hogy a vajúdó hegy nem egerecskét, hanem oroszlánkölyköt fog szülni, fesége, hátul megbújva egy gnoia, egy emberutánzat: ő. De nem szólt soha semmit, várt. Várt. És most eljött az ő ideje. Ez az a pillanat, amely az elmúlt harmincöt év miatt van, ez az ő pillanata. Amikor a közjegyző beállított, a takaró alá csúsztatta a levelet. — Közjegyző úr !— mondta — írja meg a végrendeletemet. Az asszony, aki bejött,, ránézett, aztán lassú léptekkel kiment. A szomszéd szobában elhaltak a léptei, a beteg megállapította, hogy ottmaradt. Ránézett a félig nyitott ajtóra.— Jó — gondolta — legalább, azonnal megtudja. A közjegyző hozzálátott az íráshoz, a kezdő formaságokat, diktálta a segédjének. Amikor készen volt, a beteg kissé felemelte a fejét és erejét meghaladó hangos szóval mondta: — írja közjegyző úr: Minden ingó és ingatlan vagyonomat, a birtokokat a kastélyokkal és műkincsekkel, pesti házamat, az értékpapírokat és készpénzemet, egyszóval mindent, ami tulajdonomat képezi, nővérem két gyermekére hagyom. Amikor elmondta, behunyta, a szemét, figyelt és várt. A szomszéd szobára figyelt. Nem volt ott semi, nesz. Látta behunyt szemmel is a feleségét odaát. Várta, hogy bejön, látni akarta az arcát most a bosszú percében, de nem jött. A közjegyző is elment már, de az aszony nem jöt be. Percek múltak el, a betegnek örökkévalóság. Nem jött. — Mihály — mondta végre az inasának — nézze üreg, hol van a feleségem. Mihály kiment és nemsokára kissé zavart arccal jött vissza. — Nos? — kérdezte halkan. — A méltóságos asszony nem jöhet most... azonnal... majd később... — Hol van? Kimeresztett szemmel, kiabálva mondta, az inas Megijedt tőle. — A Liza azt mondja, bezárkózott a szobájába. — Mit csinál? — Sir. Kihallatszik a zokogása. Sir? Hát sir? Végre ő is sir! Még soha nem látta sírni! Jól van, sir. Sirhat. Sirathatja az életét, kárbaveszett fáradság volt feleségül menni hozzá. Íme, kárbaveszett. A vagyon másé lesz mégis. Sir! Jól van! A kielégített, bosszú elnyújtózott benne lustán és bódítóan, de a szíve, a szive csak kalapált, erős, ki-kimaradozó, szabálytalan tempóban, néha egészen megállt. Forgatta a fejét a vánkoson, hívni akart valakit, mert halálfélelem lepte meg. Mihály, nővér... Ilona... a felesége igen jönnie kellene"most, hisz talán.. .hol van? Persze sir a szobájában! Sites talán készülődik, mert innen majd el kell mennie. Hova fog ugyan menni? Senkije és semmije... A szive hatalmasat sikoltott, valami fájdalom sirt fel hirtelen benne. Úristen hova fog menni öregségére, hisz nincs hová lehajtania a fejét. Kihúzta a levelet a takaró alól. Ez a levél, ha ez nem lett volna! Ez a levél, ez az oldal. Hirtelen megfordította a levelet a másik oldalra, a második oldalra, amelyet csak egyszer, akkor az első alkalommal olvasott el és már el is felejtett azonnal. Vibráló, homályosodó szemeivel alig tudta olvasni: ...és mi lesz velem anyám? Milyen lesz az életem, arra nem gondoltatok? Tudod jól, soha nem szerettem még senkit, ő az első férfi az életemben, mi lesz velem anyám? Úgy kell meghalnom, hogy soha-soha nem is fogom tudni mi a szerelem. Meg fogok halni, úgyhogy nem is tudom mi a csók... Rettentes, ez a szívdobogás, ki tarthatatlan... nem lehet tovább, hívni kell valakit... és ez a levél, ez a második oldal... ...Igen, úgy kellett, megöregednie, hogy nem tudta meg mi a szerelem, nem tudta meg, mi a csók. Igen, tudja jól, hisz figyeltette állandóan minden lépését. Pedig szép volt, milyen szép! Minden férfinek tetszett, odaadták volna a lelkük üdvösségét egy mosolyáért, de ő nem mosolygott egyikre sem. Hogy kerülte őket... az egészséges, szép férfiakat, akik szerették ... azzal, aki csak célozni mert a szerelmére, többé nem beszélt. Kerülte őket, kerülte önmagát. Olyan szép volt és becsületes, jó, mártírasszony. És ő, nézte, figyelte, látta azt és még ő merthosszúra gondolni? ... — Mihály... amásik autó azonnal rohanjon a közjegyzőért, öt perc alatt visszajöjjön vele, mert élcsapat éri a soffőrt... rohanjon ... rohanjon ... A fejét fel-fel emelte a párnáról, de visszaesett újra. Merev kezeivel minden erejét összeszedve elkezdte tépni a levelet, amelyet a feleségének akart hagyni, de nem tudta eltépni. Mihály — bele a kályhába... elégetni... azonnal. — Közjegyző ur — súgta mikor ez futva beállított — közjegyző ur, kimaradt a legfontosabb rész ... olyan természetes volt... hogy elfelejtettem ... szólnia kellett volna... Közjegyző úr írja, hogy:... természetesen csak a feleségem halála után lép életbe ez a végrendelet, addig — Istenem — hisz addig minden változatlanul és korlátlanul az övé és... ha az örökösök ez ellen bármi tekintetben protestálni merészelnének, elesnek mindentől... elesnek... írja közjegyző úr. Olyan jó volt... a szívdobogás is csendesebb lett. Amikor a közjegyző elkészült és kilépett az egyik ajtón ,akkor lépett be a másikon az asszony. A szeme ki volt sírva, a szobájából jött, nem tudott semmit az utóbb történtekről. Odament a beteghez leült az ágya mellé és nézte. Aztán megszólalt: Hallottam Péter, hallottam a végrendeletét. Jól tette, igaza van, elrontottam az életét, igaza van, azért lettem a felesége... a vagyonért... igen... de azt akarom mondani, hisz most már úgyis mindegy, hogy nem én vagyok egyedül az oka ,annak, hogy nem lett szebb az életünk. Maga is oka. Nagyon jó volt. Nagyon jó volt hozzám mindig, ha egy kicsit rákényszerít, kiderült volna, hogy... hisz mindegy most már... de kiderült volna, hogy minden szeszélyemen túl szerettem magát... megszerettem magát. De maga mindent rámhagyott... A betegen boldog nyugalom ömlött el, pedig a szive újra különös zavart ritmusra dobolt, kinyújtota a kezet, erőtlen lassú mozdulattal, rátették az asszony kezére és mosolyogva súgta feléje: j.j.Igen, Had mindent magára hagytam. 1929. május 1, szerda. Éterimben a kommunisták fenyegetései miatt nagy aggodalommal tekintenek a május elseje elé A kommunisták mindenfelé mozgolódnak. Berlin, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A kommunista párt kedden este röpcédulákat osztogatott, amelyekben a május 1-i kommunista tüntetés két fő célpontjának a Potsdamer- Platzot és az Alexander-Platzot, Berlinnek legnagyobb forgalmú helyeit jelöli meg. Rendőrségi körökben arra számítanak, hogy ezek a röpcédulák esetleg csak a rendőrség félrevezetésére szolgálnak. A hatóságok mindenesetre értesítették a magas- és a földalatti vasutak igazgatóságait arról, hogy üzemeik átmeneti bezárásával kell számolniuk. A rendőrség a legmesszebbmenő intézkedésekkel gondoskodott arról, hogy május elsején megakadályozza a kommunisták tervezett zavargásait. Az eddigi rendelkezések szerint holnap 13.000 egyenruhás rendőr vonul az utcára, akikhez egész sereg detektív csatlakozik. Eleinte szó volt arról, hogy a berlini rendőrség talán nem lesz elegendő a nyugalom fenntartására és ezért idegen segítségre lesz szüksége. Most azonban letettek arról a tervről, hogy segítséget vegyenek igénybe, mert meg vannak győződve róla, hogy a berlini rendőrség egymaga is megbirkózik az esetleges zavargókkal. Tegnapelőtt és tegnap 169 kommunista tüntető tartóztattak le. Párizs valóságos haditáborhoz hasonlít. Párizs, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Itteni politikai körökben nagy nyugtalanságot keltettek azok a hírek, melyek szerint Berlint»«» kommunista puccsot készítenek elő, valamint azok a jelentések, hogy az oroszországi harmadik internacionálé május elsejére nagy offenzívát rendelt el Németországban, Franciaországban és Belgiumban. Holnapra Párizsban messzemenő óvóintézkedések történtek. Az utca rendjének fenntartása végett a rendőrséget és a köztársasági gárdát nagy vidéki csendőrcsapatokkal erősítették meg. Párizs stratégiai főpontjait helyőrségi csapatok szállották meg, tartalékul pedig a vidékről több gyalogsági és lovassági ezredet rendeltek a fővárosba, amely valóságos haditáborhoz hasonlít. Dutilieu'il, a kommunista szakszervezet főtitkárát őrizetbe vették. 2'* *-'i!földi. 'ígmnmfm-r.-i agP-'-tert., akiknek jórésze, oj ősz, átütöm, m.'fiki a kalapon. A ka-, Ad.... v - -- vlébert letartóztatták több fiatal embert, akik röpcédulákat osztogattak és lázító plakátokat akartak kiragasztani. A szocialista szakszervezetek elhatározták, hogy tagjaik holnap nem dolgoznak, kivéve a közüzemekben, de egyúttal óva intettek minden szocialista munkást a tüntetésekben való részvételtől. A közlekedés holnap nem fog szünetelni, kivéve az autótaxikat, amelyeknek kommunista soffőrjei egy napos általános sztrájkot határoztak el. Bolsevista propaganda Egyiptomban London, ápr. 30. (.A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Kairóból érkezett jelentés szerint az egyiptomi kormány ma kiutasította a szovjetoroszországi kereskedelmi képviselői. A rendőrség ugyanis megállapította, hogy ennek az orosznak a vezetésével, gyapjúvásárlás ürügye alatt, fizetett ügynökök segítségével széleskörű bolsevista-propaganda folyik egész Egyiptomban. Ennek gyökeres megakadályozására történt a főagitátor kiutasítása. Angolországban is vigyáz a rendőrség. London, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A politikai rendőrség több hivatalnokát megbízta azzal, hogy tartsa figyelemmel a La Manche-csatorna mentén levő angol kikötőket, mert attól tartanak, hogy a május elsejei Hyde-parki kommunista ünnepre több külföldi agitátor érkezik. Letartóztatások Konstantinápolyban, Sztambul, ápr. 30. Az elmúlt éjszaka folyamán a politikai rendőrség számos, letartóztatást hajtott végre. A letartóztatottakat azzal vádolják, hogy kommunista mozgalomban vettek részt. Közöttük számos magasállású tisztviselő is van. A hatóságok az egéz ügyet a legnagyobb titokban tartják. Anglia barátságos demarsa Franciaországhoz a Caillaux-e hur chili-féle egyezmény miatt. Párizs, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Politikai körökben elterjedt hírek szerint az angol kincstári hivatal barátságos hangú demarsot intézett Franciaországhoz, ismét azt kérve, hogy a francia parlament ratifikálja végre a már évekkel ezelőtt létrejött Caillaux—Ghurchill-féle egyezményt, amelyet Franciaország eddig csak ideiglenesen és részben hajtott végre. A ratifikáció késedelme nehézségeket okoz pénzügyi és gazdasági szempontból.Ezzel kapcsolatban Londonban figyelemmel kísérik azt a körülményt is, hogy Franciaország még nem ratifikálta a Serang^..— Mjelton-féle egyezményt seih, amely. annak a «§1*6' dollárnak a vissza-, fizetésére jonafkmT.K, amellyel Fr^StariKarfafv'- rhr'idAk a Franciaországban már 1919-ben megvásárolt amerikai badiáhyagért. 400 millió augusztusban esedékes és ha a f parlament addig nem ratifikálja a kellezményt, az egész összeget egyszerre kell lefizt francia Nemzeti Bank azt állítja ugyan, hogy devizával rendelkezik a fizetés céljaira, de az Angol Bank attól tart, hogy ilyen nagy össze Franciaországból Amerikába való átutalása közetlen hatással lehetne a londoni pénzpiacra is. Vj hatást ellensúlyozhatna a régi Caillaux—Churchill-féle pénzügyi egyezménynek gyors és teljes életbeléptetése és ezért történt, hogy az angol kincstári hivatal Párizsban ismét megsürgette az egyezmény parlamenti ratifikálását.