Pesti Hírlap, 1929. május (59. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

1929. május 1., szerda. PESTI HÍRLAP A pénzügyminiszter a tőzsdei intervencióról és a bankkamatlábról. A képviselőház folyosóján kedden megkérdez­ték Wekerle Sándor pénzügyminisztert, hogy mit szól azokhoz a hírekhez, amelyek szerint a kor­mány interveniálni szándékozik a tőzsdén a tőzsdei helyzet megjavítására. Az a hír terjedt el ugyanis, hogy a kormány a Pénzintézeti Központ útján öt­ven millió pengőért értékpapírokat fog vásárolni és erre a célra egy bankszindikátus alakul. A pénzügy­­miniszter kijelentette, hogy az állam nem vásárolhat részvényeket és nem interveniálhat a tőzsdén, de az tény, hogy a bankok körében alakulóban van egy szindikátus, amilyen különben már a múltban is működött. Ez a szindikátus az úgynevezett „betöré­sek“ ellen akarja megvédeni a tőzsdét, nehogy egyes csoportok a csendesebb forgalmat az árak letörésére használhassák fel. Arra a kérdésre, hogy nem várható-e újabb kamatlábemelés, a pénzügyminiszter így válaszolt:­­— Nem hiszem, hogy erre sor kerüljön. Kü­lönben ez nem tőlünk függ. Hogy mennyire nem számolok a kamatláb emelkedésével, ,arra nézve hi­­vatkozhatom arra, hogy éppen legutóbb a jegybank kamatlábemelése után leszállítottam a kamatlábat a zálogházaknál és az állami intézeteknél. Hogy a City-Bankkal folyó tárgyalások meny­nyire jutottak, arra nézve a miniszter így nyilat­kozott:­­— A tárgyalások kedvezően folynak és azt hiszem, nemsokára sikeresen be is fejeződnek. A jövő hét folyamán a bank elnöke Budapestre érke­zik, hogy a tárgyalás alatt levő anyag fölött meg­egyezzünk. A kérdést törvényjavaslat formájában óhajtom rendezni, úgy, mint a jelzálogkölcsönt. Ha sikerül a megegyezés, akkor újból nagyobb mennyi­ségű valuta jut az ország rendelkezésére, ami javí­tani fog gazdasági helyzetünkön. * A kormány tőzsdei intervenciójáról szóló hír­hez félhivatalos helyről a következőket kötötik: — Illetékes helyen kijelentik, hogy a tőzsde érdekében megindított akcióhoz a kormány egyetlen fillér állami pénzzel sem járult hozzá és nem is fog hozzájárulni. Köztudomású, hogy a Pénzintézeti Központ irányításával a budapesti nagy pénzinté­zetek megfelelő lépésekkel útját akarják állni a rész­­vényvagyon devalválásának. E célból bizonyos egy­öntetű eljárást határoztak el, arról azonban, hogy a kormány, e célra állami pénzeket bocsásson ren­delkezésre, soha szó nem volt. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a költségvetési vitában. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt kedden este gróf Zichy János elnöklésével értekez­letet tartott, amelyen megvitatta a politikai helyze­tet. A vita során mindenekelőtt a költségvetés tár­gyalásában való részvételéről határozott a párt. Gróf Zichy János javaslatára Wolff Károlyt jelöl­ték ki a párt vezérszónokául és így az általános vitát a párt részéről a plénumban Wolff Károly nyitja meg. A költségvetési vitában a párt behatóan foglalkozik a gazdasági helyzettel. A Tigris. Regény. — Irta: Max Brand. (21) — Ez nem becsületes válasz! — De azért nem haragudott, halkan nevetett. —­ Honnan jött és hová való? — A Tangle-be. — Nem, Tigris! Maga éppen olyan kevéssé tar­tozik közénk, mint ahogy a fehér sohasem lehet fekete. — Miért nem? — Mert a maga fényében nincs semmi homály. Jack egy kérdő pillantást vetett a leányra, ahol gyorsan megmagyarázta: — A többiek szemében mindig van valami titokzatos, valami, amit el akar­nak rejteni. Ha rám néznek, mindig az az érzésem­, hogy ki akarják kémlelni a gondolataimat. Maga egészen más, mint ők. Elhallgatott és egy percig némán nézett Jackre. Aztán újra folytatta: Olyan tökéletesen más, mint ők, hogy­­ szinte izgalmas az, hogy m­égis együtt lehetünk és beszélgethetünk. Nem, nem ide való maga. Miért marad hát itt? — Megmondjam — mint a becsületes ember, ha becsületes ember kérdezi? — Természetesen. — Ma reggel láttam az utcán, hogyan csilla­pította le a tömeget. Abban a pillanatban, amikor megpillantottam magát, Mary, azt éreztem, hogy ez a pillanat nem elég. Többször, sokkal többször kell látnom. A leány kissé hátradült a széken, hogy messzi­ről tanulmányozza a férfi arcát, így szokta nézni a festő a képet a munka közben, ha új világításban akarja megítélni a hatását. — Udvarlás ez, Tigris? Csak nem akarja elcsavarni a fejemet? — kérdezte és összeráncolta a homlokát. Jack komolyan felelt. — Magyarázatot kért. — De ezt a magyarázatot nem találom elfogad­hatónak, — szólt határozottan a leány. — Megpil­lantott a tömegben és rögtön elhatározta, hogy ide­jön közénk, ahol még eddig talán sohasem volt? A törvényszék nem fogadná el ezt a védekezést. Tigris. Ezt a kifogást senki sem hinné el. — Pedig mégis így történt. Aztán idejöttem a „Farkasverembe“ és amikor viszontláttam magát, úgy éreztem, hogy igazam volt. Mary kitetlenkedve rázta a fejét. — Annyira igazam volt, — folytatta Jack — hogy már az is boldoggá tesz, hogy most itt lehetek a szobájában és beszélgethetünk. Mary hünymögött. Gyanakodva nézte megint Jacket, de a férfi szemei olyan becsületes tiszta né­zéssel feleltek a pillantására, hogy megnyugodva bólintott. — Én is ugyanezt érzem, — jegyezte meg egy­szerűen. — Maga mivel magyarázza ezt az érzést? — Oh, ennek ezer oka van. Először is az, hogy maga nagyon szép.­­ — Tigris, — kiáltotta a leány és felegyenese­dett — csak nem akar szerelmet vallani? — Szó sincs róla. Csak azt mondom, ami igaz, — becsületes ember kérdez, becsületes ember felel. Mary mosolygott és Jack szédülni kezdett. Érezte, hogy ha össze nem szedi minden akaratere­jét, cserben hagyja az önuralma. Dicséretére legyen mondva, hogy mégis meg tudta őrizni legalább lát­szólag a nyugalmát. — No jó, — fogadta el végre a magyarázatot a leány. — Mondja tovább. — Nincs értelme, hogy olyan dolgokról beszél­jek, amelyekért aztán újra megharagszik. — Milyen dolgokról? — Hát például a kezeiről. Mary elgondolkodva nézett előbb Jackre, az­tán a kezeire, úgy nézte a kezeit, mintha először látná őket. — de nemcsak a szeme és a keze érdekel. Sok más, sokkal elvontabb oka is van annak, hogy itt vagyok. Mary álmodozva hallgatott, félig mosolygott, félig szomorú volt az arca. — Ezt már talán nem is lehet megmagyarázni. Először akkor éreztem, hogy valami maga felé vonz, amikor ott láttam az utcán, az embertömeg feje fö­lött. Aztán, amikor szemtől-szemben álltunk, a leves­kiosztásnál. Harmadszor, amikor Larryval vere­kedtem. Csak homályosan éreztem ezt, nem tudnám megmondani, hogy mit jelent. Azért vagyok itt, hogy tanulmányozzam, ezt az érzést. Most olyan édesen szomorú és mégis sugárzó szemekkel nézett rá a leány, hogy Jack szíve össze­szorult a gyönyörűségtől. — Azt hiszem, nem is szabadna, meghallgat­nom, amit mond, — szólt komolyan Mary. — Miért nem? — Mert veszély lappang a szavai mögött. Jack megrázta a fejét. — He igen, tudom, érzem, — erősítette a leány — mondja, Tigris, mi a célja? — El akarom vinni innét, — felelte komolyan Jack. — El akar vinni? — Természetesen, további tanulmányozás cél­jából. Egyik kezét Mary­ összekulcsolt kezeire tette. Mary megmozdult, mintha el akarná húzni a kezét, de Jack gyorsan azt kérdezte: Fél tőlem? — Olyan ember még nem született, akitől fél­nék, — emelte fel a fejét Mary és most már ott hagyta a kezét a férfi kezében. De mégis látszott, hogy nyugtalan, szemei hol felvillantak, hol elbo­rultak. — Most már menjen. — Hiszen azt mondta, hogy nem fél. — Magától nem. — Hát akkor? Enyhítenek a hadikölcsönsegélyezés feltételein. A népjóléti tárca a pénzügyi bizottságban. A képviselőház pénzügyi bizottsága kedden a népjóléti minisztérium költségvetését tárgyalta. Túri Béla előadó ismertető felszólalása után Famat Dá­niel kifogásolta a balatonfüredi gyógyfürdő részvé­nyeinek állami megvásárlását. Felhívta a miniszter figyelmét arra a nagy különbségre, amely a baleseti járadékok között fennáll. Kéri, hogy folyósítják a magasabban megállapított rokkantilletményeket, minthogy a felülvizsgálás már megtörtént. Vass József miniszter: A különböző kategó­riákban a rokkantak létszáma emelkedett, a maga­sabb ágazatokban aránylag erősebben, mint az ala­csonyabbakban. A felemelt járadékokat még nem folyósították, erre a mostani költségvetésben való­­színűleg talál fedezetet. A rokkant-igazolványok és jelvények kérdését, minthogy eziránt általános óhaj mutatkozik, 1929 folyamán szeretné megoldani. Rámutatott az állami védelem alá kerülő gyermekek számának rohamos emelkedésére. Ma 73.000 ez a szám, míg Nagymagyarországon csak 40—50.000 volt. A gyermekhalandóság relatíve ott a legna­gyobb, ahol a gyermekeket a legkisebb számban en­gedik a világra jönni, így az Ormányságban. A rák­betegségek terjedésének ellensúlyozására rákkór­házat és rákkutató laboratóriumot kíván fölállítani a legkiválóbb szakemberek megnyerésével. A szük­séges rádiumot társadalmi adakozás útján szeretné megszerezni. A hadikölcsön segélyezési akció meg­oldása nem végleges. A rendkívüli sok kérvényt még nem volt idő megbírálni és a rendelkezésre álló összegnek csak mintegy háromötödét utalták ki. A többi a költségvetési év végéig kerül kiutalásra. A kisiparosok öregségi és rokkantsági bizto­sításáról szóló törvényjavaslat elkészült. A bizto­sítás megvalósítása azonban a rossz gazdasági hely­zet következtében csak későbbi időben történhetik meg. A legnagyobb probléma a tü­dővész leküzdése, amelyet a következő évek feladatául tűzött ki. Kálla­i Tibor a hadikölcsön karitatív valori­zációja kérdésében a statisztikai adatközlésen túl­menő felvilágosítást kér. Majd aziránt intézett kér­dést, mily összegek folytak be a Társadalombizto­sító Intézethez és azokat miként gyümölcsöztetik. Fass József népjóléti és munkaügyi miniszter megjegyzi, hogy a hadikölcsönök kérdésében a kor­mánynak előreláthatólag az lesz a törekvése, hogy némileg enyhítsen a segélyezés feltételein. A Tár­sadalombiztosító Intézet öregségi s rokkantsági ága­zatánál két és fél-hárommillió pengő közt van az az összeg, amelynek havonként be kell folynia. Egy­előre a befolyt pénzek bankokban vannak elhelyezve. Az 5000 korona kezdő jegyzési határt a hadiköl­csönnól nem lehet leszállítani. Ha az elcserélés miatt hátrányt szenvedett valaki, forduljon a népjóléti mi­nisztériumhoz. A rokkantfelülvizsgáló bizottsági­­­­ítéleteit akkor veszik revízió alá, ha a megelőző h­­­r­­om év előtti ítélet és az új ítélet közt igen nagy különbség van akár a rokkant javára, akár kárára. A részletes tárgyalás során Wekerle Sándor pénzügyminiszter kijelentette, hogy a Magyar Földhitelintézet a hosszúlejáratú mezőgazdasági hiteleket akadálytalanul folyósíthatja. Egy előkelő amerikai pénzcsoporttal, amely itt záloglevelek egy­séges kibocsátásával kíván foglalkozni, tárgyalások vannak folyamatban; remélhető, hogy ezek rövide­sen eredményre fognak vezetni. A megállapodások keretében mindenesetre a kisgazdahitelekről is gon­doskodni kíván. Remélhető, hogy e kérdés megol­dása jelzáloghitelünk terén igen nagy könnyebb­séget fog előidézni. A földhitel kérdésében a fontos igényeket feltétlenül ki kell elégíteni, de nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy e hiteligé­nyek kielégítése kizárólag az altruistaintézetek fel­adata. Más nagymultú intézetek is vannak. Hiba volna, ha ezek most kikapcsoltatnának. Arra törek­szik, hogy mindazokat a pénzintézeteket, amelyek hosszúlejáratú jelzáloghitelek nyújtásával eddig is foglalkoztak, összehozza és az állam közbejötté­vel a külföldön lehetőleg előnyös feltételű kölcsönt lehessen szerezni. Biró Pál a gyűjtések ellenőrzését kívánta, mire Fass miniszter megjegyezte, hogy ha az Eger­ben most kipróbálás alatt álló szegényellátási mód­szer beválik, továbbá az agrárrétegek öregségi és rokkantsági biztosítását bevezetik, akkor Magyar­­ország ezen a téren néhány évtized múlva első he­­lyet foglal el az egész világon. A földmunkások munkanélkülisége. A képviselőház pénzügyi bizottságában többen szóvá tették a földmunkások helyzetét- é­s fölé .­ím az a kívánság, hogy a kormány miniszterközi érte­kezletet hívjon össze, amelynek az volna a feladata, hogy rendeleteket és intézkedéseket készítsen elő, amelyek alkalmasak arra, hogy a mezőgazdasági és földmunkások gazdasági, kulturális, társadalmi és erkölcsi érdekeit előmozdítsák. Mayer földműve­­lésügyi miniszter arról számolt be a bizottságban, hogy a földmunkások százszámra gyülekeznek a fővárosban és munkát keresnek. A miniszter hoz­zájárult az értekezlet összehívásához. A bizottság az indítványt szintén magáévá tette és elhatározta, hogy a költségvetéshez kapcsolt jelentésében a Ház elé terjeszti. A miniszterközi értekezletet a kormány hír szerint mádjus második felében fogja megtartani. 3

Next