Pesti Hírlap, 1929. november (51. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-01 / 249. szám

1929. november L, péntek. PESTI HÍRLAP Szállnak a dar­vak. Irtat Nagy Ferenc, kisgazda. Nem a darumadárról, sem a kelepelő gólyáról, vagy a csicsergő fecskéről szól ez a rideghangu cikk­ének; azok már messze szálltak a csonkaföld vizei­től, kéményeitől, ereszeitől s talán a melegebb világ boldogabb lakóinak mesélnek szegény ország bús népéről. Ezeket visszavárjuk tavaszébredéskor és mégis oly szomorúan tudjuk úgy Őszféllel őket messze útjukra bocsátani. Azokról a vándormadarakról emlékezem meg nagy szomorúsággal, amelyek elhagyják a magyar mezőt, a szelíd barázdákat, a zöldelő vetést, hogy soha-soha vissza ne térjenek. Az ősi telkek keskeny táblái, amelyeknek ezer esztendő óta az volt a kivált­sága, hogy magyar ember magyar nótát dalolva, vagy magyar könnyeket sírva, — ahogy azt a gyakran változó magyar sors engedte vagy kívánta — hol nagy szomorúsággal, hol meg szívbéli nagy remény­séggel szántotta, vetette, boronálta, immár mind gyakrabban kerülnek idegen gazdának meg idegen bérlőnek az ekéje alá. Azok a baljóslatú jövendölések, amelyek a kis­birtokososztály összeroppanásáról prófétáltak már évekkel ezelőtt, csendesen, alig észrevehetően kezde­nek valóra válni. Ne csodálkozzék rajta senki. Hosz­­szú, nyomorúságban mind gazdagabb éveken át állta a magyar földmíves azt a kemény erőpróbát, amelybe a hihetetlen gazdasági helyzet kényszerítette és amely végtére is erejét szegte a nyomorúság árada­tával dacolni akaró földmívesnek. S a gyengébb hi­­tűek, vagy a nagy dologharcban erőtlenebbek elin­dulnak a város felé vasutasnak, villamoskocsi-vezető­nek, csendőrnek, rendőrnek; a számítóbbak kocsmá­­rosnak, fűszeresnek, aszerint, hogy könnyebb vagy biztosabb megélhetést óhajt-e az illető. A közszolgá­lati felvételi irodák tele vannak falusi jelentkezők­kel, akik magas ajándékokat is szívesen adnának, csak szabadulhassanak a súlyos és bizonytalan fa­lusi élettől, amely odaállította őket a nagy kérdés elé, hogy érdemes-e még a mezőgazdálkodással fog­lalkozni vagy jobb lesz vele fölhagyni. Hogy mi itt a hiba ? Semmiesetre sem az, hogy a közszolgálati alkalmazottak között nagy számmal lesznek falusiak, mert a magyar paraszt alaptulaj­donságainál és életrevalóságánál fogva, egyaránt al­kalmas, megfelelő előképzés után, minden szolgálatra és Budapest legforgalmasabb közlekedési pontjain mint rendőr éppen oly nyugodtan kormányozza az autók és villamosok tömegét, mint odahaza az eke elé fogott csikóit, épp oly nyugodtan vezeti a csilin­gelő villamoskocsit, mint odahaza a kolompoló ök­röt — tehát nem itt a hiba, hanem ott, hogy gazdasá­gán kívül könnyebb, jobb és biztosabb megélhetést találva, elveszíti alaptulajdonságának legértékesebb részét: a földszeretet és ezeresztendős települési he­lyének, a falunak a megbecsülését. A falu gazdasági megsegítése, talpraállítása ér­dekében annyi szó elhangzott, annyi cikk megíródott már az utóbbi évek során, hogy ha csak a legéletre­valóbbaknak a századrésze talált volna meghallga­tásra a sorsintéző hatalmasságok előtt, nagy bajok lettek volna elkerülhetők. De mindent hittek, csak azt nem, hogy a paraszt is megunja az olyan életmódot, amidőn esztendei keserves munkájából egyszer nem képes tisztességesen felöltözni. Azt hitték, hogy a falusi ember sohasem látja meg azokat az arányta­lanságokat, amelyek a közteherviselésben őt nyo­morúsága ingoványába, még mélyebbre húzzák. Hogy a kisgazda nem látja azt, hogy míg az urasága csak 50%-os pótadót fizet a községi háztartásba, ad­dig reá borfogyasztási adóval együtt 150%-ot vetnek ki és hogy amíg a fogat nélküli gazdagok úgyszólván semmivel sem járulnak a közutak fenntartásához, addig neki rongyos fogata után 30 pengőt kell fizetnie. Pedig ezek az aránytalan terhek a nehéz gazdasági helyzet tetejére rakva a faluból kifelé mu­tatnak utat a parasztembernek. Évtizedekkel ezelőtt, amikor a közlekedési for­galom és a gyáripar óriási mértékben növekedett, akkor kívánatos volt, hogy a szaporodó falusi lakos­ság adja oda fölöslegét a törtető fejlődés szolgála­tába. De ma, amikor a városokban munkanélküliség van, nem kívánatos, hogy a szaporodásában meg­csökkent falusi nép szaporítsa a városi munkanél­küliek számát. Mit kell tehát cselekedni? Természetesen nem lehet és nem szabad egyszerűen becsukni a falusi ember előtt a város kapuit, hiszen joga van minden téren és úgy érvényesülni, mint más osztályoknak. Olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely kívá­natossá teszi a falusi életet s a mezőgazdálkodást. Jól tudjuk, hogy nem lehet egyik napról a másikra gazdajólétet teremteni, de legalább a látszatát kellene mutatni annak, hogy igenis törődnek a kisgazdatár­sadalommal. El kell törölni mindazt a terhet, amely a falu népét aránytalanul terheli. Segítségére kell lenni a termelés és az értékesítés megszervezése kö­rül, hogy visszajussunk abba az állapotba, amidőn haszonnal lehetett termelni. Egyszóval kívánatossá kell tenni a falut, de ne csak a régi nóták és tradicionális szokások ápolása által akarják ezt elérni, mert a ruha nélkül didergő le­génynek nem igen van kedve fonóba járni és az adók­kal, kamatokkal megrakott fejű gazdának régi nótát énekelni, hanem vissza kell hívni azt a jólétet, azt a gazdasági biztos alapot, amikor a magyar gazda még a vicispánnal sem cserélt volna megelégedés dolgába. Ma még egyenként szállnak a darvak, de ha a helyzet a faluban még soká­igy tart, akkor majd megindulnak a csapatok is messze, messze, talán még a tengeren is túl. A 3-FEJES VÉDJEGYŰ új ORioni H­AN­GS­ZÓ­RÓ S­O­ROZATTÁL KIS ENERGIÁVAL - NAGY HANGERŐT PONTOS BEÁLLÍTÁSSAL — ÉLETHŰ HANGOT SELYEMME­MBRÁNNAL - ÖNHANG MENTES HANG­VISSZAADÁST KAPUNK KIEGYENSÚLYOZOTT MÁGNES SZERKEZET PONTOS BESZABÁLYOZÁS TÚL NEM TERHELHETŐ ÍQMb. ORION 8Q11 - HANGSZŰRÖK 9M1* NORMÁL SOROZATA Vass József ezüstmiséje. Fényes ünnepség keretében folyik le pénteken Székesfehérvárott Tass József népjóléti és munkaügyi miniszter, kalocsai nagyprépost ezüstmiséje. Huszonöt évvel ezelőtt kezdte m­eg papi pályáját a fehérmegyei Adonyhin, néhai Csengödy Gyula plébániáján. Huszonöt évvel ezelőtt mondotta első miséjét Most Fejér várme­gye székvárosában, Székesfehérvárott, a püspöki székes­­egyházban tartja ezüstmiséjét Vass József Mindenszentek napján, reggel nyolc órakor Indul automobilon Budapestről. Kíséretében lesz Dréhl Imre államtitkár, Hankó Elemér, a népjóléti mi-­­ nisztérium elnöki osztályának vezetője, Horváth István, a Társadalombiztosító Intézet alelnöke és néhány kép­viselő. Az útmenti községek üdvözlik Vass Józsefet. Pákozd község előtt Slavranek József, Fejér megye al­ispánja üdvözli a nagyprépostot, aki ezután folytatja útját a székesfehérvári sorompóig, ahol dr. Zavaros Aladár polgármester fogadja és Székesfehérvár város üdvözletét tolmácsolja. A tanulóifjúság sorfala között vonul be Székesfehérvárra s a püspöki palotába megy, ahol Shvoy Lajos megyéspüspök a papság élén üdvözli. Tíz órakor kezdődik a bevonulás a székesegyházba, ahol a hatóságok testülete és a város közönségének je­lenlétében kismisét mond Vass József, akit a papság vesz körül. A szentmise végén szól az ünneplő közönség­­­hez és áldást oszt. Ezután az oltárnál Tedeumot mond, amelynek végeztével a püspöki palotába megy, ahol a Szent István-teremben gróf Széchenyi Viktor, fejér­megyei főispán, Budapest részéről pedig Ripka Ferenc főpolgármester üdvözli. A Szent István-teremből a Cisztercita rendházba, a szemináriumba, a Szent Imre kollégiumba és a legény­­egyletbe látogat el Vass, utána pedig kimegy Prohászka Ottokár és Steiner Fülöp püspökök sírjaihoz. Délben a püspöki palotában szűkebb körű ünnepi ebéd lesz, aztán a miniszter és kísérete visszatér a fő­városba. A fiatéllbüntetés eltörlését tervezik Angliában. London, okt. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az alsóház külön bizottságot küldött ki a halálbüntetés megszüntetésének tanulmányozá­sára.­ ­ Az Ifjúsági Turul-szövetség jubileuma. A fellobogózott Vigadó nagytermében csütörtö­kön tartotta tizedik országos követtáborát a Turul Szövetség. A magyar egyetemi és főiskolai bajtársi egyesületek országos központja rendkívül ünne­pélyes keretek között ülte meg fennállásának évtize­des fordulóját. A Vigadó nagytermét zsúfolásig meg­töltötte a közönség. Mágócsy-Dietz Sándor, a Turul magistere nyitotta meg a követtábort s üdvözölte a megjelenteket. Vitéz dr. Bánsághy György tartotta ezután beszámolóját a tiz év munkájáról. Ismer­tette a szervezkedés kezdeteit az első bajtársi egye­sületek alakítását, a numerus claususért vívott küz­delmeket. — Bástya a numerus clausus — mondotta töb­bek között —, amely ha megrepedezett, az nem az ifjúság hibájából történt Ezt a kérdést különben is ki kell venni a politikusok kezéből s az arra egyedül illetékesekre, az igazán autonóm egyetem hatósá­gaira kell bízni. Az egyetem a nemzet szive, amely­ nem lehet vásári áru egyes politikai csoportok kezé­ben. Mi nem ismerünk részeket az ország lakossága között, nem ismerünk osztályokat, nem különbözte­tünk meg urat és parasztot, katolikust vagy refor­mátust, mi csak magyarokat ismerünk, ez a mi nemes demokráciánk, amelyért harcolni és élni akarunk. Dr. Szöllössy László Turul-vezér mondott ez­után emlékbeszédet, amely után leleplezték dr. Ke­nyeres professzornak, az orvoskari Csaba Bajtársi Egyesület volt magiszterének szobrát Lelkesen ünne­pelték Kenyeres professzort; ő volt az első egyetemi tanár, aki tíz évvel ezelőtt ifjúsági mozgalmak élére állt. A Turul Szövetség az ünnepség folytatásaként csütörtök este a központi egyetemről kiindulva, 500 tagú küldöttséggel impozáns méretű fáklyás felvonu­lást rendezett az Ismeretlen Katona emlékkövéhez. A főiskolai diákok a központi egyetemről kiindulva, a rendőr- és Beszkárt-zenekarok kísérete mellett a Kecskeméti-utcán, Kossuth Lajos-utcán, Vilmos csá­szár­ uton és az Andrássy-úton vonultak fel. A fák­lyás felvonulás tömegében felsorakoztak a Turul Szö­vetség összes Vidéki kerületeinek, úgymint a szegedi­nek, debreceninek, pécsinek, miskolcinak küldött követei is. Az Ismeretlen Katona síremlékénél a Tu­rul egyenruhás zászlóalja díszmenetben vonult el, majd Takách Gyula a szövetség koszorúját helyezte el az emlékkő talapzatán. ELSŐ MAGYAR RÉSZVÉNY-SERFŐZŐDE ŐSZI 's/ SÖR csapolása még SW* néhány napig tart tusi

Next