Pesti Hírlap, 1930. július (52. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
• A politikai atmoszférában, mint aminő közöttünk — sajnos — létezik, gazdasági együttműködést lehetségesnek tart, annak irigylem a fantáziáját. Ugyebár, ez az agrár-együttműködés csak úgy lehetséges, hogy közösen védekezzünk az ipari országok agrár-elzárkózása ellen. Mert mi más célja volna ennek! Nos hát, erre megadta a feleletet a román kormány legújabban, midőn a csorbai világkonferencia alkalmával megkötötte Csehszlovákiával a kereskedelmi szerződést. Az agrártermékek lehető kizárása mellett. Aki az ilyen gazdasági politikát támogatni hajlandó, csatlakozzék ahhoz. Én magam részéről nem kérek belőle. Én sohasem keresem a harcot, de ha reám kényszerítik, rém térek ki előle, hanem állom. Ebben a helyzetben van a jó szomszédi viszonyt illetőleg Magyarország is. Ami mellett még csak nem is említettem a kisebbségi kérdést, melyről csak legutóbb jelentette ki nagy önérzettel Benes úr, hogy náluk az meg van oldva, ott nincs már kisebbségi kérdés. Kell ehhez még kommentár! Most már köthetünk Csehszlovákiával akár középeurópai vámuniót is! Trianon tízéves évfordulójának visszhangja a világsajtóban. A Trianon tízéves évfordulója alkalmából a Revíziós Liga által országszerte rendezett tüntető gyűlésekről az európai és tengerentúli sajtó jelentős cikkekben számolt be. A Revíziós Ligához máig IC0 ilyen külföldi újság érkezett. Ezek a cikkek a fokmérői a revíziós mozgalom iránti érdeklődés és rokonszenv terjedésének. Olaszországban 53, Franciaországban 33, Svájcban 33, Németországban 23, Angliában 13, Belgiumban 11, Ausztriában 4, Csehországban 3 nagyobb lap foglalkozott a Trianon elleni demonstrációkkal, sőt a keleteurópai kérdések iránt kevésbé érdeklődő Spanyolországból és Portugáliából, valamint Orosz- és Lengyelországból is érkeztek beszámoló közlemények. A tudósításokot kívül előkelő külföldi lapokban szignált cikkeket is találunk nem kisebb emberek, mint lord Rothermere, Gino Cucchetti, Franco Velvini Tonisi, a leghíresebb olasz publicisták egyikének stb. tollából. A békerevízió kérdésének előretörését mutatja az az adat, hogy a tavalyi revíziós megmozdulásról csak 42 külföldi lap vett tudomást. Az amerikai lapok még nem érkeztek meg hozzánk, azonban nap-nap mellett kapunk jelentéseket azokról az impozáns tüntető és tiltakozó gyűlésekről, amelyeket kivándorolt honfitársaink rendeztek az Egyesült Államoknak csaknem minden nagyobb városában június negyedikén. Ohióban egy 500 tagú küldöttség keresse fel az állam kormányzóját és átnyújtotta neki a Trianon ellen tiltakozó mentorandumot. A kormányzó meleghangú beszéddel fogadta a küldöttséget és kijelentette, hogy elítéli a trianoni békediktátum intézkedéseit, s a legteljesebb mértékben együtt érez a revíziós mozgalommal, három ember odapillant. A biró visszaadja az Írást a sógornak: — Igaza van. Maga elmehet. A sógor kimegy. Csönd támad a szobában, hogy a szivek is elállnak. Akkor a biró fölemeli a Szavát és határozottan mondja: — Kothencz Istvánt fölmentem a vád és következményei alól. Minthogy Sátán József szürke lovat panaszolt be, Kothencz Istvánnak ellenben per lova van, amit a nevére kiállított tárlat is igazol, ellene az eljárást beszüntetem. Elmehetnek. Az ajtó gyorsan kicsapódik s István toppan ki rajta, utána cammog Sátán Jóska, de nem törődik vele senki. Se István, se más. Istvánt ugyanis egészen kipirosítja az öröm , a ravaszkodás ott játszik most már az arcán, ahogy lohol a sógor után. Szent az utcán, nyomába jut a sógornak. — No, mi van? — kérdi a sógor. Istvánnak ragyog az ábrázata. — Semmi — feleli. Megint a sógor. — Fölmentett? — Föl. —* Hát a Sátán? Mit szól hozzá? — Tudja fene!... Azzal ballagnak tovább. Be a kocsmába. Ottan István parancsol. Fél liter filler bort kér, meg pörköltet, fehér kenyérrel. Két porciót. Egyen a sógor is. Hadd legyen neki jó napja. Aztán, mikor már javában csámcsognak, igy szól István nagy kacagva: — No, sógor, ugye hogy jó ló a szürke? Pár hét múlva visszairatjuk az én nevemre, kendőneg visszakapja a pert. Jó lesz-e? — Jó — bólint a sógor s úgy eszik, olyan jóizán, a gusztusos, szép piros paprikásból, hogy a szeme is kidülled belé. Istváni pedig még soká mosolygón mereng maga elé. Mert hiába, a háború őt is megtanitotta sok huncutságra. Ezt a mai napot is annak köszönheti. Legalább is ugy érzi, mikor rákönyököl a kocsmaasztalra s ragyogó szemmel nézi a trógort. Független kisgazdagyülés Biharban. A kisgazdák állásfoglalása a király kérdésben. Saját tudósítónktól, Páter Pál napján tartotta a Független Kisgazda Földmíves és Kispolgári párt vármegyei alakuló nagygyűlését a bihar megyei Derecskén. A gyűlést hatalmas munka előzte meg: a községek külön-külön való beszervezése, úgyhogy a gyűlésen már több mint 30 megszervezett község képviseltette magát. A szervezés munkájának nagy részét Nagy Lajos böjti kisgazda végezte. A bihariakon kívül az ország sok részéből jelentek még meg a gyűlésen kiküldöttek, akik valamennyien helyeselték, hogy a bihariak független alapon indulnak meg. A gazdatársadalom megszervezése felé jelentős lépés a bihari gyűlés, mert hiszen Bihar egyike az ország azon vidékeinek, ahol eddig minden független megmozdulást elnyomott a hatalom. A kisgazdák állást foglaltak a király-kérdésben is és egyhangúlag elítéltek minden olyan törekvést, amelynek célja az ország belső békéjének megbolygatása és a magyar trónnak, a nemzet teljességének megkérdezése nélkül való betöltése. Délelőtt tíz órakor nyitotta meg Csizmadia Lajos elnök a gyűlést a derecskei piactéren és javasolta úgy a kormányzó, mint a főispán távirati üdvözlését. Első szónok volt Nagy Ferenc kisgazda, aki legelső sorban tolmácsolta a baranyaiak üdvözletét. Azután a szervezkedés szükségességéről beszélt. Ha minden társadalmi osztálynak — mondotta — legfőbb törekvése erőinek egyesítése, akkor nem lehet rossznéven venni, ha a magyar gazdatársadalom sem kíván tovább szervezetlenül mindenkinek prédája leni. Gazdasági jobblétet akar a falu és tudni kell, hogy a falu jobbléte jelenti az ország jobblétét. Jogot akar a falu, mert a falunak adott jog az egész nemzet magyaros öntudatának a megerősödése. Ha van titkos az ország rombadöntőinek, akkor legyen az ország felépítőinek is. Majd a király-kérdésben szólott erőteljes hangon. Elítélem és károsnak tartom az országra nézve azokat a törekvéseket, amelyeknek célja, hogy a magyar trónt a nemzet megkérdezése nélkül akarják betölteni. Ez újabb békétlenségre vezetne. Nem vagyok sem történet-, sem jogtudós, de állítom,, hogy megdőlt a jólfolytonosság a trón betöltése tekintetében. A legitimisták törekvésében annak a jognak a feladását látom, amely jogért ez a nemzet négyszáz esztendeig viselt, bilincseket, áldozott undíukrókát, és hullatott könnyeket, a szabad, királyválasztás jogát. Ez a jog pedig a mi jogunk is és arra ne alkudjon senkit A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Vass Sándor beszélt, a kisgazdák szervezkedését, sürgette, rámutatva, hogy a szervezkedésnek csak kisebb célja a választásokra való előkészülés és sokkal nagyobb az, hogy az öntudatos és független kisgazda-tábor szervezettségében állandó ellenőrzést tud gyakorolni a kormányzat működése felett s a nemzet egyetemes nagy érdekein belül mindig ki tudja vívni jogainak érvényesítését. Kiss Ferenc kisgazda Péter Pál, a magyar reménységek teljesülésének napja, ma azonban a kaszák suhanása s az aratók éneke belevész a végrehajtó dobpergésébe. A bihari mozgalom a mai rendszer ópiumfüstös levegőjén keresztül nézve szélsőséges. Nem adunk divatos programmokat, de célunk a mai parasztmészárló bürokrácia megszüntetése mellett a nemzetnek a falu által való fölemelése. Tiltakozik a gyűlésbetiltások ellen, mert ha Rassayéknak és másoknak lehet beszélni, akkor ne kelljen a falunak sem a panaszát földbevájt lyukakba suttogni. Tiltakozik a legitimista törekvések ellen. A magyarnak nem kell többé fekete-sárga császármételt. Vitéz Bajcsi Zsilinszky Endre szerint kell hogy a falu öntudatlanságának véget vessen a becsületes szervezkedés. Három nagy pártot, tartana ideálisnak a kisgazdák, a munkásság és a középosztály pártját, amelyek között meg kell lenni a nemzeti kapcsolatnak. Új földreform kell, mert nem szabad engedni a mi proletárainkat Amerikába. A királykérdést nem lehet, de nem is szabad a nép nélkül megoldani. Pusztaszerre kell visszamenni a magyarnak és ne próbálja senki útját állani. A középosztály mindig ott lesz a falu mellett. Tildy Zoltán ref. lelkész szerint, sokban igaza van a falunak, hogy nem bízik senkiben. Szakadékok között jár ma a magyar és nagy lelki erő kell ahhoz, hogy a helyes utat megtarthassa. Ez az egység és ezt az egységet a nép között minden erővel meg kell teremteni. A nép az uzsorások kezében van s a bankok nyeresége évről-évre emelkedik. Magyarországon igen egyenlőtlen a kenyér. A népnek kenyere alig van és ez bűnös mulasztás, ezzel szemben szükségtelen és nélkülözhető dolgokra pocsékolnak rengeteget. A falu szervezkedésétől tisztább közéletet vár. Nagyatádi mozgalma nem azért bukott meg, mert méltatlan kezekbe jutott, hanem mert kiirtották onnan a gerinces embereket, akik nem voltak alkalmasak a gondolkozás nélkül való engedelmességre. Üzenjen ez a nép azoknak, akik a határokon túl kenetteljes hangon békességet hirdetnek; üzenje azt, hogy előbb tegyék jóvá a rablást, mert előbb igazság kell és azután lehet csak béke. Bartoli Nándor kisgazda, a békési párt elnöke szerint a kisgazdapárt akkor bukott meg, amikor mindenki kisgazda akart lenni. Szükség van ugyan a szervezetben intelligens emberekre is, de ezeket ezután magunk fogjuk megválogatni. A balettéról beszél ezután és kimutatja, hogy eredeti elgondolásában ez csak a nagybirtoknak akart használni. Ebből is láthatjuk, hogy a mai rendszertől semmit sem várhatunk s ezért kell sürgősen megszervezkedni Belfrint Lajos hajduszoboszlói ref. lelkész üdvözölte a pártot Hajdú megye nevében és hangsúlyozta, hogy itt van a legerőteljesebb megmozdulásnak az ideje, mert a falu visel legtöbb terhet s ő élvez a legkevesebb jogot. Szembe kell állni azzal a szervezkedéssel, amellyel készül úgy a vörös, mint a fekete Internacionálé. Zelikay János mondott ezután súlyos kritikát a kormányzatról, kijelentve, hogy a mai kormányzatban nincs máskor népszeretet, csak választáskor. Uray Gyula tanító beszélt azután arról, hogy a falu maga is oka bajainak, mert elhagyta tradícióit. Nagy Lajos böjti kisgazda, a párt igazgatója, terjesztette ezután elő a határozati javaslatot, mely szerint a bihari gyűlés nem kér semmit a kormánytól, okulva azon, hogy az eddigi javaslatokra még csak választ sem adott a kormány. Ellenben küzd a párt minden olyan célért, amely a falu felemelését óhajtja. Alapul pedig a baranyai 22. pontot fogadják el, míg a programm végleges megállapítását az országos pártra bízzák. Elkeseredve beszélt azután még a szervezkedés hatósági akadályozásáról, majd a királykérdésben tett rövid, emelt hangú kijelentést, hogy aki Otrantónál tudta a kötelességét, tudni fogja ezután is. Loki János iparos úgy érzi, joggal beszél a kisgazdagyűlésen, mint iparos, mert a hazaszeretetben nincs osztálykülönbség. Ennek a szervezkedésnek nem szabad osztálypártnak lenni, mert a földművelő munkája épen úgy, mint az iparosé, csak kereszt a magyar Golgothán és ezt a keresztet csak egyesült erővel lehet ledönteni. Csizmadia Lajos elnök köszönte meg ezután mindenkinek a gyűlésen való részvételt, amely után a nagygyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. Délután közebéd volt, amelyen sok felköszöntő hangzott el. _______ PESTI HÍRLAP 1930. július 1., kedd. Az állami kölcsön javaslata a felsőháziban. A felsőim pénzügyi bizottsága Popovics Sándor elnöklésével hétfőn tárgyalta az állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslatot. Egry Aurél előadó indítványozta, hogy a bizottság kérje fel a pénzügyminisztert, annak kijelentésére, hogy a kölcsön felhasználásáról kilátásba helyezett törvényjavaslatában és a kölcsön budgetjogi kezelésében eleget tesz a bizottság következő kívánságainak.Ha a kölcsön egyes részletei — természetesen csupán a törvényjavaslatban felsorolt célok keretében — olyankor vennék igénybe, amikor a parlament nincs együtt, a kormány a parlament utólagos jóváhagyását kérje ki. A kölcsön felhasználása a szakminiszter és a pénzügyminiszter egyetértésében történjék az előzetes és utólagos parlamenti jelentéstétel kötelezettségével. Az egyes években végrehajtandó beruházásokat fel kell venni az illető év költségvetésébe és zárszámadásába. Indítványozta, fejezze ki a bizottság azt a reményét, hogy a jövőben sikerül visszatérni a külön fedezet nélküli állami kölcsönök rendszerére. Simonstsits Elemér és Fellner Henrik csatlakozott az előadó indítványaihoz, gróf Hadik János pedig felvilágosítást kért az altruista pénzintézeteknek a kölcsönből való támogatásáról. Scitovszky Tibor a bizottság jelentésében kifejezésre kívánta juttatni azt, hogy a kormány a parlament szünete alatt is, bárha a parlament utólagos jóváhagyásával, de a törvényjavaslatban kifejezett célokra fordíthatja a kölcsön összegét. Kolossváry Mihály azt kérte, hogy a kölcsönből megfelelő részt juttassanak az állami kezelés alatt nem álló vizek kártételei ellen, mert ez is a termelés fokozását célozza, az államvasutak beruházásánál pedig vegyék végre figyelembe azokat a városokat, így Vác városát, amelyek eddig mostoha sorsban részesültek. Bernát István a javaslat hiányának tartja, hogy nem állapítja meg azt az időt, amikor a kölcsön felvételére gondol a kormány. Wekerle Sándor pénzügyminiszter az előadó indítványaihoz hozzájárult. Az osztrák kölcsön esetleg elénk kerül. Lehet, hogy ez előnyünkre is szolgál, mert e kölcsönök tapasztalatait javunkra értékesíthetjük. Hangsúlyozta, hogy a javaslat csak felhatalmazást tartalmaz az általános célok megjelölésével, a kölcsön tényleges felhasználásáról felhatalmazást kell majd kérni a törvényhozástól. A bizottság a törvényjavaslatot változatlanul elfogadta. Sztranyavszky államtitkár a tisztviselői kar reputációjáról, Barcsról jelentik: Görgey József országgyűlési képviselő beszámolót mondott, amelyen Sztranyavszky Sándor államtitkár is részt vett több egységespárti képviselő társaságában. Görgey nagy tetszéssel fogadott beszéde után, amelyben a nemzeti demokrácia hívének vallotta magát. Sztranyavszky Sándor államtitkár hangsúlyozta, hogy a tisztviselői karnak, amelytől az ország méltán követel fokozottabb munkát és lelkiismeretet, féltékenyen kell őrködnie reputációja szeplőtelensége fölött. Majd a gazdasági helyzettel foglalkozott és kijelentette, hogy a baletta csak Ferti-tapasz, amellyel rákot gyógyítani ugyan nem lehet, amellyel azonban enyhíteni lehet a beteg fájdalmait addig, amíg műtőasztalra fektetik. Ahhoz, hogy Európa beteg gazdasági életét műtőasztalba tegyük, egész Európa összefogására van sz’' '■ ,a miniszterelnök legutóbbi útja is ezt neme szolgálta.