Pesti Hírlap, 1930. július (52. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-11 / 155. szám
1980. Julius 11., péntek. PESTI HÍRLAP Pusztaszabolcs, — öt perc! — Pusztaszabolcs, — öt perc! — Kávét tessék! Kávét tessék! — Sör nincs? — dörgi egy rekedt hang valahonnan a föld gyomrából s a legközelebbi fülke ajkrájában megjelenik pirossal szegett hálóingben Silenus istenség. Hasa úgy áll a mell kettős dombja alatt, mintha ki akarna ugrani a nadrágból, ez háromnegyed részben sikerül is neki, mire a lesüllyedt köre, beérve a ránehezedő fertállyal, görcsös igyekezettel kapaszkodik meg elől-hátul a csípőkben s vékonyabban s kérve kéri a sorsot, hogy el ne veszítsék. — Sör nincs? — ismétli mardosó türelmetlenséggel a hal tulajdonosa s mohó ádámcsutkával nyeregeti a két mássalhangzó közé szorult nedvességet. Napégett arcán verejtékpatakok folynak, nagy rézvörös orra süt, mint az üstökös, s lázban égő fekete szemei szívós reménykedéssel kutatnak az állomás sínpárjai közt egy krigli sör után. —■ Kávét tessék! — kiáltja a mezítlábas „pincér“. — Tessék egy pohár kávét! — Nem kell! —* legyint elutasító mozdulattal a puszták fia. — Sört akarok inni. Küldd ide nekem a söröst. — Az messze van, — mondja a gyerek. — Mire ideér a sörrel, elmegy a vonat. Tessek inkább egy pohár kávét. — Ördög vigyen el kávéstul! Hallod? Eredj már a pokolba a kávéddal! — Én nem bánom, de uraságod szomjan fog maradni. Eladta kölyke! Add hát ide azt a kávét!... — .... Sört tessék!... Sört!... — Nem mondtam?! És ez a csirkefogó megitatta velem a kávéját. Hogy nyakaljak én most már a kávé után sört? Hogy még fiz Akért? Egy felet se, te semmirekellő. Elrontottad a szám ízét ezzel a hitvány macskapocsétával. — Sörös! Hé, sörös! Hova szalad a világba? Gyorsan egy kriglit véli Várjon! Egynél nem Szoktam megállni... Ühl . . . Jó sör .. . Kőbányai ... A hőfoka is . .. E . . . h .... e . . . h . . . No még egyet . .. E.. . h . .. e ... h . . . Ne mondja senki, hogy nincs összekötő kapocs az emberek között A harmadik krigliutna már ott áll a hasbaszabott törzsfő mögött a kalauz, a vonatvezető, két hordár s egy csomó utas. Nézik, elérzékenyülve nézik, mint az emberiség közkincsét. Mert hiába! Jól esik az ilyen pompás torkú embert megbámulni. A megcsodált silén, akiről most már bizonyos, hogy Bacchussal is közeli rokonságot tart, nem haragszik meg az elismerésért. Szünet közben, amig lélekzetet vesz, mosolyogva néz jobbra-balra, szeme felüdülten ragyog, vastag bajszáról rongyokban hull a tajték s két húsos füle kortyonként fel s alá járva mondogatja: — Igen . . . emberek vagyunk! — Uraságod biztosan még nem ivott sört,kezdi a beszélgetést a kalauz, aki a bámulók közül is kiválik leplezetlen csodálatával. — Régen, mint kegyesen a kriglik királya. Tegnap este. Éjjel ugyanis bort ittunk. Most már semmi se állhatja útját az ismerkedésnek. — Hát éjjel is volt valami? — kérdezik egyszerre hárman is a nézőközönségből. — Volt ám. Reggelig. Nem is tudom, hogy került rám ez a hálóing. Valaki biztosan le akart fektetni. De ez nem az én hálóingem. No csak még egy kriglit. Jól esik. E...h...e...h... — Valami mulatság volt? — Mulatság? Fenét mulatság. — Csata! Véres csata. Huszonöt év óta nem jártam erre. Tudták, hogy jövök. Lehúztak a vonatról. Az ördögbe is! Nem szeretem, ha többet kell innom, mint amennyi belém fér. No csak még egy kriglit. Azt hiszem, fel kéne robbannom, ha az a kis sör nem volna. E... h ,•*, e...h... —* És hol volt a* a mulatság? — Tudja fene. Valami vendéglőben kezdtük, de aztán máshová mentünk. Engem egy idősebb menyecske mellé ültettek. De erről nem szeretek beszélni. — A menyecskéről? — Arról. A menyecskéről. Ostobaság! Szégyelem magam. Van még abban a jégszekrényben? Amíg ebből iszom, kimegy az eszemből, hogy tulaj-ídonképpen pirulnom kellene ... — A menyecske miatt? — E...h... Persze, hogy amiatt... Mondom: melléje ültettek. Jól megtermett jószág volt a szentem. Kilóra se sokkal kevesebb, mint fontra. De ezt szeretem. Utálom az olyan rokkát, aminek se a fája, se kóca. Magam is kiteszek néhány köblöt, jól tudora, de nem keserűséért jön az ember a világra. Hát ezzel nem is lett volna baj. — Hát akkor? — No csak még abból a sörből. Ne sajnálja tőlem, fiam. Annak is nagyobb öröm, ha ilyen mezei ember issza, mintha valami városi vigéc hátgerincén kéne lecsurognia... Ahm... Tetszik nekem, hogy értenek a hűtéséhez... Ne menjen még el, fiam. Ilyen vevő úgy sincs több Szabolcson. Hát hogy mit is mondtam? Igen, melléje ültettek. A menyecske mellé. Jó formája volt. Akár az érett asztag. S beszélt hozzá, mint a cséplőgép. Kikérdezett az mindenről. Hogy kik laktak akkor, huszonöt év előtt, ezen a vidéken? Ki tetszett akkor nekem legjobban a lányok között? Kis a többi, meg a többi.. Hát én meg felelek, ha kérdeznek, elmondtam neki mitident, ami az eszembe jutott s kiböktem azt is hogy a többi között Kovács Piroska is igen kedvemre való leányzó volt. Hogy nem tudott a nyavalya görcsöt kötni a nyelvemre!... Sört! — Hát ha egyszer kérdezték . . . —... Ez az ... Hogy kérdeztek ... A menyecske mindegyre csak Kovács Piroska felől.Ő kérdezősködött. Hogy milyen lány volt? Hogy s mint voltam vele? Volt-e szerelem? Szóval már ami az asszonyokat érdekli. De mindig csak Kovács Piroskáról . . . Mit akar ez azzal a Kovács Piroskával? — gondoltam magamban, de csak úgy homályosan, mert hátfelől öntöttékelém a bort, s az asszony is unszolt, hogy feleltek már a kérdéseire, mert nagyon érdekli őt az a Kovács Piroska . . . Fene a fenébe, hét én aztán ki is pukkoltam a batyut s elmondtam neki mindent, amit tudtam, meg amit nem is tudtam Kovács Piroskáról. Hogy itt, ott találkozgattunk Itt csókoltam meg éri ott csókolt meg ő, itt volt az éjjeli zene, ott volt az erdei séta ... — Tovább! ToVÁbb! — sürgeten egész kábaban a* asszony . . . Hát én meg folytattam . . . Hogy folt irtam neki én, mit irt nekem 6. Hogy milyen nagyon bele voltam szerelmesellve, d® ő még jobban énbelém, hogy milyen süket volt a nagyanyja » hogy annak kellett volna vigyáznia ránk, meg a fene tudja még, hogy mit . . . Elég az hozzá, hogy amikor aztán lefestettem hetedsziglen, olykor egyszerre csak feláll az asszony s azt mondja: - Köszönöm, kedves uram, sohse folytassa tovább! fia vagyok és a Kovács Piroska!... Azzal úgy nullágyott, mint a cigány a ragyát... Sört! Általános megrökönyödés a sínek között.— A szentyit neki! — mondja fejcsóválva a kalauz. — . . . Aj, nem is jó beszélni róla. — Gyalázat! Most meg nem állok a Balatonig. Beleülök nyakig Aszórónál s az ujjamat se dugom elő, mig ki nem húzza egy cseppig a szégyenemet. De ez a sör, istenuccse, jól esett! Szólt s letette az utolsó kriglit, számszerint a kilencediket, azután szetett , s amint félakóval megnövekedett hassal s félarasszal lejebb szorított nadrággal fellépett a vonat hágcsójára, maga volt a megtestesült gyámoltalanság. A vonat pedig fügyente, s vilté szegény embert, a hasát, a kilenc krigli són s a benne fuldokló tenger bánatot a tisztulás vizen ftalaton feje! Maróthy Jenő. Napbarnított, egészséges lesz a be tt, ha lég- és napfürdők előli NIVER CHEME dömött be * testet. Borús ég eseten is, mert a sail es a lew*., maga is barnít. A testnek azonban közvetlen napsugárzás entőben száraznak kell lennie! Kis előbb Jól be kell döntsölni a Niven-krémmel! Ezzel csökkenti a fájdalmas leégés veszedamát. Az eucent, amely a Siven-krém sajátos alkotóanyag-, lehetővé teszi. Hogy a krém önnyen belvódjék a hilrbe Csak a jól felszívódott Nivea-kroat fejti ki védfi hatását MINDENÜTT KAPHATÓI Dobozonként P 50-től P 3 20-ig Tubusonként P 1-től I* J.60-ig Beiersdorf A Co. A. G. magyarországi vezérképviselő! Budapest, V., Rudölf-rakpart to. bits CMCfárAünföflJCYA/mjxdCA M&rv | MA AUTO —-----: / 1 \ ■““MERCEDES-BEHZ—(Aj 7 Újabb letartóztatás a csendőrségi építkezések bűnügyében. A csendőrségi építkezések bűnügyében most, váratlan fordulat, történt. Az ügyészség letartóztatta Auguszt József kömnyveárítészért. Tulajdonképen Auguszt ennek a szövevényes bűnügynek a ..címszereplője", mert a hivatalos kezelés során a kir. ügyészségen az első naptól kezdve úgy t ártják nyilván az egész ügyet, mint „Auguszt József és társai bűnügyét". A „társai“ alatt Littke Kásmért, Halasy Gelolt és Vay Kásmért kell érteni, akiket már korábban letartóztattak és most a Markó utcai fogházba került negyedik letartóztatottjaként ennek az ügynek az elsőrendű gyanúsított, Auguszt József is. Amikor a csendőrügyészség letartóztatta Balásy László csendőrgazdászati századost, a belügyminisztériumban elkövetett visszaélések miatt, az ő vallomása alapján került először szóba Auguszt József neve. Amikor Balásy László a különböző csendőrségi építkezések ügyével kapcsolatosan vallott és őszinte beismerő vallomásában megemlített bizonyos építkezéseket, szóba hozta a paksi csendőrségi kaszárnya építkezését is. Auguszt úgy jutott a palui építkezési megbízáshoz, hogy először őt megvesztegette és az így szerzett összeköttetéssel utaltatott ki magának olyan összegeket is, amelyek Valóban nem jártak neki. Az elmúlt hetekben ismételten kihallgatta az ügy referens ügyésze, vitéz dr. Széchy István a kőművesmestert. Auguszt József minden alkalommal tagadta, hogy megvesztegette volna Bajásyt, vagy bárki mást és hogy része volna bármilyen visszaélésben is. Azt hangoztatta, hogy a paksi csendőrlaktanyára szabályszerűen pályázott és mivel ő volt a legolcsóbb, azért bízták rá az építkezést. Auguszt tagadásával szemben nem volt a kir. ügyészsgnek a kezében más bizonyíték, mint Balásy önmagát is vádoló terhelő vallomása. Különböző tanukat hallgattak ki az ügyben és mert az ügy nyomozása során előtérbe került Halasy és Vay Kázmér személye, félretették a paksi építkezés aktáit. Auguszt Józsefet, amikor legutóbbi kihallgatása alkalmával elbocsátották a kir. ügyészségről, szigorúan figyelmeztették, hogy mivel gyanúsítottként kezelik az ügyben és bármikor szükség lehet további kihallgatására, nem szabad eltávoznia Budapestről, mert ha eltávozik, a letartóztatás veszélyének teszi ki magát. Ahányszor eddig Auguszt kihallgatására szükség volt, sürgős idézést küldtek neki és ő minden alkalommal azonnal meg is jelent a kir. ügyészségen. Most újra szükség lett volna Augusztra, el is küldték neki az idézést, de a detektív nem tudta azt átadni, mert Auguszt József nem tartózkodott odahaza. A detektív jelentette Széchy ügyésznek, hogy Auguszt Mohács utca 1. számú házban levő lakásait nem található és hozzátartozói közlése szerint a fővárosban sincs, hanem vidékre utazott. Mivel a tilalom ellenére Auguszt mégis elhagyta a főváros területét, az ügyészség intézkedett, hogy vidéki tartózkodási helyén a csendőrök vegyék őrizetbe és kísérjék azonnal Budapestre. A csendőrök az utasításnak eleget is tettek és Auguszt Józsefet Budapestre hozva, azonnal bekísérték a Markó utcai fogházba, ahol a soros ügyész a csütörtökre virradó éjszaka elhelyeztette az egyik cellában. Csütörtökön reggel Széchy ügyész maga elé vezettette Auguszt Józsefet és kihirdette előtte a letartóztatási végzést. A királyi ügyészség Auguszt Józsefet a paksi csendőrlaktanya építkezéseiel kapcsolatosan elkövetett megvesztegetés és közokirathamisítás gyanúja miatt helyezte letartóztatásba. A letartóztatási végzés kihirdetése után az ügyész Auguszt elé tárta azokat az ifjabb bizonyítékokat, amelyek a legutóbbi kihallgatása óta kerültek az ügyészség birtokába. Auguszt továbbra is tagadta, hogy megvesztegette volna Balásyt és teljes ártatlanságát hangoztatta az okirathamisításokkal kapcsolatban is. A Margit-kerti katonai fogházból már a kora reggeli órákban átkísérték a Markó-utcába Balásy László csendőrszázadost és Széchy ügyész szembesítette Auguszt Józseffel. A szembesítés eredménytelenün végződött, mert Balásy szemébe mondta mindazokat a vádakat, amelyeket már eddig is elmondott, Auguszt azonban mindezt valótlannak mondotta. As eredménytelen szembesítés után Auguszt Józsefet visszakísérték a fogházba. Az újabb letartóztatással kapcsolatosan dr. Baróthy Pál főügyész, a budapesti kir. ügyészség jelenlegi vezetője, a következő hivatalos jelentést adta ki: „A megvesztegetés és csalás bűntettei miatt Auguszt József és társai ellen indított bűnügyben a budapesti királyi ügyészség Auguszt József kőmívesmester, gyanúsított budapesti lakost, a paksi csendőrlaktanya építésével kapcsolatban a Btk. 391. szakaszába ütköző és a Btk. 392. szakasza szerint minősülő közokirathamisítás bűntettének, valamint, a Btk.467. szakaszába ütköző és a Btk. 369. szakaszának 3-ik pontja szerint minősülő megvesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezte.“