Pesti Hírlap, 1933. február (55. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-17 / 39. szám

t­ i , Sz.^ *"iPPonyi Albert emit ki a Magyar Hír­lapírók Országos Nyugdíjintézetében. A Magyar Hír­lapírók Országos Nyugdíj­intézetének igazgatósága csütörtökön délután Zimmer Ferenc komiányfőtaná­csos, alelnök elnöklésével ülést tartott­ Zimmer Fe­renc a elnök napirend előtt kegyeletes és emelkedett savakkal emlékezett meg a magyar nemzet nagy fialottjáról, gróf Apponyi Albertról.. A Magyar Ikirlapirók Országos Nyugdijinté­­zete mondotta többi között —­ szintén kiveszi ré­­szét a nemzeti gyászból s nemcsak a nagy huzafit és jöles államférfiút gyászolja benne, hanem minden idők egyik legkiválóbb publicistáját, akit éppen e té­ren szerzett érdemeiért választott az intézet negyed­századdal ezelőtt első tiszteleti tagjává. Mindezeken felül a hála és kegyelet különös érzetével gondol az intézet gróf Apponyi Albertre, mert ő volt az első magyar államférfi, aki felismerte a Magyar Hírlap­írók Országos Nyugdíjintézete nagy nemzeti, kultu­rális és erkölcsi jelentőségét és kuluszminisztersége alatt tárcája költségvetésébe jelentékeny összegű se­gélyt vett fel az intézet céljainak előmozdítására. Emlékét nemcsak a gyűlésen felvett jegyzőkönyv őrzi, hanem megőrzi azt minden újságíró a szívében. Az elnök ezután Friedrich Tivadar kormányfő­­tanácsos, szerkesztőt üdvözölte abból az alkalomból, hogy ötven éve tagja a Pester Lloyd szerkesztőségé­nek. A napirend során I­alikovszky Károly titkár az 1932. évi zárszámadásokat mutatta be. Ezzel kap­csolatban rámutatott arra, hogy az intézet eredmény­­számlája az elmúlt évben 111.000 pengő veszteséggel zárult, aminek oka egyrészt, hogy a járadékszerű rendkívüli hozamok (államsegély, főváros segélye, hadikölcsönvalorizáció stb.) a felére csökkent, illetve megszűnt, másrészt a rossz gazdasági viszonyok kö­vetkeztében a társadalom áldozatkészsége is meg­csappant. Az igazgatóság elhatározta, hogy a veszte­ség fedezésére nagyszabású mozgalmat indít. Bemu­tatta a titkár a tavaly elhunyt dr. Légrády Imre fő­­szerkesztőnek a Magyar Hírlapírók Országos Nyug­díjintézete javára tett alapítványának alapító okle­velét, amelyet az igazgatóság az összes többi javas­lattal és előterjesztéssel együtt elfogadott. Itt említjük meg, hogy a Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya ülést tartott, amelyet gróf Ap­ponyi Albert emlékezetének szentelt. Az ülésen dr. Oswald István elnök mondott beszédet. Méltatta Appo­­nyinak azt a tevékenységét, amelyet a trianoni békeszer­ződés tarthatatlanságának jogi megokolásában fejtett ki. Az igazgatóválasztmány az elnök indítványára elhatá­rozta, hogy Apponyi emlékét a Magyar Jogászegylet év­könyveiben megörökíti.­­ A Dunai Liga Társaság dr. Farkas Zoltán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Han­tos Elemér mondott emlékbeszédet Apponyiról. Beszédé­ben hangoztatta, hogy Apponyi volt a magyar revízió­nak egyik legmélyebb hívője. Azt az űrt, amelyet a nem­zet nagy halottja maga után hagyott, a mai ifjúságnak lesz feladata­­ letölteni. A­­­ Központi Katholikus Kör kulturestjén dr. Hindy Zoltán áldozott kegyeletes szavak­kal Apponyi emlékének. A Szent István Társulat igaz­­gatóválasztmánya csütörtöki ülésén mélységes részvéttel emlékezett meg gróf Apponyi Albertnek, a társulat egy­kori elnökének elhunytáról. Az idei közgyűlésen tartandó elnöki megnyitó beszédet a társulat fővédője, Strédi Jusz­tin­iá­n hercegprímás gróf Apponyi emlékének fogja szen­telni.. — Revíziós előadás Pécsett. Pécsről jelentik : A Ma­gyar Nemzeti Szövetség Pécs-Baranyai Köre a városháza közgyűlési ter­mében csütörtökön folytatta revíziós elő­adássorozatát. Az előadáson dr. Koszits Ákos kor­mán­y­­főtanácsos elnöki megnyitójában megemlékezett a gróf Ap­ponyi Albert halálával a nemzetét ért nagy gyászról. Az elnöki megnyitót a közönség állva hallgatta végig. Ezután dr. Krisztián Sándor egyetemi tanár mondott emlékbeszé­det gróf Apponyi Albertról. I­r. Ilodinka Antal, a pécsi egyetem rektora „Mit tartanak a cseh krónikások a cseh nemzet legfőbb nemzeti tulajdonságának?“ címmel tartott előadást. A XI. és XII. századbeli cseh krónikákból azt állapította meg, hogy m­íg a krónikások a magyarokról igen kedvező véleménnyel voltak, addig saját nemzetük­ről, a esetiekről egyöntetűen azt írják, hogy „féktelen rabló náció.“ __ Osztályülés a Szent István Akadémiában. A Szent Ist­ván Akadémia III. osztályának az elmúlt hét péntekére hir­detett ülését gróf Apponyi Albert halála miatt elhalaszt­ották. Ezt az ülést február 17-én, délután 5 órakor tartják meg a Szent István Társulat­ kistermében, ahol Gulyás Pál fogja fel­olvasni .,Sámboky János könyvtárának teológiai része" című tanulmányát.­­ A Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége köz­ponti választmányának ülésén Szablya János elnök kegye­­letes szavakkal emlékezett meg gróf Apponyi Albertról, akinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. A szö­vetség átiratban fejezte ki együttérzését és részvétét a gyászba borult családdal. A folyó ügyek letárgyalása után a­ különböző szak- és ügyosztályok működésével, a DOT alkalmazottak'aktuális sérelmeivel foglalkozott a választ­mányi ülés, majd beható tárgyalás alá vette az új adó­rendeleteket. A központi választmány aggodalommal álla­pította meg, hogy a kormány ismét a közszolgáltatások emelésének eszközéhez nyúlt és ezzel a magánalkalmazot­­taknak nagyrészt már amúgy is a létminimum alá süly­­lyedt jövedelmét újból csökkentette, s ennek a társadalmi rétegnek még elhelyezkedésben lévő részét újabb nehéz­ségeknek és veszélyeknek tette ki. Az adóemelések elleni tiltakozást a Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége céltalannal­ látja, — mondotta ki egyhangúlag a választ­mányi ülés, — hanem statisztikai alapon a magánalkal­­mazotti létminimum és adózás kérdését kidolgozza, hogy azok alapján a rendeletek megfelelő módosítása keresztül­vihető legyen. Végül Szablya János elnök beszámolt a készülő rokkanttörvény ügyében a miniszterelnökség ille­tékes ügyosztálya elé a Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége nevében előterjesztett ama kívánságról, hogy a hadirokkant magán­alkalmazottak nyugdíj, elbocsátás tekintetében a közalkalmazottakhoz hasonló elbánásban részesüljenek. 2. Közlekedési balesetek. Csütörtökön este az Erzsébet királyné­ úton, a 65-ös jelzésű villamosról menetközben leesett Vi­rikii István kövezőrmunkás. A mentők súlyos sérüléseivel, életveszélyes állapotban a Rókus kórházba szállították. — Délután 11 Barcsa­ utca és Dobozi­ utca sarkán a 26-os jelzésű­­ villamos elütötte Tamáskovics István napszámost, aki súlyo­ i­­­s megsérült. A mentők a Rókus kórházba szállították. * * I — Hét halottja van a sándorfalvai pálinka­­mérgezésnek. Szegedről jelentik: A sándorfalvai al­koholmérgezés áldozatainak száma ismét növekedett eggyel: a szegedi belgyógyászati klinikán csütörtökön meghalt ifj. Makra István is, így a Makra-családban is két halálos áldozatot követelt a mértéktelen pá­­linkaivás. A hatóságok megállapítása szerint most is mát bizonyos, hogy a pálinkában semmiféle mérgező anyag sem volt, mert igen sokan ittak ugyanabból a pálinkából és semmi bajuk sem esett. Akik meg­haltak, kivétel nélkül igen nagymennyiségű pálinkát szívtak ki az üvegből gumicsövön át. Így az egyik felboncolt holttestben egy liter pálinkát találtak­­a boncoló orvosok. Megállapították, hogy az áldozatok szervezete a rossz táplálkozástól legyengült és vesz­tett ellenállóképességéből. Az áldozatok közül öt«"»* Szegeden, egyet pedig Sándorfalván temettek el. Az ügyészség elnöke kijelentette, hogy a további nyo­mozás eredményétől teszi függővé, hogy indítson-e eljárást Németh István ellen.­­ Megtalálták a szegedi vár középkori tornyát. Szegedről jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: A Tisza vízállása az idén szokatlanul alacsony volt, úgyhogy a rakpart legalsó részei is szárazra kerültek. A sze­gedi Kultúrpalota és a Közúti híd közötti partszaka­szon régi falomladék került elő, amiről értesítették a múzeum­ igazgatóságát. Dr. Sebestyén Károly egye­temi magántanár, múzeumőr Útmutatása szerint próbaásatást kezdtek ezen a helyen és az évek hosszú során felhalmozódott iszapréteg alól csakhamar elő­került a régi szegedi vár hatalmas, középkori tor­nyának alapfala. Az ásatás eredménye igazolja egy nemrégen felfedezett régi katonai térkép adatait, amelyek szerint ezen a ponton állott a szegedi vár legnagyobb tornya. Ez a torony a középkorban épült, alapfalainak vastagsága pontosan két él. A XVIII. században még állt a torony, bár falának alsó részét gyakran kikezdte a Tisza jege és így a vár osztrák őrsége többször pótolta a fal leomló részeit. Ez a magyarázata annak, hogy a feltárt alapfalban a leg­különbözőbb korokból származó téglákat találtak. Az alapfalon megtaláltál­ most Szeged első vízmű­vének nyomát is, egy boltozott falnyitást, amely előtt kavicsréteg volt. Az osztrák várőrség ezen a rétegen keresztül szűrte át a Tisza vizét és azt a vár foglyai­val szivattyúztatta föl a vártorony felső részében el­helyezett tartályba, ahonnan a magas nyomás csö­veken keresztül juttatta el a vizet a vár belsejébe. A feltárt régiség, sajnos, nem igen tehető hozzáférhe­tővé, mert a Tisza vízállása általában lényegesen magasabb és igy az omladékot a legtöbbször viz bo­ntaná el. (Felvételünk a Képes Pesti Hírlapban.) — Dr. Lichtenberg Kornél meghalt Csütörtökön hajnalban 85 éves korában meghalt mindszenti dr. Lichtenberg Kornél egyetemi magántanár, az európai hírű fülgyógyász. Lichtenberg Kornél egyik alapítója volt a Poliklinikának. Szegeden született 1849-ben, orvosi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Öt­ven évvel ezelőtt a budapesti egyetemen a fül­gyó­gyászat magántanárává képesítették és ebben az­ év­ben több kartársával megalapította a Poliklinikát, amely 1894 ben igazgatójának választotta. A háború előtt a Ferenc József rend lovagja és a rend tiszti keresztjének tulajdonosa lett, majd mindszenti elő­­névvel magyar nemességet kapott. A háború utáni években m. kir. egészségügyi főtanácsos lett és élénk tevékenységet fejtett ki a Zsófia Gyem­ekszanató­­rium Egyesületben, amelynek ügyvezető elnöke volt. Rövid szenvedés után influenzában halt meg. Teme­tése pénteken délután fél négy órakor lesz a Kerepesi­­úti temető halottasházából a római katolikus egyház szertartása szerint, a főváros által adományozott díszsírhelyen. Az elhunytat özvegye, fiai, dr. Lichten­berg Sándor, a berlini egyetem orvostanára, továbbá Pál, István, György és leánya, Rózsáné Lichtenberg René gyászolják. A temetésen a Poliklinika nevében dr. Lobmayer Géza igazgató búcsúztatja. (Felve­let•­lünk a Képes Pesti Hírlapban.) — Bűnvádi följelentés Miskolc város főjegyzője ellen. Miskolcról jelenti tudósítónk. Mintegy három hónappal ezelőtt bizottság vizsgálta meg a Miskolc város kezelésében levő üzemeket. A bizottság a vizs­gálat során az Apolló-mozinál, amely szintén a vá­ros kezelésében van, nagyfokú szabálytalanságoknak jött a nyomára. E megállapítás után a város polgár­mestere, főügyésze a fegyelmi vizsgálat megindítását kérték maguk ellen, míg dr. Plank Miklós főjegyző ellen elrendelték a fegyelmi vizsgálatot, amelyet dr. Szentimrey Pál, Abaúj vármegye alispánja vezetett. A fegyelmi vizsgálat eredményét az alispán eljut­tatta a főispánhoz, majd a csütörtöki nap folyamán dr. Plank Miklós főjegyző ellen, aki az Apolló-mozi vezetésével volt megbízva, hűtlen kezelés címén az ügyészségnél bűnvádi feljelentést tettek. — Bonyodalmak a szegedi színház körü­l Szegedi tudósítónk jelenti: A kultuszminisztérium leiratban értesítette a városi hatóságot, hogy Görög Sándor színigazgató engedélyét visszavonta, mert nem telje­sítette azokat a feltételeket, amelyekhez annak idején az engedélyt kötötték. Nem fizette meg a múlt évi gáztartozását s nem rendezte az Országos Szinész­­egyesülettel szemben sem kötelezettségeit. A minisz­teri leirattal egyidőben érkezett Szegedre az Országos Színészegyesület elnöke, Sebestyén Géza és Balla Kál­mán alelnök, valamint Fülei Szántó miniszteri osz­tálytanácsos, akik a színházban megkezdték a vizs­gálatot. Csütörtök délutánra társulati gyűlést hív­tak egybe, amelyen közölték a színház tagjaival, hogy a miniszter utasítására az együttes konzor­ciummá fog alakulni s kérjék a város támogatását. Görög Sándor, az elmozdított igazgató, huszonnégy órai haladékot kért a kiküldöttektől, hogy ügyeit ren­dezhesse. Ez a határidő csütörtökön délután öt óra­kor lejárt. Görög Sándor Balla Kálmán kezeihez le­fizette tartozásainak huszonöt százalékát s a jövő hét csütörtökéig kért halasztást, amikor a fennmaradó összeget is kifizeti. Balla Kálmán a haladékot meg­adta, az Országos Színészegyesület pedig abban az esetben, ha Görög Sándor a határidőig ügyeit ren­dezi, lépéseket fog tenni a minisztériumban, hogy az igazgató engedélyét visszakapja. A konzorcium meg­alakulása tehát egy időre elmarad. . — Mesniät Bittrloft tízcer halystUs ti­toltópa* [ ranC3ROk. Csütörtökre virradó éjszaka, hosszas betegeske-I­dés után elhunyt Dittrich József helyettes tűzoltóparancs­nok. Dittrich József 1910 óta állt a székesfőváros szolgá­latában és 1912-ben lépett a tűzoltóság kötelékébe. 1931-ben nevezték ki helyettes parancsnoknak. Legutóbb megkapta a kormányzói elismerést is. Az Országos Tűzoltószövetség elnökségi előadója volt, azonkívül az országos mozigépész­­kezelő tanfolyamon, valam­innt az országos gépjárművezető tanfolyamon is előadó tisztet töltött be. Dittrich Józsefet február 18-án délután 4 órakor a Kerepesi út­­temető ha­lottasházából kisérik utolsó útjára. — A boxoló óriás. Newyorki távirat alapján jelen­tettük, hogy egy ökölviadal után letartóztatták, majd sza­badlárba helyezték, de bűnvádi eljárást indítottak az olasz származású Primo Camera ellen, mert súlyos csa­pásai következtében ellenfele a kórházban meghalt. Ez a Camera, aki eredetileg favágó volt, aránylag későn és csak véletlenül lett ökölvívó. Huszonegy éves korában erdes munkásnak elszegődött Journéenak, az egykori fran­cia nehézsúlyú mesternek a birtokára, ahol egyszer, ami­kor kissé­ többet ivott a kelleténél, összekapott a gazdá­jával. Szó szót követett és a vége az lett, hogy Camera szabályszerű „swing"-gel a földre sújtotta a gazdáját, aki összeharapta a fogát, elfojtotta fájdalmát és fölis­­merve az „oroszlánkörmöket" a fiatal olaszt kiképeztette az ökölvívásban. Camera, akinek testmérete — két mé­ternél magasabb — Párizsban nagy érdeklődést keltett, Európában nem talált méltó ellenfélre. Verhetetlen volt. Három évvel ezelőtt tehát kiment Amerikába, ahol tíz hónap alatt huszonhárom viadalban vett részt és ezek közül huszonkettőben győzött és csak egyet vesztett el pontozással Maloney ellen. Amerikai útja után egy ügyes amerikai vállalkozó, Jeff Dickson megfelelőnek és nagy anyagi sikerrel kecsegtetőnek látta a pillanatot ami, hogy Európában is bemutassa Camera izomerejét. Meg­­lesznek, akik visszaemlékeznek az 1930 novemberében a barcelonai olimpiai stadionban Camera és Vaolino Uz­­eudun közt lefolyt ökölviadalra, amit az említett Dickson rendezett. Paolino, eredetileg szintén favágó, már ismert, nagyhírű ökölvívó volt, de nem nagy hal­andóságot mu­tatott, hogy hírnevét a félelmetes olasszal szemben koc­kára tegye. Csak akkor állott kötélnek, amikor Dickson azt ígérte neki, hogy még egyszer annyit fizet neki, mint Carnerának. A viadal november 23-ára volt kitűzve és 21-én a híres Paolino meg akart szökni Amerikába. Any­­nyim félt Carnerától. Ezt az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni. Spanyolország minden részéből külön­­vonatok. Olaszországból különhajók hozták az érdeklődői­ket. Százezer főnyi tömeg nézte végig a küzdelmet no­vember 30-án délután és félórai viaskodás után Carnerát, hirdették ki győztesnek pontozással. Carnera SO.OOO, a lgyőzött Paolino 160.000 pengőt kapott és mivel a bevé­tel 600.000 pengő volt, minden költség kifizetése után csi­nos kis összeg maradt még Dicksonnak is. Azóta nem sokat lehetett hallani a pompás izomzatú, fehérbőrű, kék­­szemű, inkább óriási Apolló, mint vaskos Herkules fia­tal olaszról. A mostani szereplése után nagna akad egy­hamar ökölvívó, aki szembe merne vele szállni.­­ A washingtoni szenátus elfogadta a szesz­­tilalom megszűnéséről szóló határozatot. Washing­tonból jelentik: A szenátus elfogadta a szesztilalom­ megszüntetéséről szóló határozatot. A határozat egy­szersmind védelmet nyújt a szesztilalmat önként fenntartó államoknak a nedves államokból űzött szeszcsempészés ellen. A szenátusból a határozat a képviselőház elé került, törvényerőbe emelkedéséhez nt£g mind a negyvennyolc állam közös konvenciójá­nak jóváhagyására szorul. — Az Árelemző Bizottság tagjai. A ■Kereskedelemügyi mi­niszter kinevezte az Árelemző Bizottság alelnöke­ivé: Krt­ky Károlyt a 11 min­pest Székesfővárosi Vásárpénztár Részvénytá­r.­­­satág elnökét, tír. Heller Farkas műegyetemi tanárt. Krúdy Ferern­ ny. főispánt, dr. Laky Dez­ő műegyetemi tanárt és dr. Varsányi Emil felsőházi tagot. ../ Országos Magyar Ipari Jel­­zálogintézet Rész­vénytársa,­ig vezérigazgatóját, az Árelemző bizottság tagjaivá: dr. Andreich Jenő műegyetemi adjunk­tust, dr. Hadién József egyetemi tanársegédet, dr. gróf Beta­­ten Pál felsőházi tag, földbirtokost, Hézler Károly gépészmér­nököt, Biró Zoltán nyug. miniszteri tanácsost, K. Császár Fe­renc felsőépítőipariskolai tanárt, dr. báró Diószeghy Ottót, az Országos Mezőgazdasági Kamara titkárát, Egry István ipar­iskolai tanárt, Exle­r Ferenc részvénytársasági igazgatót dr. Ferentzy József kereskedelmi főtanácsost, dr. Frohner József gépészmérnököt, ifj. Unul Károly állam­i felsőipariskolai ta­nárt, Gombossy Gyula ny. állami vies-, acél- és gépgyári fő­felügyelőt, Slaidegger Ernő nyug. bányafőtanác­ost K­ankó­­czy Jenő kisérletügyi igazgatót, Hardy Sándor mű-­zak­i tan-.i­­csost, Hegyi Gyula ny. műszaki főtanácsost, Hoepfner Guido építészmérnököt, dr. Hírig Károly egyetemi magántanárt, Ka­tona Lajos kohómérnököt, a Mérnöki Tanács tagját, dr. Kéel János földbirtokost, dr. Kotsia Iván műegyetemi tanárt. Köh­ler Rezső mérnököt. Kuntner Róbert tanárt. Láng Miksa ny. állami vas-, acél- és gépgyári főfelügyelőt, dr. Misángyi Vil­mos­ műegyetemi tanárt. dr. Müller Miklós államvasúti fel­ügyelőt. Neszt Géza vegyészmérnököt, Nyári Elemért, az ad­­­avinyu­­da aligazgatóját, dr. Oaztrovszky Antal műegyetemi magántanárt, fővegyészt, Hescht Imre műegyetemi tanárt, Stothmeyer Imre gazdasági tanácsost, Schoditsch Lajost, az állami felsőépítőipariskola igazgatóját. Schön Győzőt, a Szé­kesfővárosi Gázművek helyettes vezérigazgatóját­, Schelek Já­nos műépítészt, Speidl Bódog miniszteri osztálytanácsost, Szalai Gusztáv műegyetemi tanárt, vitéz Szepesváry Hugó al­­h­adbiztost, dr. Takács Sándor cégvezetőt, Trautmann Róbert mérnök, ácsmestert. Vajda Ödön műegyetemi magántanárt, Vajna Ede székesfővárosi tanácsnokot, dr. Varga Istvánt -i Gazdaságkutató Intézet igazgatóját, dr. Varga József mű­egyetemi tanárt, dr. Vak Mihály műegyetemi tanárt és Zsi­linszky Gábor vezérigazgatót, az Árelemző Bizottság titká­raivá; dr. Dobrovics Károly miniszteri segédtitkárt és Mii­­nyák József gépészmérnököt.­­ A győri textilmunkások sztrájkba léptek. A győri textilműivek gyártelepén — mint tudósítónk jelenti — a 800 munkás közül C6O csütörtökön reggel nem állott mun­­kába. A sztrájkot a munkások azzal indokolják, hogy a gyár rájuk sérelmes intézkedéseket akar tenni és a Be­­deaux-rendszert akarja bevezetni. Ezzel szemben a gyár vezetősége részéről kijelentették, hogy csupán olyan in­téz­­kedésekről van szó, amelyek minden más textilgyárban is fennállanak. Nincs szó a Bedeaux-rendszer bevezetésé­ről, ellenben az üzem észszerűbbé tétele**­éntekében azt akarják keresztül vinni, hogy egy munkás az eddigi két szövőszék helyett kisegítő munkás alkalmazásával négy szövőszéken dolgozzék. Ezt is azonban úgy oldják meg, hogy munkáselbocsátásra nem kerül sor. A sztrájk ügyé­ben a közvetítő tárgyalások megindultak, a gyár vezető­sége azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a munkások min­denekelőtt foglalják el munkah­elyüket. — A Szociális Missziótársulat kórházmissziós tanfo­lyama. A Szociális Missziótársulat k­órházmissziós szakosztá­lya február 17-től 27-ig kórházi szociális gondozónői tovább­képző tanfolyamot rendez a társulat székh­ázában. (Krisztina, körút 125.). »»ESTI HÍRLAP 1933. február 17., péntek­.

Next