Pesti Hírlap, 1934. február (56. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-11 / 33. szám

1934. február 11., vasárnap, PESTI HÍRLAP Zsolt Béla: A PÁRIZSI VONAT Bemutató a Magyar Színházban. A Magyar Színház ma is műsoron lévő régi si­kerének teljében mutatja be soron következő újdon­ságát, Zsolt Béla legújabb színművét. A nagy iro­dalmi és művészi eseménynek ígérkező darab cím­e: „A párizsi vonat“, első előadása 16-án, pénteken lesz A ragyogó tollú írónak tavaly ugyanebben a szín­házban óriási sikere volt már „Oktogon“ című ko­médiájával Új darabjának hőse is, a pesti kis­pol­gár, ezúttal külföldre, furcsa nemzetközi társaságba sodródva. Az izgalmas meséjű, miliőjében is egészen új színmű fő női szerepét a sokszínű, titokzatos ide­gen asszonyt Lázár Mária játssza Partnere: Ráday Imre. A többi vezetőszerepben a Magyar Színház elite gárdája lép fel, élén Törzs Jenővel, Kabos Gyulával, Gázon Gyulával. Hálás szerephez jut: Kováts Terin, Pillér Vera, Baló Elemér, Vágóné, Z. Molnár László, Peti Sán­dor, Unger István, Keleti, Sugár, Vándory, Szűcs Irén, Csapó Mária, Ladányi, Hamvas Éva, Némethy Sári, Veres Emmi. Rendező: Bródy Pál. A rendkívül érdekes­­ kép díszleteit Pán József tervezte. Az újdonság zártkörű sajtófőpróbája 15-én, csütörtökön este lesz. A bemutatóig, továbbá vasárnap délután és a bemutató után „A párizsi vonat“ előadásaival válta­kozón, a 75-ik előadása felé közeledő „Bál a Savoy­­ban“­ a nagysikerű Ábrahám-operett tölti be a mű­sort. Jegypénztári telefon: 33—8—33. Dr. Praetorius. Bemutatta szombaton este a Belvárosi Színház. Keretes darab. A keretben Sherlock Holmes „ugratja“ a detektív regényírót, dr. Watsont; az ugratással rá akarja vezetni, miképpen pusztult el autókatasztrófa következtében dr. Praetorius és felesége, Violetta. Az ugratás elmés, mulatságos és érdekes, és amikor a nézőtéren a feszültség leg­nagyobb, Sherlock Holmes effélét mond az írónak: — És most menjünk nyomról-nyomra, a katasztrófáig. És a keretről máris ráugrik a képre, magára a darabra. A közönség felajzott kíváncsiságát erősen fokozza, hogy a detektívet és Pretoriust ugyanaz a színész játssza (Beregi.) A keretnek négy képe van. Az első Praetoriust az egyetemen szemlélteti; gyújtó hatású beszédet vág ki az orvoshallgatónők előtt­e az anyaságról. Különö­sen az egyik h­allgatónőt gyújtja föl, Lilient. Ez rögtön jelentkezik is, szólván, szívesen leszek anya, ha ön az apa. Nos, igen, Praetoriusért ra­jonganak a nők, de a betegek is, mert tudósa ugyan a hivatásának, de mindenekfelett szívvel, fantáziával és életörömmel gyógyít. Ez főleg abban a képben mutatkozik, ahol mint a saját szanatóriu­mának főorvosa látogatja meg a betegeket, Violet­tát is, az öngyilkos spanyol nőt. Ezt a Violettát megmenti Praetorius a saját életének is. Elveszi feleségül. Violettáról ugyan kiderül, hogy „dob­­ritezai“ spanyol, de még inkább, hogy Praetorius remekül választott. Az Isten is neki teremtette. A harmadik kép Praetor­iust, mint karmestert mu­tatja be; a lakásán a Carmen nyitányát vezényli, teljes karmesteri hókuszpókuszokkal. A zenekart hozzá a rádió szállította. Ez az eredetien falánkos fintor a rádió felé, Violetta ötlete. De már a Carmen­­nyitányba belesüvölt egy csúnya hangzavar, egy hajszáé, ami Praetorius ellen indult. A negyedik képben a fegyelmi bíróság, kollégái előtt áll Praetorius. Az egyik vád: évekkel ezelőtt egy kis faluban suszterboltot nyitott és közben gyógyította a betegeket, de nem volt diplomás orvos, hanem mint kuruzsló. (Mily érdekes véletlen, hogy épp a Dr. Praetorius főpróbája napján tartott Verebély professzor nagy anyagot felölelő előadást a ku­ruzsló, szól.) A másik vád: Praetorius famulust tart, Shunderson nevezetűt; kettőjük közt, érezhetően bűnös titok lappang. Megidézik Shundersont. Ki­derül, hogy a vádnak volt magja, amennyiben Shunderson egy akasztófáról leszedett ember, akit Praetorius adott vissza az életnek... És ezzel a negyedik képpel lezárni a darab, hogy miképpen pusztul el a Praetorius-pár, azt már megint Seherlock Holmes mondja el, a keretről. A katasztrófa-rejtély a leggyöngébb pontja a darabnak. A berlini színész-író, Kurtz Gőte — erős a gyanúnk — előbb csak a négy képet írta meg, melynek azonban csak a főalakját és még egy-két figuráját találhatta érdekesnek. Hogy cselekményt hozzájuk kerekíteni nem tudott, be­ágyazta őket a sherlockholmesi keretbe. Az autó­katasztrófa ugyan így is érdektelen maradt, de alkalma nyílt egész sor művészi és színpadi fo­gásra. Alkalmat adott Berlinben önmagának, Budapesten Beregi Oszkárnak egy kettős alakí­tásra. Színész számára nem lehet nagyobb öröm, mintha megint, újra és újra­­ felfedezik. A mű­vészi megújhodás friss örömét jelenti. Beregi jó idő óta hol ezen, hol azon a színpadon portyázik, és ha itt-ott viszontlátjuk, mindig fel kell fedezni. Ezúttal azért, hogy a szalonkomikumnak micsoda áradó fölényével, a jelenítő erőnek milyen tökéletes­ségével hozza a kettős szerepet. Nagy színész. És mögötte ott a famulus — Makláry Zoltán. A maszkja, hanghordozása, nézése, egy mosolya­­— a negyedik képben — tökélyét adja a kísérteties­ségnek és az alakítóképességnek. De az egész elő­adás — ami körül Herman Richárd jóvoltából egy rendezői mély értelem és vasmarok összefogó abroncsát érezzük — kitűnő. Végh Sári szilaj és szép spanyol nője, Mihályfi, Julia remek nagy­mamája, Egri Mária üde medikája, Harsányi markáns Watsona mellett joggal marad meg az emlékezetben Boray, Nagy György, Soltész Annie, a kis Radványi Évi, Baróthy, Lázár Tihamér neve. És persze az elmés fordító neve is, Sebestyén Károlyé. A bemutató közönségét rendkívül érde­kelte a darab. Az izgalomnak és kacagásnak tap­­sos váltakozása volt a szombat est. Nagy siker. Ráskai Ferenc. * Operaház. A Mesterdalnokok Évájára egynél több jó személycsitét tud állítani az Operaház, de azért szerencsés gondolatnak tartjuk, hogy most Relle Gabriella is szóhoz juthatott ebben a szerep­ben. Kellő terjedelmű és kellemes csengésű hangjá­nak természetes melegsége közvetlenül árad el a lírai részletekben, de a fiatalos szenvedély kifeje­zését is erőltetés nélkül találja el. Szemlátomást sarkalta művészi becsvágyát a szép és komoly fel­adat s ennek színészi részét is tehetségesen, rokon­­szenvet keltően oldotta meg. Fleischer pálcája alatt jó együttest alkottak a többi főszereplők: Budáno­­vics Mária, Losonczy, Závodszky, Somló, Maleczky s a beteg Székely helyett éneklő Kálmán. (Iv.) * A Timosa felújítása. A Bethlen-téri Színpad szombaton felújította a hétszer jubilált Timosát. Ez­úttal is tetszett. Újabb jubileumok kilátásban. * Pest mégis nevet Ezen a címen mutatta be szombaton este új műsorát a Terézk­örúti Színpad. Főpróba nem volt, viszont a bemutató az éjszakába nyúlt, így hát beszámolót keddi számunkban adunk. Operaházi akciós előadások Február 14-én, este Pataky felléptével TOLGA Vasárnap délután kilencvenedszer Mosoly­országi Vasárnap este Németh Máriával és Patakyval S TRUBADÚR Február 21-én, este Strack felléptével CARMEN A Pesti Hírlap nyolcnapos kalauza 1934 február 11-től február 18-ig. MÚZEUMOK. Akadémia: Goethe-szoba vas. h. sze., p. 10—12 ig. — Szé­chenyi Múzeum: k. es. szem. 10—12-ig. Vörösmarty-szoba 9 —1-ig. — Történelmi képcsar­nok: v.. sze., p. 10—1-ig. — Hopp Ferenc: v., k.. sze. sze. 10—1-ig. — Mezőgazdasági Múzeum: Hétfő kivételével na­ponta 10—1-ig. — Nemzeti Múzeum: Ma: összes tárak nyitva 9—1/12-ig, h. 10—1-ig. Régiségtár: kedd, csütörtök, szombat 10—1-ig; állattár: k. sze., p. 10—1-ig; történel­mi osztály: k. cs., szom. 10— 1; ásványtár: k. sze., p. 10— 1-ig. — Szépművészeti Mú­zeum: Ma 10—12-ig. Régi és modern képtár: kedd, szerda, csütörtök, szombat 10—12-ig; ersfikji szekszgyüjteményi p. 10—fél 2-ig­; új magyar képtár (Andrássy­ út 69.) Na­ponta 10—1/f­2-ig. Petőfi-ház: Vas. 10—2. — Országgyűlési Muz.:­­Országház, XVII. kapu. Naponta 9—2.— Ráth György Muz.: Vas., k., sze., cs., szám. 9— 12-ig. — Népegészségügyi Muz.: Ma és jövő vas. 3—6 ig. H. 10—1, sze. d. u. 5—8, cs. d. e. 10—1-ig. — Gróf Zichy Muz. Mindennap csüt. kiv. 10— 1. — Mentők Múzeuma; h. 9—1. — Iparművészeti Muzeum (ellői-ut 35.) Heral­dikai és geneologiai kiáll. Naponta 9—1. — Bélyeg Muz. k. és p. 10—2.— Néprajzi Mú­zeum (Hungária­ körut 347.) Naponta 9—2 ig. — Orszá­gos Magyar Zsidó Múzeum (Dohány­ u. 2.) Szórk., vas. 10 —2-Ig., CSII. CS­­ II. 4—­7-ig. KÖNYVTÁRAK. Nemzeti: hkn. 9-től. — Aka­démia: hkn. 3—7-ig. — Egye­temi: Hétköznap fél 9—este 8-ig­. — Erzsébet Népakadé­mia, Hkn. d.­ u. 5—8-ig. — Fővárosi könyvtár (Reviczky­­u­tca 1. Wenckheim-palota.) Hétköznap 9 től este 7-ig; vas. 10—1-ig. — Iparművészeti Muz. könyvtára (üllői­ ut 33.) Vas. és jövő vas. 9—12-ig; k., sze., cs., p. 10—6-ig; szám. 10—1- ig. — Mezőgazdasági Muz. könyvtára: vaj. és ünnep kiv. naponta 10—1-ig. — Techno­lógia könyvtára: Vas. 9—12- ig. Naponta 9—1-ig és 5—8-ig, szám. 5—8-ig. KIÁLLÍTÁSOK. Műcsarnok: Téli tárlat. Ma: 10—is. Zárás. — Nemze­­ ti Szalon: Csánky Dénes gyűjt. kiáll. Naponta 9—4-ig. —• Ernst Muzeum. 147-ik csop. ki­áll. Ma: 9—2-ig. Zárás. Jövő vas.: Báró Kohb­er Adolf gyűjt, aukciós kiáll. 9—2-ig. — Fővá­rosi képtár (Egyetem u. 6.) Na­ponta H10—M 12. — Iparmű­vészeti Társ. (Andrássy­ út 69.) Állandó mintakiáll. Hétk. 9—2. HANGVERSENYEK. Ma: Yeichi Nimura japán táncmat. Magyar Szinház. D. e. 11 (K.) — A „Fehér Hol­lók“ vidám d. u. Z. 5 (K.) —• Hétfő: A Collegium Musicum I0­. estje Z. 8 (K.) — Szerda: Huberm­ann zenek. est. Váro­si Szinház 8 (K.) — Csütör­­tök: Szatmári Tibor zeng. est Z. V29. (K.) — VII. Filh. főpr. és luingv. Z. D. é. H’12‘CKI 19 felkelés után nagyon jól es­i a test alapos lemosása, vagy bedörzsölése egy tenyérnyi valódi Diana - sósborszessze­l, mely a szervezetet felüdí­l, a vérkerin­tést élénkíti, az ellenállóképességet fo­­ózza, a petyhüdt izmokat megacélozza. Már 64 fillérért vásárolhat 1 próbapatackot, mely meggyőzi e kitűnő háziszer nélkü­lözhetetlenségéről és pompás hatásáról. A pesti Ember tragédiája bécsi szemmel. Amikor Madách remekműve bemutatásra ke­rült Bécsben, sok pesti szem figyelte sorsát, nagy­­nagy megelégedéssel. Jogosan. Kiderült, hogy a bé­csi Burgtheaternak rég volt ilyen nemes, becses, amellett közönséget vonzó darabja. Aminthogy így van itt Budapesten is. Szombaton este megint — nagyrészt a Pesti Hírlap előfizetővel — zsúfolásig megtelt a Nemzeti Színház. Mohácsi Jenő társaságá­ban most viszont bécsi szem nézte az előadást. Il­letékes bécsi szem: Willy Bahner, a bécsi Burgthea­­ter scenikai felügyelője. El volt ragadtatva sok min­dentől. Benyomásairól többek közt a következőket mondotta: — Igen szépnek találom a Nemzeti Színház előadását. Örömmel tapasztaltam, hogy azt a Bécsben érvényesített felfogásomat, hogy az álom­képeket állandó alapépítménnyel kell játszani, amely csak némiképpen módosul az egyes színek­ben, Budapesten is érvényesítik. Igen szípek azok a kicsi scenikai közjátékok, amelyek a világosság és sötétség hirtelen átmenetéből támadnak és meglepően drámai pillanatokat nyújtanak. Rend­kívül tetszik nekem az athéni kép, amelyben a tervező művész elérte azt a legnagyobb klasszici­­tást, amelyet festett díszlettel egyáltalán el lehet érni. Ragyogónak találtam úgy képben, mint for­mában a falanszter jelenetet. Ugyancsak nagy­szerű a francia forradalmi jelenet, amelynek szim­bolizmusa erősen meghatott és amely úgy ké­­ben, mint felépítésében igazán elsőrangú. Gratulálni kell Voinovich Gézának kitűnő munkatársához, Upor Tiborhoz. * Külföldi színigazgatók a Kék Duna mai elő­adásán. Vasárnap este érdekes vendégeket vár a Király Színház. Párizsból és Londonból jönnek Bu­dapestre azok a színigazgatók, akik a „Kék Duna“, francia és angol előadásáról fognak tárgyalni. Ér­dekes stádiumba került a Király Színház bécsi ven­dégjátéka is. Dr. Rudolf Beer, a Scala színház igaz­gatója jövő héten jön Budapestre a „Kék Duna“ megtekintésére. * Fedák Sári—Lukács Pál-film. Hollywoodból írják, hogy a Paramount egy film készítését tervezi Fedák Sárival és Lukács Pállal a főszerepekben. Newyorki magyarok ötvenezer dollárral finanszíroz­,­nák a­ filmet s ha szükséges, többet is adnának. A filmből angol, magyar és esetleg német verziót is ké­szítenek. * Két­ szinű zenekar. Az egyik newyorki nagy mulatóhelyen fekete-fehér zenekarral kísérleteztek. Gene Edwards főkarmester frakkban áll középütt és dirigál. Egyik oldalon ül tíz néger zenész, külön né­ger karmesterrel, másik oldalon tíz fehér zenész, kü­lön fehér karmesterrel. Három néger és három fehér énekes és táncspecialista egészíti ki a két­szinű zene­kart. A kalandos vállalkozás sorsa bizonytalan. * Frontharcosok hangversenye. A Frontharco­sok IV-ik főcsoportja a Zeneakadémián hangver­senyt rendezett. Énekszámaival különösen nagy tet­szést aratott Pörge Tünde iskolázott, szépen csengő hangja. A műsoron szereplők közül Garamszeghy, Laurisin Irén és Miklós, valamint Ignáth Gyula szolgáltak rá az elismerő tapsokra. * A Kamaraszínház és a műszaki munkások. Alapi Nándor annak közlését kéri, hogy a Kamaraszínház nem tartozik a műszaki munkásoknak. * F­egy­házban készült szcenáriumok. Morris Lavina amerikai író zsarolás miatt a sacramentói fegyházba került Ralph kormányzó megkegyelmezett neki. Ide még­sem szabadulhatott, mert nem fizette meg az fSOOO dollár ! pénzbüntetést, amely a szabadságvesztéssel járt. Most­­ kiszabadult. Időköziben két filmszcenáriót irt. Mindkettőt­­ a Metro-gyár vásárolta meg. ■ .

Next