Pesti Hírlap, 1936. november (58. évfolyam, 251-274. szám)
1936-11-03 / 251. szám
lló . a Cult» „Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Dunamedence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni.“ „Mindaddig — mondotta ezután Mussolini —, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Dunamedence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország Négymillió magyar él a mostani határokon túl. Attól a törekvéstől vezetve, hogy eleget tegyenek a túlságosan elvont igazság követelményeinek, más — talán még nagyobb — igazságtalanságot követtek el. Az olasz népnek a magyar nép iránti érzelmeit a magyarok katonai erényeinek, bátorságának és önfeláldozó szellemének őszinte elismerése jellemzi. Ez az érzelem egyébként kölcsönös. Talán már a közeljövőben ünnepélyes alkalom nyílik arra, hogy az olasz nép ezeket az érzelmeit megkapó formában juttassa kifejezésre ország-világ előtt.“ A Jugoszlávia és Olaszország közötti légkör az utóbbi időben rendkívül megjavult. Emlékeztetek arra, hogy évekkel ezelőtt ezen a téren célzást tettem a Jugoszláviával való kapcsolatok megtartásának lehetőségére. Kijelentem, hogy ma már megvannak a megfelelő erkölcsi, politikai és gazdasági alapok a két ország barátságának megerősítésére. A négy szomszéd országon kívül Európa egyik nagy országa az utóbbi időben őszinte elismerést szerzett az olasz nép előtt. Németországról beszélek. A most létrejött berlini megállapodás rendez egyes égető problémákat. A most ünnepélyesen aláírt berlini jegyzőkönyvek megmutatják, hogy a Berlin— Róma közötti tengely nem elválasztóvonal, hanem inkább olyan kristályosodási pont, amely körül csoportosulhat valamennyi európai állam, amelyet áthat az őszinte békeakarat. A július 11.-i szerződéssel eltűnt Németország és Olaszország között a súrlódási felület.— Ne csodálkozzék senki, ha ma felemeljük a zászlót a bolsevizmus ellen. A mai zászló a mi régi zászlónk. A bolsevizmus ellen mi harcoltunk és sok véráldozat árán győztük le. A bolsevizmus és a kommunizmus ma állami szuperkapitalizmus, amely nem tagadja, de felmagasztalja a kapitalista rendszert. Ideje volna már véget vetni a fasizmus és a demokrácia közötti ellentéteknek. A fasizmus nem akarja bebalzsamozni a múltat, hanem minden célja a jobb jövő munkálása. Az olaszok nincsenek hozzákötve az embertelen kapitalizmus jármához és a fasizmus megvalósítja a békét és a valódi műveltséget. „Megegyezés a földközitengeri kérdésben a kölcsönös érdekek elismerése mellett."* Olaszország a Földközi-tenger félszigete és szükséges, hogy lakosságát a szigetlakók gondolkozásmódja hassa át. Ez a tenger — és most azokhoz az angolokhoz fordulok szavammal, akik talán rádión e pillanatban beszédemet hallgatják — Anglia számára egy út, a mellett a többi út mellett, amely az anyaországot távoli gyarmataival összekapcsolja. Ami másoknak csak egy út, az nekünk, olaszoknak, az élet. Ezerszer megmondottuk és most újból hangsúlyozom, hogy nekünk nem szándékunk fenyegetni ezt az utat, de követeljük, hogy tartsák tiszteletben jogainkat és életbevágó érdekeinket. Választás nincs és az angol birodalom gondolkozó agyvelőinek meg kell érteniök, hogy a befejezett tény létezik és visszavonhatatlan. Nem lehet elképzelni olyan kétoldali összetűzést, amely ne válnék azonnal európaivá. A megoldásnak csak egyetlen útja van: nyílt, gyors és teljes megegyezés a kölcsönös érdekek elismerése mellett. De ha ez nem következnék be, amit egyébként kizártnak tartok, és ha az olasz népet bele akarnák fojtani a tengerbe, akkor vegyék tudomásul, hogy az olasz nép egy emberként állana ellen ezen a tengeren, amely Róma tengere volt, olyan elszántsággal, amilyenre példa a világtörténelemben még nem volt. Milánói bajtársak! Feketeingesek! Az útirány a következő év, a fasizmus tizenötödik éve. Jelszavunk: béke mindenkivel, azokkal is, akik közelednek hozzánk és azokkal is, akik távolodnak tőlünk. Béke, de felfegyverzett béke. Tehát fegyverkezési programmunkat a levegőben, a tengeren és a szárazföldön rendszeresen tovább fejlesztjük. A nemzet minden termelési erejét fokozzuk mezőgazdasági és ipari téren egyaránt. A testületi rendszert közelebb visszük végleges megvalósításához. Ez parancs és a parancsot rátok bízom milánóiakra, akikről azonnal tudom, hogy ezt már kötelességteknek tekintitek. Az első sorban kell állnotok a császárság kiépítésénél és a haza jóléte, hatalma és dicsőséges megteremtésénél. * A Duce beszédét az óriási néptömeg helyeslései többizben félbeszakították és a beszéd után a Duce még mintegy tíz percig maradt a szónoki emelvényen, nézte az eléje táruló csodálatos látványt: a 250.000 főnyi tömeg nemzeti színű zászlókat lengetett és közben szakadatlanul éltette a hazát, a királyt és császárt, valamint a Dúcét. Starace pártfőtitkár rövid beszédet mondott, majd utána üdvözlést vezényelt a Dúcénak, amelyre a 250.000 ember teli torokkal egy emberként válaszolt. Mussolini a székesegyházon keresztül tért vissza a kormányzósági palotába. A székesegyházban Schuster bíboros Milánó érseke üdvözölte. Különösen lelkes éljenzés fogadta azokat a szavakat, amelyekkel az olasz kormányfő Magyarországról emlékezett meg. A nagy tömeg lelkes ünneplésben részesítette a baráti Németország jelenlevő képviselőit is. A Duce beszédét egész Olaszországban közvetítették és minden város, valamint falu főterén hangszórókat állítottak fel, hogy az egész lakosság meghallgathassa a nagyjelentőségű nyilatkozatot. mény logikus szavakkal meghúzza „a wilsoni ideológia“ fölött a halálharangot. A Milanóban elhangzott erős kritikát tehát jogosnak tartjuk. De azért első és természetes érzésünk a megdöbbenésé. Hiszen mi kicsiny és lefegyverzett nemzet vagyunk, velünk szemben különleges kötelezettségei lennének a Nemzetek Szövetségének és mindazoknak a hatalmaknak, amelyek az általános leszerelés és a kölcsönös biztonság ígéretével a fegyvertelenség állapotát ránk kényszerítették. Igaz lenne, hogy mindez nem ér semmit, a nemzetközi igazságba vetett hit csak hazug ábránd, egyetlen élő valóság van és az a nyers erő? Mi lesz akkor velünk, kicsiny, megnyomorított országgal, a világháború nagy megcsonkított áldozatával, akit nem szuronyok és mérges gázak, hanem csak erkölcsi igazságok védelmeznek? VT Itt, ebből a szempontból nézve emelkedik rendkívüli jelentőségűvé a Duce beszédének az a része, amelyik fenntartás nélkül odaáll Magyarország erkölcsi igazsága mellé és odaállítja melléje a tényleges erő támogatását. Azok között a nemzetközi kérdések között, amelyekben Olaszország és Németország megegyeztek, ott szerepel a dunavölgyi kérdés is. Erről a dunavölgyi kérdésről azt mondja Mussolini, hogy nem lehet őket rendezni addig, amíg Magyarországnak nem szolgáltattak igazságot. Mussolini szövegezése pontosan megfelel a magyar álláspontnak, úgy, ahogyan azt Kánya Kálmán külügyminiszter és az egymást követő magyar miniszterelnökök már számtalanszor megformulázták. A magyar program tehát most már annak a hatalmi alakulásnak is programja amelyet a berlini jegyzőkönyvek megteremtettek. Széles látóhatár nyílik itt a magyar reménységek előtt. Sokkal szélesebb, mint eddig bármikor. A mostanig érkezett külföldi lapvélemények, a milánói beszédet kommentálva, megfelelő módon fölismerik Mussolini szavainak horderejét. A francia külügyminisztériumhoz közelálló Petit Parisien például ezt írja: »A Duce Magyarországot nagy megcsonkított nemzetnek nevezte és a trianoni szerződés revízióját sürgette. A Duce hátsó gondolatait régóta ismerjük, de Mussolini a kérdést még soha sem vetette föl ilyen nyers formában és soha sem bátorította föl a magyar revíziós mozgalmat ilyen veszélyes formában.C íme: ha idegen tükörből ellenőrizzük a milánói beszéd értelmét, ugyanerre az eredményre jutunk: a Duce legújabb kijelentései fontos állomást jelentenek a magyar igazságharc rögös útján. Róma és Berlin kölcsönös megértése pedig erősebb hangsúlyt ad a Mussolini régi álláspontjának. Miután Berlinben Ausztria független állami létét is biztosították, lehetővé válik, hogy Magyarország minden aggodalom, s minden zavaró gondolat nélkül értékelje a legújabb események jelentőségét. Ezért az egész magyar közvélemény szívesen emlékezik viszsza Kánya Kálmán külügyminiszter legutolsó expozéjának következő mondatára: »Ciano olasz külügyminiszter berlini látogatását magyar szempontból örömmel, megelégedéssel kell fogadni, mert ennek tendenciái teljesen azonosak a magyar politika békés célkitűzéseivel.« * Kánya Kálmán hangsúlyozta Magyarország célkitűzéseinek békés voltát. A magyar felfogás és Mussolini milánói beszéde között annál teljesebb az összhang, mert erről Mussolini sem feledkezett meg. Ragyogó szónoki remekműve végén elemi erővel tört ki belőle a fölkiáltás: »Olaszország és az olasz nép ma egyet akar: békét, békét, békét mindenkivel!« Olvassuk el figyelmesen a milánói beszédnek Franciaországra és Angliára vonatkozó mondatait. Franciaországgal szemben a kiábrándulás és szemrehányás hangján szól Mussolini. Ez a hang azonban nem ellenséges. Ami pedig Angliát illeti, az ideérkezett angol lapszemelvények értelmezése szerint Mussolini, amikor az Olaszország és Anglia földközitengeri érdekeinek összeegyeztetéséről beszélt, újabb békeajánlattal fordult a Brit birodalomhoz. Magyarországon, ahol az egész közvélemény vágya Olaszország és Anglia őszinte és végleges kibékülése, örömmel fogadják ezt az értelmezést. Mi is úgy gondoljuk, a Duce békejobbot nyújtott Angliának. A milánói beszéd tehát egyáltalában nem azt jelenti, hogy végzetesen két ellenséges táborra szakadt Európa. A két tábort veszedelmes szakadékok választják el egymástól. A szakadékon keresztül azonban még mindig átvezetnek a megértés reménységének hídjai. Magyarország minden reménysége, hogy ezeket a hidakat használni is fogják azok, akik felelősek a világbéke megőrzéséért. A milánói beszéd tragikus jelentőségre emeli azt a szép, de szépsége mellett hátborzongató képet, amelylyel Mussolini pár nappal ezelőtt a fasizmus eddigi eredményeiről szóló bolognai beszédét befejezte: »Én a tizennegyedik és tizenötödik fasiszta esztendő határán olajágat emelek magasra. Figyeljetek! Ez az olajág óriási erdőből nőtt ki, nyolcmillió szurony erdejéből, olyan szuronyok erdejéből, amelyeknek mindegyike éles és bátorszivü ifjak kezében van.« Nincsen a világon ember, akinek a szive ne a pálmaág felé fordulna és ne irtóznék a szuronyoktól. Ezért a Duce revíziós nyilatkozata mellett új lángra gyulladt magyar reménységek ünnepi fényénél abban is bizakodunk, hogy a milánói beszéd hozzá fog járulni az általános megbéküléshez és a világ nyugalmának helyreállításához is. festi hírlap. Darányi miniszterelnök távirata Mussolinihoz. Darányi Kálmán miniszterelnök Mussolinihoz a következő táviratot intézte: „Mussolini őexcellenciájának, az olasz kormány feje, Milano. Nagyméltóságod milánói beszéde az egész országban lelkes és hálás visszhangra talált. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy, ez alkalommal, mint a magyar nemzet tolmácsa, tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöljem.“ ►Gillette „KÉK GILLETTE“ elektromos utor a megedzett pengék a borotválkozást élvezetté teszik és minden egyes penge hosszantartó használhatóságát garantálják.