Pesti Hírlap, 1936. november (58. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-03 / 251. szám

lló . a Cult» „Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Dunamedence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni.“ „Mindaddig — mondotta ezután Musso­lini —, amíg Magyarországnak nem szol­gáltatnak igazságot, a Dunamedence kér­déseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyaror­szág Négymillió magyar él a mostani ha­tárokon túl. Attól a törekvéstől vezetve, hogy eleget tegyenek a túlságosan elvont igazság követelményeinek, más — talán még nagyobb — igazságtalanságot követ­tek el. Az olasz népnek a magyar nép iránti érzelmeit a magyarok katonai eré­nyeinek, bátorságának és önfeláldozó szel­lemének őszinte elismerése jellemzi. Ez az érzelem egyébként kölcsönös. Talán már a közeljövőben ünnepélyes alkalom nyílik arra, hogy az olasz nép ezeket az érzelmeit megkapó formában juttassa ki­fejezésre ország-világ előtt.“­­ A Jugoszlávia és Olaszország közötti légkör az utóbbi időben rendkívül megjavult. Emlékezte­tek arra, hogy évekkel ezelőtt ezen a téren célzást tettem a Jugoszláviával való kapcsolatok megta­r­­tásának lehetőségére. Kijelentem, hogy ma már megvannak a megfelelő erkölcsi, politikai és gaz­dasági alapok a két ország barátságának megerő­sítésére.­­ A négy szomszéd országon kívül Európa egyik nagy országa az utóbbi időben őszinte elis­merést szerzett az olasz nép előtt. Németországról beszélek. A most létrejött berlini megállapodás rendez egyes égető problémákat. A most ünnepélyesen aláírt berlini jegy­zőkönyvek megmutatják, hogy a Berlin— Róma közötti tengely nem elválasztó­vonal, hanem inkább olyan kristályoso­dási pont, amely körül csoportosulhat va­lamennyi európai állam, amelyet áthat az őszinte békeakarat. A július 11.-i szerződéssel eltűnt Németország és Olaszország között a súrlódási felület.­­— Ne csodálkozzék senki, ha ma felemeljük a zászlót a bolsevizmus ellen. A mai zászló a mi régi zászlónk. A bolsevizmus ellen mi harcoltunk és sok véráldozat árán győztük le. A bolsevizmus és a kommunizmus ma állami szuperkapitalizmus, amely nem tagadja, de felmagasztalja a kapitalista rendszert. Ideje volna már véget vetni a fasizmus és a demokrácia közötti ellentéteknek. A fasizmus nem akarja bebalzsamozni a múltat, hanem min­den célja a jobb jövő munkálása. Az olaszok nin­csenek hozzákötve az embertelen kapitalizmus jár­mához és a fasizmus megvalósítja a békét és a valódi műveltséget. „Megegyezés a földközitengeri kérdésben a kölcsönös érdekek elismerése mellett."* Olaszország a Földközi-tenger félszigete és szükséges, hogy lakosságát a szigetlakók gondol­kozásmódja hassa át. Ez a tenger — és most azokhoz az angolokhoz fordulok szavammal, akik talán rádión e pillanatban beszédemet hallgatják — Anglia számára egy út, a mellett a többi út mel­lett, amely az anyaországot távoli gyarmataival összekapcsolja. Ami másoknak csak egy út, az ne­künk, olaszoknak, az élet. Ezerszer megmondottuk és most újból hangsúlyozom, hogy nekünk nem szándé­kunk fenyegetni ezt az utat, de követel­jük, hogy tartsák tiszteletben jogainkat és életbevágó érdekeinket. Választás nincs és az angol birodalom gondol­kozó agyvelőinek meg kell érteniök, hogy a befe­jezett tény létezik és visszavonhatatlan. Nem le­het elképzelni olyan kétoldali összetűzést, amely ne válnék azonnal európaivá. A megoldásnak csak egyetlen útja van: nyílt, gyors és teljes megegye­zés a kölcsönös érdekek elismerése mellett. De ha ez nem következnék be, amit egyébként kizárt­nak tartok, és ha az olasz népet bele akarnák foj­tani a tengerbe, akkor vegyék tudomásul, hogy az olasz nép egy emberként állana ellen ezen a tengeren, amely Róma tengere volt, olyan elszánt­sággal, amilyenre példa a világtörténelemben még nem volt. Milánói bajtársak! Feketeingesek! Az útirány a következő év, a fasizmus tizenötödik éve. Jel­szavunk: béke mindenkivel, azokkal is, akik kö­zelednek hozzánk és azokkal is, akik távolodnak tőlünk. Béke, de felfegyverzett béke. Tehát fegy­verkezési programmunkat a levegőben, a tenge­ren és a szárazföldön rendszeresen tovább fejleszt­jük. A nemzet minden termelési erejét fokozzuk mezőgazdasági és ipari téren egyaránt. A testületi rendszert közelebb visszük végleges megvalósítá­sához. Ez parancs és a parancsot rátok bízom mi­lánóiakra, akikről azonnal tudom, hogy ezt már kötelességteknek tekintitek. Az első sorban kell állnotok a császárság kiépítésénél és a haza jóléte, hatalma és dicsőséges megteremtésénél. * A Duce beszédét az óriási néptömeg helyeslései többizben félbeszakították és a beszéd után a Duce még mintegy tíz percig maradt a szónoki emelvé­nyen, nézte az eléje táruló csodálatos látványt: a 250.000 főnyi tömeg nemzeti színű zászlókat lengetett és közben szakadatlanul éltette a hazát, a királyt és császárt, valamint a Dúcét. Starace pártfőtitkár rövid beszédet mondott, majd utána üdvözlést vezényelt a Dúcénak, amelyre a 250.000 ember teli torokkal egy emberként válaszolt. Mussolini a székesegyházon keresztül tért vissza a kormányzósági palotába. A székesegyházban Schus­ter bíboros Milánó érseke üdvözölte. Különösen lelkes éljenzés fogadta azokat a sza­vakat, amelyekkel az olasz kormányfő Magyarország­ról emlékezett meg. A nagy tömeg lelkes ünneplés­ben részesítette a baráti Németország jelenlevő kép­viselőit is. A Duce beszédét egész Olaszországban közvetí­tették és minden város, valamint falu főterén hang­szórókat állítottak fel, hogy az egész lakosság meg­­hallgathassa­ a nagyjelentőségű nyilatkozatot. mény logikus szavakkal meghúzza „a wilsoni ideológia“ fölött a halálharangot. A Milanóban elhangzott erős kritikát te­hát jogosnak tartjuk. De azért első és termé­szetes érzésünk a megdöbbenésé. Hiszen mi kicsiny és lefegyverzett nemzet vagyunk, ve­lünk szemben különleges kötelezettségei len­nének a Nemzetek Szövetségének és mindazok­nak a hatalmaknak, amelyek az általános le­szerelés és a kölcsönös biztonság ígéretével a fegyvertelenség állapotát ránk kényszerítették. Igaz lenne, hogy mindez nem ér semmit, a nemzetközi igazságba vetett hit csak hazug áb­ránd, egyetlen élő valóság van és az a nyers erő? Mi lesz akkor velünk, kicsiny, megnyo­morított országgal, a világháború nagy meg­csonkított áldozatával, akit nem szuronyok és mérges gázak, hanem csak erkölcsi igazságok védelmeznek? VT Itt, ebből a szempontból nézve emelkedik rendkívüli jelentőségűvé a Duce beszédének az a része, amelyik fenntartás nélkül odaáll Ma­gyarország erkölcsi igazsága mellé és odaállítja melléje a tényleges erő támogatását. Azok között a nemzetközi kérdések között, amelyekben Olaszország és Németország megegyeztek, ott szerepel a dunavölgyi kérdés is. Erről a duna­­völgyi kérdésről azt mondja Mussolini, hogy nem lehet őket rendezni addig, amíg Magyar­­országnak nem szolgáltattak igazságot. Musso­lini szövegezése pontosan megfelel a magyar álláspontnak, úgy, ahogyan azt Kánya Kálmán külügyminiszter és az egymást követő magyar miniszterelnökök már számtalanszor megfor­­mulázták. A magyar program tehát most már annak a hatalmi alakulásnak is programja amelyet a berlini jegyzőkönyvek megteremtet­tek. Széles látóhatár nyílik itt a magyar re­ménységek előtt. Sokkal szélesebb, mint eddig bármikor. A mostanig érkezett külföldi lapvélemé­nyek, a milánói beszédet kommentálva, megfe­lelő módon fölismerik Mussolini szavainak horderejét. A francia külügyminisztériumhoz közelálló Petit Parisien például ezt írja: »A Duce Magyarországot nagy megcsonkított nem­zetnek nevezte és a trianoni szerződés revízió­ját sürgette. A Duce hátsó gondolatait régóta ismerjük, de Mussolini a kérdést még soha sem vetette föl ilyen nyers formában és soha sem bá­torította föl a magyar revíziós mozgalmat ilyen veszélyes formában.C íme: ha idegen tükörből ellenőrizzük a mi­lánói beszéd értelmét, ugyanerre az eredmény­re jutunk: a Duce legújabb kijelentései fontos állomást jelentenek a magyar igazságharc rö­gös útján. Róma és Berlin kölcsönös megértése pedig erősebb hangsúlyt ad a Mussolini régi álláspontjának. Miután Berlinben Ausztria füg­getlen állami létét is biztosították, lehetővé vá­lik, hogy Magyarország minden aggodalom, s minden zavaró gondolat nélkül értékelje a leg­­­­újabb események jelentőségét. Ezért az egész magyar közvélemény szívesen emlékezik visz­­sza Kánya Kálmán külügyminiszter legutolsó expozéjának következő mondatára: »Ciano olasz külügyminiszter berlini látogatását magyar szempontból örömmel, megelégedéssel kell fo­gadni, mert ennek tendenciái teljesen azono­sak a magyar politika békés célkitűzéseivel.« * Kánya Kálmán hangsúlyozta Magyaror­szág célkitűzéseinek békés voltát. A magyar felfogás és Mussolini milánói beszéde között annál teljesebb az összhang, mert erről Mus­solini sem feledkezett meg. Ragyogó szónoki remekműve végén elemi erővel tört ki belőle a fölkiáltás: »Olaszország és az olasz nép ma egyet akar: békét, békét, békét mindenkivel!«­­ Olvassuk el figyelmesen a milánói beszé­dnek Franciaországra és Angliára vonatkozó monda­tait. Franciaországgal szemben a kiábrándulás és szemrehányás hangján szól Mussolini. Ez a hang azonban nem ellenséges. Ami pedig Ang­liát illeti, az ideérkezett angol lapszemelvények értelmezése szerint Mussolini, amikor az Olasz­ország és Anglia földközitengeri érdekeinek összeegyeztetéséről beszélt, újabb békeajánlat­tal fordult a Brit birodalomhoz. Magyarorszá­gon, ahol az egész közvélemény vágya Olaszor­szág és Anglia őszinte és végleges kibékülése, örömmel fogadják ezt az értelmezést. Mi is úgy gondoljuk, a Duce békejobbot nyújtott Ang­liának. A milánói beszéd tehát egyáltalában nem azt jelenti, hogy végzetesen két ellenséges tá­borra szakadt Európa. A két tábort veszedel­mes szakadékok választják el egymástól. A sza­kadékon keresztül azonban még mindig átve­zetnek a megértés reménységének hídjai. Ma­gyarország minden reménysége, hogy ezeket a hidakat használni is fogják azok, akik felelő­sek a világbéke megőrzéséért. A milánói be­széd tragikus jelentőségre emeli azt a szép, de szépsége mellett hátborzongató képet, amely­­lyel Mussolini pár nappal ezelőtt a fasizmus­­ eddigi eredményeiről szóló bolognai beszédét befejezte: »Én a tizennegyedik és tizenötödik fasiszta esztendő határán olajágat emelek ma­gasra. Figyeljetek! Ez az olajág óriási erdőből nőtt ki, nyolcmillió szurony erdejéből, olyan szuronyok erdejéből, amelyeknek mindegyike éles és bátorszivü ifjak kezében van.« Nincsen a világon ember, akinek a szive ne a pálmaág felé fordulna és ne irtóznék a szuronyoktól. Ezért a Duce revíziós nyilatko­zata mellett új lángra gyulladt magyar re­ménységek ünnepi fényénél abban is bizako­dunk, hogy a milánói beszéd hozzá fog járulni az általános megbéküléshez és a világ nyugal­­­­mának helyreállításához is. festi hírlap. Darányi miniszterelnök távirata Mussolinihoz. Darányi Kálmán miniszterelnök Mussoli­nihoz a következő táviratot intézte: „Mussolini őexcellenciájának, az olasz kormány feje, Milano. Nagyméltóságod milánói beszéde az egész országban lelkes és hálás visszhangra talált. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy, ez alkalommal, mint a magyar nemzet tol­mácsa, tisztelettel és baráti szeretettel üd­vözöljem.“ ►Gillette „KÉK GILLETTE“ elektrom­os utor a megedzett pengék a borotválkozást élve­zetté teszik és minden egyes penge hosszantartó használ­hatóságát garantálják.

Next