Pesti Hírlap, 1937. április (59. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

■?­­ Az angol lapok szerint a kisantant-értekezlet kölcsönös segélynyújtási paktumról tárgyal Róma, márc. 31. (Stefani.) A Stefani-iroda diplo­máciai szerkesztője Írja: Az angol sajtóban ma reggel megjelent hírek szerint a kisantant három állama új paktumról fognak tár­gyalni, amely mindegyiküket kötelezné, hogy önműködően segítségére menjen a többieknek, ha vétlen támadás érné őket. Értesülé­seink alapján úgy tudjuk, hogy ez a paktumterv ko­moly nehézségekkel találkoznék, elsősorban a bizony­talanság miatt, amelyet a bolsevizmus veszedelmes politikai játéka Európában teremt. Valóban tudjuk, hogy míg a kisantant-államok egyikét szövetségi kö­telékek fűzik Moszkvához, a két másik állam egyike nem ismeri el a bolsevista kormányt, míg a másiknak komoly okai vannak arra, hogy ne engedjen terüle­tére kommunistákat. Ezek a nyugtalanságok, amelye­­t két a bolsevisták szövetsége idézett elő, jogosulttá te­­­­szik a mélységes kételt, lehet-e olyan egyezményt kötni, amely önműködő beavatkozást tartalmaz. A kö­zös érdekeknek ez nem felelne meg. 2 rmányok jellegével bírnak, amelyek csupán a legsür­getőbb szükségletek kielégítésére szolgálnak és nem alkalmasak arra, hogy a béke és a biztonság számára hosszú időre hajlékot nyújtsanak. Franciaország sér­tetlenül fenn akarja tartani a kisantanttal fennálló kapcsolatait és úgy véli, hogy ezeknek a kereteknek meglazítása sem a kisantant-államok, sem a béke ér­dekeit nem szolgálná. Biztosak vagyunk arról — fe­jezi be a Temps —, hogy a jelen pillanatban sem Bel­­grád, sem Bukarest, sem Prága nem szándékozik meg­lazítani ezeket a kapcsolatokat és jórészt Franciaor­szág szilárdságától függ, hogy a kisantant-államok ki­­tartanak-e továbbra is e politika mellett. Angolország három év múlva­­ éri el a teljes hadi felkészültséget London, márc. 31. Angliának még három eszten­dőre van szüksége, hogy elérje a háborús készült­séget. Londoni katonai körökben kijelentik, hogy az angol szárazföldi és légihaderő csak három év múlva lesz annyira, hogy háború kitörése esetén távolabbi hadszíntereken is nagy erővel léphessen fel. Ekkor módjában lesz, hogy 365.000 emberből álló, teljesen korszerűen fölszerelt gépesített haderőt és kétezer elsőosztályú repülőgépet küldhessen az európai szá­razföldre. Ma ilyen célra legföljebb feleannyi ember állana rendelkezésre, de az is csak hiányos fölszereléssel. Az angol diplomácia mai vontatott eljárását és rend­kívüli óvatosságát elsősorban ezzel magyarázzák. De utalnak arra, hogy hadfelszerelési terveinek meg­valósítása után sem les­zé*»* Anglia arra, hogy nusztá» a .'uagra erejére ut­­va, kontinentális­­ borút en. SzüvetS' George párizsi angol nagykkövet nyugalomba vonult Párizs, márc. 31. Sir George Clerk párizsi angol nagykövet, akit április elsejével nyugállományba he­lyeznek, hétfőn, április 5-én végleg elhagyja a francia fővárost. Utódja a párizsi angol nagykövetség élén Sir Eric Phipps eddigi berlini nagykövet lesz. kibékülés szelleme él már Rómában, Belgrád­­ban és Budapesten. Nincs a magyar és a jugo­szláv lélekben többé a területi kérdéseken fe­lül elválasztó mozzanat. Könnyen áthidalható területi kérdéseken felül szinte azt mondhat­juk, hogy Magyarországot is a legőszintébb ro­­konszenv, sőt a régi szeretet és megbecsülés fűti Belgráddal szemben. Nem csupán a közép­kor és az újkor közösen folytatott nagy lét­­fenntartási háborúi intenek bennünket a köze­ledésre, hanem a mai nap józan érdekei is. Jellemileg annyira közel áll egymáshoz a szerb, a horvát és a magyar, ez a három hősi ka­tonanép, hogy szinte csodálatos, hogy még nem találtak egymásra. De a gazdasági érdekek is egymásra utalnak bennünket. Alig harminc éve nem is volt közöttünk a szerbekkel semmi­féle ellentét, testvérnép volt, legkedvesebb re­gényeink a Délvidék szerbjeiről szólanak, ro­mantikájuk beleszövődött a magyar romantika bűbájába. Lelkileg egyek voltunk, ha a politika elválasztott is bennünket, ez az elválasztás sem Budapesten született meg, hanem az egykori császári Bécsben, amely olyan területekre ve­tett szemet, amelyek a szerbnek kellettek, de a magyarnak nem kellettek. Ilyen körülmények között, ami ma Belgrádban történik, a kisan­tant lelki vezéreinek semilyen tanácskozása és semilyen határozata nem lehet már örök­­életű. Az idő nekünk dolgozik és dolgozik an­nak a Jugoszláviának, amelyikben először éb­red fel a tudat, hogy rossz helyen kereste ed­dig a maga szövetségeseit. Jugoszlávia helye nem Bukarest és Prága mellett van, hanem Róma és Budapest mellett. Bölcs államférfiai kezdik ezt már belátni s talán azt is belátják, hogy az eddig végzett jó közeledési munka után még nem tehetnek pontot. PESTI HÍRLAP 1936. április 1. csütörtök. Csö­kkent az állami költségvetés hiánya Mintegy n­­gyven millióval emelkedtek a kiadások, de többletet várnak a bevételeknél is • Nagy beruházási program végrehajtására készül a kormány A közjogii javaslatok alapelveit rövidesen megismerteti a miniszterelnök a pártok vezetőivel A jövő heten csütörtökön, április 8-án ül össze húsvéti szünete­ után a képviselőház, amelynek első ülésén Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter előterjeszti az 1937/38. évre­ szóló állami költségvetést. Ez alka­lommal, a szoká­snak megfelelően, a pénzügyminiszter expozé keretébe­n ismerteti az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét és a kormány gazdasági politiká­jának irányelveit. A jövő évi költségvetés összege a kiszivárgott hír­ek szerint hozzávetőlegesen negyven millióval lesz több a múlt évinél, aminek magyarázata az, hogy a bevéltelek emelkedtek. Emelkedő tétel szerepel a költségvetésben a be­ruházásoknál, nagyobb közmunkák megindítását vette tervbe a kormány, amelyekhez már jú­liusban, nyomban a költségvetés tör­vényerőre emelkedése után, hozzá akar­nak fogni. Főleg sítak, öntözőcsatornák építése van tervbe véve, amelyek révén a földmunkásság széles rétegeit tudják majd munkához juttatni. Erőteljes és gyors ütemben óhajtja végrehajtani a kormány a telepítési akciót is. Általában széleskörű szociális program megvalósítá­sára kér fedezetet a kormány és jelentős összeg szere­pel a költségvetésben a népgondozás szociális politi­kája címen. Az új költségvetésbe beállítják a nemzeti önálló­sítási alapot is, amelyet az eredetileg tervbe vett két­millióról hárommillióra emeltek fel. Ennek az a célja, hogy kölcsönöket folyósítsanak azoknak az el­helyezkedni nem tudó fiataloknak, akik önálló exisztenciát akarnak maguknak teremteni. A költségvetés benyújtása után a képviselőházat rövid időre elnapolják. Ez alatt az idő alatt a képvi­selőház bizottsága tárgyalja a költségvetési tárcák sze­rint Előreláthatólag két hét alatt végeznek a bizott­ságok a javaslattal és akkor nyomban összehívják a Ház plénumát. Úgy számítják, hogy április 20-án, ked­den ül össze ismét a képviselőház, hogy megkezdje a költségvetés részletes tárgyalását. A Ház nyolcórás üléseken tárgyalja a javaslatot, az ülések délelőtt tíz­től este hatig fognak tartani megszakítás nélkül. A költségvetési vita módot fog nyújtani arra, hogy a pártok szónokai bírálatot mondjanak a Darányi-kor­mány működéséről és szóvátegyék a közelmúlt hóna­pok politikai eseményeit A költségvetés benyújtása előtt értekezletre ülnek össze a pártok. A nemzeti egység pártjában április 7-én Fabinyi pénzügyminiszter rövid tájékoztatót ad a költségvetés főbb részleteiről, majd leleplezik Göm­bös Gyula arcképét. Az időközben felmerült politikai kérdéseket, így a szélsőjobboldali politikusoknak a nyi­laskeresztesekkel való kapcsolatát egy ké­sőbbi értekezleten teszik szóvá. Darányi Kálmán miniszterelnök, aki a húsvéti ün­nepeket birtokán töltötte, szerdán reggel visszaérke­zett Budapestre és átvette hivatalának vezetését. Az­ alkotmányjogi javaslatok tekintetében változatlan a helyzet: a javaslatok előkészítése folyamatban van és a kormánynak az a terve, hogy még a nyári szünet előtt, június hó folya­mán benyújtja a képviselőházban a kor­mányzói jogkör kiterjesztéséről szóló ja­vaslatot, a másik két javaslat: a választójog reformja és a felső­ház jogkörének kiterjesztése ősszel kerül a parlament elé. A javaslatok alapelveit azonban Darányi Kálmán miniszterelnök már a közel­jövőben, a parlament ösz­­szeü­lése után megismerteti az ellenzéki pártok vezé­reivel. Schuschnigg kancellár román útjai rovta időre elhalasztották Mihlas szövetségi elnök budapesti látogatás&Mk­yd**jét május ess­:Are tű? tt ki A Pesti Hírlap bécsi ti­nitójának telefonjelentése. Bécs, márc. 31. Schu­­rnigg szövetségi kancellár­nak már a húsvéti ünnep­­re tervezett római utazását rövid időre elhalasztottákAz utazás időpontját még nem állapították meg pontosan, mert az osztrák kor­mány még értesítést vár Rómából, amelynek megérke­zése után legkésőbb a jövő hét folyamán indul a kancellár a Duce látogatására. Ennek a látogatásnak ezúttal fontos politikai célja van, mert egy év után az első alkalom lesz arra, hogy az olasz és osztrák kormány vezetői megvitassák az utóbbi hónapok európai eseményeit, különösen azokat, amelyek az olasz külpolitikával függnek össze. A leg­fontosabb, hogy Ausztria milyen álláspontot foglaljon el az olasz-jugoszláv szerződéssel szemben. Ezzel kap­csolatban már az a hír is elterjedt, hogy Schuschnigg kancellár legközelebb Bel­ádjon utazik. Ezt ugyan határozottan megcáfolták 2 -a cáfolat csak a közeli időpontra vonatkozik, melynek a római pe­ntil államközi tárgyal-so­nek eredményeképpen a­mányfő még a nyár előtt talál Itt említjük meg, hogy­­ budapesti hivatalos látogatásán tűzték ki. Az elnököt elkísért és Schmidt külügyi államtitkár az olasz-jugoszláv egyez való simulása okvette­n szükségessé, amelyek­et és a jugoszláv kor­zni fog. Kiás szövetségi elnök idejét május elejére h­uschnigg kancellár N. T. Gróf Char­­brun volt francia nagykövet merénylőjének újabb­ vallomása Párizs, márc. 31. Fontanges asszony, aki legutóbb revolverlövéssel megsebesítette gró­­f Chambrun volt római francia nagykövetet, most jelent meg ismét a vizsgálóbíró előtt. Megismételte legutóbbi vallomását, majd ismertette Rómában elkövetett öngyilkossági kí­sérletének körülményeit. — Annyira elkeserített az a tudat, hogy az olasz kormányelnök nem volt hajlandó többé kihallgatáson fogadni — vallotta —, hogy egy este elhatároztam az öngyilkosságot. Gardenal nevű alta tízért vettem be, amelytől egészen másnap délután­iy, óráig aludtam. Megérkezett ekkor egy ismerősöm, az­­orvost hivatott. Kórházba szállítottak, ahol négy évig gondoztak. Utána egy hónapig laktam ugyanabba -e a szállóban és végül teljesen felgyógyultam. Ekkor­­ítéletesen tud­tomra adták, hogy el kell hagynom .­iámat, de majd visszahívnak, ha szükség lesz rám. A­ pályaudvaron a vasúti jeggyel együtt 25.000 líráról­ szóló csekket kaptam. Fontanges asszony ezután vázolta gróf Chambrun ellen elkövetett merényletének korotaügyeit. Almásy László vitorlás repülőgéppel átrepüli*­­az egyiptomi gútákat London, márc. 31. Mint a Reuter-iroda Kairóból jelenti, Almássy László, az ismert magyar utazó és repülő, az egyiptomi viorlás-repülő klub elnöke, szer­dán délelőtt sikerült vitorlázó repülést végzett az egyiptomi gúták felett. Almássy a Kairró melletti almazai repülőtérről szállt fel, vitorlás gépét egy angol katonai repülőgép vontatta, amelyet Mole hadnagy, az angol légi haderő tisztje vezetett. A Nílus felett elvált a vitorlás a von­tató repülőgéptől és átrepülve a Nílust, elrepült a gúlák felett és azok közelében szállt le. Eddig még egyetlen vitorlás repülőgépnek sem sikerült átrepül­nie a gúlákat a Nílus árepülése után, keleti irány­ban. Almássy László ezzel a repüléssel elnyerte az A' Ahram kairói napilap kupáját. ­ Oroszország állítólag elismerte Besszarábiát román területnek Bécs, márc. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az összes esti lapok közük azt a bukaresti jelentést, hogy Szovjetoroszország állítólag elis­merte Besszarábiát román területnek. Bécsi poli­tikai és diplomáciai körökben ennek az esemény­nek nagy jelentőséget tulajdonítanak. Azt hiszik, hogy a román Besszarábia elismerése nemcsak az első lépést jelenti a két ország közötti kölcsönös támogatási egyezmény megvalósulásának útján, hanem ezáltal Csehország és Románia helyzete is erősödött a most kezdődő belgrádi kisantant-érte­ Váratlanul feloszlatták a japán parlamentet Tokió, márc. 31. A japán parlamentet szerdán vá­ratlanul feloszlatták. Az új választásokat április 30-án tartják meg. A Hayashi-kormány elhatározása a legnagyobb meglepetés erejével hatott, mert az állandó belpoliti­kai válság ellenére sem számoltak azzal, hogy a kor­mány már most új választásokat ír ki. A japán parla­mentben már hónapok óta nincs kormányképes több­ség s ezért bukott meg negyed évvel ezelőtt a Hirota­­kormány is. A Hayashi-kormány megalakulása szin­tén nem tudta tisztázni az erőviszonyokat s a régi kormánypárt, a szeigukai-párt épúgy küzdött a kor­mány ellen, mint a legnagyobb ellenzéki párt, a min­­szejto-párt. Mind a két párt azzal vádolta a Hirota­­kormányt, majd a Hayashi-kormányt is, hogy semmit sem tesz az egyre erősbödő katonai befolyás ellen. A Hayashi-kormány ugyan megkísérelte, hogy külön­böző engedményeket tegyen a parlamenti pártoknak, de így sem tudott összehozni kormányképes parlamenti többséget. A választási harc kilátásai egyelőre teljesen bi­zonytalanok. Miután a két nagy politikai párt egyfor­mán szembenáll a kormánnyal, nincs sok remény arra, hogy más erőviszonyok alakulnak ki és hogy a Ha­yashi-kormány többséget kap.

Next