Pesti Hírlap, 1937. május (59. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-30 / 120. szám

k­­d­. május 3­)., vasárnap. í­ rta I­I HIKILAP. V­asárnapi Krónika írja Blázai Sándor, A­rca­próba cilinderes urak, akik az elmúlt héten a pá­rizsi Grand Palais kapujában Lebrun köz­­társasági elnök és Blum miniszterelnök körül csoportosultak, valószínűleg jobban tudják miért nem készült el? — mi, a távolból, bele­nyugszunk, hogy végül is nem készült el ide­jére, s beletelik néhány hét, talán hónap is, amíg elkészül. Világkiállítások általában nem szoktak gongütésre elkészülni; láttam hármat, a wembley-it, tizenhárom év előtt, aztán a francia díszítőművészeti és gyarmati kiállítást, s a megnyitás napján mindhárom úgy festett kissé, mint Gyöngyös a tűzvész után, de az­után, két-három hét múltán, rendbeszedték va­lamennyit, s a gyarmati például a csukás nap­ján már igazán megérett a nyitásra. Kiállítások közös sorsa ez, s a kézdörzsölő nemzetközi elége­dettség, mely fennen terjeszt rémhíreket a pá­rizsi világkiállítás siralmas kezdeti állapotáról, elfelejti, hogy az ezerkilencszázas párizsi ki­állítás, mely majdnem belebukott a Dreyfuss­­perbe, végül mégis világraszóló sikerrel hir­dette a francia szellem alkotó, elrendező, cso­portosító képességét. Valószínű, hogy ez a ki­állítás is, mely a megnyitás napján még csak körvonalaiban mutatkozott be, érdekes és vi­haros előzmények után végül beváltja a hozzá­fűzött reményeket. Egyelőre csak részleteiben készült el, s ahogy megbízható szemlélők hír­adásaiból értesülünk, nagyrészt gipszfalak és vastraverzek merednek ott, ahol a „Művészet és technika a modern életben“ csodáit óhajtaná megbámulni az okulásra éhes emberiség. A francia lapok hónapok óta adják le a vészjeleket, óvják és intik a francia munkáso­kat és vállalatokat, vádaskodnak és figyelmez­tetnek; minden párt és világnézet szabotázst szimatol, minden politikai csoport felhasználja taktikai és helyzeti előnyök zsarolására a ki­állítás nehézségeit. Csakugyan szabotáltak, s ha igen, kik? A francia lapok szenvedélyes vál­tozatokban felelnek e kérdésre. A kiállítás ter­mészetesen nemzeti demonstrációnak készült, mint minden kiállítás, de ugyanakkor kitűnő alkalom volt arra is, hogy politikai tüntetést szervezzenek belőle mindazok, akik nem rokon­szenveznek a Népfront kormányával. A kiállí­tásról úgy beszéltek, mint afféle Treuga Dei-ről, mely meghosszabbítja erre az eszten­dőre a Blum-kormány életét. A francia pártok — így hirdették az optimisták —, természete­sen fegyverszünetet kötnek a kiállítás eszten­dejére, nem veszélyeztetik a rendkívüli vállal­kozás sikerét politikai manőverekkel, a francia nemzet e hónapokban megteli, vagy legalább mesterségesen összeenyvezi azt a politikai egy­séget, dokumentálja azt a nemzeti fegyelmet, mely elengedhetetlen feltétele a sikernek. A vi­lág szeme megint egyszer Párizson, mondot­ták. A demokrácia nagy erőpróbája a kiállítás, mondották. Be kell bizonyítani, hogy a Nép­front erős, hogy a nagy francia demokrácia tud oly precízen építeni, tud oly fegyelmezetten alkotni, mint a fasizmus világrendje, mon­dották még. Mindezt gyakran elmondották a kiállítást megelőző fél esztendőben, Blum mi­niszterelnök ékesszóló előadásokban figyelmez­tette a francia munkásságot a sztrájkok veszé­lyeire, a Népront publicistái a jobboldali, reak­ciós pártokat vádolták a szabotázsra késztető bujtogatással, idegen hatalmak titkos beavat­kozásának nyomát vélték fölfedezni a sztrájk­mozgalmakban, s a jobboldal, így különösen a feloszlatott Tűzkereszt pártjának jogutódja, elégedetten kürtölte világgá a Népfront tehe­tetlenségéről, a szocialista kormányzat erély­­telenségéről fogalmazott baljós híreket. Elké­szül, vagy nem készül el? — kérdezték, s a kér­dés nem is rejtett, igazibb értelme ennyi: Nép­front, vagy a Népfront bukása? .. . A valóság gyakorlata soha nem felel ilyen szigorúan szövegezett, szónoki kérdésekre. A ki­állítást megnyitották, s a kiállítás természete­sen nincs készen; ez az igazság, melyből ön­ként következik, hogy a kiállítás egyelőre nem hirdeti a Népfront dicsőségét, de Blum kor­mánya nem is bukott bele. Akik látták, azt mondják, egyelőre csak a német és az orosz pavilion készült el teljesen,­­ a német hűvös és klasszikus, az orosz nagyvonalú és a kubis­ták legnyugtalanabb hagyományaira emlékez­tet. A két csarnok homlokzata egymásra me­red,­­ két világ, két világnézet, két életforma és két ellenfél, titokzatosan idegenek és rejtel­mesen rokonok a szándékban, mely alkotóikat sűtötte, mikor kifejezést akartak adni a kollek­tív világnézet eszméjének. A német és az orosz pavilion idejére elkészült, természetesen im­portált német és orosz munkások segítségével, s az idő megfigyelői tetszetős és messzeható kö­vetkeztetéseket vonnak le e készenlétből. A jel­kép hatása elől csakugyan nehéz kitérni. Az igazság, hogy a német és orosz kiállítási csar­nok építői két — legalább ideiglenesen — ki­alakult parancsuralmi rendszer végrehajtó kö­zegei voltak; míg a francia munkások — ismer­jük be, különösebb történelmi felelősség­­érzet nélkül —, felhasználták a kiállítás épít­kezéseinek kényszerű ürügyét arra, hogy sztrájkmozgalmakkal feljavítsák a bérviszo­nyokat. Franciaország most éli a szociális át­alakulás­ egyik legveszedelmesebb időszakát. Azt hiszem, tévednek, akik a francia munkás­ságot ez alkalomból nemzeti és történelmi fe­­lelősséghiánnyal vádolják meg; ha reákerül a sor, ha komoly a veszély, ez a nemzetközi áram­latoktól áthatott francia munkásság csodálatos egyértelműséggel tud nemzeti egységbe tömö­rülni. De a társadalmi és a gazdasági átalaku­lás folyamata éppen e hónapokban, mikor a kiállítást építették, válságos tünetekkel jelent­kezett. A spanyol polgárháború kisugárzó ha­tása érzett a francia közéleten: jobb- és bal­oldal élesebben különvált, mint a közelmúlt­ban bármikor. A válság tünetei ma is jellegze­tesek: a legnagyobb francia személyszállító gő­zös munkásai és legénysége éppen most, a ki­állítás megnyitását követő napokban kezdett sztrájkolni, mikor amerikai turisták ezrei vár­ják, hogy a kiállításra eljuthassanak. Zavar, szabotázs, sztrájkok, s mindennek tetejébe az örök francia vállvonás és slendriánság, mely tősgyökeres aranyköpésekkel felel a pillanat problémáira: a késedelemnek ez előzményei megmagyarázzák azt a félsikert, vagy fél­bukást, mely a nagy párizsi kiállítás megnyi­tását jellemzi. Megmagyarázzák, s nem mentik. De ítélni csak azok sietnek, akiknek ez érdeke. A kiállítás, amely e pillanatban még inkább csak vázlata és alaprajza az igazi, a tervezett kiállításnak, tökéletlenségében is úgy hat —■ legalább is a megnyitás napján —, mint az európai eszmeáramlatok mérkőzésének nagy főpróbája: negyven és egynéhány nemzet vonult fel, hogy megmutassa, mire képes, s a teljesítmény mögött minden neonfényes emblémánál ragyogóbban felvillan a világ­nézeti jegy, melynek felében a kiállítók vetél­kednek. A modern élet technikai és művészi készültségéről akar számot adni a kiállítás, s a látogatók millióit készül meggyőzni arról, hogy mindaz, ami elválasztja Európában a nemzeteket és az embereket — túlzott nacio­nalista szemléletek, társadalmi kísérletek, gaz­dasági jelszavak —, múlandó, s a ki- ” igazi tar­talma az a céltudatos és szociális szándékú es- Szombaton délután Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel ünnepélyesen a főváros új diáksport­­telepét a Népligetben. Felső kép: a kormányzó és felesége, József kir. herceg és Karafiáth Jenő főpol­gármester a díszpáholyban. Alsó kép: a diákok és diáklányok díszsorakozója a megnyitó ünnepen. R­endkívüli alkalom s?és A PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG, KISBÉR, VALAMINT A BÁBOL­NAI MÉNTELEPEK ÉS GYŐR VÁROS MEGTEKINTÉSÉRE. Egynapos kedvezményes áru autóbuszkirándulás! Indulás a Pesti Hírlap palotájától június 6 ára, va­sárnap reggel 1­8 órakor a bábolnai és kisbéri állami méntelepek * megtekintésére. Fogatok és faj­­lovak felvezetése, a világhírű bábolnai lovas fúvós zenekar hangversenye. Ebéd Pannonhalmán. A pan­nonhalmi főapátság megtekintése szakszerű vezetés­sel. Délután Győr város megtekintése. Visszaérkezés Komárom érintésével a Duna mellett a bécsi műúton. ÖSSZKÖLTSÉG : 19.20. Az árban bentfoglaltatik az autóbuszutazás, a mind­két világhírű méntelep és a pannonhalmi főapátság­­megtekintése, vezetés, az ebéd és az összes borravalók. A korlátolt számú helyekre való tekintettel, kérjük, biztosítsa helyét mielőbb! Jelentkezési határidő június 1-én este 6 óra. Felvilágosítás és jelentkezés HUNGARIAN TOURS, Pesti Hírlap Utazási Irodájánál V., Vilmos császár­ út 78. Telefon 11—22—95.

Next