Pesti Hírlap, 1937. május (59. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-30 / 120. szám
kd. május 3)., vasárnap. í rta II HIKILAP. Vasárnapi Krónika írja Blázai Sándor, Arcapróba cilinderes urak, akik az elmúlt héten a párizsi Grand Palais kapujában Lebrun köztársasági elnök és Blum miniszterelnök körül csoportosultak, valószínűleg jobban tudják miért nem készült el? — mi, a távolból, belenyugszunk, hogy végül is nem készült el idejére, s beletelik néhány hét, talán hónap is, amíg elkészül. Világkiállítások általában nem szoktak gongütésre elkészülni; láttam hármat, a wembley-it, tizenhárom év előtt, aztán a francia díszítőművészeti és gyarmati kiállítást, s a megnyitás napján mindhárom úgy festett kissé, mint Gyöngyös a tűzvész után, de azután, két-három hét múltán, rendbeszedték valamennyit, s a gyarmati például a csukás napján már igazán megérett a nyitásra. Kiállítások közös sorsa ez, s a kézdörzsölő nemzetközi elégedettség, mely fennen terjeszt rémhíreket a párizsi világkiállítás siralmas kezdeti állapotáról, elfelejti, hogy az ezerkilencszázas párizsi kiállítás, mely majdnem belebukott a Dreyfussperbe, végül mégis világraszóló sikerrel hirdette a francia szellem alkotó, elrendező, csoportosító képességét. Valószínű, hogy ez a kiállítás is, mely a megnyitás napján még csak körvonalaiban mutatkozott be, érdekes és viharos előzmények után végül beváltja a hozzáfűzött reményeket. Egyelőre csak részleteiben készült el, s ahogy megbízható szemlélők híradásaiból értesülünk, nagyrészt gipszfalak és vastraverzek merednek ott, ahol a „Művészet és technika a modern életben“ csodáit óhajtaná megbámulni az okulásra éhes emberiség. A francia lapok hónapok óta adják le a vészjeleket, óvják és intik a francia munkásokat és vállalatokat, vádaskodnak és figyelmeztetnek; minden párt és világnézet szabotázst szimatol, minden politikai csoport felhasználja taktikai és helyzeti előnyök zsarolására a kiállítás nehézségeit. Csakugyan szabotáltak, s ha igen, kik? A francia lapok szenvedélyes változatokban felelnek e kérdésre. A kiállítás természetesen nemzeti demonstrációnak készült, mint minden kiállítás, de ugyanakkor kitűnő alkalom volt arra is, hogy politikai tüntetést szervezzenek belőle mindazok, akik nem rokonszenveznek a Népfront kormányával. A kiállításról úgy beszéltek, mint afféle Treuga Dei-ről, mely meghosszabbítja erre az esztendőre a Blum-kormány életét. A francia pártok — így hirdették az optimisták —, természetesen fegyverszünetet kötnek a kiállítás esztendejére, nem veszélyeztetik a rendkívüli vállalkozás sikerét politikai manőverekkel, a francia nemzet e hónapokban megteli, vagy legalább mesterségesen összeenyvezi azt a politikai egységet, dokumentálja azt a nemzeti fegyelmet, mely elengedhetetlen feltétele a sikernek. A világ szeme megint egyszer Párizson, mondották. A demokrácia nagy erőpróbája a kiállítás, mondották. Be kell bizonyítani, hogy a Népfront erős, hogy a nagy francia demokrácia tud oly precízen építeni, tud oly fegyelmezetten alkotni, mint a fasizmus világrendje, mondották még. Mindezt gyakran elmondották a kiállítást megelőző fél esztendőben, Blum miniszterelnök ékesszóló előadásokban figyelmeztette a francia munkásságot a sztrájkok veszélyeire, a Népront publicistái a jobboldali, reakciós pártokat vádolták a szabotázsra késztető bujtogatással, idegen hatalmak titkos beavatkozásának nyomát vélték fölfedezni a sztrájkmozgalmakban, s a jobboldal, így különösen a feloszlatott Tűzkereszt pártjának jogutódja, elégedetten kürtölte világgá a Népfront tehetetlenségéről, a szocialista kormányzat erélytelenségéről fogalmazott baljós híreket. Elkészül, vagy nem készül el? — kérdezték, s a kérdés nem is rejtett, igazibb értelme ennyi: Népfront, vagy a Népfront bukása? .. . A valóság gyakorlata soha nem felel ilyen szigorúan szövegezett, szónoki kérdésekre. A kiállítást megnyitották, s a kiállítás természetesen nincs készen; ez az igazság, melyből önként következik, hogy a kiállítás egyelőre nem hirdeti a Népfront dicsőségét, de Blum kormánya nem is bukott bele. Akik látták, azt mondják, egyelőre csak a német és az orosz pavilion készült el teljesen, a német hűvös és klasszikus, az orosz nagyvonalú és a kubisták legnyugtalanabb hagyományaira emlékeztet. A két csarnok homlokzata egymásra mered, két világ, két világnézet, két életforma és két ellenfél, titokzatosan idegenek és rejtelmesen rokonok a szándékban, mely alkotóikat sűtötte, mikor kifejezést akartak adni a kollektív világnézet eszméjének. A német és az orosz pavilion idejére elkészült, természetesen importált német és orosz munkások segítségével, s az idő megfigyelői tetszetős és messzeható következtetéseket vonnak le e készenlétből. A jelkép hatása elől csakugyan nehéz kitérni. Az igazság, hogy a német és orosz kiállítási csarnok építői két — legalább ideiglenesen — kialakult parancsuralmi rendszer végrehajtó közegei voltak; míg a francia munkások — ismerjük be, különösebb történelmi felelősségérzet nélkül —, felhasználták a kiállítás építkezéseinek kényszerű ürügyét arra, hogy sztrájkmozgalmakkal feljavítsák a bérviszonyokat. Franciaország most éli a szociális átalakulás egyik legveszedelmesebb időszakát. Azt hiszem, tévednek, akik a francia munkásságot ez alkalomból nemzeti és történelmi felelősséghiánnyal vádolják meg; ha reákerül a sor, ha komoly a veszély, ez a nemzetközi áramlatoktól áthatott francia munkásság csodálatos egyértelműséggel tud nemzeti egységbe tömörülni. De a társadalmi és a gazdasági átalakulás folyamata éppen e hónapokban, mikor a kiállítást építették, válságos tünetekkel jelentkezett. A spanyol polgárháború kisugárzó hatása érzett a francia közéleten: jobb- és baloldal élesebben különvált, mint a közelmúltban bármikor. A válság tünetei ma is jellegzetesek: a legnagyobb francia személyszállító gőzös munkásai és legénysége éppen most, a kiállítás megnyitását követő napokban kezdett sztrájkolni, mikor amerikai turisták ezrei várják, hogy a kiállításra eljuthassanak. Zavar, szabotázs, sztrájkok, s mindennek tetejébe az örök francia vállvonás és slendriánság, mely tősgyökeres aranyköpésekkel felel a pillanat problémáira: a késedelemnek ez előzményei megmagyarázzák azt a félsikert, vagy félbukást, mely a nagy párizsi kiállítás megnyitását jellemzi. Megmagyarázzák, s nem mentik. De ítélni csak azok sietnek, akiknek ez érdeke. A kiállítás, amely e pillanatban még inkább csak vázlata és alaprajza az igazi, a tervezett kiállításnak, tökéletlenségében is úgy hat —■ legalább is a megnyitás napján —, mint az európai eszmeáramlatok mérkőzésének nagy főpróbája: negyven és egynéhány nemzet vonult fel, hogy megmutassa, mire képes, s a teljesítmény mögött minden neonfényes emblémánál ragyogóbban felvillan a világnézeti jegy, melynek felében a kiállítók vetélkednek. A modern élet technikai és művészi készültségéről akar számot adni a kiállítás, s a látogatók millióit készül meggyőzni arról, hogy mindaz, ami elválasztja Európában a nemzeteket és az embereket — túlzott nacionalista szemléletek, társadalmi kísérletek, gazdasági jelszavak —, múlandó, s a ki- ” igazi tartalma az a céltudatos és szociális szándékú es- Szombaton délután Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel ünnepélyesen a főváros új diáksporttelepét a Népligetben. Felső kép: a kormányzó és felesége, József kir. herceg és Karafiáth Jenő főpolgármester a díszpáholyban. Alsó kép: a diákok és diáklányok díszsorakozója a megnyitó ünnepen. Rendkívüli alkalom s?és A PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG, KISBÉR, VALAMINT A BÁBOLNAI MÉNTELEPEK ÉS GYŐR VÁROS MEGTEKINTÉSÉRE. Egynapos kedvezményes áru autóbuszkirándulás! Indulás a Pesti Hírlap palotájától június 6 ára, vasárnap reggel 18 órakor a bábolnai és kisbéri állami méntelepek * megtekintésére. Fogatok és fajlovak felvezetése, a világhírű bábolnai lovas fúvós zenekar hangversenye. Ebéd Pannonhalmán. A pannonhalmi főapátság megtekintése szakszerű vezetéssel. Délután Győr város megtekintése. Visszaérkezés Komárom érintésével a Duna mellett a bécsi műúton. ÖSSZKÖLTSÉG : 19.20. Az árban bentfoglaltatik az autóbuszutazás, a mindkét világhírű méntelep és a pannonhalmi főapátságmegtekintése, vezetés, az ebéd és az összes borravalók. A korlátolt számú helyekre való tekintettel, kérjük, biztosítsa helyét mielőbb! Jelentkezési határidő június 1-én este 6 óra. Felvilágosítás és jelentkezés HUNGARIAN TOURS, Pesti Hírlap Utazási Irodájánál V., Vilmos császár út 78. Telefon 11—22—95.