Pesti Hírlap, 1937. május (59. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-14 / 108. szám
PESTI HÍRLAP 1937. május 17., péntek. Ciano nagy beszéde az olasz külpolitika irányelveiről „A Magyarországgal való barátság az idők és események múlásával egyre mélyebb és tartósabb gyökereket ereszt a két nép szívében“ Róma, máj. 13. dann külügyminiszter ma délután zsúfolt karzatok előtt mondotta el a képviselőházban nagy beszédét, amellyel lezárta a külügyi tárca vitáját. A diplomáciai karzaton jelen voltak a diplomáciai testület tagjai, köztük báró Villani Frigyes kriinált magyar követ. Ciano külügyminiszter másfélórás beszédben áttekintette Olaszország egész múltévi külpolitikáját és ismertette az olasz külpolitika irányelveit. — Olaszország sohasem kérte vagy sürgette a keletafrikai birodalom elismerését. Politikánk sokkal reálisabb, semhogy ilyen formális elismerésekre nagyobb súlyt helyeznénk. Ha ez az elismerés késik is, a történelem halad tovább a maga útján. Sok állam önként elismerte jogilag is az olasz birodalmat és ezzel a lépésével kifejezésre juttatta Olaszország irányában barátságát és együttműködési szándékát. Mussolini milánói beszédében kijelentette már a Népszövetségről, hogy annak vagy meg kell újhodnia, vagy el kell vesznie. Ami a spanyol kérdést illeti, Európában az a veszély állott fenn, hogy az államok világnézeti állásfoglalásuk szerint két táborra szakadnak. Ennek a veszélynek elhárítására szolgál a londoni semlegességi bizottság. Ami az ellenőrzés mostani rendszerét illeti, bár azt határozottan hiányosnak találjuk, mégis kijelentjük, hogy Olaszország tiszteletben fogja tartani vállalt kötelezettségeit. Ciano külügyminiszter ezután ismertette a raja-berlini tengely kialakulását és hangoztatta, hogy a két ország párhuzamos politikája olyan tényezőt jelent, amelybe belekapcsolódhatnak mindazok az erők, amelyek a civilizációt meg akarják védeni a bolsevizmussal szemben. Ezután a római jegyzőkönyvekről emlékezett meg Ciano külügyminiszter és kijelentette, hogy Olaszország együttműködése Ausztriával és Magyarországgal Középeurópában az egyensúly fontos elemét képviseli. Amint a velencei tanácskozás is megmutatta, Olaszország és Ausztria között semmi sem változott meg. Azok, akik azt hitték, hogy Ausztria politikáját németellenes irányba lehet terelni, tévedtek. ''k — A Magyarországgal való barátság az idők és események múlásával egyre mélyebb és tartósabb gyökereket ereszt a két nép szivében. Néhány nap múlva a magyar főváros szive teljes melegével ünnepelheti Olaszország királyát és császárát. Ciano külügyminiszternek e szavainál a képviselők egy emberként felemelkedtek helyükről és percekig lelkes tapssal adtak kifejezést lelkesedésüknek. Az egész világ nagy megelégedéssel vette tudomásul január 2-án az olasz-angol földközitengeri megállapodás aláírását, ami a feszültség hónapjai után a földközi tengeri érdekek kölcsönös elismerését jelentette. Az egyezmény kiegészítéseképen levélváltás történt Anglia és Olaszország kormánya között és ebben a két állam biztosította Spanyolország területi épségét. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy rövid idő óta valami váratlan akadály jött közbe, ami meglazította a közeledés folyamatát a két ország között. Ami Olaszországnak Franciaországhoz való viszonyát illeti, az Angliával kötött megegyezés idején nem tartottuk szükségesnek, hogy Franciaországgal is külpolitikai megegyezést kössünk, mint ahogy ma sem látjuk a két ország közötti légkört annyira zavarosnak, hogy a helyzet nyílvános tisztázására volna szükség. Franciaország római diplomáciai képviseletének abnormis helyzete az olasz kormány elhatározásának folyománya, amely szerint az egyes államok quirináli nagykövetei és követei az olasz uralkodónak, mint királynak és császárnak nyújtják át megbízólevelüket. Az általános jellegű intézkedés azonban nem irányul, egyetlen állam ellen sem. Franciaország és Olaszország között nincs egyetlen olyan kérdés sem, amely a két országot elválaszthatná egymástól. Olaszország álláspontját a locarnói kérdésben Ciano a következőkép határozta meg: • Készek vagyunk felújítani a locarnói szerződést és teljes egészükben feleleveníteni a kezességből folyó kötelezettségeinket, amellett a feltétel mellett, hogy a locarnói szerződés alapvető struktúrájában ne történjék életbevágó módosítás. A hatalmaknak azt a gyakorlati javaslatot tettük, hogy vegyük elő a régi szerződést és alkalmazzák azt az 1925 óta megváltozott körülményekhez. Ez nem jelenti azt, hogy nem akarjuk figyelembe venni Európa más részeiben élő államok létérdekeit. Itt elsősorban Lengyelországról van szó, amellyel kapcsolataink mindig igen szívélyesek voltak. Elsőrendű feladatunknak azt tekintjük, hogy Nyugat-Európában állítsuk helyre a biztonság rendszerét. — Az egész világon nagy visszhangot keltett a nemrég megkötött belgrádi egyezmény — folytatta beszédét feszült érdeklődés közben Ciano. — A Duce milánói kijelentései Jugoszláviában kedvező fogadtatásra találtak. Hosszú és mélyreható tárgyalások után megoldottunk minden fennforgó kérdést és megkötöttük azt a szerződést, amely hivatva van arra, hogy a két nép között az őszinte béke és termékeny együttműködés új korszakát nyitja meg. A Balkán államokkal való kapcsolataink igen kielégítőknek minősíthetők. Albánia barátságának őszinteségét a legutóbbi tiranai utam során tapasztalhattam. Ami Törökországot illeti, megelégedéssel jelenthetem ki, hogy a montreuxi megbeszélés után a helyzet tisztázása révén a kölcsönös bizalom légköre helyreállott a két ország között. A még függőben lévő kérdések is rövidesen megoldódnak. — Görögországgal, Romániával és Bulgáriával Olaszország szívélyes kapcsolatokat tart fenn, amelyek véleményem szerint további termékeny fejlődésnek nézhetnek elébe. Ciano ezután ismertette Olaszország külkereskedelmi politikáját a megtorlások óta. Olaszország hajlandó a megtorlásokban résztvett államokkal felújítani a gazdasági kapcsolatokat, de behozatalát a legszükségesebb árukra korlátozza és a devizák helyett csak áruval hajlandó fizetni. Ciano beszédét igen gyakran szakította meg a képviselők zajos helyeslése, majd a beszéd végeztével a képviselőház tagjai helyükről felállva percekig ünnepelték a külügyminisztert. Kánya Kálmán külügyminiszter nyilatkozata a Corriere della Sera-ban az olasz király budapesti útjának jelentőségéről Róma, máj. 13. Kánya Kálmán külügyminiszter a Coriere della Sera munkatársa előtt nyilatkozott III. Viktor Emánuel király és gróf Ciano külügyminiszter küszöbönálló budapesti látogatásának jelentőségéről. — III. Viktor Emánuel király küszöbönálló budapesti látogatása a két ország közötti mély baráti kapcsolatok újabb bizonyítéka. Uralkodók és államfők látogatásának természetesen már magában is politikai jelentősége van — mondotta a külügyminiszter —, főleg azonban abban az esetben, ha felelős államférfiak is elkísérik őket útjukon, mint ebben az esetben is történik, amikor gróf Ciano külügyminiszter kíséri uralkodóját Budapestre Ez alkalmul szolgál majd arra, hogy az időszerű kérdéseket megvitassuk egymással. — A magyar közvélemény elégtétellel és örömmel állapítja meg, hogy az olasz-magyar barátsági egyezmény, amely most érkezik el megkötésének tizedik évfordulójához, mindkét országra nézve bevált és az abesszin viszály idején kiáltotta tűzpróbáját. Olaszország és Magyarország barátsága a római egyezmények keretében nemcsak politikai, hanem gazdasági téren is hatásosnak bizonyult. Az újságíró kérdésére, hogy az olasz-jugoszláv barátsági egyezmény egy magyar-jugoszláv egyezmény megkötésére vezethet-e, a magyar külügyminiszter azt válaszolta, hogy bizonyos körülmények között ez lehetséges. Magyarország a fennálló megállapodások keretében és az általánosan ismert feltételek mellett hajlandó más államokkal gazdasági és bizonyos körülmények között politikai együttműködésre. Ahhoz azonban, hogy ilyen megállapodás létrejöhessen, előbb meg kell javítani a légkört. Ellentétes hírek Hitler és Mussolini találkozásáról — Berlini tudósítónk Berlin, máj. 13. Az utóbbi napokban az egész világsajtó arról adott hírt, hogy Mussolini és Hitler a pünkösdi ünnepek alatt találkozni fognak egymással. Ez a tudósítás általános feltűnést keltett és máris alkalmat szolgáltatott arra, hogy a legmesszebbmenő találgatásokat fűzzék hozzá. Bár egyelőre teljesen tisztázatlannak látszott, hogy ez az összejövetel Velencében avagy Berchtesgadenben fog lezajlani, a találgatások egyöntetűen megegyeztek egymással abban, hogy a két államférfi megbeszélése óriási horderejűnek tekinthető és valószínűleg egy új — valószínűleg katonai — megállapodásnak is kiindulópontja lesz. Bár utalni kívánunk arra, hogy ezt hitt még április 28-án éppen a Pesti Hírlap közölte legelőször az egész világsajtóban és berlini értesülésünk szerint e találkozó valószínűsége továbbra is fennáll, de a Duce és a Führer közötti személyes megbeszélés a pünkösdi ünnepekre még nem várható. Való ezzel szemben csak az, hogy Blomberg német hadügyminiszter május 28-án hivatalos kiküldetésben, Corvng porosz miniszterelnök pedig a legközelebbi napokban magánemberként fog most már gyors egymásutánban harmadszor Rómában látogatást tenni. D. F. telefonjelentése — „A találkozásra akkor kerül a sor, ha az általános európai helyzet már kissé tisztázódott . . Párizs, máj. 13. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Hitler és Mussolini találkozója — annak ellenére, hogy Berlinben és Rómában cáfolják, — még mindig a legerősebben foglalkoztatja a francia sajtót. A lapok azt jelentik, hogy a találkozót, ha nem is pünkösd hétfőjén, de rövidesen valószínűleg megtartják. Az Information római tudósítója arról értesül, hogy Mussolini és Hitler június közepén találkozik. Német részről már folynak az előkészületek a Duce és nagy kísérete fogadására. Az első találkozó a birodalmi vezér és az olasz vendégek között Berchtesgadenben lesz. Mussolini és kísérői németországi tartózkodásuk idején egy müncheni palotában fognak lakni, amelyet arra az alkalomra átalakítanak. Berlinben Mussolini a wilhelmstrassei volt birodalmi kancellári palotában szál meg. Itteni vélemény szerint ezt a berlini jelentést megerősíti az a római hír, hogy Hitler és Mussolini találkozóját elvben elhatározták, de az idejét még nem állapították meg. A Temps este vezető helyen foglalkozik a német-olasz megbeszélésekkel és úgy véli, hogy a találkozóra akkor kerül sor, ha az általános európai helyzet már kissé tisztázódott és Anglia kormányának átalakulása után pontosan körvonalazza indítványait, amelyeket az európai béke megszilárdítása érdekében akar tenni, mind az új nyugati egyezmény, mind az általános rendezés irányában. (Sz.) Litvinov megbukott, mert nem sikerült létrehoznia a francia-orosz katonai szövetséget Varsó, máj. 13. Varsói diplomáciai körökben az a hír járja, hogy Litvinov külügyi népbiztos megbukott. Úgy tudják, hogy londoni útja, mely alkalommal a szovjet kormány fő képviselője a királykoronázási ünnepségeken, az utolsó diplomáciai feladata volt és a jövőben semmi szerepe nem lesz az orosz külügyek intézésében. Bukásának okáról kétféle magyarázatot hallani. Az egyik szerint Litvinovra is rábizonyult, hogy összeköttetésben állt a trockijistákkal, de ennél valószínűbb az a másik magyarázat, hogy a Kreml elégedetlen az utóbbi időben Litvinov külpolitikai tevékenységével. Különösen azt nehezményezik, hogy nem sikerült létrehoznia a francia-orosz katonai szövetséget és azt a megállapodást, hogy a két ország vezérkara rendszeresen együttműködjék. Bucharin és Rikov sorsa Moszkva, máj. 13. Most vált csak ismeretessé, hogy április végén a GPU külön tanácsa titkos eljárás útján több évi szabadságvesztés-büntetésre ítélte Bucharint, az Izvesztija főszerkesztőjét és Rikovot, a népbiztosok tanácsának volt elnökét. Az ítéletet mindeddig nem hozták nyilvánosságra. Rikov, akit időközben szélütés ért, állítólag az egyik moszkvai kórházban fekszik, míg Buhharin, hír szerint, már száműzetésben van.