Pesti Hírlap, 1937. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-01 / 223. szám

2 PESTI HÍRLAP 1937. október 9., péntek. Találkozásom Csiang-Kai-Seknével Hogyan látja Kína és a világ jelenét és jövőjét Kína vezérasszonya? H. R. KNICKERBOCKER TUDÓSÍTÁSA A JAPÁN-KÍNAI HADSZÍNTÉRRŐL Kábelen Londonig, Copyright by Pesti Hírlap and repülőgépen Budapestig International News Service Nanking, szept. 30. — Senki se jön Kína se­gítségére! Csiang-Kai-Sek asszony tette ma ezt a nyo­matékos kijelentést előttem, amikor azt az egész világot érdeklő kérdést intéztem hozzá, várjon a Szovjet segítségére lesz-e Kínának a ja­pánok ellen, akiknek repülőgépei és bom­bái eddig körülbelül 50.000 nemharcos kí­nai férfit, nőt és gyermeket öltek meg. Miután nemzetközi szempontokból megvilá­gította a háborút, Csigng-Kai-Sek asszony meg­jegyezte, hogy Bogomoloff szovjet nagykövet nyil­ván azért utazott el hirtelenül Moszkvába, hogy jelentést tegyen a Kremlnek. Kína nemzeti generalisszimuszának felesége úgy hiszi, hogy Japán esetleg lecsap Oroszországra, de hogy Oroszországnak mi a szándéka, azt egyelőre nem tudja, csak az bizonyos, hogy Kína és Oroszország között nincsen háborús paktum.­­ Japán a Kolcsak-harcok után már évekkel ezelőtt megpróbálta, hogy megvesse a lábát Szi­bériában — jelentette ki előttem a kínai vezér­asszony. — Rá akarja tenni a kezét Szibéria gaz­dag ásványi és egyéb kincseire. Amint tehát el­jön az ideje, le fog csapni az ázsiai kontinens északi részére. — A szovjetunió arról álmodik, hogy össze­köti Moszkvát Nomeval és Alaszkával, természe­tesen vasúttal. De a szovjetnek sietnie kell, ha azt akarja, hogy övé legyen ez a dicsőség. Mert ha Ja­pán megszerzi a szibériai partvidéket, ak­kor birtokába keríti a sarki vizeket is. Egyébként, hogy mit csinál a Szovjetunió, az az ő dolga. Bizonyára tudja, hogy mit csinál és mire számíthat. t­­ f . . — Felhasználom ezt az alkalmat annak a ki­jelentésére, hogy semmi sem igaz Japánnak ab­ból azá állításából, hogy Kína és a Szovjet között megegyezés volna a kölcsönös segítésre nézve, vagy erről tárgyalások folynának. Kína légi haderejének női vezére most a kí­nai katonai helyzetre fordította a beszélgetést: — Japán nem szívesen látja, hogy imperia­lista terveinek megvalósításában megakadályoz­zák a megvetett kínai katonák. Ez annyira bántja, hogy a saját érzéseinek megnyugtatására állítja, hogy bizonyára valaki más is segíti Kínát. Saj­nos, ez nem igaz. Csiang-Kai-Sek asszony ma nem ott fogadott, ahol a múlt héten. Mert miután ő genera­lisszimusz férjével együtt Kína négyszáz millió­nyi népének sorsát irányítja, a japánok éppolyan kíméletlenül törnek az ő életére, mint a férjéére. Én csak annyit mondhatok, hogy nem szökik el bankingből, amely a japán bombák legfőbb cél­pontja és hogy napi 16—18 órai munkája, súlyos felelőssége, a terhek megosztása a fővezérrel, még csak nem is látszanak meg az arcán. Magasgallérú, virágos selyemből készült ruhája pompásan áll karcsú alakján. A legelragadóbb vonása az ő meg­nyerő mosolya, amely gyönyörű fogakat villant elő. Ez a mosoly azonnal eltűnik, mikor azt kér­dezem tőle, hogy hány nemkatona kínait öltek meg eddig. — Nemharcos kínaiak megölése, a kíméletlen bombázás már júliusban kezdődött Tiencsinben és onnan terjedt tovább délre egészen Hainan szigetig, amely véletlenül az én szülőföldem. Úgy vélem, hogy az eddigi támadások körülbelül öt­venezer nem harcos embert pusztítottak el, vagy sebesítettek meg. De a mészárlások tovább foly­nak.­­ Csiang-Kai-Sek asszony azt jósolja, hogy a japánok mindenkit el fognak üldözni Shanghaiból, ha elfoglalják a várost. Azt mondta, hogy ha a japánok győznek, ak­kor az angolok is becsukhatják a boltjukat.­­ A japánoknak már évek óta becsvágya, hogy Shanghai sorsára befolyásuk legyen. Mindig keserűen bántotta őket, hogy idegenek uralkod­nak a nemzetközi telepen. Most azért harcolnak, hogy a kínai csapatokat elkülönítsék attól a te­rülettől és mindaddig visznek erősítéseket és ne­héz fegyvereket oda, amíg ez sikerül, vagy amíg kudarcot vallanak. — Hogy a kínai katonák hogyan viselik el ezt a szörnyű bombaözönt, — folytatta — nem tu­dom, de ha vissza kell vonulniok, akkor a japá­nok bizonyosan gyűrűt vonnak Shanghai körül és mindent a birtokukba kerítenek. Ez azt is je­lenti, hogy a kereskedelemből kizárták az idegeneket. Ha Japán meghódítaná Kínát, akkor ez itt az amerikai befektetések elvesztését je­lentené. Ebben az esetben vége az idegen kereskede­lemnek. Hiszen már most is vége van. Japán nem fogja tűrni az idegeneket Kínában, legfeljebb az általa megszabott feltételek mellett. — Csak Anglia és Amerika tudná visszatar­tani Japánt, ha megszorítanák a gazdasági csava­rokat, aminek nem kellene okvetlenül összeüt­közésekhez vezetnie, — jelentette ki Csiang-Kai- Sekné. — Ha Anglia és Amerika segítségére jön­nének Kínának, amire kötelezi is őket a kilenchatalmi szerződés, könnyen fordít­hatnának akkorát a pénzügyi és gazdasági csavaron, hogy a támadó visszavonuljon. Mert a Japánra gyakorolt ilyen nyomást nagyon kellemetlenül éreznék, ha a külvilág ezzel mu­tatná meg, hogy elég volt már a nemzetközi gengszterségből. — Nem hiszek abban, hogy a Népszövetség gazdasági szankciókat alkalmazna, pedig ennek a hatása alatt Japán megváltoztatná Kína iránti magatartását. Csiang-Kai-Sek asszony szerint Japán nem adja alább a célkitűzésben, mint hogy meghódítsa a fél világot. —­ Japán egybe akarja olvasztani a keleti fa­jokat a saját vezetése alatt. Kína elfoglalása után egyetlen kontinentális birodalomban egyesítené a Csendes óceán valamennyi szigetét, ideértve a Fülöp- és Maláj-szigeteket és a Holland-keletin­­diai szigeteket is. — Ami pedig a védtelen polgárok elleni had-­ viselésnek ezt az új és nyilván jóváhagyott mód­ját illeti, a világnak egy szörnyű tanulságot kell levonnia belőle. Ha eltűrik a vadságnak ezt a visszatérését, akkor mi akadályozhatja meg azt, hogy bármely ország városaiban tömegesen mé­szárolják le a polgári lakosságot?­­ Csiang-Kai-Sek asszony egy kis enyhe biza­kodással fejezte be a beszélgetést: — Nem hiszem, hogy a nemzetek figyelme­n kívül hagyják a szerződéses kötelezettségeket. Bí­zom az emberi természetben és azokban a nem­zetekben, amelyek tiszteletben tartják az igazság jogát. N­. R. Knickerbocker. A japánok egész nap pergőtűz alatt tartották a Shanghai körüli kínai hadállásokat London, szept. 30. A japánok majdnem egész nap szakadatlan pergőtűz alatt tartották a kínai hadállá­sokat Shanghai körül. A kínaiak kövekkel megrakott bárkákat küldtek a folyón lefelé, hogy megerősítsék a védőműveket Jang környékén. Ezek a védőművek a japánok előrenyomulásának fő akadályai. A japánok folytatták előrenyomulásukat és most két és fél mér­­földnyire vannak Kiating kínai hadtápponttól. A japán repülőgépek légberöpítettek egy lőszerraktárt Kvang­­tennél és bombáztak egy kínai cirkálót. Az Észak- Kínában harcoló japán csapatok elfoglalták Tungvang városát, amely Hopej és Santung tartomány határától 20 mérföldnyire fekszik. Egy japán bombavető repülő­gép Pautingfut bombázta, de a kínai légelhárító ágyúk­­elűzték a gépet. ( i . ^ ■ A japánok azt állítják, hogy Sanszi tartományban elfoglaltak több várost, köztük Faucsiht, amely az első fontosabb város a belső Nagy Faltól délre, amely a japánok kezére került. A Sansziban harcoló kínai had­erő létszámát a japánok 14 hadosztályra becsülik. Kan­ton felett több japán repülőgép keringett és bombát dobott Whampoara. Kína betiltotta a búzakivitelt, amelynek kéthar­mad részét eddig Japánba szállították. Az Azahi Sim­­bun tokiói lap „megbízható értesülés alapján“ jelenti, hogy Nankingot angol és szovjetorosz légelhárító ágyúi­ védik. A japán kormány tiltakozása a népszövetségi közgyűlés határozati javaslata ellen Genf, szept. 30. Japán Genfben levő központi iro­dája közli a japán kormány hivatalos nyilatkozatát, amelyben tiltakozik a népszövetségi közgyűlésnek a nyílt városok bombázását elítélő határozati javaslat­ ellen. A japán kormány nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a megerősített városok átrepü­lése során a japán légi haderő mindig gondosan ügyelt arra, hogy kizárólag az ezekben a városokban levő katonai támaszpontokat és intézményeket bombázza. Nanking és Kanton egyálta­lában nem nyílt város és a legnagyobb mértékben megerősített városoknak tekinthetők. A japán légi haderő a legnagyobb körültekintést tanúsítja a had­műveletek terén. Ilyen körülmények között kérdés —­ fejezi be a közlemény —, vájjon azért létesítették-e a­ Népszövetség tanácsadó bizottságát, hogy bírálatot­­ gyakoroljon a japán légi haderő tevékenysége felett­. A román külügyminiszter Génfből kért felvilágosítást Pop Valér körlevele ügyében Egy hónappal elhalasztanák a romániai kisebbségi vállalatokra vonatkozó rendelet alkalmazását Bukarest, szept. 30. A gyáriparosok országos szö­vetsége átiratot intézett a kereskedelemügyi minisz­tériumhoz, amelyben kérte, hogy a Pop Valér keres­kedelemügyi miniszter körlevelében a románság al­kalmazásával kapcsolatosan kitűzött határnapot októ­ber 1-jéről november 1-jére halassza el. A Presentul értesülése szerint a minisztérium hozzá is járult az egyhavi halasztáshoz. A Curentul közli, hogy Antonescu külügyminisz­ter Génfből felvilágosítást kért Pop Valér kereskede­lemügyi minisztertől annak a körlevélnek ügyében, amelyet a kisebbségi vállalatokhoz intézett a romá­nok alkalmazása érdekében. Antonescu a lap szerint kifejezésre juttatta, hogy mennyire érzékeny Gent az ilyen kérdések iránt. Kérte azonkívül a külügyminisz­ter a kormány álláspontjának meghatározását is eb­ben a kérdésben. A Népszövetség szövegező bizottsága elkészült a spanyolországi be nemaratkozásról szóló javaslatával Genf, szept. 30. A szövegező bizottság a politikai főbizottságnak a spanyol kérdés vitájának lezárásául nagyobb terjedelmű határozati javaslatot ajánl, amely többek között ezeket mondja: Egyik állam tartsa tiszteletben a másik területi épségét és politikai függetlenségét, s minden állam­nak kötelessége, hogy a más állam belügyeibe való avatkozástól tartózkodjék. A londoni be nem avatkozási bizottság azért alakult meg, hogy korlátok közé szo­rítsák a spanyol viszályt s ilyen módon megmentsék az általános békét. A közgyűlés fontosnak tartja, hogy Spanyolország­ból visszavonják a nem spanyol harcosokat. Ma Spa­nyolország területén valóságos idegen hadtest harcol, ami beavatkozást jelent Spanyolország belügyeibe. Az önkéntesek visszahívása a legfontosabb rendszabály, amely az általános békét orvosolhatja. A közgyűlés felhívja a kormányokat, hogy viseljék szívükön az európai béke ügyét és tegyenek ebben az irányban újabb őszinte erőfeszítést. A közgyűlés arra kéri a tanácsot, hogy kísérje éber figyelemmel a spa­nyol helyzet fejleményeit. A főispánt megerősítetták A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminiszter szeptember 25-én tartott sajtófogadásáról egyes lapok­ban közölt tudósítások a főispáni megerősítésekről el­mondottakat, habár a nyilatkozat világos volt, félreért­hető módon közölték. Éppen ezért illetékes részről megállapítani kíván­ják, hogy a sajtóértekezletről megjelent közlések, ame­lyek az eddigi megerősítésekről szóltak, úgy értelme­­zendők amint azt a belügyminiszternek ugyanott tett további nyilatkozata megvilágította. Vagyis úgy értel­mezendő, hogy a többi főispán ügye még tárgyalás alatt van, az pedig, hogy megerősítésük még nem történt meg, csak annyit jelent, hogy ezek­ben a kérdésekben döntés még nincs és végleges állásfoglalás nem történt.

Next