Pesti Hírlap, 1937. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-01 / 223. szám

Egyszerű levelezőlapon lehetőleg MÉG MA közölje, hogy az új osztálysors­játékban hány sorsjeggyel óhajt résztvenni? Árak: % 3.50, V4 7.—, % 1*.—, 1/1 28.­pengő. Pontos és diszkrét elintézésről gondoskodik Dérié Frigyes bank r. t. BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS-UTCA 4. TELEFON: 189-880, mely a most befejezett húzásokon rengeteg nyereményt fizetett ki, többek között a 15710 számú sorsjegyre a 390.000 pengős főnyereményt is. * 1937. október 1., péntek. PESTI HÍRLAP Badoglio tábornagy pénteken délben érkezik Budapestre Berlin, szept. 30. Badoglio tábornagy csütörtökön este 7 óra 40 perckor a passaui gyorsvonattal elutazott Budapestre. A pályaudvaron a tábornagy búcsúztatá­sára díszszázad vonult ki, amely katonai tiszteletadás­ban részesítette Németország vendégét.­­Ugyancsak je­len volt a pályaudvaron Fritsch tábornok, a német hadsereg főparancsnoka, valamint Rundstedt tábornok, berlini hadseregcsoportparancsnok, Reichenau tüzérségi tábornok, müncheni hadtestparancsnok és Seifert tá­bornok, Berlin város parancsnoka. Magyar részről a tábornagyot vitéz Hardy Kálmán alezredes, katonai attasé köszöntötte. Badoglio tábornagy pénteken délben fél 2 órakor érkezik Budapestre. Párizsban a valutaforgalmat félhivatalos korlátozásoknak vetették alá A francia sajtó komolyan számol a hivatalos valutaellenőrzés elrendelésével Párizs, szept. 30. A valutapiac válsága élénken foglalkoztatja a sajtót. A közvélemény körében némi nyugtalanságot keltett az a tény, hogy Párizsban a va­lutaforgalmat félhivatalos korlátozásoknak vetették alá. A bankok szóbeli utasítást kaptak, amelynek ér­telmében külföldi valutákat csak szabályos útlevél-­­lel rendelkező utasoknak szolgáltathatnak ki személy­­azonosságuk alapos ellenőrzése után. A kiszolgálta­tott valuták felső határa minden egyes esetben 70 font sterling, vagy ennek megfelelő értékű valuta­ Az üzleti célokra igényelt valuták kiadása előtt a pénz­intézetek kötelesek ellenőrizni, hogy valóban indokolt esetekről van-e szó. Fournier, a Francia Bank kormányzója felkérte az összes francia pénzintézeteket, hogy a Francia Bankkal szorosan együttműködve, igyekezzenek meg­gátolni a francia frankra vonatkozó mindennemű nem kereskedelmi jellegű üzletkötést. * Az Agence Economique et Financiere sugalma­zott hangú közleményben magyarázatokat fűz a va­lutapiac forgalmának megszorítására irányuló intéz­­ő 'o­ffic ‘ész­tr 'iteki'pénzkitétel tejesen úgy jár el — mn­dja a közlemény —, amint hasonló körülmények között az angol pénzügyi vezető körök tették. A Francia Bank normális kezde­ményezését nem lehet a valutapiac korlátozásának vagy ellenőrzésének minősíteni. A sajtó ma már a hivatalos és félhivatalos cá­folatok ellenére igen komolyan számol a hiva­talos valutaellenőrzés elrendelésével, sőt egyes lapok tovább mennek és a német és olasz példákra hivatkozva, az egész gazdasági életet át­ölelő tekintélyuralmi intézkedéseket emlegetnek. A valutaellenőrzés kísérletével voltaképen fasiz­mus jellegű módszerek jelennének meg Franciaor­szágban, még­pedig ugyanúgy és ugyanazon okokból, amint az a többi országokban is történt. A „lágy" kormányok kora lezárult, a „kemény“ kormányok kora veszi kezdetét — jósolja a lap. Javulás a párizsi tőzsdén Párizs, szept. 30. A tőzsde irányzata ma megszi­lárdult A piacra jó hatást gyakoroltak Bonnet pénz­ügyminiszternek a kincstár helyzetére vonatkozó megnyugtató kijelentései, valamint a francia, angol és olasz, tengerészeti szakértők megegyezéséről érkező jelentések. Az árfolyamok általában emelkedtek. A vautapiac feszültsége ma szintén kissé megenyhült. Az új francia költségvetés bevételi többletet tüntet fel Párizs, szept. 30. A kormány csütörtök délután közzétette az 1938. költségvetési előirányzatot, ame­lyet most kezd tárgyalni a kamnar­a pénzügyi bizott-­­­sága. Az mn kr'' lövetes 53,8 milliárd frank bevételt j ■la b'k./. mifVfri­tarlása a leg­­.6 milliárdos bevételi többletet tüntet fel. A bevételi fölöslegből ,000 milliót rögtön az ú­j, költség­­vetési év kezdete után nemzetvédelmi célokra fordí­tanak, a fennmaradó egymilliárdot pedig a köztiszt­viselői fizetések feljavítására használják fel. A nem­zetvédelmi kiadások a múlt évhez képest az új költ­ségvetésben 1,3 milliárddal emelkednek, amit a kor­mány az általános drágulással indokol. Mindezek az adatok azonban csak a rendes költségvetésre vonat­koznak; ezenkívül van még egy rendkívüli költség­­vetés is, amely 13,6 milliárd frankot irányoz elő a nemzetvédelem rendkívüli kiadásaira az 1938-as költ­ségvetési évben. Ezt a 13,6 milliárdot kölcsön útján fedezik. A rendkívüli nemzetvédelmi kiadások az előző költségvetési évhez képest 1,8 milliárddal emelkednek. Ki a legény?... Irta Szalay Lászó Tavaszodott. Langyos szelektől megrogyott a hó, sár lett, nyakig élő. A jószág megérezve a zöldfű szagát, egyre-másra bőgött, nem kellett neki az istálló. Itt-ott nagy kék vadvizek hullá­moztak, hazakerült vizimadarakkal bepetyegetve, s a rügyező fákon madarak csicseregtek párjával. S mikor fölszikkadt a föld, elmaradtak az éjjeli fa­gyok, megerősödött a legelőkön a gyep, még Szent­­györgy előtt megjelentek Szuhay r­endeletére a kongói ostora pásztorok, kimérték nekik a kom­­menciót, aztán kireparálták a szélfogós kontyos gunyhót,— és másnap reggel kihajtották az istál­lón türelmetlenkedő jószágot . . . Ilyenkor vadvirágos tavaszbó enyhén, közvet­lenül a jószág kibocsátása után szokott eldőlni a gulyánál a festők és írók által oly sokszor meg­örökített kebelbeli nagy kérdés, hogy marad-e to­vábbra is Kormos, az öreg nagyúr korlátlan ha­talma alatt a gulyánál a régi állapot, vagy tekin­tettek arra, hogy a nagyúr fölött már eljárt az idő, a fiatal Miska veszi át a teljhatalmat? A művészek és írók a trónutódlás kérdésének ezt a lezajlását már­esig csak egyetlen eseménybe és pedig abba a képbe vagy leírásba szorítják bele, midőn Kormos, a tényleges úr és Miska, a türel­metlen fiatal várományos döbbenetes mérkőzésbe bocsátkozik egymással, hogy e­llen döntse el a további egyeduraság kérdését. Ez a kép vagy le­írás azonban csak egyetlen jelenete a trónutódlás viharos és változatos eseményeinek, ami hogy a maga részleteiben hogyan és miképen megy végbe, azt próbálom itt egybefoglalni az alábbiakban. I. Miska, mint nagyreményű harmadia, a tavaszi kihajtás alkalmából visszagondol az elmúlt esz­­­­tendő keserves élményeire. Mikor is még csak mint gyenge másodfű kopasztotta a mezőt s­őt mint ilyet Kormos, a nagyur, mindannyiszor föl­­hemperitette vagy megkergette, valahányszor vé­letlenül a tehenek közelébe keveredett. Azóta kerek egy esztendő szaladt el. Kormos, a nagyur, csak öregebb lett, míg ő, Miska, az utód, nagyot rúgott magán a fejlődést illetőleg. A fülledt, bágyasztó istállószag után a vad­mező pajkos illatársa, a cirógató szellő s a vért pezsdítő tüzes napsugár megkétszerezte az önbi­zalmát: magára ébresztette, föllázította, forradal­márrá gyúrta át Miskát, hogy rövid számotvető töprengés után elhatározta, hogy az idén már nem veti alá magát Kormos basáskodó hatalmának, ha­nem tengelyt akaszt vele, vagyis gyepre hívja, hogy megkontrázza. Úgy is történt: másnap, harmatos hajnalon, ahogy kibóklásztak a karámból a legelőre, kivált a gulyából Miska, elszántan fölballagott egy avar­­dombra s ott a gulyával szembehelyezkedve, el­kezdett ifjonti erejéhez mérten bömbölni, miköz­ben nagy darab hantokat tépett föl szarvaival a gyepszőnyegből. Kormos, a nagyur, azonnal megértette. Félre­­lökdöste útjából a növendékeket és a teheneket és elindult lehajtott fejjel, dühös morgással, vérben­­forgó szemekkel, mint egy fekete robogó mozdony a lázadó felé. Az bízott a fiatalságában és az erejében, meg­vetette a négy lábát, lehajtotta a fejét és várta a támadást. Ami nagyhamar be is következett, mégpedig olyan sajnálatos sikerrel, hogy a bizakodó Miska egyik szempillantástól a másikig már a hátán is feküdt s mire nagy üggyel-bajjal csülökre vergő­dött és elinalt, Kormos olyan takarosan helyben hagyta, hogy nem volt elég a szégyen és a gyalá­zat, de még az össze-vissza hasogatott bőrét is ugyancsak nyalhatta. Dehát hogy is gondolhatott el ekkora ostoba­ságot? A maga három-négymázsás pehelysúlyává: élejbe állni a rárohanó nyolcmázsás nagyúrnak Csak természetes, hogy fölhemperítette. Darin, a golyvásnyakú vén számadó a hasát fogta, úgy nevetett,­­ aztán magyarázgatni kezdte a bojtároknak: Ha még leginkább félreugrott vóna, mer azér, hogy akkor ha utána ered, oszt egy ir­galmatlant beléje taszint, hát még talán az orrára buktathatta vóna az öreget! Csakhogy ám ehhez tapasztalat is kell, ami még nem jelenleges az ilyen nyálasoknál! így vétett el Miska első forradalmi próbálko­zása, csúnya kudarcba fulladva. S ő maga egész nyáron át ugyanaz a bujkáló senki maradt, aki volt a múlt esztendőben. Mert Kormos féltéke­nyen azonnal ráindult, ha csak meglátta, hogy szinte nem győzte szegény a bőrét szárazon tar­tani. Mielőtt áttérnénk a második felvonásra — egy kis idő kell hozzá, míg szegény Miska valahogy összeszedi magát —, egy igen érdekes körülményre leszek bátor felhívni az olvasó figyelmét: festmé­nyek és leírások özöne nagyon szereti úgy beállí­tani a bikák egymás közti párharcát, hogy két lo­bogó gatyás nyalka gulyás vállig törekedve kor­bácsolja karikás ostorral a két küzdő bikát, hogy elválassza őket. Hát ez dajkamese, mert ha a dü­höngve küzdő bikát valaki ostorral oldalba tá­madva megütné, az abból azonnal kitaposná a telka. faluét m­.... EXTRA 2. csöves : Patthopol M­adio AKAMY-5OR02AT Rádióvásárlás — bizalom kérdése a: mamtEna I3a'-0S3 Wa8ly. hir. és udv. *--*-°rs2eraryár lu. —V,J* Rákócziit Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme. Kérjen árjegyzéket! ;tr?'"Erei.) CHhurA _________________ IV., Ferenciek tere 2. A 26 éve fennálló BODNÁR RÁDIÓ-'tt

Next