Pesti Hírlap, 1938. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-23 / 18. szám

V­ 1 1938. Január 23. vasárnap. PESTI HÍRLAP Finom női divatszöveteinkből melyek a meleg ősz folytán felhalmozódtak. • A példátlanul olcsó vásárt Vevőinknek igazolni fogjuk, hogy mi belvárosi kvalitás árut is tudunk vásári áron adni. FISCHER SIMON ÉS TÁRSAI A torlódás elkerülése céljából ajánlatos a reggeli órákban vásárolni­ . í Ha Japán lesz az úr Ázsiában... — Beszélgetés Hamilton angol tábornokkal, Gallipoli hősével IRTA KINGSBURY SMITH az International News Service levelezője London, január ... Ha Japán lesz az ura Kína roppant embertömegének és természeti erőforrá­sainak, a japán birodalom a legnagyobb vesze­delmet fogja jelenteni a nyugateurópai civilizá­cióra Dzsingisz kán napjai óta. Ennek a meggyő­ződésének adott ma kifejezést Sir Hamilton Jaw tábornok, a híres angol katona, Gallipoli hőse, egy vele folytatott beszélgetésben. Hamilton tábornok, aki az orosz-japán háború idején Pershing John tábornokkal együtt angol katonai megfigyelő volt a japán hadseregnél, ki­fejtette előttem abbeli felfogását, hogy milyen jelentősége lesz annak, ha Japán elfoglalja Kí­­nát. Azt mondotta, hogy Japánnak nyugat felé való terjeszkedése máris veszedelmet jelent az európai és amerikai civilizációra s megjósolta, hogy m s az a pont, ahol Európa majd föl akarja tartóztatni az ázsiai terjeszkedést, minden idők utolsó csatatere lesz és a civilizáció végét fogja megjelölni. Az ő hite szerint amint egyszer sikerülni fog­­Japánnak befejezni Kína katonai elfoglalását, en­nek a birodalomnak hatalmas embertömegéből fel fogja állítani a legnagyob hadsereget, amelyet a világ valaha látott. Erre vonatkozólag ezt mondta a tábornok: — A japánok igen jó véleménnyel vannak a kínai közkatonák és altisztek harcos képességei­ről, ha ezek megfelelő vezetés alatt állanak. De azt hiszik, hogy további két-három nemzedék kell annak a tiszteletreméltó hagyománynak kialaku­lásához, amelynek alapján megteremtődhetik egy megromolhatatlan tisztikar. De csodákat tenne addig is, ha két vagy három japán tisztet osztaná­nak be minden kínai zászlóaljhoz. —,Roosevelt Theodore elnököt annak idején nagyon érdekelték ezek a dolgok, azt mondta, hogy az Egyesült Államok polgárai tanulhatná­nak valamit a harcban álló japán sereg modorá­ról és szokásairól. Annyira meg volt győződve erről, hogy sajátkezű levelet írt VII. Edward ki­rálynak, s azt kérte, hogy az „Egy törzstiszt jegy­zőkönyve“ című munkámat szabadítsa fel a tila­lom alól, amelynek alávetette. Hamilton tábornok az orosz-japán háború fo­lyamán tett megfigyeléseit írta le a „jegyzőkönyv­ben“, amelyre itt hivatkozik. Hogy Japán részről milyen veszedelem vár­hat Indiára és a Közel-Keletre, ha ráteszi a ke­zét Kína embertömegére és erőforrásaira, erre nézve így nyilatkozott Hamilton tábornok: — A kezdetén még könnyen meg lehetett volna állítani a japán terjeszkedést. De most már olyan ez, mint a kiáradt folyam, amely felszakí­totta gátját. Akkor veszítettük el az utolsó jó esélyt ehhez, amikor megengedtük, hogy egy tá­bori üteg elhallgattasson egy tizenöt centi­­méteres ágyút. Ezzel a megjegyzéssel a tábornok az orosz­­japán háborúnak egyik eseményére céloz, mikor a csupa apró ágyúkból álló japán ütegnek sikerült elhallgattatnia egy tizenöt centiméteres orosz ágyút, ami azt hitette el a japánokkal, hogy ők sokkal különb katonák, mint a nyugatiak. Mikor megkérdeztem tőle, hogy amennyiben Japán meghódítja Kínát, veszedelmet jelent-e ez a Fülöp-szigetekre, Hamilton tábornok így felelt: — Nem, a Fülöp-szigetek lakói nyugodtan al­hatnak addig, amíg Samu bácsi (az Egyesült Ál­lamok) horkol. Hogy Ausztráliát fenyegeti-e veszély a japá­nok részéről, erre ezt mondta Hamilton tábor­nok: — Ez attól függ, várjon tartani tudjuk-e eg­­ előretolt állásunkat, amelyet talán túlságosan kö­zel toltunk egy hatalmas nép főerejéhez. A tá­bornok itt a singaporei angol tengerészeti bázisra, gondolt, amely képletesen áll Japán és Ausztrá­lia között. Feltettem a kérdést, vájjon kerülhet-e a sor annak szükségére, hogy Anglia hadsereggé moz­gósítsa India roppant emberi erejét, amivel meg­gátolhatná az ázsiai terjeszkedést nyugat felé? Erre így felelt a tábornok: — Miután hivatalos, üzleti, sport és háborús ügyekben körülbelül huszonhárom éven át utaz­gattam egész Indiában, nem tudom elhinni, hogy egy ilyen tarka tömeg, amely olyan sok­féle nyelven beszél és olyan sokféle mó­don táplálkozik, sikeresen feltarthat egy egységes beözönlő hadsereget. Ez éppen olyan kilátástalan lenne, mint ahogyan Pórus császárnak nem sikerült feltartóztatni Nagy Sándort. (Ez a Pórus hindu uralkodó volt, aki a Krisztus előtti negyedik században uralko­dott a Hydasper folyó és Acesines között.) — Nagyon gondosan megnéztem a térképet és úgy láttam, hogy a legalkalmasabb helynek, ahol Európa szembeszállhatna Ázsiával, hogy vissza­vesse, Megiddo a neve, vagy más térképeken Ar­mageddon. Megiddo a bibliai neve Izráel ama hegyes földjének, ahol az emberiség az utolsó csatáját fogja megvívni ítélet napján. — Végül, — fejezte be Hamilton tábornok — jusson eszünkbe, hogy nagyon furcsa dolog lenne,­­ ha Japán nem számolna azzal a keserű féltékeny­séggel, amelyet néhány európai nemzet táplál az angol birodalom iránt. Ha mi jóbarátságban le­hetnénk a németekkel, sokkal derültebb kilátás­sal nézhetnénk az eljövendő események elé o­kai. Tekintettel arra, hogy a kínai nemzeti kormány nem hajlandó őszintén tárgyalni Japánnal, a japán kormány kénytelen a pekingi új kormányzatra tá­maszkodni. Hirota hangsúlyozta a továbbiakban, hogy Japán fenn akarja tartani­ a baráti, kapcsolatokat az Észak-Amerikai Egyesült Államokkal és Nagy-Britan­­niával. Japán reméli, hogy Nagy-Britannia megértést fog tanúsítani Japán keletázsiai állásfoglalásának kér­désében. A képviselőház­­ zajos tetszésnyilvánításától kísérve megemlékezett ezután a német néppel fenn­álló baráti kapcsolatokról és a kommunistaellenes egyezményről. . A japán képviselőház ülése után a felsőház tartott ülést Konoje herceg miniszterelnök lényegében meg­­ismé­elte azt a beszédet, amelyet a képviselőházban mondott. Szugijama hadügyminiszter szólalt fel ez­után és áttekintést nyújtott a kínai katonai helyzet­ről. Megállapította, hogy a kínai ellenségeskedések kezdete óta Japán 150.000 embert küldött a harctérre s a harctérre küldött katonák fele életét vesztette vagy megsebesült. Kaya pénzügyminiszter bejelentette ezután, hogy az 1938—39. évi költségvetést úgy állapították meg, hogy már számot vetettek a hosszú ideig tartó há­borúval. A japánok elfoglalták Lungvaistvan várost A Pesti Hírlap és az International News Service kü­löntudósítójának jelentése. Copyright by Pesti Hírlap, Shanghai, jan. 22. A középső hadszíntérről érkező jelentések szerint a japánok Szucsau felé előnyomuló­­ban, komolyabb ellenállás nélkül elfoglalták Lungvai­­kvan várost. . . . . Parker Noel. Hirota külügyminiszter kijelentette, hogy Japán fenn akarja tartani a baráti kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával Tokió, jan. 22. Konoje miniszterelnök a képviselő­házban nagy beszédet mondott, amelyben hangsú­lyozta, hogy Japán küldetése abban áll, hogy Kelet- Ázsiában helyreállítsa és biztosítsa az egyensúlyt. Ez a küldetés igen súlyos felelősséget és kötelezetségeket ró a japán népre, amelynek a jövőben még fokozot­tabb módon kell áldozatokat hoznia. Éppen ezért fel­tétlenül meg kell valósítani az egész nemzet mozgósí­tását, még­pedig mind szellemi, mind anyagi tekin­tetben. A japán hadsereget és haditengerészetet még erősebbé és hatalmasabbá kell tenni és e mellett gon­doskodni kell arról, hogy a gazdasági életet és a pénzügyi forgalmat egységes keretekben szervezzék meg. Hirota külügyminiszter szintén hangsúlyozta, hogy Japánnak Kínában nincsenek területi hódítási szándék 4000 pár női cipő vásári árakban , 6.-, 8.-, 10.-, 12.-, 14.-, 16-, 18- MÜNCHENGRÁTZI kislábú hölgyeknek külön olcsó áraki KOSSUth LajOS­ Utca 15. Két évi fegyházra ítélték az Andrássy-úti trafikrablót November 4-én este tíz óra felé az Andrássy­ út 7. számú házban lévő dohánytőzsdében rablótámadás történt. Egy fiatal­ember, aki kendővel takarta el az arcát, a trafikba lépve, a villanylámpát eloltotta és revolvert fogott özv. Freud Jenőné trafikosnőre. Az asszony nem ijedt meg a támadótól, dulakodni kez­dett vele, miközben a kirakat üvegablakát is betörte. A csörömpölés zajától a rablótámadó megijedt és el­menekült, de egy szemtanú követte és az egyik mel­lékutcában elfogta. A rendőrségen kiderült, hogy a menekülő fiatal­ember Zöld Gábor műegyetemi hallgató. A rendőrségen beismerte, hogy ki akarta rabolni a trafikosnőt. A büntetőtörvényszék Krayzell-tanácsa szombaton tárgyalta a műegyetemi hallgató rablási ügyét. A bíróság előtt a vádlott kijelentette, hogy nem követett el semmiféle bűncselekményt. — A rendőrségen és a helyszíni szemlén is rész­letesen beismerte, hogy maga követte el a rablást — mondta az elnök. — Enyhítő körülménytől fosztja most meg magát, ha itt nem tesz töredelmes beismerő vallomást — Nem követtem el semmit — ismételte a vád­lott. — A rendőrségen azért tettem beismerő vallo­mást, mert ott bántalmaztak. — így csak a legaljasabb betörők védekeznek. Nem szégyelli magát, intelligens ember létére ilyen kifogást mondani. Magát senki sem bántalmazta. A sértett özv. Freud Jenőné tanúvallomása végén kijelentette, hogy határozottan felismeri a vádlottban támadóját. Dr. Krizsanec Kálmán rendőrkapitány ar­ról vallott, hogy Zöld Gábor a rendőrségen mindent önként beismert és a helyszíni szemlén pontosan meg­mutatta, hogyan követte el a rablást. A törvényszék végül Zöld Gábort rablás kísérletéért két évi fegy­­házra és tíz évi hivatalvesztésre ítélte. Az ítéletet köz­tik a műegyetem rektori hivatalával. A törvényszék ítélete még nem jogerős. Beaussart párizsi segédpüspök előadása Lisieuxről Roger Beaussart párizsi segédpüspök, akit az Actio Catholica előadás tartására hívott meg, szomba­ton érkezett Budapestre. Beaussart püspök szombaton délután tartotta meg előadását „Lisieux és szentjének befolyása a világra“ címmel a Középponti Katolikus Kör dísztermében, amely zsúfolásig megtelt. Megje­lentek többek között dr. Serédi Jusztinián bíboros­­hercegprímás, Maugras francia követ feleségével és a követség tagjaival, gróf Zichy János, Huszár Károly, Pataky Arnold prorektor, Hász István tábori püspök, Mészáros János érseki helytartó, Nemes Antal c. püs­pök, Madarász István prelátus-kanonok, Metternich Klementina hercegnő, Széli Józsefné, gróf Hunyady József­né, Zichy Gabriella grófnő és sokan mások. Kifejtette, hogy miért választotta előadásának tár­gyául éppen annak a Lisieuxnek a szentjét, amely 40—60 esztendővel ezelőtt még ismeretlen hely volt, de ma már világhírű. Ezt a világhírt annak a fiatal leánynak köszönheti, aki hatvan esztendővel ezelőtt sok akadályt leküzdve, a karmelita szerzetesnők szi­gorú rendjébe lépett, ahol az önfeláldozás, alázatosság, szeretet életét élte gyermeki szívvel és olyan erények­kel, amelyek igazán a mai élet szentjévé tették őt. Ez hatásának a titka. Hősiesen viselte a mindennapi éle­tet és annak apró szenvedéseit. — A ma nyugtalan világában Szent Terézke ró­zsás alakja biztos pont — mondotta Beaussart püs­pök —, amelyhez minden embernek ragaszkodni lehet, mert megtanít az isteni akarat alázatos elfogadására, a napi élet kis dolgainak zúgolódás nélkül való elvise­lésére. Mikor a világ két táborra oszlik: istenhívőkre és istentagadókra, azt kell remélnünk, hogy a szeretet szentje meg fogja hozni a szeretet gyümölcsét egyesek és népek számára. A közeledő budapesti eucharisztikus kongresszus szolgálja a lisieuxi szent eszméit: a jóaka­ratot, békét, szellemi szabadságot, Isten országát és az igazságot. A másfélórás előadást lelkes tapssal köszönte meg a­ közönség.

Next