Pesti Hírlap, 1938. április (60. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-09 / 80. szám

A szenátus ülése Párizs, ápr. 8. (Havas.) A szenátus ma délutáni" ülése előtt még erősebb karhatalmat rendeltek ki a szenátus elé, mint tegnap. A Luxembourg-palota felé vezető utcákat megszállták a rendőrség és a mozgógárda osztagai. v. . . Carday szenátor, a szenátus pénzügyi bizottságának főelőadója utalt arra, hogy a szenátus elé terjesztett törvényjavaslat nem felel meg a francia demokrácia szellemének, nyugtalanítja a szabadságszerető franciát és nem alkalmas arra, hogy a veszély napjaiban a nemzet általános érdekeit szolgálja. A szenátus csak az ország érdekeit tartja szem előtt, amikor visszautasítja a kormány pénzügyi javaslatait öt óra előtt néhány perccel Blum miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre. — Önök el akarják vetni ezt a javaslatot — folytatta ezután emelt hangon a miniszterelnök —, de mit fognak cselekdni holnap? Okvetlenül megoldást kell találni. Melyik az a megoldás, amelyet szembe állítanak a mi tervünkkel? Itt vannak a kincstár kiadásai, amelyek összesen 50 milliárdot érnek el. Harmincöt milliárd kifizetése még hátra van. Két év óta a kölcsönök már nem elegendők a kincstár szükségleteinek fedezésére. Ha mások lépnek a helyünkbe, ■azoknak is szükségképpen ugyanezekhez a megoldásokhoz kell nyúlniok, amelyeket mi most előterjeszttettünk. A miniszterelnök emlékeztetett azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a nemzeti egység kormányának megalakítása érdekében kifejtett. Nem az ő hibájából történt, hogy ez a fáradozás nem sikerült. A szenátus súlyos nehézségeket idéz fel, ha szembe helyezkedik a képviselőházzal. Mit akar a szenátus? A mostani többség megdöntését? A helyzet ma nem az, mint volt 1926-ban vagy 1934-ben. Változtak a viszonyok mind pénzügyi, mind politikai szempontból. A munkásosztály tudatára ébredt jogainak. Önöknek nincs is joguk dönteni e politikai kérdésben. Ez a jog kizárólag az általános választójog alapján egybeült képviiselőházat illeti meg. (Nagy mozgás.) Blumnak arra a kijelentésére, hogy a szenátusnak nincs joga visszautasítani a javaslatot, Jeahneney elnök közbeszólt: — A szenátusnak — mondotta a szenátorok élénk helyeslése közben — mint a köztársaság törvényhozó testületének alkotmányos joga, hogy teljes függetlenséggel a saját meggyőződésének megfelelően hozza meg határozatait és a miniszterelnökre tartozik azután, hogy ezek következményeit levonja. Blum kijelentette a továbbiakban, hogy sehol másutt nincsen olyan alkotmányos berendezés, hogy az utolsó szó a szenátusé. . . • — Most már másodízben történik — mondotta befejezésül Blum —, hogy a szenátus szembe akar helyezkedni a képviselőház többségével. A köztársaság érdekében utoljára figyelmezteti a szenátust, gondolja meg jól, mit cselekszik. Blum után Maircux, a szenátus pénzügyi bizottságának elnöke lépett a szószékre. Emlékeztetett arra, hogy már több izben megtörtént, hogy a szenátus megbuktatott kormányokat, így például a szenátus állásfoglalása miatt mondott le annak idején Eriand, Tardieu és Laval. Akkoriban a képviselőház nagy tetszéssel fogadta a szenátusnak ezt a magatartását. — A szenátusnak nem áll-e jogában — kérdezte Caillaux —, hogy állást foglaljon egy törvényjavaslat tekintetében? Csupán az lenne a kötelessége, hogy egyszerűen tudomásul vegye a képviselőház határozatait? A pénzügyi javaslatokra áttérve, Caillaux kijelentette, hogy örömmel üdvözli a tervezet egyes rendelkezéseit, amelyeket a szenátus pénzügyi bizottsága korábban állandóan sürgetett Ezután részletesen bírálta a kormány javaslatát. Kifogásolta, hogy pénzhigítást rejt magában, kifogásolta a miniszterelnök I .gta tervbe vett egyes reformok „totalitásos szellemét“, majd kijelentette, hogy véleménye szerint a tervbevett rendszabályoka, elsősorban a kis- és középembereket fogják sújtani. A valóságban a vagyonváltság a parasztokra rojt a legnagyobb , súllyal..nehezedni- A- ja- valasztánpszasztelenca szellem nyilvánul meg, holott ma a nemzet minden erejét egyesíteni kellene. AZ elnök ezutánszavazásra tette fel a kérdést, áttér-e a szenátus a szakaszonkénti vitára. A szenátus 223 szavazattal 49 szavazat ellenében kimondotta, hogy nem tér át a kormány pénzügyi javaslatának részletes megvitatására. Képzelt betegségnek oka sokszor nem más Vagy rossz gyomor, vagy szorulás. Gyorssegély: Igmándi forrás. Van kis próbaüveg is. gyar kormánynak meggyőződése szerint Magyarországon van zsidókérdés, melyet alkotmányosan meg kell oldani, mindenekelőtt felmerül a szükségesség, de ugyanakkor az emberiesség, valamint a társadalmi és gazdasági lehetőségek szempontja. A magyar keresztény középosztály és az értelmiség munkanélküli tömegei számára munkalehetőséget kell teremteni, s e munkahelyeket részben a zsidók viszszaszorításával véli a kormány megvalósítani. A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyát a kormány a zsidótörvénnyel biztosítani. Ezek a nagy szempontok nagy felelősségre kényszerének mindenkit, aki e kérdéshez hozzányúl. K Kétségtelen, hogy most már, mikor e probléma beeik, a kormány szolgálatot tesz a magyar társadalom összességének, de a magyar zsidóságnak is, ha e kérdéseket a gyakorlati lehetőségek, továbbá az emberiesség szempontjainak megfontolásával, alkotmányosan iparkodik megoldani, s kiemeli a közéletből és a szélsőséges izgatók kezéből a zsidókérdés gyúanyagát. A javaslat, melyhez a kormány felhatalmazást kér, hogy aztán rendeleti úton valósítsa meg azt, óriási hatalmat, de óriási felelősséget is jelent Darányi és kormánya számára. A tárgyilagos szemlélő elismeri, hogy a javaslatnak vannak emberi, a magyar érzülethez mindenképpen méltó szempontjai, ilyen elsősorban a hadirokkantak és a tűzharcosok minősítésének szempontja. Nagy egészében a javaslat a lassúbb, evolucionális lebonyolítás necímnét sugározza. Ez szükséges azért is, hogy a trianoni Magyarország ellenségei minél kevésbé használhassák ki rosszindulatú propa- ganda céljaira a javaslat tényét. De szükséges belső, társadalmi és gazdasági szempontokból is. Nem mulaszthatjuk el annak megállapítását, hogy a parlamentarizmus gyakorlatának veszélyeztetését látjuk abban, ha a kormány ilyen életbevágó, az egész nemzeti társadalom számára rendkívül fontos intézkedéseket rendeleti uton, óhajt megvalósítani. Azt hisszük, nem lenne akadálya annak, hogy a parlament szerkezetének munkáját meggyorsítva, a kitűzött három hónap alatt parlamentárisan is letárgyalják ez új, végtelenül nagy horderejű törvényjavaslat esélyeit és szempontjait, így követeli ezt az alkotmányosság szelleme, így követelik a nemzet érdekei. De mindennél fontosabb, hogy a nagy műtét eredményes legyen és gyógyulást hozzon, hogy a fölzaklatott közhangulat végre megnyugodjék, hogy az ország társadalmi és gazdasági egyensúlya e műtét nyomán biztosíttassék, hogy ne kövesse e rendkívül komoly és messzire kiható társadalmi beavatkozást újabb izgatások, újabb nyugtalanságok veszedelmes időszaka. Csak így jogosult, csak így értelmes a zsidókérdés megoldása, mind a zsidók, mind a keresztények számára. A zsidókérdésben beváltotta a kormány ígéretét és cselekedett; a nemzeti közvélemény jogos várakozással tekint további cselekedetei elé, melyek a társadalom békéjét és egyensúlyát lesznek hivatva biztosítani. 1 FESTI HÍRLAP 1938 április 1)– szombat Az elnök Dalscher-nak ajánlotta fel a kormányalakítással való megbízatást Párizs, ápr. 8. (Havas.) A kormány tagjai negyedóra hosszat maradtak az elnöknél. Amikor az Elyséepalotát elhagyták, Blum miniszterelnök a következőket mondotta a nyilatkozatot kérő újságíróknak: — A nyilatkozattétel nem tartozik a folyó ügyek vezetéséhez. Az újságírók ezekből a szavakból állapították meg, hogy Blum és kormánya lemondott és — a szokásos kifejezés szerint — megbízatást nyert a folyó ügyek vitelére. Lebrun pénteken este 9 órakor Jeanneweyvel, a szenátus, fél 10 órakor pedig Herriot-val, a képviselőház elnökével folytatott megbeszélést. 10 órára kérette az Elysée-palotába Daladiert, akinek felajánlotta az új kormány megalakításával való megbízatást (MTI.) Daledier hatos direktóriumot tervez London, ápr. .8. (Inf.) Londoni politikai körökben pénteken délután az a hír terjedt el, hogy az írt francia miniszterelnök, Daladier, a nemzeti egység kormányának létrehozásáig a tekintélyelv alapján , akar kormányozni. Daladier állítólag mindössze hat miniszterből álló tekintélykormányt akar alakítani, amely a parlament kikapcsolásával kormányozna jövő év januárjáig, amikorra előreláthatóan sikerül megoldani az állandó belpolitikai válságot és szilárd alapokra, helyezni a kormányzatot. Daladier — írja az Evening Standard párizsi tudósítója —, meg fogja kérni kormánynyilatkozatában a parlamentet, adjon neki kilenc hónapra szóló korlátlan felhatalmazást, hogy ezalatt a kilenc hónap alatt rendbehozhassa Franciaország politikai, gazdasági és pénzügyi életét. A hatos direktórium — így nevezné magát az új Daladierkormány —, a következő személyekből állana: Daladier miniszterelnök, Pétain tábornagy nemzetvédelmi miniszter, Mandel belügyminiszter, Paul Reynaud pénzügyminiszter, Léon Blum igazságügyminiszter és Paul Boncour külügyminiszter. Tekintettel arra, hogy Daladier ezt a tervet csak a szocialista párt közreműködésével tudja végrehajtani, minden Léon Blum állásfoglalásától függ. Leon Blum egyelőre még nem járult hozzá a hatos direktórium megalakításához, Daladier azonban reméli, hogy sikerül meggyőznie Blumot a kilenchónapos parlamentnélküli kormányzás szükségességéről. A francia szocialisták a kormánybuktató szenátust akarják bűnbakul beállítani a néparchvonal politikai csődjének takargatására • — A Pesti Hírlap párizei tudósítójának telefonjelentése — Párizs, ápr. 8. A második Blum-kormány ma párheti vergődés után befejezte pályafutását. A bukás pontosan az előrelátott módon következett be. A szenátus, amely az első pillanattól fogva bizalmatlanul fogadta ezt a kabinetet, megtagadta Blum miniszterelnöktől a Szükségrendeletek kibocsátására kért felhatalmazást, sőt annak még a megvitatása elől is elzárkózott. A pénzügyi bizottság tegnapi állásfoglalása már minden kétséget végleg eloszlatott a pénzügyi javaslat sorsát illetően. Ha Blum miniszterelnök mégis makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a szenátusig ,menjen-s így feleslegesnek látszó formaságnak ,alávesse magát, ezt a szocialista pártra való tekintettel tette. A januári válság alkalmával Blum azt a benyomást keltette híveiben, hogy nem kísérelte meg komolyan a kormányalakítást, hanem a radikális Chautemps dolgát könnyítette meg. Most elvárták tőle, hogy semmiesetre sem fog a hatalomtól önként megválni. A szocialisták minden áron el akarják kerülni azt a látszatot, hogy, mintegy beismerve a befolyásuk alatt álló néparcvonal kudarcát, maguktól állnak félre. A népfront szörnyű gazdasági, szociális és külpolitikai csődjének súlya alatt megfelelő bűnbakot keresnek a maguk igazolására és a munkásság csalódásának levezetésére. Különösen alkalmasnak látszik erre a szenátus, amelynek többsége mérsékelt radikálisokból és vagyonos emberekből áll és amely sohasem leplezte a népfront iránti ellenszenvét. Már az első Blum-kormányt is a szenátus kényszerítette a lemondásra. Ha másodszor is a szenátus távolítja el a szocialistákat a kormány éléről, úgy lehet feltüntetni, mint a népfrontt ellen törő ,,kétszáz család“ fellegvárát és felelőssé lehet tenni a tömegek előtt azokért a bajokért, amelyek a népfront uralma folytán az országot sújtják. Hogy pártjának balszárnyán minő felfogás érvényesül, az kitűnt tegnap a szajna megyei szocialista szövetség kiáltványából, amelyben a szocialistákat, kommunistákat és anarchistákat utcai tüntetésre szólította fel a szenátus ellen. A tüntetés a tilalom ellenére is megtörtént s a tömeg két órán keresztül sikertelenül próbált a rendőrkordonon áttörve, a Luxembourg-palotáig hatolni. Ennek a felvonulásnak bevallott célja a szenátorok megfélemlítése volt. M'S Blum a kamara és a szenátus közti ellentét kiélezésével akar nyomást gyakorolni a szenátusra, szélsőségesebb elvbarátai fizikai terrorral lépnek fel. Ez a módszer egyébként nemcsak Blumnak, hanem a kommunistáknak is ellenzésével találkozott, mert attól tartanak, hogy az ilyen fellépés csak a népfront teljes felbomlását siettetheti. A kormányválság ezúttal rövidnek ígérkezik. Mindenki egyetért abban, hogy az ország a jelenlegi külpolitikai helyzetben nem engedheti meg magának egy hosszú válság fényűzését, de a belpolitikai viszonyok is sürgetik a megoldást. Pár nap óta újból nagy méreteket öltöttek a szociális zavarok, ma már több mint ötvenezer vasipari munkás sztrájkol és tartja törvényellenesen megszállva az üzemeket. A társadalmi és politikai béke légköre megint rosszabbodott. A bukás egyébként is régóta biztosra vehető volt, úgyhogy a köztársasági elnök már napokkal ezelőtt bizalmasan megkezdte az előkészítő tárgyalásokat. Daladier, akit az első naptól kezdve Blum utódjának tekintettek, szintén ráért papíron összeállítani kabinetjét. Daladier új kormánya főleg a kamara népfrontpárti többségére fog támaszkodni, de szó van arról, hogy egy-két polgári, középpárti politikussal bővűl. A legfőbb kérdés egyelőre az, hogy a szocialisták hajlandók lesznek-e a kabinetbe belépni és ott a második helyet elfoglalni, mint az utolsóelőtti Chautempskormányban, vagy pedig csupán kívülről fogják támogatni, mint az utolsó Chautemps-kormányt. Ez a kérdés a szocialista párt nemzeti tanácsának holnap esti ülésén fog eldőlni. Honti Ferenc.