Pesti Hírlap, 1938. június (60. évfolyam, 122-144. szám)
1938-06-01 / 122. szám
1938 június 1., szerda PESTI HÍRLAP A képviselőház megkezdte a költségvetés részletes tárgyalását Reményi-Schneller pénzügyminiszter a köztisztviselői fizetésekről, Mikecz igazságügyminiszter a készülő igazságügyi reformokról . A Ház melegen ünnepelte a karzaton megjelent lengyel törvényhozókat A képviselőház kedden nyolcórás ülésen megkezdte a költségvetés részletes tárgyalását. Az ülést délelőtt féltíz órakor nyitotta meg Lányi Márton alelnök. Mielőtt a részletes tárgyalásra tért volna át a Ház, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt az általános vitában elhangzott felszólalásokra, örömmel állapította meg, hogy fokozott felelősségérzet hatotta át a Ház tagjait a költségvetés bírálatánál. Ez az egyetlen biztos alapja a parlamentarizmusnak. A kormány is fokozottabb felelősségérzettel fogja majd a rendelkezésére bocsátandó összegeket takarékosan felhasználni. A világpolitikai helyzet változása — fejtegette tovább a pénzügyminiszter — bizonyos visszahatást gyakorolt a bevételek alakulására. A beruházási törvénynek is hatása mutatkozik ezen a téren. Áprilisban a bevételek közül a tavalyi eredményhez képest kisebb visszaesés van a forgalmi adóknál s aránylag nagyobb mértékű visszaesés a vámoknál, ami természetes, mert az osztrák-magyar áruforgalomban csökkenés állt be. De minden más adóbevételnél — a fogyasztási, egyenes adóknál — emelkedés van s végeredményben áprilisban 60.5 millió pengő volt a bevétel a múlt évi április 58.5 millióval szemben. 1937 július 1-től április 30-ig 736 millió pengő folyt be, szemben a megelőző év hasonló időszakában befolyt 706 millióval. A fejkvóta emelkedése a jövedelmek emelkedésének következménye, amit örömmel kell fogadni, mert a lakosság keresőképessége és jövedelme emelkedését jelenti. Arra kell törekedni, hogy az ország lakosságának keresőképessége tovább emelkedjék. A keresőképesség fokozása tekintetében első helyen áll a mezőgazdaság. Ezt a termelési ágat, amelyből a lakosság 55 százaléka él közvetlenül, minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni kell. Szükség van ezért a mezőgazdasági termelvények árának biztosítására és a mezőgazdasági üzemanyagok árának stabilizálására. Minél több önálló mezőgazdasági egyedet kell teremteni. Részben telepítés, részben parcellázás útján van erre lehetőség, a kormány azonban nagyobb részben kishaszon-bérletek útján kívánja ezt a célt megvalósítani. A mezőgazdasági lakosság örvendetes szaporodását kizárólag a mezőgazdaság nem tudja felszívni, ezért az iparfejlesztés is a kormány gondoskodásának tárgya. Elsősorban azokra az iparágakra gondol, amelyek a magyar mezőgazdasági nyersanyagokat dolgozzák fel s termelvényeikben a munkabérek játsszák a leglényegesebb szerepet Támogatják a kisipart is és a beruházásokkal kapcsolatos megbízatásokat elsősorban a kisiparosoknak akarják juttatni. Az ifjúság és az önálló pályák A költségvetés 1486 új állást szervez meg. Ilyen módon tekintélyes számú értelmiségi munkanélküli helyezhető el állami szolgálatba. De nem az a cél, hogy a tisztviselői pályára tóduljon az ifjúság, hanem hogy önálló foglalkozást űzzön. A nemzeti önállósítási alap eddig nagyon szép eredménnyel működött. Szóvá tették a személyzeti kiadások magasságát. Valóban lényegesen több állami tisztviselő van, mint múlt évben, de nem szabad megfeledkezni az állami feladatok nagymértékű megnövekedéséről. A békében az volt a szóbeszéd hogy az állami tisztviselők két órakor nyugodtan hazasétál és többé nincs semmi gondja. Ma emberfeletti munkát végeznek a tisztviselők. Az adminisztrációt természetesen egyszerűsíteni kell, azért a racionalizálás folyamatát fokozottabb erővel fogják folytatni. Elhangzott az a kritika, hogy amíg 1913-ban 41 millió volt a nyugdíjteher, a mostani költségvetésben 267 millió. Figyelembe kell venni, hogy például a trianoni nyugdíjterhek és a rokkantilletmények 100 millió pengőre rúgnak. Az új költségvetés 155 milliót fordít honvédelmi célokra, ami az előző évvel szemben 270 milliós emelkedésnek felel meg. Ez a költségvetési fejezet az, amely a jövőben szakadatlanul emelkedni fog. Az utóbbi időben 60 ezer hold földet használtak fel telepítési célra. A telepítésre néhány év alatt 20 milliót szán a kormány fokozatosan, az idén 7 milliót. A mezőgazdasági védettség jogi gondolatát a kormány igyekszik kiküszöbölni, de magát az intézményt egyik napról a másikra megszüntetni nem lehet A 33-as bizottság elé rendeletet terjeszt a kormány a védettséggel kapcsolatos kérdések lebonyolításának meggyorsításáról. A kormány gondoskodni kíván a tisztviselőkről A köztisztviselők fizetéséről beszélt ezután a pénzügyminiszter. Tudatában van annak, hogy a köztisztviselők nehéz helyzetben vannak és teljes elismeréssel van az iránt a rendkívüli munkateljesítmény iránt, amelyet a tisztviselők a mai nehéz időkben végeznek. A kormány, ahol csak lehet, igyekszik a tisztviselők szociális helyzetén segíteni. A jövőben is gondoskodni kíván a tisztviselőkről s amint a költségvetési helyzet megengedi, ismét továbbhalad egy lépéssel ezen a téren De igaz, hogy ebben az esetben szívünket ketté kell osztanunk: egyrészt az adóleszállítások felé kell lépést tenni, másrészt a tisztviselők felé. Úgy a tisztviselői fizetések, mint az adómérséklések és adótörlések terén a családvédelem lesz a döntő szempont. Befejező szavaiban a miniszter köszönetet mondott a magas színvonalú vitáért. (Taps a kormánypárton.) Igazságügyi kérdések a részletes vitában A miniszter beszéde után a határozati javaslatokról szavaztak. Egyedül azt a javaslatot fogadták el, ami a családi munkabérrendszernek az állami üzemekben való bevezetéséről szól. Azután megkezdődött a költségvetés részletes tárgyalása. Krüger Aladár (Nép) az igazságügyi tárca költségvetését ismertette és előadói beszédében részletesen beszámolt azokról a közeli feladatokról, amelyek az igazságügyi kormányzatot foglalkoztatják. Dulin Jenő (függ. kisg.) a tárca csekély dotálását kifogásolta. A takarékosság nem mehet odáig, hogy az igazságszolgáltatás szempontjai sérelmet szenvedjenek. Olyan veszedelmes tüneteket látni, amelyeket kellő időben ki kell küszöbölni. Beszélt arról, hogy a bírák munkája megnövekedett. Soha annyi izgatás és sajtó útján elkövetett bűncselekmény nem került a bíróság elé, mint most. A bírák számát szaporítani kell. Méltányosnak tartja a bírák és ügyészek egyesületének azt a kérését, hogy 50 bírót helyezzenek át az I. fizetési csoportból a II-ikba. Sürgette a rehabilitáció rendezését. _ Petró Kálmán (kef. párt) is a rehabilitáció szükségességét hngoztatta. Gyakorlati példával világította meg, hogy erkölcsi bizonyítványokban 10—20 év múltán lényegtelen esetekkel kapcsolatban megbélyegző adatok szerepelnek. Az ügyvédkérdés gyökeres rendezését sürgette. Györki Imre (szoc.) kifogásolta, hogy a kormány, noha a legutóbb fogadta el a Ház a sajtórendészeti javaslatot, a sajtótörvény reformjával foglalkozik. Helytelenítette, hogy a háborús kivételes rendeletet még nem hatálytalanították. Balogh Gábor (Nép), a bírák és az ügyészek helyzetével, előléptetési viszonyaival foglalkozott és arra kérte az igazságügyi kormányt, hogy tegyen sürgős intézkedéseket a bírák és ügyészek előléptetési viszonyainak megjavítására. Szetsey István (függ. kisg.) a bírósági segédhivatali tisztviselők nehéz helyzetét tette szóvá és az ügyvédi kar sérelmeit fejtegette. Váry Albert a birák és ügyészek kedvezőtlen előlépési helyzetéről Váry Albert felhívta az igazságügyminiszter figyelmét arra a kedvezőtlen jelenségre, mely a kir. ügyészek és birák előléptetése területén tapasztalható. Az I. fizetési csoportba tartozó kir. ügyészek és birák előmenetele területén az utolsó években nagy visszaesés mutatkozik. A legkiválóbb kir. ügyészeket és bírákat csak 17—18 év múlva, 52—53 éves korukban nevezik ki kir. főügyészhelyettesekké és táblabirókká, mig helyi előléptetésük kir. törvényszéki tanácselnökké, vagy járásbirósági, vagy kir. ügyészségi alelnökökké csak 21—23 éves kir. ügyészi vagy bírói szolgálat után lehetséges 56—58 éves korukban. Különösen kedvezőtlen a kir. ügyészek helyzete, kiknek előléptetésére még kevesebb a lehetőség. Ma már egyik-másik köztisztviselői kategóriában kedvezőbbek az előlépési viszonyok. A kir. ügyészi és bírói külön státus megalkotásának nem ez, hanem a kedvezőbb előlépési viszonyok megteremtése volt célja, tekintettel az igazságszolgáltatás nagy érdekeire. Ezen a tarthatatlan helyzeten sürgősen változtatni kell. Egyenlővé kell tenni a I és ll. fizetési csoportba tartozó kir. ügyészek és birák számát, hogy a megfelelő előléptetés biztosítható legyen. A mai helyzet elkedvetlenedést, fásultságot okoz félő, hogy a munkakedvet is befolyásolja, de mindenesetre veszélyezteti a jó igazságszolgáltatást. Mert az igazságszolgáltatásban a jó elsőfokú bíróság a legfontosabb, ott dől el az ügyek legnagyobb részének sorsa. Az elsőfokön tehát kiváló bírákra van szükség. Az volna az ideális cél, hogy a jó bíró az első fokon elérhesse ! A reklám titka írta Büky György Cakó Tivadar a tükör előtt állott és remegő, öreges kézzel maszkírozta arcát. Este volt már ... Cakó Tivadar bajuszt ragasztott, hosszú, lelógó, kínai bajuszt. Fejére copfos parókát tett, szeme már ferde volt, szemöldöke alig látható és arcán fakó foltokban trónolt a sárga szín. Azután magára vette be, kínai ruháját, ami tele volt apró, elektromos lámpákkal, derekára csatolta a villanytelepet, bekapcsolta a vezetéket és jobb tenyerében megnyomta a kapcsolót. Pillanat alatt minden lámpa kigyulladt a testén. Egyszerre ragyogó fény öntötte el a szobát s a csillogó, sziporkázó ruhán olvasható volt a felirás: „Mulassunk a kinai kertben!“ Amikor látta, hogy minden rendben van, bő fekete köpenyt dobott magára, sóhajtott egy mélyet és öreges járással kiment az utcára. Első útja a kinai kertbe vezette. A mulató titkára vállára tette a kezét. — Kedves Cakó úr, a maszk kitűnő. Most még csak az kell, hogy mulató társaságokkal vitába elegyedjék az utcán és hozzánk csalja őket. Azt hiszem, ez önnek könnyen is fog menni. Cakó keserűen nevetett: — Menni fog! Hogyne menne! Eleget gyakoroltam a színpadon! Levetette fekete köpenyét és a kínai ember kilépett az éjszakába ... A nyüzsgő, nevető, éjszakai életben kellemes meglepetést keltett egyszer kigyuló, másszor elsötétült alakja. Kacagva röpködtek körül az éjszakai pillék, meghuzogatták a blúzát, megráncigálták a copfját és mindig jókedvűen, talpraesetten válaszolt. Rövid idő alatt népszerűvé vált. Mindenki ismerte. Mindenütt feltűnt intelligenciája, pompás humora és választékos dikciója. Többen faggatták, ki lehet, honnan jön, mi volt? Mindig elkerülte a nyílt választ: — Ember vagyok! A fiatalság volt a kenyerem, de az öregség kiütötte a kezemből s azóta senki vagyok! Sokan mondták rá, hogy bölcs. Még többen azt, hogy bolond. S amikor észrevették, hogy szeret filozofálni, itt is, ott is kérdezgették, hogy mit tart az életről, a halálról és a szerelemről? -Egyszer azt mondta, hogy szitára öntött víz az élet, átfolyik a túlsó oldalra. Majd meg, hogy a halál olyan uniformis, ami egyforma közlegénnyé degradálja a királyt és parasztot. Különös gondolatai voltak a szerelemről. Egyszer azt fejtegette, hogy a szerelem az az isteni ital, amitől egyszer berúgott a föld s azóta forog vele a világ. "Majd meg, hogy a szerelem az élet parfümje, beillatosítja a legszennyesebb csatornát is... Egy őszi estén Cakó Tivadar az egyik körúton nagy társasággal találkozott. Messziről hallotta már az összevissza zajt és nem gyújtotta meg testén a lámpákat, hogy majd csak akkor lobbantsa fel őket hirtelen, ha egészen a közelükbe ér. Azok teljesen belemerültek valami vitába s ijedten, hőköltek bele a kivilágított kinai emberbe. Az meg állt előttük s a hangja mély tónusban ömlött feléjük: — Hölgyeim és uraim, ha jól sejtem, azon vitatkoznak, hogy hova menjenek folytatni a mulatságot. íme! Itt vagyok! Az élő felelet! Minden képzeletet fölülmúl a kinai kert! Legyen szerencsénk a kinai kertben! — Nini! A kinai ember! — kiáltotta hangosan az egyik hölgy s egyszerre körülrepdesték a furcsa reklámot. Egy magas, karcsú asszony azonban távolabb állt a gyűrűtől és magához vitve egy férfit, megkérdezte: — Ki ez a madárijesztő? — Persze, te még nem ismered. Hiszen csak most jöttél vissza idegenből hosszú idő után. Ez az ember mostanában az éjszaka szenzációja. Kitűnő koponya! Szellemes! Okos! Magad is látni fogod. Nem engedjük el magunktól ma éjjel. S elmentek a kínai kertbe. Pompásan mulattak, velük kellett mulatnia. S amikor végül mégis kiszakította magát a kezük közül, a titkár észrevétlenül mögéje surrant és a fülébe súgta: — Maradjon. Holnaptól kezdve ötven százalékkal nagyobb fizetést kap! Maradt. A jókedv fokozódott, patakzott az ital, s felhőkig nőtt a boldogság. Az egész asztal csodálkozva hallgatta a kínai ember ötletes válaszait, kitűnő mókáit, a hölgyek elragadtatva tüzelték további beszédre s a férfiak elgondolkozva figyelték. Ki ez az ember?! A magas, karcsú asszony tartózkodó volt. Sápadt arcán ugyan olykor-olykor kivirágzott egy mosoly, de merev volt és megközelíthetetlen. A férfiak mind az ő kegyét keresték. Észrevehető volt, hogy ezt az estét az ő tiszteletére rendezik. Az ital fogyott. A jókedv tavaszi áradásként öntötte el a lelkeket s a kínai ember torkán is ömlött a pezsgő lefelé. Szeme egyre hosszabb és hosszabb időre tapadt oda a hideg asszony arcára. Ilyenkor az egész ember nem volt más, mint két nagy figyelő szem, amelynek mélyén lángra lobbantak a múlt gyertyái. Társalgásába belevegyített egy-egy szót, valami lankadt célzást, mire az asszony felkapta fejét és hosszan nézett a kínai ember eltorzított szemébe. A reklámembert reggel felé azzal kínozták, hogy mondja el, kicsoda, ő lázasan beszélt az életről, szerelemről, halálról, csakhogy elkerülje a kérdést, de mindenki kitartott mellette. — Mondd el, kinai ember, hogy ki vagy?! Az tágranyilt szemmel nézett a karcsú, hideg asszonyra s az asszony megdöbbenve, csodálkozva nézett rá vissza. A társaság tagjai észrevették. Elhallgatott mindenki s a tekintetek ideges várakozással szaladtak ide-oda a két arcon. A csend tűrhetetlen volt. A hideg asszony a