Pesti Hírlap, 1938. október (60. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-11 / 229. szám

BUDAPEST, 1938 KEDD, OKTÓBER 11 LX. ÉVFOLYAM, 229. (19.662) SZÁM Előfizetés a Képes Va­sárnappal és a Képes Pesti Hírlappal együtt egy hóra 4.5 pengő, negyedévre 10 pengő 10 fillér. Egyes pél­­­­dányszám ára 8 fillér, vasárnap 12 fillér (a mellékletek nélkül)Pesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon 112-295. Főkiadók: Vil­mos császár-ut 78. Tel. 112-295. Erzsébet­ körút 1. Tel. 135-296. A fió­kok jegyzékét vasár­naponként az apróhir­detések élén közöljük Húsz év után... E verőfényes őszi napon, 1938 október 11-én a déli és kora délutáni órákban magyar kato­nák lépik át a trianoni határt, hogy birtokba vegyenek két magyar területet, melyeket az elmúlt húsz esztendőben a csehszlovák határ­­sorompók választottak el Magyarországtól. E sorsdöntő tárgyalásokkal terhes napokban, ami­kor minden magyar lelke bizakodik és elszánt hittel figyel Komárom felé, erőt kell venni ér­zéseinken, s a határon innen és túl az egész magyarság kötelessége, hogy fegyelmezett mél­tósággal álljon őrt a komáromi tárgyalóasztal körül. De a pillanat, mikor magyar katonák két évtized trianoni várakozása után először lépnek át a csonka ország határain, az egész magyar társadalom lelkében felkavarja az em­lékezés nagy érzéshullámait. Húsz esztendeje várja az ezeréves ország népe a pillanatot, mikor a magyar honvédség egységei átlépnek azon a mesterséges határ­vonalon, mely belemetszett a nemzet testébe, csonka tagokat szabdalt le az életerős szerve­zetről. Húsz esztendeje várja a magyarság a pillanatot, amikor egy elrabolt magyar város középületein újra kitűzik a nemzeti lobogót, s a magyar földből kiszakított terület fölött újra megjelennek a magyar állam felségjelvényei. Lelkünk­ minden érzése és öntudata, minden idegszálunk Komárom felé figyel most, de meg kell állnunk egy pillanatra mindennapos munkánkban, hogy átengedjük magunkat az érzéseknek, melyek eltöltik a magyarságot, mikor a magyar honvédség első osztagai bevo­nulnak Ipolyság városába, s birtokba veszik a m­egcsonkíton Sátoraljaújhely eddig cseh ura­lom alatt senyvedett vasútállomását és város­részét. A birtokbavétel jelképes jelentőségű. Ipolyság, ez az ősi magyar város és Sátoralja­újhelynek a csehek által birtokolt városrésze záloga csak a tárgyalások békülékeny és jó­indulatú szellemének. A magyar kormány e jelképes követelésének rögtön az első tárgya­lási napon eleget tett a csehszlovák küldöttség, s a tanácskozások minden résztvevője, de a magyar Felvidék és Magyarország nemzeti közvéleménye is őszinte elégtétellel fogadta e jelképes óhajok teljesítését. Ez a biztosíték, s a Komáromból érkező hírek feljogosítanak arra, hogy reménykedéssel nézzünk a tárgyalások végső eredménye és kifejlete felé. De addig is forduljunk szívünk egész melegével a két, ma­gyarok lakta,­­ezer éven át magyarok által bir­tokolt jelképes terület felé, ahol ma délben megdobbannak az utcák kövezetén a magyar csapatok léptei, ahol a magyar katonai hatósá­gok hivatalosan kitűzik a nemzet jelvényeit, ahol, húszéves, gonosz álomra emlékeztető köz­játék után, többezer magyar megint az ősi ha­zában hajtja pihenőre gondoktól és viszontag­ságoktól meggyötört fejét. Ipolyság, ez a lélekszámra nem nagy, de színmagyar és ősi múltjára méltán büszke vá­ros megtér a hazához, melynek védelmére vé­rét ontotta a török időkben, s amelyhez hűsé­ges maradt a trianoni megszállás kegyetlen emlékű évtizedeiben. A vár­os, amelynek la­kossága egy ősi magyar törzshöz, a palócokhoz tartozik, első a magyar városok közül, mely húsz év lélektiprása A nemzetiségi, gazdasági elnyomatása után felszabadul a cseh uralom alól, s visszaadja sorsát annak az országnak, amelyhez múlt, faj és nyelv jogán tartozik. Hont megye székhelye a háború előtt, Thuri György vára a török időkben, egy gazdag és munkás magyar vidék társadalmi és kulturá­lis központja Nagy-Magyarországon, ez őszi napon hazatér az örök otthonba. Az ipolysági magyar nép, mely a Felvidék magyarlakta te­rületei közül elsőnek részesül a visszacsatolás áldásaiban, bizonyára átérzi azt a mély ragasz­­kodást, lelkesedést és szerető bizalmat, mely­­lyel Magyarország népe n magához öleli a haza­térőket. Ők az elsők a felvidéki magyar váro­sok sorában, s érezzék ők elsőnek szeretetünk és ragaszkodásunk minden jelét. A zászlók, melyek ma felröppennek minden ipolysági és sátoraljaujhely-környéki házra, a szeretetado­­mányok, melyekkel az ország társadalma már is siet elhalmozni a hazatérőket, az érzések és gondolatok, melyeket a bevonuló magyar csa­patok tolmácsolnak a visszacsatolt magyar te­rületek lakosságának, mindez legyen záloga a közeli visszacsatolásra várakozó felvidéki ma­gyarság más városai és helységei számára is annak a törhetetlen akaratnak és bizalomnak, mellyel a nemzet sorsukat kisérte és kiséri a múltban és a jelenben. Ipolyság felé nézünk, s az egész Felvidéket látjuk e jelképes hazatérés távlatában, minden várost és minden helységet, ahol magyarok laknak. A felvidéki magyarság érzi e sors­döntő napokban a magyar nemzeti társadalom törhetetlen akaratát, fegyelmezett és egységes őrtállását a komáromi bástya körül, ahol az ország új életfeltételeit vitatják meg kiküldött­jeink. A hírek, melyek Komáromból érkeznek, biztatóak, s elvegyülnek az örömérzéssel, me­lyet a jelképes magyar területek visszacsato­lása kelt minden magyar lelkében. A komá­romi tanácskozáson magyar részről nem me­rülhet fel semmiféle olyan szempont, amely meglepné a világot: a magyar álláspont a Fel­vidék ügyében ma is, mint húsz év előtt, tör­hetetlen és egységes. Azt követeljük, ami a miénk, azt követeljük, ammit a népek önrendel­kezési joga alapján a magunk számára köve­telni jogunk van, s szlovák és ruszin testvé­reink tudják, hogy az ezeréves közös sorsban minden gondjukkal, örömükkel eggyéforrott magyarság nem kíván az ő számukra sem egye­bet, mint a népek önrendelkezési jogának őszinte és becsületes megvalósítását. A magyar nemzeti társadalom kiküldöttjei nem városo­kért és megyékért harcolnak Komáromban, hanem az önrendelkezési jog elismert jusson minden magyart megillető igazságért. Ez a megdönthetetlen magyar álláspont, melyet nem lehet többé félreérteni, sem Komáromban, sem a nagyvilágban. Magyarország, mint ezt Imrédy miniszterelnök visszavonhatatlanul ki­jelentette, eldöntött kérdésnek tekinti a ma­gyarlakta felvidéki területek visszacsatolását. Ipolyság és Sátoraljaújhely megszállott része a mai napon visszakerül Magyarországhoz. Egy 1 ezredéves ország népe várja, hogy a hazatérők sorsát napokon belül kövesse az egész Felvidék sorsa, s a jelképből legyen egységes, oszthatat­lan és örök időkre bonthatatlan valóság. Hivatalos jelentések a vasárnapi és hétfői komár­omi tanácskozásokról­ ­. A Magyar Távirati Iroda jelenti: • A magyar és csehszlovák delegációk október hó 9-én este 7 órakor Komárom­ban megkezdték tárgyalásaikat. A kölcsönös üdvözlések után egyes előzetes kérdésekről folyt eszmecsere, amelynek során a csehszlovák kormány képviselői kifejezték készségüket abban az irányban, hogy a tárgyalások sikeres lefolytatásába vetett bizalmuk jeléül október hó 9-én éjféltől számított 24 órán belül átadják a magyar hatóságoknak Sátoraljaúj­hely városának eddig csehszlovák kézen levő vasúti állomását és ugyanettől az idő­ponttól számított 36 órán belül Ipolyság városát. A sátoraljaújhelyi állomás átadásá­val kapcsolatban a csehszlovák delegáció indítványára a magyar delegáció hozzájá­rult az állomáson való átmenő forgalom fenntartásához, a nehéz hadianyag szállítá­sának kivételével. Ezután a két bizottság megkezdte érdemleges tárgyalásait, amelyek során a magyar delegáció vezetője ismertette a magyar követeléseket. Ezek áttanulmányo­zására a csehszlovák delegáció megfelelő időt indítványozott, úgyhogy a tárgyalások folytatására előreláthatólag október hó 10-én, kora­ délután kerül sor. A két delegáció reméli, hogy a tárgyalások megindulása megnyugtatóan fog hatni mindkét ország közvéleményére és elsősorban az érdekelt területek lakossá­gára, amely nyugalommal fogja várni a tárgyalások további menetét. . II. A magyar és csehszlovák delegáció október hó 10-én 14 órakor újabb ülést tartott, amelyen a csehszlovák delegáció ismertette álláspontját a magyar javaslattal szemben. Kedden, október 11-én, délelőtt 9 órakor a két delegáció szakértői tartanak megbeszélést, délután 15 órakor pedig maguk a delegációk folytatják a tárgyalásokat. Kedden délben szállta meg a magyar katonaság, Sátoraljaújhelyt és Ipolyságot Illetékes helyről közlik, hogy Sátoraljaújhely és Ipolyság megszállása katonai - technikai okokból csak holnap, kedden délben 12 órakkor történik meg.

Next