Pesti Hírlap, 1938. december (60. évfolyam, 273-297. szám)

1938-12-17 / 286. szám

R Szegény prominck­-cigányok A Miska prímás volt ma nálam. Épp egy Haydn-kvartett brácsaszólamát gyakoroltam, mi­kor besomfordált a szobába. Megvárta, míg befe­jezem a zenei tételt, aztán megszólalt: — Tem­zetes úr, kérem! — Nini — mondom —, maga az, mester? — A „mester“ cím tudniillik jár neki. Egyrészt, mert gyerekkoromban ő volt a „mesterem“, másrészt meg, mert hát valóban mestere a hegedűnek „kot­tából és natúrban“, amint azt a helyi harsonában hirdette. — Én vónék, temnzetes úr... Begyüttem a brá­csaszóra ... Mán megengeggyen ... — Isten hozta, üljön le, mester. Míg Miska lassan leült, elgondolkoztam a világ sorának nagy változásain. Mert úgy jó húsz évvel ezelőtt dehogy is alázatoskodott volna igy be Miska, a prímás! Akkor büszke, nagy úr volt ő, aki dölyfösen visszautasította az ajándékként fel­kínált régi keménykalapot, mondván: „Mit is tec­­cik gondani, nekünk két vizit-szobánk van otthon! Nohát!“ ... Hanem az régen volt. Most már ko­pottas, elhanyagolt öreg gyerek a Miska. — Hát mivel szolgálhatok, mester? Iszik egy pohár bort? — Köszönöm szépen, tejnzetes úr, nem állja már az italt a gyomrom ... De ... izé ... kérnék szépen valamit... ha ... ha ... — No, csak ki vele, Miska bácsi! Erre a régi, bizalmas megszólításra kissé el­­érzékenyült. Előadta kérését, hogy egy cé­hurt szeretne kölcsönkérni. Mert brácsahurt már nem lehet kapni nálunk, falun. Minek is tartaná a bol­tos? Azelőtt, a jó időkben még a brácsásnak is futotta, új hurra. De manapság a prímás is a cim­balom elszakadt húrjait használja el... Egy má­sik drót, az antenna, rontotta meg a szegény vi­déki cigányság életét. Legalább a cigányok igy mondják, mikor panaszkodnak és szidják a rádiót. — De nézze, Miska bácsi — mondom az öreg prímásnak —, segíti ám a cigányokat a rádió! Milyen soknak ad kenyeret a stúdió! — Az ám, a pestieknek! Azok mindennap mu­zsikálnak! Egye ki a fene a bárzsingjukat, csak szedik a sok pízt, oszt megölik a szegény pro­­mincsi-cigányokat! A „promincli“ erre mifelénk Abonyban pro­­vinc-belit (Provinzler-t), vagyis „vidékit“ jelent. Valószínűleg a sokat mulató Lavatka uraságtól hallhatták a cigányok ezt a szót. A „provincli“-ből aztán „promincli“ lett, ami ismerős cukorfajta volt valamikor. Jelentéktelen, kis, kerek cukorka, apró, de kemény és erős. Soká tartott, míg elszopogatta az ember. A promincli már rég nem divatos édesség. Most a szegény vidéki cigányság lett a promincli — az élet szájában. Nagyon is szopogatja, fo­gyasztja őket ez a nehéz mai sor. Az embereknek nincs többé nótájuk, amit huzassanak. Annál töb­bet húzza, nyúzza a sok „slágert“ a rádió. Itt fa­lun is. Még a szegényeknek is. Ingyen, úgy ám, ingyen. A falu közepén ott áll az artézi kút. Oda jár­nak vízért legények-leányok. A kút mellett trafik is van, korzó is van. Mögötte rádiósboltot nyitot­tak. A kirakat ablakába alkalmatosan beágyazva a hangszóró tölcsére. Csakúgy harsogja kifelé azt a sok igényes városi zenét. De tud nótát is. Azt hallgatják az emberek legszívesebben. Már tud­ják, mikor lesz cigányzene és odagyűlnek a „rá­­di­ó“ köré. Magyari Imre muzsikál. Sokan hallgatják. Mi — Miska minimás, meg én — éppen arrafelé vető­dünk. Megállunk. Az emberek észreveszik Miskát. A „banda“ néhány tagja is a rádióüzlet előtt lé­zeng, egy csomó „civil“-lel együtt. Azok is körül­veszik a nagy primást, a hires, gőgös Miska ci­gányt. — Hát mit szólsz hozzá, Misa? No híres, tucc-e így? Ezt faggyazd meg, Miska! — ilyen és hasonló megszólások esnek. De csitt, most újra rázendít a Magyari... Hej, de szépen is húzza! Úgy meg­rezgeti, olyan szívhezszólón: „Nekem már a rongyos is jó Nem lát engem, csak a tálla, Elballagok lombhullással. Köd előttem, köd utánam .. ... A nóta sirdogál... Közben csönd van, hall­gatás ... A cigányok észrevétlenül már mind oda­­húzódtak előre, a hangszóró mellé... Legelől áll a Miska ... Hallgatják a zenét... önfeledten ... Mintha nekik szólna ez a nóta. Nekik, akiknek „nincsen pénzük, se dohányuk“, akik elmondhat­ják, hogy nekik a rongyos ruha is jó, hisz lassan már úgyis csak a talló látja őket, szegény, pusz­­tázó, „tanyázni“ járó prominck­-cigányokat... ... Szól a nóta és a mórék mámorosan hall­gatják ... Az öreg Csibaki szikkadt szemeiből kö­vér könnyek görögnek lefelé. Lajos, a klarinétos is gyanúsan pislog és úgy mozgatja a száját, mint­ha ő is hozzá-hozzáfutna néhány hangot ehhez a csudálatos muzsikához. A Miska prímás meg . . . Nini, mi van a Miskával? Ott áll elől, egyedül. A szemét lehunyja, az arca földöntúli boldogságtól ragyog, karjait kitárja és az elragadtatás szent mámorában kiáltja bele a csöndbe, a nóta végén: „Istenem, de gyönyörűen muzsikál!..." ... E nagy szavakat megdöbbent némaság fo­gadja. Mindenki Miskára bámul... Hát kimondta? Mégis? Meghajolt az ellenfél előtt! Miska lassan ráeszmél arra, amit tett. Körülötte a valóság vi­gyorog, az irigy élet, amely csak versengés és harc... Miska arca megváltozik. Újra gőgös nagy­­úr ő, a zene helyi fejedelme. Odafordul cigányai­hoz és cézári mozdulattal, nagy nyomatékkal fe­jezi be a mondatot: „Akárcsak az én bandám!.. ... Csönd van ... Esteledik ... A banda büsz­kén elvonult... Köd előtte, köd utána ... Elmen­tek a szegény promincki cigányok... Vagyis hogy menne, egyre mennek ... Kifelé ballagnak a ma­gyar életből. Azt mondják nekik: nem kellenek. Eltűnnek úgy, ahogy az éneklő nádas és a csalfa délibáb ... Köd előttük, köd utánuk . . . Szűcs László. PESTI HÍRLAP 1938 .december 17., szombat Franco állítólag helyre akarja állítani a spanyol királyságot XIII. Alfonz spanyol exkirálynak visszaadják valamennyi polgárjogát Asturia hercegét szemelték ki a trónra Páris, dec. 16. (Inf.) A New York Herald párisi kiadása azt a szenzációs hírt röpíti világgá, hogy Franco tábornok rövidesen helyre akarja állítani a nemzeti Spanyolországban a királyságot. A lap érte­sülése szerint a nemzeti spanyol kormány Franco tábornok javaslatára elhatározta, hogy XllI. Alfonz volt uralkodónak visszaadja valamennyi polgárjogát. A lap ezután közli, hogy Franco tábornok vissza akarja állítani Spanyolországban a királyságot. A spa­nyol trónra a volt uralkodó fiát, Don Juan infánst, Asturai hercegét szemelték ki. A spanyol fallangisták küldöttsége Pilar de Rivera, a volt diktátor leányának vezetésével Franco tábornok megbízásából Rómába utazott, hogy a spanyol trón helyreállításáról Musso­linival megbeszélést folytasson. XIII. Alfonz volt ki­rály és Don Juan infáns hónapok óta Olaszországban tartózkodnak. A fallangisták küldöttsége arra is meg­bízást kapott, hogy Asturia hercegével ismertesse meg a nemzeti spanyol kormány célkitűzéseit, amelyeket 27 pontban foglaltak össze. Ezek közül a legfontosabb programpont, amelynek értelmében Spanyolország egységes, tekintélyelven kormányzott állam lenne, amely nem ismerné az autonómia és a szeparatizmus semilyen formáját sem. Cordoba: Légitámadás huszonöt halottal Barcelona: Egy „kémszervezet“ leleplezése — A Pesti Hírlap és az International News Service különtudósítójának Jelentése — Bilbao, dec. 16. Tizenöt köztársasági repülő­gép rövid időközben kétszer egymásután megje­lent Cordoba fölött és bombákat dobott le. A bombák elpusztítottak egy gáztartályt és a pálya­udvaron is nagy károkat okoztak. Az eddigi je­lentések szerint huszonöt polgári egyén, több­nyire nő és gyermek, meghalt. A sebesültek száma is jelentékeny. Copyright by Pesti Hírlap. Barcelonából érkező utasok azt mondják, hogy ott az utóbbi napokban kétszáz embert a nemze­tiek javára végzett kémkedés vádjával halálra, harminc embert pedig hosszabb börtönbüntetésre ítéltek. Az elítéltek többnyire tisztek, ügyvédek, papok és orvosok. Valamennyien egy állítólagos szervezetnek voltak a tagjai, amely a nemzetiek részére szolgáltatott adatokat. Németh Antal sérelmére elkövetett becsületsértésért hatszáz pengő pénzbüntetésre ítéltek egy hírlapírót Dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója folyamatban lévő sajtórágalmazási perétől függetlenül becsületsértés vétsége címén is feljelentette Fiala Fe­rencet, az összetartás című hetilap felelős szerkesztő­jét A feljelentés szerint Fiala többek jelenlétében a Magyarság szerkesztőségében Németh Antal szemé­lyére sértő kijelentést tett. Dr. László Géza büntetőjárásbíró péntekre tűzte ki ennek a becsületsértési pernek a tárgyalását, ame­lyen azonban Fiala Ferenc nem jelent meg. A bíró­ság a vádlott távollétében is megtartotta a tárgyalást és kihallgatta a tanukat. A Nemzeti Színház két tagja, Lukács Margit és Gobbi Hilda egybehangzóan vallották, hogy a sértő kifejezések jelenlétükben hang­zottak el. A kormányzósértés miatt letartóztatásban levő Gárdos Kornélia, volt nemzetiszínházi tag ese­tével kapcsolatosan egy cikk jelent meg a Magyar­ságban — vallották a színésznők —, amelyben az ő nevük is meg volt említve és azért mentek a szer­kesztőségbe, hogy helyreigazítást kérjenek. Beszélge­tés közben Fiala Ferenc erős kifejezéseket használt Németh Antal személyéről. A kijelentésekről nyom­ban jelentést tettek Németh Antalnak, sőt a cikk­nek személyüket érintő állításai miatt sajtórágalma­zási pert indítottak a Magyarság ellen. Dr. Gobbi László sebészorvos, Gobbi Hilda unokabátyja, aki a két színésznő társaságában járt a Magyarság szer­kesztőségében, szintén megerősítette, hogy Fiala Fe­renc használta a sértő kifejezéseket. A tanuk kihall­gatása után Németh Antal jogi képviselője, dr. Biró Miklós megfelelő büntetést indítványozott. A járásbíróság bűnösnek mondotta ki Fiala Feren­cet becsületsértés vétségében és ezért hatszáz pengő pénzbüntetésre ítélte, amely behajthatatlanság esetén száz napi fogházbüntetésre változik át. Az ítélet meg­­okolása szerint az eskü alatt kihallgatott tanúk val­lották, hogy Fiala Németh Antalra vonatkozóan hasz­nálta a sértő kifejezéseket. Enyhítő körülményt a büntető járásbíróság nem észlelt, de súlyosbító körül­ményként mérlegelte, hogy a Nemzeti Színház igaz­gatójával szemben követte el a becsületsértést. Az ítéletben a vádat képviselő ügyészi megbízott és Németh Antal megnyugodott. Az ítélet kézbe­sítik Fiala Ferencnek, mert záros határidőn belül joga van elítélése ellen fellebbezni. még. A büntetőtörvényszék dr. Szőke Benedek bíró elnöklésével tárgyalta fezt a sajtópert. Ez év elején jelent meg Fiala Ferencnek „A magyar sajtó igazi arca“ című röpirata, amelyben többszáz nevet sorolt fel és többek között azt írta, hogy a felsoroltak „a magyar kultúra parazitái“. Dr. Lugossy Dömötör ne­vének szerepeltetése és beállítása miatt indította meg a sajtópert. A bíróság előtt Fiala Ferenc kijelentette, hogy a felsoroltak között hat név téves volt, köztük Lugossy Dömötör neve is, akitől levélben kért elné­zést a tévedésért. A szegedi ügyvéd jogi képviselője, dr. Wagner Károly fenntartotta a vádat. A törvény­szék Fiala Ferencet sajtó útján elkövetett becsület­­sértés vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért száz pengő pénzbüntetésre ítélte. A felek az ítélet ellen fellebbeztek. Lugossy Dömötör szegedi ügyvéd megsértéséért száz pengő pénzbüntetés Mialatt a járásbíróság a Németh Antal által in­dított becsületsértési pert tárgyalta a vádlott távol­létében, Fiala Ferenc a büntetőtörvényszék előtt ál­lott egy sajtóperben ugyancsak vádlottként. Dr. Lu­gossy Dömötör szegedi ügyvéd tett ugyanis feljelen­tést sajtó útján elkövetett becsületsértés vétsége­rl­ Hatszáz cseka tisztet vetett börtönbe a titkos rendőrség új főnöke London, dec. 16. Beria, a Sztálin által kinevezett új Cseka vezér, működését magának a Csekának meg­tisztításával kezdte meg. Néhány napon belül a ret­tegett hirű Lubjanka börtönbe küldött több mint hat­száz Cseka-tisztet, kiknek eddig az volt a feladatuk, hogy terhelő „bizonyítékokat“ szerezzenek fontos po­litikai foglyok ellen. Beria elődje, Jezsov, a vörös had­seregben folytatott nagytakarítással húszezer tisztet tett el láb alól, ami oly súlyos tiszthiányt idézett elő, hogy Vorosilov hadügyi népbiztos kénytelen volt tíz­ezer középiskolás diákot tiszti vizsga nélkül hadna­gyokká kinevezni. Memetvidék 25 német és 4 litván képviselőt választott Memel, dec. 16. A német-litván választási bizott­ság pénteken délután tette közzé a memeli képvi­selőválasztások végső eredményét. Az eddig közzé­tett ideiglenes választási eredmények ezzel megerő­sítést nyertek. A szavazatok eloszlása azt eredmé­nyezte, hogy a memelt német lista 25 képviselője jutott mandátumhoz, míg a litvánoknak négy kép­viselőjük lesz. Csen-Csieh, az új kínai nagykövet átnyújtotta megbízólevelét Hitlernek Berlin, dec. 16. Hitler vezér és kancellár pénteken szokásos szertartásos keretben fogadta Csen-Csieh újonnan kinevezett kínai nagykövetet, aki beszédében kijelentette, hogy egyfelől Kína gazdag természeti kincseivel és a béke iránti törekvésével, másfelől Németország tudományos és műszaki tapasztalataival a legjobban kiegészíthetné egymást. Hitler vezér szí­vélyesen viszonozta azokat a jókívánságokat, amelye­ket a kínai nemzeti kormány elnöke sajátkezűleg írt levelében tolmácsol és szeretettel üdvözölte az új nagykövetét.

Next