Pesti Hírlap, 1940. március (62. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-01 / 49. szám
■. Qusyfi nézve — csodálatosan rövid idő alatt oda, ahol ma vagyunk. — De megmondotta a Kormányzó Úr akkor azt is, hogy neki súlyos feladatok megoldásában erőt ad a nemzet megnyilvánult bizalma, az ezeréves dicsőséges történelmünkbe és a nemzet egyetemének faji tulajdonságaiba vetett bizodalma; a Nemzeti Hadsereg vitézségébe, fegyelmezettségébe és megbízhatóságába vetett hite... „A keresztény világnézet erkölcsi fensőbbségével igyekszünk a romokon új életet teremteni“. Ezekben a szavakban fejezte ki a magábaszállt és megújhodott nemzet jövendőtépítő elhatározását. Hűséggel, fegyelemmel követjük őt tovább is . És mi mindnyájan, e hazának magyar és nem magyar ajkú fiai és leányai, akik már akkor ígértük és hittünk Benne és felesküdtünk, hogy követjük őt, 20 éves országlására visszatekintve boldog és hálás szívvel nyitjuk meg szent eskübeszédünket. És velünk esküszik a 20 esztendő folyamán felserdült magyarság és velük esküszik az általa visszacsatolt országrészek népe is lelkesen. Mi mindnyájaa nemcsak hiszünk immár, de látunk is! Bizonyosságot látunk Kormányzó Urunknak a nemzet gondos atyjává és a mai Európa tekintélyévé nőtt kimagasló egyéniségében, országlásának nehéz időket állt és álló stabilitásában. Köszönjük Neki ígéretének beteljesítését és egy emberként ígérjük valamennyien, hogy hűséggel, szeretettel, fegyelemmel és engedelmességgel követjük őt tovább. Hozzátette még a Kormányzó Úr akkor, hogy „Bosszú és gyűlölet helyett a kiengesztelődést és megértést keressük a kül- és belpolitikában egyaránt“. Ezek nemcsak szavai voltak Neki, hanem legbensőbb meggyőződése, mint ahogy mást nem is mondott Horthy Miklós soha. Elszántan követett politikájának egyenességét és igazságát felismerte lassanként az egész világ. Ennek köszönhetjük Kormányzó Urunk személyén keresztül azt a megbecsülést, amelyben országának és népének ma a külföldön része van. — A nemzethez intézett szózatát így fejezte be a Kormányzó Úr: „Egy ezeréves nemzet erkölcsi tőkéjével, a magyar föld őserejével és a magyar nép lelkének keresztény hitével bátran nézünk szembe a jövendővel“. Ezt pedig ne feledjük sem mi, ma élő nemzedék, sem senki más a világon! — Nem mondhatok itt ma élettörténetet, de azt hiszem, nem is kell. Horthy Miklós élettörténetét tudja az egész ország és történelemmé vált az már bennünk. Történelemmé vált mindkét vonatkozásban: Horthy Miklósnak mint a nemzet erényei megtestesítőjének egyéni és kormányzónknak mint a haza atyjának országgyarapítói élettörténete. És itt országgyarapítás alatt nemcsak területi, de éppen úgy és talán még inkább tartalmi, felemelő és nemesítő országgyarapítást értek. „A magyar kéz annyit jelent, hogy alkotmányos legyen“ — Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biztonságával kormányoz, az 1000 éves alkotmány szellemében, mely nem betűkben, hanem a nemzetnek és az ezeréves nemzetet egyéniségében visszatükröző kormányzónak lelkében és Vezeti a nemzetet nemcsak azzal a jogkörrel, amelyet a betű, de azzal a jogkörrel, amelyet a nemzet kimeríthetetlen bizodalma Óreáruház és Nála a legjobb kézben tud. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. Ezért kívánta meg azoktól az uralkodóktól is, akik idegen származásuak voltak — még azoktól is, akik szívéhez közelebb tudtak jutni, — hogy magyar tanácsadókat tartsanak. Magyar legyen a viéz: ez annyit jelent, hogy alkotmányos legyen. Az alkotmányosságot pedig nem törvények paragrafusai teszik nálunk, hat, Ám e büszke nemzetnek öntudata, történelmi és jogi érzése. Az alkotmányossági nálunk nem tudás, de érzés kérdése és egyet jelent azzal, hogy magyar. Királyaink és kormányzóink országlásában pedig az, hogy magyar, mindenkor egyben azt is jelentette számunkra, hogy Szentistvánt, a magyar mellett Magyarország összes népeit atyai gondossággal összefogó koronája által még mindig uralkodó Szent István királyunk Istenben való alázata szerint patriarchális és nem imperialista. Szent Istvánnak és koronájának helytartójaként mint magyar vezeti a magyart Horthy Miklós. — Az emberi élet minden vonatkozásában fontos az, hogy mit csinálunk, de gyakran még fontosabb, hogyan csináljuk. Mert aki tudja, hogy hogyan kell eljárnia, az azt is tudja, mit kell csinálnia. Aki csak azt tudja, hogy mit akar csinálni, az nem mindig tudja, hogyan kell cselekednie. Országok vezetésében is így van ez. De az államférfi is, akinek egyéniségén keresztül a hogyan cselekedni domborodik ki, csak akkor válhatik naggyá, ha egyéniségében nemzetének érzése, gondolkodása, jelleme benne foglaltatik. Azok az emberek a jelentősek, akikben nemzetek testesülnek meg. Azok az emberek válnak naggyá saját nemzetük lelkében és idegenek szemében, akik saját magukban nemzetük életformáját élik. Ők birják nemzetüket öszszefogni és nagy erőfeszítésre képesíteni, ők bírnak nemzetüknek becsületet szerezni a külföld szemében. Becsületünk őrzője a mi Kormányzó Urunk — Minden nép akkor, azáltal és addig értékes, amíg és amikor saját életformáját éli. Nem mások jótulajdonságait próbálja utánozni, hanem a saját jótulajdonságait fejleszti, a maga kebelében kialakult erkölcs szerint él és attól el nem tántorodik. A magyarnak lehetnek hibái — mindenkinek vannak —, de nyíltak vagyunk és becsületesek, szókimondók, gyakran nagyon is azok. Becsületünk előbbrevaló jólétünknél. És sohasem voltunk alattomosak, sohasem voltunk szószegők. — Becsületünk őrzője és hordozója a mi Kormányzó Urunk. A tisztességnek néha meredek, néha lassú, de mindenkor egyenes útján jár velünk. Ezen az egyedül igaz és magyar lelkünk szerint való után gyarapította és gyarapítja a nemzetet önérzetében és külső megbecsülésben egyaránt. Külföldön mint legbátrabb államfőt, mint nemcsak országának, de Európának is gondviselésszerű férfiúját, mint leglovagiasabb férfiút emlegetik és tisztelik. Hogy nekünk magunknak mit jelent, azt nem kell hangos szájjal elmondanom: érzi azt csendesen mindannyiunk szíve. — Ma este minden magyar ember azzal a nyugodt biztonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós apai keze őrködik fölötte. És azzal a fohásszal, hogy Isten óvja és tartsa meg nekünk még sokáig! A miniszterelnök beszédét a közönség közben is állandóan viharos helyesléssel szakította meg, a beszéd elhangzása után pedig hatalmas éljenzésben és tapsban tört ki. Ezután a Budai Dalárda énekelt, majd Kiss Ferenc elszavalta Somogyváry Gyula egyik alkalmi versét. A hódoló ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. A felsőház is ünnepélyesen törvénybe iktatta Horthy Miklós érdemeit Gróf Széchenyi Bertalan és Herczeg Ferenc beszéde A képviselőház ünnepi ülése után csütörtökön a felsőház elé került a kormányzó húszéves országlását megörökítő törvényjavaslat. Ugyanazokkal a bensőséges érzésekkel, ugyanazzal az őszinte és mély lelkesedéssel és hasonlóan kivételes külsőségek között iktatta törvénybe a javaslatot az országgyűlés másik háza is. Egyháznagyok, a honvédség, a közélet, a magyar szellemi világ, a gazdasági élet kiválóságainak gyülekezése a folyosókon már jóval az ülés megkezdése előtt megkapó képet tárt az ember elé. Az ülésterem teljesen megtelt. A törvényjavaslat elfogadását a felsőházban is kivételes tárgyalási rend kísérte. Előzetes bizottsági tárgyalás nélkül került a javaslat tárgyalásra, a felsőház akaratának megfelelően. Felszólalás itt sem volt, csak az elnöki székből méltatta gróf Széchenyi Bertalan a történelmi évforduló jelentőségét. Azután hangzott el a padsorokból a felsőház feszült figyelme között az egyetlen beszéd: Herczeg Ferenc előadói beszéde. Mély hatást tettek a felsőházra a nagy iró szavai s a nagyhatású beszédet ismételten lelkes taps és éljenzés szakította félbe. A felsőház elnöke kormányzónkról Délben 12 órakor nyitotta meg az ülést gróf Széchenyi Bertalan elnök. — Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóságának huszadik évfordulója az egész nemzet örömünnepe — kezdte beszédét az elnök. A felsőház tagjai felálltak helyükről s hosszantartó éljenzéssel és tapssal ünnepelték Magyarország kormányzóját. — Ezen az évfordulón — folytatta Széchenyi — minden igaz magyar mélységes hálával és elismeréssel, bensőséges hódolattal és tisztelettel, hűséges ragaszkodással és szeretettel fordul Magyarország kormányzója felé, akinek két évtizedes országlása legújabb történelmünknek egyik legküzdelmesebb, de eredményes korszaka. Az, hogy ezeréves államunk romjaiból újjáépült és nemzeti életünk ismét az erkölcs, a jog és a tekintélytisztelet alapján áll, az hogy szellemi és anyagi téren egyaránt annyit fejlődtünk, erőnk és vele együtt nemzeti tekintélyünk fokozatosan nő, az, hogy országunk területben és népességben egyaránt gyarapodott és történelmi hivatása teljesítésére felkészülten vár, mind az ő nevéhez fűződik, legelsősorban neki köszönhető. — Mi, kortársai, ha visszagondolunk arra a szinte emberfeletti feladatra, amelyre húsz év előtt áldozatos lélekkel és szent eltökéltséggel vállalkozott, ma büszkén és boldogan állapíthatjuk meg, hogy biztos ítélőképességével, acélos akaratával, hősies erőfeszítésével és lankadatlan kitartásával nemzetünket az örvény széléről a haladás és a felemelkedés útjára vezette. (Úgy van! Úgy van!) Ezt tudja, ezt vallja az országnak minden egyes polgára. Ezért áll gondviselésszerü, fajunk legszebb erényeitől ékesített személye és fényes eredményességű államfői működése minden magyar szivéhez oly közel. — Most, midőn húszéves országlása alkalmából a hazának tett rendkívüli szolgálatait és az ezek által szerzett hervadhatatlan érdemeit legmélyebb hálánk és hódolatunk jeléül ünnepélyesen törvénybe iktatjuk, úgy érezzük, valóban az egész nemzet óhaját teljesítjük. (Úgy van! Úgy van!) Ezen az évfordulón szíveinket mélységes hála tölti el a Gondviselés iránt, hogy őt nekünk adta, megtartotta, küzdelmes munkáját megjutalmazta. Mindanynyiunk lelkéből buzgó imádság száll az Egek Urához, árassza el őt kegyeinek bőségével és engedje meg, hogy országlása további eredményeként valóra válhasson az Ő és mindannyiunk leghőbb vágya: hazánk nagysága és boldogsága. Mi maradt húsz év előtt a legyőzött Magyarországból ? ? Mi maradt a legyőzött Magyarországól? Királyság király nélkül, lefegyverzi ország nyitott határokkal, agrárország picok nélkül, ipari társadalom nyersany nélkül, kereskedelem hitel és pénz nélk A nemzet ősi dús palotája leégett és összomlott s az volt a kérdés, hogy egyáltalan lehet-e ezekből a szomorú törmelékeből a magyarság számára egy használó otthont építeni. A sors felvetette ezt a tipikus kérdést és Szent István népe me felelt rá. Megfelelt rá tettekkel. Az a csálatos regeneráló erő, amely évszázad óta jellemzi a mi fajunkat, ezúttal is cs mát művelt. Tanúi voltunk, hogy roi mezőből hogyan lettünk európai orsz. Magyarország, a magyar légkör megtitont attól a méreganyagtól, amelyet a firadalmak hagytak benne, a magyaro ki életből kezdtek eltünedezni azok a petikai kalandorok és szerencsevadászok, alkét minden nemzeti vihar felszínre szólt vetni. Az ország pénzügyei egyensúly kerültek és a törvényhozás olyan probákkal foglalkozhatott, amelyeknek azoldását elmulasztotta a régi békebeli trvényhozás, nevezetesen megalkották a fél reformot, újjászervezték a felsőházat, kulturális és népjóléti intézmények hosz sorával léptek a nyilvánosság elé. Aagyarság tekintélye a külföldön emelídett és sikerült diplomáciánknak jó baj tokat szerezni a nagyhatalmak köré. Nagy áldozatok árán modern hadseret teremtettünk és amidőn Csehszlovákia öszeomlott, ifjú honvédségünk bevonulhat a Felvidékre és visszavehette a Kárpátalját Németország és Olaszország batóságának útmutatása mellett . A munka, melyet Magyarország öt esztendőn át végzett, az a lemondás, ez szívósság, az az áldozatkészség, amelyt a magyar nép húsz esztendőn át tanujó adta, méltó arra, hogy az emberiség főtártörténetének legfényesebb lapjait élítse. (Úgy van!) A feltámadt magyar szellem legtökéletesebb képviselője — Amidőn az ünnepi alkalomból kegletes szemekkel visszatekintünk a közmúltba, a munka, a szenvedés, a harc a sikerek fényében világító múltba, kell hajolnunk az előtt a fenkölt szek előtt, amely a nemzetet nehéz és dicsőges útján irányította Ez a sírjából felmadt, új életre kelt, megifjodott magi nemzet szelleme, amely nagybányai Hort Miklós Úr személyében bírja legtökélesebb képviselőjét. (Úgy van! Úgy : Lelkes éljenzés és taps!) Ez a fenki szellem egyesíteni tudta az előkelőket a munkával, a bátorságot a bélszeretettel, a szabadságot a fegyelem. Ez a szellem felidézte azt a látván amelyben elég ritkán volt része Európnak: a szeretetben, hódolatban és hálál egységes nemzet látványát (Úgy van! 1. van!) kormányzó és nép miközben f felé haladtak az árnyék oldaláról a nő fény felé, egymás közelébe értek. A népünk megértette, hogy vezérének apiban és szivében él legforróbb életet a gyár hit, a magyar élni akarás és a magi bizalom a jövőben. A mi népünk tue hogy amíg Horthy Miklós áll a nem élén, addig a mi sorsunk jóban-rosszt csak egy férfias, múltjához méltó nem sorsa. (Lelkes éljenzés.) A kormányzó pedig bizonyára tudja, hogy ebben azszágban, aki magyar, az Horthy emberki meghódolt Horthy Miklós előtt, meghódol a magyarság legjobb faji tajdonságai előtt. (Úgy van! Úgy van!) — Kérem a Felsőházat, méltóztas: az előttünk fekvő törvényjavaslatot, ként már a képviselőház tette, általánoságban és részleteiben egyhangú lelkedéssel elfogadni. Mély hatást tett a felsőházra Here Ferenc beszéde, amelynek elhangzása its sokáig tartott a meleg éljenzés és ta Azután a felsőház egyhangú lelkesedés elfogadta a törvényjavaslatot Ezzel ünnepi ülés véget ért Herczeg Ferenc beszéde Az elnök szavainak elhangzása után újból lelkes éljenzés tört ki. Ezután az egész Ház általános figyelme között emelkedett fel helyéről Herczeg Ferenc s a következő beszéd kíséretében ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot: — Az elnök ur őexcellenciája megbízásából engem ért az a nagy szerencse, hogy a felsőházban mint előadó elfogadásra ajánlhatom a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot. Mélységesen átérzem azt a nagy kitüntetést, amely engem ért, de tudatában vagyok annak is, hogy az én előadói szereplésem inkább csak formaság, mert ennek a felsőháznak nincs egyetlen tagja sem, akit kapacitálni kellene, amikor arról van szó, hogy kormányzónk országépítő és nemzetmentő érdemeit megörökítsük. (Lelkes helyeslés.) — Midőn húsz évvel ezelőtt az akkori nemzetgyűlés államfővé avatta vitéz nagybányai Horthy Miklós urat, akkor sok becsületes, de kishitű magyar lélekben felmerült az a tragikus kérdés, hogy lehet-e egyáltalában az adott viszonyok között a rendelkezésre álló független nemzeti életet élni, mert hiszen a világháború győztesei rendszeresen szétrobbantották és feldúlták mindazokat az alapokat, amelyeken az ősi magyar állam nyugodott. Romokban hevert minden, ami magyar volt. A legyőzött, megalázott, elkeseredett magyar nemzet pedig azt tette, amit ilyenkor keserűségében tenni szokott: rettenetes pártharcokkal emésztette önmagát. Magyarország akkoriban bolygó csillaghoz hasonlított, amelyet valamely kozmikus katasztrófa kivetett a pályájából és amely irány és cél nélkül tévelyeg az űrben. Európa legrégebbi trónjáról elűzték a királyt Megsemmisült az osztrák-magyar nagyhatalom, amelynek sokat ócsárolt bástyái mögött eléggé biztonságban érezte magát évszázadokon át a magyar nemzet. A régi monarchia gazdasági egységét széttépték és apró, egymással viszálykodó vámterületek- A képviselőház ülése A képviselőház csütörtökön Tasn Nagy András elnöklésével részleteiben elfogadta a kormányzó érdemeit megerkítő törvényjavaslatot, azután úgy habozott, hogy legközelebbi ülését kede tartja. A katonai bűnvádi perrendtár egyik szakaszának módosításáról szóló vaslat, zárszámadások és mentelmi jelések tárgyalását tűzték napirendre. re darabolták fel. A Kárpátok, való Európa védőbástyája, idegen őrséget katak és védőbástyából az európai béke ílandó veszedelmeivé lettek. Pénteken két órakor bezárják az üzleteket A Fővárosi Kereskedők Egyesülete disztizsén Lukács György adott kifejezést a nagy kereskedelem hódolatának és törhetetlen igaszkodásának a kormányzó iránt. Mélység hálájuk jeléül a fővárosi kereskedők péntken délután két órakor bezárják üzleteik Pénteken a tőzsde szünnapot tart és ami tanársülés lesz. A TÉRÉ kötelékébe tartó pénzintézetek pénteken bankszünnapot tanok, egy váltópénztár nyitva lesz.