Pesti Hírlap, 1940. március (62. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-21 / 65. szám
Pesti Hírlap 1940 márc. 21. csütörtök A’ magaslati embereknek VII fajfájok I. Az oda ülő. Ez mértéktelen társulási természetirül nevezetes, mert midőn a’ magaslati fogadóba érkezik, nem es méri ez még a’ kutyát sem, de poggyászát alig hogy szobájában lerakta válna, máris a’ társalgó teremben két mit sem vétő úrhoz, kik is üzleti dolgaikat ott bizodalmassan tárgyallyák, odalépvén meg-szólit, mondván: botsánál, nevem Doctor Gara, úgy emlékezek, hogy mánkát szerentsénk. Emez két úriember, hogy valaha is egymást elmélték volna, hevessen tagaggyá, de a mán asztalokhoz telepedett, 's nyomban vélek Groff Teleki Pálral eszméket tserélni igyekszik. A’ szét tárgyalók felkelnek ’s kurta idvezléssel el-bútsúzván hogy sétállni megynek, mongyák, azonban semmi haszna ennek, mert t is vélek megyen ’s a’ szót a Sidó-Törvényre tereli, vélekedésit bőven ki fejli, immár itt a’ vatsora-adó, tehát tőllek nem tágít, hanem hanyag módon szólván: reméltem, nem zavarok, vélek eggy-azon asztalnál helyet foglal, feleségeiknek bemutatkozik, mikor azok vatsorázni jönnek, tőlök el nem szakad, kártya-játékjokba erőszakkal ötödiknek beül ’s fertály-óra múltán már illy igéket mond, hogy aszongya: „Én vagyok Gizivel, Sári oszt, gyerünk.“ II. Az átkozott zsüppség. Négy éves 'ez még el nem' múlott ’s ez rövididővel alatta szülei hogy az illendő manérokra még kellőképp ki nem oktathatták, nem csodállható. Tömzsi leánygyermek ez, anyya Csöppségnek szállitya, de szállíthatná bármelly egyéb módon, a' gyermek anyya szavára nem hajt, hanem furtonfurt idegen asztalokhoz mégyen, a’ kávé mellől a' cukr'ol elkunyerállya, a’ vizes poharakat feldönti, majd hirtelen emberi értelemmel meg nem fejthető okból harsány bőgésre fakad, annya oda-rohan, tsittizni igyekszik ’s az idegenektől botsánatot kér illy szavakkal: ideges szegénykém, mert most kélt föl a’ himlőből ’s utó-Cárára hoztam ide. III. A’ levelező. E’ hölgy a’ világon senkihez egyetlen igét nem száll, tsakis a’ portáshoz, kit is fél-óránként fel keres és tuille a pósta érkezésit tudakollya. Már most az Alternativa ollyan, hogy vagy a’ pósta még nem jött, mire ő fejét komoran tsóvállya és ortzája szigorával a’ portásnak neheztelésit tudtul ággyá, vagy éppen meg jöve elvégül a’ pósta, de néki nem hozott semmit is, mire ő megintelen tsak szapora fej-tsóválással a’ portásra haragos pillantást vetni nem mulaszt. Vissza-mégyen osztan az iró-szobába, hol az étkezés üdejét ki-véve egész napon tanyázik és töméntelen leveleket, valamint Ansicht-lapokat ró, azokat es még a’ portáshoz viszi béllyeggel ellátandó, mikor is újra tsak a’ postát tudakollya, mellyből a fent mondottam Alternativa származik. IV. A’ tsalád. Ezeknek számát ujjidon ki sem számolhadd, mert minden vonattal érkezik hozzájok eggy-valaki, valamint más családtagok távoznak, csak magnót tudod ez népes csoportnak, vagyis az öreg férfit, kinek paputzi, — ’s az öreg nőt, kinek mamutzi név adatik társalgásokban, ezek köré csoportosulnak, mikint a’ Physicában a’ sejtmag köré amaz Lord Rutherford-féle izék, két vő, több fiak, férjes leányok, menyek, unokák, Fräuleinok, ’s még több olly egyének, kiknek atyafisági foka, avagy a tsaládhoz való tartozan- dóságának minéműsége képzelő-tehetséged erejét felül-mullya. Nem is tsaládnak vészed őket voltaképpen, hanem nép törsnek, mikint az avarokat, longobárdokat, alánokat, avagy herulokat, kik naponta több népvándorlásokat folytatnak, hogy az éttermi asztalt, vagy a’ társalgói sarkot, vagy a’ napozó székek’ nagy tömegét rettenetes csalai lármával elfoglalyák, ’s más kisebb törseknek hely nintsen is osztón. " V. Annya szemefénye. Ennek láttán ,szivedet ama’ heves vágy markollya meg, hogy bár jobbralkbalrul igaz tsattanósan pofón vághatnád, mert Dámát, ha ifjú is, artsul ülni a’ magyar T.oragiassággal merőben ellenkezik, de e~ eggyetlen esetben szittya fajodrul szi- t vesta elfelejtkezné. Annya szemelé- Inye ugyanis tizenhatodik tavasza felé járó Backfisch, ki magát tsoda-szépnek véli ’s annya őt e’ bal hiedelmében még vakon támogattya is. Az anya e’ békán mindig igazitni valót talál, hol Hydrogen-szinü haj tintsei közül eggyel viszsza helyhez, hol robollyáját alul egyenesre rántani czélszerűnek véli, de Mutzili, mert ez a’ szemfény nevezete, magát anyyátúl nyafogva el rántya, s mond: haggy béléit, mama, meg őrjitesz, olly ideges vagyok. Száját édesre tsütsöriti, derekát mórikálva rángattya, tekintetű a’ termen tsuda szépségének tudatában únottan környül hordozza, mert én nem esmérem személlyesen ’s néki meg nem mondhatom, hogy nálla tsunyábbat, undokabbat ’s kellemetlenebbet látnom eddig elé nem adatott. VI. A’ kutyás. E’ hölgy mindama gyengéd érzéseket, mellyeket más Dámák gyermekre pazarolnak, sokszorosan kutyájára fordulva. Eggyellen lépést ez Angol fajú, koffer-fejű dög nélkül, mellynek testibül lábak nem, tsakis lábujjak nyölnek, nem tészen, ezt betzézi, az éttermi szájában a’ dög miatt nem eszik, ollykor az ebet szájon tsókollya, errül továbbad mérgemben nem is beszéllek. VII. A’ nagy-mama. Édesded ortzájú, galamb-hajú nagy-asszonynak gondolnád őt, ha már nagy mamának nevezem, de nem igy vagyon ám, tudd meg, mert ha alulrul kezdem le irását, akkor két irdatlan bakkantsban végződik a’ nagy-mama, föllyebb vastag kék posztókul hallott nadrág feszül rajta, de olly annyira, hogy járásakor a’ Chuián a’ több rendbéli izmok és huspárnák mozgását taníthatná rólla ifjú medicusoknak a’ tudós Anatómus, még föllyebb, zűröm-sárga tankli övezi dús testit, nyakában katzéron kötött keszkenő, mellyett hupikékre és püspök-lilára színezett az eszeveszett kelme-festő, ezután ortzája következik, mellyben az a tsodálatos, hogy szemöldökei nintsenek, bajsza mégis vagyon, haja haragosan veres szinti, azon pedig menyetskéssel bogozott rongyotska vagyon, zöld babos. Ilyen a’ magaslati nagy-mama, de még hangjárúl is megmondom, hogy rekedtes, mert hallottam, mikor a' zsenge korú hótalpas tanárnak ezt mondta: „Meddig várat, magára, apukám?“ Harsányi Zsolt. A budapesti holland követ halála A budapesti holland kolónia tagjai és a hollandusokkal közelebbi kapcsolatot tartó magyarok egymásnak adják át a kilincset a budapesti németalföldi követség irodáiban, az Üllői-úti holland palotában. Meghalt a budapesti holland követ és a követségen felfektetett gyásziven óráról órára növekszik a részvétlátogatók aláírása. Báró dr. A. W. C. Bentinek van Schoonheien, a követség ügyvivője, a következőket mondja az elhalt németalföldi követről: — R. C. T. Roosmale Nepveu, aki Németalföldet 1937 június 21-ike óta képviselte Budapesten, előbb Bécsben lakott, majd Budapestre költözött és a Werbőczi utcában rendezte be lakását Úgy a követ, mint felesége és a közelmúltban férjhez ment leánya hamarosan nagyon megszerették a magyar fővárost, de ők is kedvelt tagjaivá lettek a budapesti diplomata testületnek és a magyar társadalmi életnek. Sajnos, Nepveu követ, aki előzőleg Spanyolországban volt akkreditálva, még — azt megelőzőleg — mexikói állomáshelyén szervi szívbajt szerzett, amely sokszor megtámadta, úgyhogy Vilma királynő őfelsége a múlt év augusztusában betegszabadságra küldte. Roosmale Nepveu azóta Biarritzaln keresett gyógyulást, most pedig a közelgő ünnepek alkalmából útban volt Hága felé, de egyik kisebb belga városban, ahol egy éjszakára ismerősei körében megpihent, utolérte a reá már oly rég leskelődő halál. A meghatalmazott minisztert és rendkívüli követet szombaton temetik Hágában. Báró Bentinek ügyvivőtől megtudtuk, azt is, hogy az elhalt budapesti holland követnek már kiszemelték az utódját báró dr. G. W. de Vos van Steenwijk berni holland követ személyében, aki április első napjaiban foglalja el új állomáshelyét. Áprilisban báró Bentinek van Schoonheten ügyvivő is, akinek magyar leszármazású felesége van (Wettstein, a volt svájci magyar követ unokája), megválik Budapesttől és így újabb változás történik a budapesti holland követségen. Báró Bentinek ügyvivő unokabátyja, gróf Bentinek 1925-től 1933-ig vezette a budapesti németalföldi követséget és magyarbarátságáról ismerte mindenki: Kelemen Ernő. Újabb árhullám közeledik a bunám A városban ménesen árvízveszély . A földmívelésügyi miniszter repülőútra, az árvízveszélyeztetett területeken Budapesten a Duna színvonala rohamosan csökken. Este nyolc órakor a vízszint magassága 526 centiméter. Két nap alatt, tehát 198 centiméterrel apadt a Duna. Szerdán az apadás már lassúbb méretű volt. Mindössze 18 centiméter volt a színvonalkülönbség. Az Adony alatti jégtorlaszok a tegnapi bombázás után megindultak és Ordasig csúsztak le. Szerdán délután a honvéd légierő gépei újból bombázták az ordastorlaszokat. A robbantások sikerrel jártak, a jég megmozdult. A földmivelésügyi minisztérium vízrajz osztálya péntekre újabb kisebb mérvű árhullámot jelent Budapesten az újabb áremelkedés két napon belül várható. A Duna felső szakaszán a vízszínvonal szerdán emelkedett és a magyar szakaszon is megállt az apadás. A földmivelésügyi miniszter repülő útja Gróf Teleki Mihály földmivelésügyi miniszter szerdán délelőtt Vaszary László miniszteri titkár kíséretében berepülte az árvíz sújtotta dunamenti és pest megyei területeket. A miniszter a csepeli repülőtérről indult el fél 12 órakor egy bombázó gyakorlógéppel, amelyet Hollós János repülőfőhadnagy vezetett és háromnegyed 2 órakor tért vissza a csepeli repülőtérre. A miniszter repülőútjáról visszatérve, a következőket mondotta: — Csepeltől délnek vettük utunkat s láttuk, hogy a Csepelsziget alsó részén fekvő Lórév és Makád községek víz alá kerültek. Elrepültünk Adony és Rácalmás fölött, ahol tegnap repülőgépről bombázták a Dunán a jégtorlaszt és megállapítottuk, hogy a jégtorlasz már lecsúszott Dunaföldvárig; odáig jégmentes már a Duna, viszont Paksig még mindig magas a jégállás a Dunán. Solttal szemben néhány ártéren levő major teljesen körül van véve vízzel. Nagyon tisztán láttunk mindent, mert a nagy köd miatt egészen alacsonyan, 120—150 méteres magasságban kellett repülnünk, sőt néhol 80 méterre is kénytelenek voltunk leereszkedni. Bajáig és onnan egészen Mohácsig mentünk le; ezen a területen már Pakstól kezdve lefelé kevés a jég, úgyhogy egészen a jugoszláv határig szabad folyása van a víznek. — Szeged felé fordultunk s megnéztük a felsőbácskai és a pestmegyei területek felborító belvizeket. Minden tanya egy-egy szigetnek tűnik fel itt, annyira elborított mindent a viz. Szeged előtt visszafordultunk és a Duna- Tiszaközi Lecsapoló Társulat csatornái mentén repültünk északnak. Kiskunhala Kiskunmajsa, Izsák, Kunszentmikoós felé vitt el az utunk s amerre csak repültünk mindenütt óriási kiterjedésű belvizéz láttunk. Félő, hogy ezek a belvizek igen tetemes károkat okoznak. A belvizek levezetése terén sajnos, még só a tennivaló. A kultúrmérnöki hivatalo mindenütt erősen munkában vannak, a munkálatokat nagyon megnehezíti , hogy a talaj a rendkívül hideg télben erősen megfagyott s igy nem tudja magát szivni a vizet. Sok őszi vetést tesznek tönkre ezek a belvizek s a vetések pótlására tavaszszal nagyarányú vetőmagakcióra lesz szükség. Ezt az akciót a földmivelésügyi minisztérium már meg is kezdte. A földmivelésügyi miniszter végül örömmel állapította meg, hogy a Duna árhulláma már csökkenőben van, Dunaföldva és Paks közötti szakaszon is szétbombázzák a torlaszokat, itt is megszűnik a vi felduzzadása s a Duna színvonala végi az egész magyar szakaszon csökken. Paksra betört a Duna és száz házat elborított a vi. Repülőgépekről bombázták szét az emelet magasságú jégtorlaszokat Paks mellett tegnap este öt kilométeres szakaszon megindult a Duna jege. Egyidejűleg megindult az áradás is, de a jég körülbelül egy kilométer távolságra Pakstól megállt és emeletmagasságú jégtorlasz képződött a Dunán, a folyam egész szélességében. Az országutat a 121-es és 122-es kilométerkő között a víz elmosta. Tegnaptól kezdve állandó készültségben állott a paksi tűzoltóság, a helyzet azonban annyira rosszabbodott, hogy az elöljáróság ma elrendelte az egész férfilakosság igénybevételét a védelmi intézkedések végrehajtására. Minden embernek ásóval és kapával kellett a veszélyeztetett helyekre mennie. A járművek földet hordanak, hogy az utcákon töltéseket emelhessenek az ár elé. A víz délután három órakor érte el legmagasabb állását, a 720 centimétert és elöntötte az egész Dunapartot, majd behatolt a Dunáranyiló utcákba és körülbelül 80—100 házat részben, vagy egészen elborított. Az elárasztott Dunaparton a jégzajlás villanyoszlopokat sodort el és ezért a község világítás nélkül maradt. Az esti órákig öt ház omlott össze. Emberéletben azonban nem esett kár. Bajáról utászcsapatok érkeztek Paksra, Madocsára és Bölcskére. Egész napon át repülőgépek keringtek a Duna fölött és bombákat dobáltak a jégre. Délután öt óra felé Paks fölött sikerült is a jeget felrobbantani és megindult a jégtorlasz, amely a parton mindenütt emeletnyi magasságban állott. Hír szerint Gerjen és Kalocsa felett is megindult a jég a repülőgépek bombázásának eredményeképpen. A víz állása a kora éjszakai órákban 712 centiméter, tehát 8 centiméterrel alacsonyabb, mint délután három órakor volt. Remény van arra, hogy nem is fog újra emelkedni. A dunántúli árvizek pusztítása és halálos áldozatai A somogyi árvíz elöntötte Szomajom, Kaposmérő, Taszár, Mosdós, Nagyberki, Kisberki, Kapospula községeket és Kaposvár alacsonyabban fekvő városrészeit. Szigetváron hetven ház víz alá került. Somogy megye minden patakja kiöntött. Az áradat házakat döntött romba és sok hidat elsodort. Emberéletben is áldozatot követelt. A rohanó ár elragadta Kovács Lajos lipótfai vasúti pályamunkás XI éves kisfiát, akinek holttestét Kaposujlaknál fogták ki. Szabó József kaposmérői lakos elemi iskolás kisfiát is elsodorta az ár. A gyermek holttestét még nem sikerült megtalálni, Kaposvár elöntött részein Kis Istvá és Mérő Sándor napszámosok a vízbe futtak. Kiskunlacháza és Pereg községekben már harminc házat összedöntött. Egy embe életét vesztette. Hercegszántó község határában harmincezer hold viz alatt áll. Simontornya községben a Sió-csatorna a védőgátat elszakította és az árvíz a község mélyebben fekvő részeit elöntötte. A zalamegyei Monostorapáti községben a árvíz huszonöt lakóházat döntött össze igen sok állat elpusztult Győr megye középső részeit a Bakonyér elöntötte. Szegeden javult a helyzet A Tisza felduzzadt vizét vízgyűjtőmedencékbe vezetik le. Ha rövidesen apadó nem következik be, akkor a partmenti szivattyúkat is üzembe helyezik. Az árvízvédelmi bizottság a földmivelésügyi minisztériumtól szivattyúkat kért. A várost közvetlen veszély már nem fenyegeti. A belvíz azonban még igen sok földbe és vályogból épült tanyaházat döntöl romba. A földeken álló vizet a megfagyó talaj nem engedi át. Vasútforgalmi korlátozások Az Államvasutak következő vonalai szünetel a forgalom: Zalaapáti—Balatonszentgyörgy, Pusztasza Szabolcs—Előszállás, Tokod—Annavölgyi bánya—Sárisáp, Tab—Siófok, Simontornya - Keszőhidegkut—Gyönk, Osztopán—Lengyeltóti, Nagyatád—Lábod, Ozorág—Kárászpuszt —Sellye, Ujdomóvár—Mágocs—Alsómocsolác Keszőhidegkut—Gyönk—Tamási— Majsamiklósvár, Ujdombóvár—Sásd. Ezenkívül Tűri —Ukk, Jánosháza—Ukk, Kaposvár—Szentbalázs, Ludány—Nógrádszakál állomások között forgalmat átszállással, Dunaföldvár—Sol állomások között pedig MAVAUT autóbusz közbeiktatásával tartják fenn, olyan képe, hogy a Paksról 3 óra 40 perckor induló 501 számú vonathoz csatlakozóan Kunszentmiklóson át 8 óra50 perckor érkezik Budapes keleti pályaudvarra és az ellenirányban Budapest keleti pályaudvarról 18 óra 22 perckor induló 923 számú vonat ugyancsak Kunszentmiklós—Solt—Dunaföldváron át 22 óra 20 perckor érkezik Paks állomásra.