Pesti Hírlap, 1940. július (62. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-03 / 148. szám

2 Pesti Hírlap 1940 jul. 3, szerda pasi ütközetek igazi jelentőségét.­ „Az olaszoknak és a külföldieknek egyaránt tudni kell“ — írja a Duce, mint a har­coló olasz csapatok főparancsnoka, az olasz trónörökösnek, mint a nyugati arcvonal parancsnokának —, „hogy a Kis-Szent-Bernáttól egészen a Rója folyóig terjedő 2000—3000 méter ma­gasban lévő alpesi Maginot-rendszer összeomlott az olasz gyalogság rohamai alatt, amelyek állandó hóviharban vál­takozva­­—32 kilométeres mélységben áttörték ezt a vonalat. Az olaszoknak és a külföldieknek meg kell tudniok“ — írja levelében a Duce —, „hogy a legkülönbözőbb ágyukkal felszerelt ál­lásokban és kavernákban levő franciák elkeseredett ellenállást tanúsítottak az utolsó pillanatig, vagyis egészen a fegy­verszünetig, sőt még pár órával tovább is, mert nem közölték velük, mi történt Franciaország más részén. Maguk a franciák is meglepődtek azon az el­szántságon, lendületen és halálmegve­tésen, amelyet az olasz gyalogság, va­lamint más fegyvernemek és a tüzérség tanúsíított. Ez a harc véres és kemény volt." Italo Balbo, a hős olasz vezértábor­nagy ünnepélyes és megrázó gyászszer­tartása Benghasiban zajlott le. A fa­siszta Itália, a baráti nemzetek, de az ellenfelek is mély megrendüléssel bú­csúznak e kiváló katona és lovagias el­lenfél emlékétől. Benghasiban Graziani tábornagy­­, akit a hősi halált halt Balbo helyében Libia kormányzójává neveztek ki —, búcsúztatta elhunyt baj­társát, az olasz nemzet nagy halottját. Balbo és az elesett hősök holttestét re­pülőgépen Olaszországba szállították. Francia bírálat Churchillről Paris, júl. 2. (Német TI) A francia sajtó mind gyakrabban bírálgatja az angol kor­mányt. A Liberté szerint a háborúnak kü­lönösen a legutóbbi eseményei megmutat­ták, hogy Churchill alkalmatlan modern háború vezetésére. A lap emlékeztet Foch tábornagynak arra a nyilatkozatára, hogy Churchill jó újságíró, de nem katonai lángész. Ennek félreérthetetlen bizonyí­téka volt annak idején az antwerpeni és a gallipoli vállalkozás súlyos kudarca. Foch tábornagynak ezt a kijelentését —■ állapítja meg a lap — a mai háború nor­végiai és dünitercheni eseményeire is al­kalmazni lehet. A Figaro rámutat arra, hogy Franciaországban komoly vizsgálat nélkül bírálgatták a külföldi államformá­­­­kat. Franciaország semmit sem tett saját belső eltökéltségének biztosítására. Fran­ciaországnak le kell vonnia a szükséges tanulságot ezekből a tényekből. Magyarország részvéte Balbo halála alkalmából Róma, júl. 2. (Stefani.) Balbo tábornagy hősi halála alkalmával igen sok olasz és külföldi fejezte ki táviratilag részvétét a Dacénál. Részvéttáviratot küldött többi között Franco tábornok, gróf Teleki Pál magyar miniszterelnök, a portugál minisz­terelnök, gróf Csáky István magyar kül­ügyminiszter, Hess Rudolf, Lutze tábor­nok, a Máltai Lovagrend nagymestere, az albán kormány sok tagja stb. A budapesti olasz követség közli, hogy július 3-án, szerdán délelőtt tíz órakor a Szervita-téri templomban Italo Balbo tá­bornagy lelki üdvéért gyászmise lesz. Letartóztattak egy indus nemzeti vezért Kalkutta, júl. 2. (Reuters) Subhas Shandra Bősét, az Indiai nemzeti kon­gresszus baloldali csoportjának vezetőjét­­ letartóztatták. A letartóztatást az indiai védelmi törvény alapján hajtották végre. Bősé 43 éves és régebben a kongresszusi párt elnöke volt. Egyéb külpolitikai hírek A gibraltári öbölben egy francia repülő­gép három tiszttel lezuhant és elmerült a tengerben. A repülőgép legénysége életét vesztette. A párisi társasgépkocsiknak, amelyeket a francia katonai hatóságok az általános mozgósítás alatt csapatszállításra lefoglal­tak s amelyek a fegyverszünet után ismét felszabadultak, most a legrövidebb uton vissza kell térniök Párisba. A gépkocsikat elsősorban a város élelmiszer-ellátására és a közeli tartományokba irányuló posta­forgalomban használják fel. A belgrádi rendőrfőkapitányság házku­tatást végeztetett az ABC-társaság szék­házában. Ennek a társaságnak alapítója és igazgatója Handu Gyula külföldi állam­polgár, aki ellen kiutasító végzést adtak ki- Átkutatták Sztokovitsnak, a Sztojadi­­novics-kormány egyik,volt miniszter­ tag­j,­­­jénak lakását is. Lefoglaltak bizonyos anyagot s a vizsgálatot még folytatják. A tengelyhatalmaknak e pillanatban a délkeleteurópai béke fenntartása az érdekük Róma, júl. 2. (MTI) A délkeleteurópai helyzettel kapcsolatban illetékes olasz kö­rökben ma ismét hangsúlyozták, hogy Olaszország Európa e vidékén a béke fenntartását óhajtja. — Olaszország baráti kapcsolatai — hangsúlyozzák ezekben a körökben — vál­tozatlanok maradnak és a tengelyhatal­maknak, valamint barátaiknak e pillanat­ban az az érdekük, hogy a béke Délkelet- Európában fennmaradjon. A versaillesi súlyos hibákat nem lehet még egyszer elkövetni Giulio Caprin, a neves olasz közíró, könyvet írt az olasz külpolitikai intézet kiadásában a versaillesi rendszer revízió­­járól Mussolini elképzelésének megfele­lően. A szerző könyvében behatóan foglal­kozik a trianoni békeparanccsal is, meg­állapítva, hogy a nyugati hatalmak soha­sem igyekeztek a Magyarországnak oko­zott rendkívül súlyos károkat jóvátenni. A szerző ezután idézi Mussolini híres mi­lánói beszédét, amelyben a Duce kijelen­tette, hogy mindaddig, amíg Magyaror­szágnak nem szolgáltatnak igazságot, Kö­zép-Európában nem lehet szó végleges ren­dezésről. Caprin emlékeztet a trianoni szerződés első revíziójára, amelynek során Mussolini Münchenben, majd gróf Ciano közvetítésével Bécsben kivívta azt, hogy az északi részek visszakerüljenek Magyar­­országhoz. A nagyon érdekes könyv azzal a megállapítással zárul, hogy noha még nem lehet előre látni, milyen lesz az új Európa végleges képe, mindazonáltal már eleve ki kell zárni annak lehetőségét, hogy ismét elkövessék a súlyos versaillesi hibá­kat. A magyar kormány éber figyelemmel kíséri az erdélyi magyarok helyzetét Belgrád, júl. 2. (MTI) A keddi lapok be­hatóan foglalkoznak a romániai helyzettel, főként a magyar-román és román-bolgár határincidensekkel. A Politika budapesti jelentésében elmondta, hogy a három nap előtti krízis elülőben volt, amikor a ha­­tárösszetűzések ismét feszültséget idéztek elő. Mértékadó helyen olyan kijelentése­ket tettek a tudósító előtt, hogy a leg­utóbbi eseményeknek nagyon komoly kö­vetkezményei lehetnek. A magyar kor­mány különösen az erdélyi magyar ki­sebbségek helyzetét kíséri figyelemmel. Erről már korábban kijelentették, hogy életük és vagyonuk biztonságát nem enge­dik kockára tenni a Bukovinából és Besszarábiából beözönlő menekültek által. Minthogy az utóbbi 24 órában nyugtala­nító hírek érkeztek Romániából, Magyar­­ország nem engedheti meg, hogy az ese­mények meglepjék, ezért bizonyos kato­nai rendszabályokhoz kellett nyúlnia. A Vreme budapesti tudósítója szintén közölt cikket, de címének ezt teszi meg: „Magyarország és Bulgária megvárjál az alkalmas pillanatot követeléseik békés ki­elégítésére“. Ez a tudósítás is beszámol a határincidensekről és a katonai intézke­désekről, de lényegében azt a meggyőző­dést tükrözi vissza, hogy Magyarország a tengelyhatalmak támogatásával kívánja megvalósítani revíziós törekvéseit. A Pravda budapesti telefonjelentése ar­ról ad hírt, hogy hivatalos magyar cáfolat szerint Magyarország nem mozgósított Magyar illetékes hely azzal az információ­val is szolgált, hogy Magyarország sem­miképpen sem hajlandó lemondani a húsz évvel ezelőtt elszakított területekről. A román külügyminiszter beszámolója a szovjet-orosz ultimátum elfogadásáról , Bukarest, jud 2. (MTI) A szenátus és a képviselőház egyesített külügyi bizottsága előtt Argetoianu külügyminiszter kedden délután beszámolót tartott. Közölte, hogy a június 27-re virradó éjszaka folyamán­­ kapta meg a román kormány Molotov jegyzékét, amelyben bizonyos területek át­adására szólította fel Romániát. A helyzet súlyosságára való tekintettel másnap reggelre koron­atanácsot hívtak össze. Ezen részt vettek a királyi tanácsosok, a kormány tagjai és a vezérkar főnöke. Hosszabb vita után megállapították, hogy külső segítség hiányában Románia nem állhat ellem tartósan saját eszközeivel és így a szovjet ultimátumát nem utasít­hatja vissza. Argetoianu ezután felolvasta a román kormány válaszát, amelyben bizottság kiküldését kérte, majd igy foly­tatta:­­— Szövetségeseink és barátaink taná­csára hallgatva, hogy engedjünk a szov­jet Ultimátumának, nehogy Európának ebben a részében is fellángoljon a há­ború tüze. Kértük, hogy vegyes bizottság üljön össze, Moszkva válaszának vártá­ban a koronatanács junius 27-én este 9 órakor újra összeült. A válasz az éjszaka folyamán érkezett meg moszkvai ,köve­tünk útján. A szovjet válaszjegyzékében kérte a területeknek négy napon belüli átadását, egyben, hogy a román kormány vállaljon felelősséget a vasúti anyag, hi­dak, raktárak, repülőterek és ipari üze­mek, valamint a távíró- és távbeszélőbe­rendezés sértetlen átadásáért A szovjet­­kormány június 28-án déli 12 óráig várta válaszunkat. — Az átengedés vagy a háború között ■­ kellett választanunk — mondotta Argetoi­anu. — A mostani körülmények között le­hetetlenség lett volna ezt a háborút foly­tatni. Keleten túlnyomó erőkkel kellett volna megküzdenünk, anélkül, hogy többi határainkon, a hátunk mögött a teljes nyugalom biztonságát érezhettük volna. Ebben a küzdelemben semmiféle segítség­re nem számíthattunk volna. Ilyen kö­rülmények között a háború fegyveres erőnk teljes megsemmisülésére vezetett volna, anélkül, hogy védekezhettünk vol­na egy esetleges­, más oldalról jövő táma­dással szemben. A román kormány — bíz­­va a román nemzet életerejében — amely­­lyel képes volt az évszázadok során min­denkor türelemmel elviselni az igazságta­lanságot és elnyomást, fájdalommal és beletörődéssel fogadta el azokat a feltéte­leket, amelyeket nem tudott elhárítani és közölte Moszkvával az ultimátum elfoga­dását; csupán azt kérte a szovjettől, hogy hosszabbítsa meg a határidőt, tekintettel arra, hogy a tartós esőzések miatt az utak mindenfelé járhatatlanok voltak. — Új korszak kezdődik Románia külpo­­litikájában — folytatta a külügyminiszter . A román kormány elhatározta, hogy ennek megfelelően lemond az 1939 ápri­lis 13-án nyújtott angol-francia szava­tosságról. összefoglaló jelentés a nyugati offenzíváról Berlin, júl. 2. (Német TI) A franciaor­szági hadműveletekről összefoglaló jelen­tést adtak ki, amely részletesen ismerteti a hadműveleteket. Megállapítja a német fegyvereknek példátlan győzelmét a vi­lág csodálkozással, bámulattal, vagy ré­mülettel fogadta. A német sikerek oka: a Harmadik Biro­­dalom forradalmi lendülete és nemzeti szocialista vezetése. Minden időkben a történelem ragyogó lapja lesz a hadsereg és a légi haderő va­lamennyi katonai parancsnokának — a leg­­magasabbtól a legalacsonyabb rangúig — példaadó, személyes kiállása. Speck lovag altábornagy hadteste élén hősi halért halt. Hozzá hasonlóan június 5-étől 25-éig a három hadseregcsoportból 16.822 bátor tiszt, altiszt és közkatona áldozata életét a Führérért, a népért és a birodalomért, 9921 tiszt, altiszt és közkatona pedig el­tűnt. Ezeknek egy része bizonyára szintén hősi halált halt. 68.511 tiszt, altiszt és köz­katona megsebesült. Ezek a veszteségek azok, amelyek egye­sek szempontjából keserűek és'■’fájdalma­sak, az egész németség szempontjából azonban hihetetlenül csekélyek. Ezekkel értük el a Franciaországon aratott győ­zelmet. A veszteségek május 10-től a fegyver­­szünet napjáig az eddigi megállapítások szerint tisztekre, altisztekre és legénység­re vonatkoztatva a következő: Elesett 27.074, eltűnt 18.384, megsebe­sült 111.034, összesen 156.492. Azt, hogy az ellenséget az idén milyen veszteségek érték, még nem lehet megállapítani. Tény azonban, hogy csak a francia foglyok száma több mint 1.900.000. A foglyok kö­zött van 5 francia hadseregfőparancsnok és kerékszámban 29.000 tiszt. Június 5-e óta az eddigi zsákmányhoz körülbelül még 55 francia hadosztály tel­jes fegyverzete és felszerelése járul, a Ma­­ginot-vonal és a többi francia erődítmény fegyverzetéről és felszereléséről nem is beszélve. A zsákmányhoz tartozik ezenfe­lül Franciaország majdnem teljes nehéz- és legnehezebb tüzérsége, valamint az egyéb fegyverzet, felszerelési tárgy és készletek áttekinthetetlen, mennyisége. A német történelem a leghatalmasabb győzelme után, amelyet a nagynémet bi­ rodalom legerősebbnek tartott szárazföldi haderővel rendelkező ellenféllel szemben ért el, amely nemcsak ügyesen, hanem vi­tézül is harcolt, most már nincsenek szö­vetségesek. Csak egy ellenség maradt — Anglia. Német hivatalos jelentés Vezér­ főhadiszállás, jul. 2. (Német TI) A véderőfőparancsnokság közli: Június 30-án, illetve július 1-én a légi­­haderő részei meglepetésszerűen elfoglal­ták a La Manche-csatornában fekvő Jer­sey és Guernsey angol szigeteket. Ezt kö­vetően a haditengerészet járőrei és a had­sereg utánanyomuló osztagai megszállták a szigeteket. Ennek során egy német fel­derítő repülőgép légi csatában lelőtt két Bristol-Blenheim gyártmányú angol harci­­repülőgépet. A La Manche-csatorna felett végzett fegyveres felderítés során július 1-én dél­előtt megtámadtunk egy angol parti őrha­­jót és felgyújtottuk. Észak-Skóciában Wieck kikötője ellen újabb sikeres táma­dást intéztünk. Harci repülőgépeink a július 2-ára vir­radó éjjel a Bristol-csatornánál ismét megtámadták a kikötőberendezéseket. Tü­zeket és robbanásokat figyeltünk meg. Angol repülőgépek a július 2-ára virra­dó éjjel támadásokat hajtottak végre Észak- és Nyugat-Németország ellen. E tá­madások során a többi között Kielre is bombákat dobtak le, a bombák azonban csak csekély anyagi kárt okoztak. Több polgári személy életét vesztette. Légelhárító tüzérségünk összesen lelőtt öt ellenséges repülőgépet. A haditengeré­szet légelhárító ütegei ezenkívül a Kiel el­len intézett éjszakai támadás során lelőt­tek hét másik ellenséges repülőgépet. Há­rom saját repülőgépünk eltűnt. A június 30-án és július 1-én légiharc­ban lelőtt ellenséges repülőgépek száma 5-ről 23-ra emelkedett. Német őrszemek a francia-svájci határon Bern, júl. 2. (Stefani.) Egy német gépe­sített oszlop Col de la Faucille-ról jövet megérkezett a Genf közelében húzódó francia-svájci határra és átvette a francia vámőröktől a határállomást. A nap fo­lyamán Gex környékén a német őrszemek valamennyi határállomást megszállották. A német tengeralattjárók fokozott tevékenysége London, júl. 2. (Reuters) A tengernagyi hivatal jelentése szerint a vasárnap éjfél­kor végződő héten az ellenséges hadmű­veletek következtében az angol kereske­delmi hajózás vesztesége 88.259 tonna volt Illetékes helyen az e héten történt hajó­­süllyedéseket részben a német tengeralatt­járók megnövekedett számának és annak a ténynek tulajdonítják, hogy a hajókísé­­retről szóló angol intézkedéseket kissé enyhítették, részben a francia fegyver­­szünet hatásának, részben pedig olyan hajók felhasználásának, amelyeket rend­szerint kíséretekben alkalmaznak nemcsak az angol, hanem a francia és a lengyel csapatok elszállítására. Olasz hivatalos jelentés Valahol Olaszországban, júl. 2. (Stefani.) Az olasz főhadiszállás 22. hadijelentése: A kirenaikai határ mentén repülőgé­peink a kedvezőtlen légköri viszonyok kö­zött is kisebb és nagyobb méretű bom­bákkal támadásokat hajtottak végre ellen­séges páncélos kocsik ellen. Több ellensé­ges páncélos kocsit megrongáltunk és né­hányat felgyújtottunk. Két repülőgépünk nem tért vissza támaszpontjára. Légih­aderőnk a Földközi tenger délke­leti medencéjében meglepett és több ízben igen nagy sikerrel bombázott egy ellensé­ges hajókaravánt. Kelet-Afrikában légihaderőnk hatásos bombázást intézett Berbera kikötőberen­dezései és raktárai ellen. Ellenséges repülőgépek megkísérelték Massaua bombázását, de vadászgépeink közbeléptek és két ellenséges gépet lelőt­tek. A haditengerészet légelhárító ütegei is működésbe léptek. Egy ellenséges re­pülőgépet eltaláltak, a gép lángra gyúlva lezuhant. Az ellenség erre visszavonult. Az ellenséges légitámadások olasz áldozatai Róma, jul. 2. (Stefani.) A június 11—30. közti légitámadások áldozatairól az alábbi hivatalos kimutatást adták ki: 91 halott, ezek közül 77 ellenséges bombák, 4 légel­hárító ütegek lövedéke következtében lel­te halálát, 8 haditengerészeti támadás, 2 pedig ellenséges tüzérségi tűz áldozata. Sebesült 392 fő. Ellenséges bombától 337, 23 légvédelmi lövedéktől, 29 tengerészeti támadásnál, egy pedig ellenséges tüzér­ségi tűztől sebesült meg. Kétszáz zsidó áldozata van a galád zavargásoknak Belgrád, júl. 2. (Bud. Tud.) Az itteni külföldi sajtótudósítók körében elterjedt hír szerint a galad­ zavargások során 200 zsidót öltek meg.

Next