Pesti Hírlap, 1940. szeptember (62. évfolyam, 198-222. szám)
1940-09-28 / 221. szám
Tompa Mihály Budapesten írta Emily Elemér A nyős királylány hús szigetjén, hol galambok isznak a Dunából“, a tölgyek alatt várja Arany János költőbarátját,Tompa Mihályt Vigasztalta, gyámolította, meleg barátságával halmozta el, míg élt, nemes barátságuk Íme tovább szövődik haláluk után is. Az ősz fénnyel, pompával fogadja a mostérkezőt: selyempalástot terít a tájra, ahol a zöld, a sárga, az arany, a bronz színek csodás gazdagságban tobzódnak. Tompa nagyon szerette a mosolygó hervadást, a természet haldoklása lelkével titkosan beszélt. Miska most nem mókázik, mint Nagykőrösön, mikor még nem volt beteg a szíve, nem sebezte meg halálosan fiainak a halála. Ercbeöltözve, ünnepélyesen érkezik, várjon jókor jön-e, hiszen mostanában inkább elhalkult az éneklőmadarak csendes, finom éneke. Az irodalom olyan szakadékok felett is hidat ver, ahol a politika tehetetlen. Sokszor a nemzet politikailag leigázva csak irodalmában él és mégis feltámad. A magyar kard mellett a magyar nyelvnek éppen annyi érdeme van nemzeti önállóságunk, magyarságunk fenntartásában, mint a politikának. Mindezt ne felejtsük el a mai korban sem és ezért üdvös, hogy a nemzet elé idézzük egyik legnagyobb, legmagyarabb költőjét, Tompa Mihályt, a nemes, tiszta embert, aki műveiben félre nem érthető feleletet ad arra a ma gyakran felvetett kérdésre, mi az igaz magyar hazafiság. Csak csodálkozhatunk, hogyan mellőzheti valaki Tompa Mihályt, ha azt kutatja költőink műveiből, mi a magyar. Amikor Világosnál elbukott a magyar ügy, összetört a magyar zászló és az önkényuralom éjszakája borult a nemzetre. Tompa Mihály érezte át mindenkinél jobban, lelkében végigszenvedte a nemzet nagy fájdalmát és ez a nagy magyar fájdalom szebbnél szebb allegórikus versben szólalt meg lantján. Szerette a természetet, elszalíthatatlanul összeforrott vele, dajkáló anyjának becézte. Regéiben örök magyar füzérrel övezte a kies Felvidéket, annak városait és várait, ódáiban Erdély lelke lehet Nejéhez, fiához irt versed tiszta családi Érzésének leheletfinomsága kifejezései, nemes visszhangjai Szerette papi hivatását, a Bibliát, szerette faluja csendjét, a népet nem nagy hangon, kábító jelszavakkal izgatta, lázitotta, hanem a magyar nép egyszerű őrének tekintette magát, örült, Sirt résztvevőn vele, nevelni, oktatni, deríteni akarta. Szerette virágos kis kertjét, árnyas méhesét, ami után Ady annyira és hiába Vágyakozott öntözgette, nézegette kertje Virágait Együtt kelt az énekes madárral, járt a mezőn, az Illatos réten, a szálas vetések csendes, szűk utcáin, ahol hűs reggeli szellőkkel találkozott Az igaz magyar hazafiság örök törvényét fogalmazta meg elköltözött barátjához írt versében: Szivet cseréljen az, aki hazát cserél Vádlón kérdezi tőle: nem állított meg a határnál valami, honszeretet, ha azt ki tudnók mondani. Ha ezzel összevetjük a Szózat imáját, áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned s halnod kell, — úgy érezzük a havas csúcsain, tiszta levegőben kürtök szavát halljuk. „Ma és minden időben hiszek az erkölcsben és az erényben“ — tanítja Tompa és bár búskomorságra hajlamos és szenved, mégis a reményt, az örömet hirdeti: remélni, remélni, fölfelé, csak fölfelé. Legyünk büszkék költőinkre, apostolok ők, akik örök időkre kijelölték a magyarság útját, öncélúságát, hirdették szabadságát, életükkel bizonyították, hogy örök magyarság és tiszta, nemes emberiesség soha össze nem ütközhetnek egymással Tompa Mihály ma is élő költő. Versei, Virágregéi, allegórikus költeményei élnek, hatnak, tanítanak, gyönyörködtetnek. Élmény ránk nézve, ha hosszú idő után olvassuk verseit. Tősgyökeres, tőrülmetszett, tiszta magyar nyelve valóságos muzsika. Mély lírája, nemes embersége, frázis nélküli hazafisága, puritánsága, családi életének tisztasága, őszinte keresztény hite, érzékeny lelke, lobbanékonysága él és hat ma is. Tompa Mihály most a legjobb időben jön Budapestre. Megvalósult a nemes gondolat: a szép Margitszigeten virágok között a két jóbarát, Arany és Tompa, együtt fogják védeni, ápolni az örök magyar szellemiséget és szabadságot és biztatni, bátorítani a nemzet énekes madarait. A magyar polgári repülés seregszemléje Beszélgetés Varga József közlekedésügyi miniszterrel A menetrendszerű budapesti utasgépek pénteken már bejárták az erdélyi városokat A magyar polgári repülés pénteken ünnepelt: Varga József közlekedésügyi miniszter több órán át szemlét tartott az immár nagyszerűen kiépített szervezet felett. A miniszter Törley Bálint államtitkár, László Géza és Tantó Pál miniszteri osztályfőnökök társaságában már reggel hét órakor megérkezett a budaörsi repülőtérre, ahol a minisztérium légiforgalmi főosztályának vezetője, vitéz dr. Héjjas Iván miniszteri osztályfőnök, Szegheő István miniszteri tanácsos és vitéz Szász Imre, a közforgalmi repülőtér helyettes igazgatója fogadták. Ekkor már ott volt a repülőteréig vitéz Háry László repülőezredes, a légierők parancsnoka, vitéz Bánfalvy István vezérkari ezredes, a légierők vezérkari főnökének és vitéz Tarnóy Sándor repülőezredesnek kíséretében, ott volt a főváros képviseletében Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester, Szendy Károly polgármester és báró Babarczy István tanácsnok. A folyamőrséget Wulff Olaf titkos tanácsos, vezértörzsfőkapitány, a postát Kuzmich Gábor vezérigazgató, a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalapot gróf Zichy Nándor országgyűlési képviselő, a rendőrséget Bosnyákovich Károly főtanácsos és a csendőrséget Szirtes Ferenc őrnagy, repülőtéri karhatalmi parancsnok képviselte. A repülőtér tele volt repülőgéppel, míg a tér különböző részében egyenruhás osztagok feszes vigyázzban álltak. Az állomásépület körül tömött sorokban vonult fel az érdeklődő közönség. „Édes véreinket hozzuk közelebb hazánk fővárosához...“ Már az ünnepség első felvonása is nagy tapsot aratott. A repülőtér indítási beonján ott állt a HA-JUE jelzésű Junkere 52-es típusú húszszemélyes és a HAFOD jelzésű, Focke Wulf 58-as típusú tizenkét személyes utasgép. Előbbit néhai vitéz Szentkirályi Dezsőről, utóbbit néhai Dobos Istvánról, a híres magyar pilótáról keresztelték el. A két aluminiumtestű madár ragyogott a korai napsugárban. A Junkere-gép ablakai tele voltak virággal. Ez a pompás légi expressz ugyanis arra készen állt, hogy a budapest—nagyvárad—kolozsvár—marosvásárhelyi légivonalon elsőnek kezdhesse meg a rendszeres menetrendi szolgálatot Istvánffy László Malert-igazgató üdvözlésére Varga József közlekedésügyi miniszter megilletődötten válaszolt: " A fiatal magyar kereskedelmi aviatika előretörése során többször volt alkalmunk egy-egy új légivonal megnyitásakor örömmel látni, hogy a levegő óceánján keresztül észak, kelet, dél és nyugat metropolisait hoztuk közelebb hazánkhoz. Európának ebben a részében Budapest a nemzetközi légi vonalhálózat egyik legfontosabb csomópontjává lett A mai nap azonban, amikor a budapest—nagyvárad—kolozsvár—marosvásárhelyi légivonal megnyitását ünnepelhetjük, mégis a legkedvesebb ünnepünk, mert hisz most ezzel a járattal nem távoleső nemzeteket, hanem a tőlünk oly soká elszakított édes véreinket hozzuk közelebb hazánk fővárosához. A miniszter megadta az engedélyt a magyar utasrepülés új erdélyi járatának megindításához. Közben a két nagy repülőgépbe beszálltak az utasok és elhelyezték a postát és a csomagokat. Az első „gyorspostával“ sokan kisebb-nagyobb ajándékot küldtek erdélyi rokonaiknak és ismerőseiknek. Volt, aki hosszú dobozban alföldi rózsacsokrot indított útnak, volt, aki csinos faládába tokajit tartalmazó palackokat csomagolt, volt, aki nemzetiszinű szalaggal átkötött frissen sütött kenyeret küldött kolozsvári rokonságának. A repülőút Budapestről Kolozsvára mindössze csak egy „ugrás“: a gép reggel nyolc óra előtt indul útnak és kevéssel kilenc óra után már Kolozsvár repülőterén pihen meg. Új légivonalak: több repülőgépre van szükség Nagy elismerés illeti meg a közlekedésügyi minisztériumot, hogy a főváros és az anyaországhoz most visszacsatolt nagy városok között a légi összeköttetést ilyen boszorkányos gyorsasággal megteremtették. Erről a kérdésről beszélgetünk Varga József miniszterrel. — Ennek a légijáratnak gyors megindítása szolgáljon bizonyságul a mellett az erős akaratunk mellett — mondotta a miniszter —, hogy ugyanilyen gyorsasággal fogjuk megépíteni a vasúti összeköttetést is. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy korszerű közlekedési hálózat kiépítésével az Alföld és Erdély tündéri tájain élő magyarság között benső összeköttetést teremtsünk, hogy rajtuk keresztül a magyarság és az egész magyar nemzet jólétének és hatalmi súlyának újabb korszakát nyissuk meg. Megtudtuk a közlekedésügyi minisztertől, hogy rövidesen kiterjesztik Erdély felett a magyar légi hálózatot, amennyiben Marosvásárhely és Székelyudvarhely, illetve Kézdivásárhely és Csíkszereda között is repülőgép fogja szállítani a postát. A személyforgalom kiterjesztéséről csak akkor lehet szó, ha majd Székelyföldön a rendszeres közforgalom céljára szolgáló repülőterek is meglesznek. így is örülnünk kell annak, hogy a késő éjszaka feladott levél másnap délben Marosvásárhelyt, Székelyudvarhelyt, Kézdivásárhelyt vagy Csíkszeredán már kézbesítésre kerül és a legtávolabb eső erdélyi városokban a déli harangszókor olvashatják majd a fővárosi reggeli újságokat. — A magyar polgári repülésnek jelenleg kevés repülőgép áll a rendelkezésére — jegyeztük meg a miniszter előtt — Minden lehetőt elkövetünk, hogy a mai nehéz anyagi viszonyaink ellenére is mielőbb szaporíthassuk, növelhessük a magyar polgári légiforgalom gépparkját. Máris két újabb, nagy befogadású Junkers-gépet vásároltunk, amely közül az egyik a legközelebbi napokban leszállításra is kerül — felelte a miniszter. Miniszter a pilótaülésben — Miniszter úr már repült? — kérdeztük. — Igen — felelte —, belgrádi kollégámmal, a jugoszláv közlekedésügyi miniszterrel keringtünk itt, Budapest felett Nagyszerű élmény volt ez az első repülésem, amelyet remélhetőleg nemsokára hosszabb légi út fog követni. Közben a két nagy utasgép útban Nagyvárad felé már messze járt Egy másik pompás Focke Wulf típusú gép nyolc utassal megérkezett Ungvárról és Kassáról. Nyolc utasa volt a HA-JUB- jelzésű, néhai vitéz Endresz György nevéről elnevezett Junkers-gépnek is, amely Budapestről Velencébe és Milánóba repült, míg a Belgrádból érkező jugoszláv utasgép hét utast hozott magával. A miniszter nagy érdeklődéssel nézte a budaörsi repülőtérnek növekvő forgalmát, majd megkezdte a repülőtéren részletes szemleútját. A Műegyetemi Sportrepülők Egyesületének hangárja előtt díszszakasz fogadta. Pompás vitorlázó és motoros repülőgépek sorakoztak fel egymás mellett Az MSE-nek pár nap előtt elkészült M. 25-ös típusú, kétszemélyes, mélyfedelű és zártkabinos új iskola-, illetve túragépe olyan szép volt és olyan sokat mutatott, hogy Varga József közlekedésügyi miniszter beült a gép pilótaülésbe. — Én is vennék egy ilyen gépet, mibe kerül? — jegyezte meg tréfálkozva Karafiáth Jenő főpolgármester. Persze az MLE vezetősége rögtön hajlandó lett volna olcsón, huszonötezer pengőért ilyen nagysebességű gép szállítására. A székely Liu „tánca“ a levegőben A közlekedésügyi miniszter megtekintette a budaörsi hangárokat, sorbajárta a budaörsi repülőiskola tantermeit és a repülőgép-javítóüzemben is látogatást tett. A Budapest Sport Egyesület s a Műegyetemi Sportrepülők Egyesületének pilótajelöltei a repülőtér közepén, gépeik előtt kettősrendben felsorakozva várták a magyar polgári repülés legfőbb felügyelőjét, Kőszegi Gyula főoktató jelentést tett a miniszternek: — Nagyméltóságodnak jelentem: ötvenöt fő, valamennyien már önálló repülők, sőt műrepülők, bár mindössze hét hete foglalkoznak a repüléssel. A tanfolyam naponta reggeltől estig tart. Géptörés, baleset nem fordult elő . . . És Péterffy Andor egy Bücker-gépen máris a levegőben lebegett. Ez a székelyfiú (erdélyi posztógyáros fia, aki Budapestre menekült, hogy magyar pilóta lehessen!) egymásután végezte a bukófordulókat, az úgynevezett vezetett orsót s a legérdekesebb aviatikai gyakorlatokat Felszállt Fekete Ottó és Gyenis Tibor is. Már három gép siklott, bukfencezett a levegőben olyan sikerrel, hogy az állomásépület terraszain elhelyezkedett közönség minduntalan megtapsolta a nagyszerű látványt, pedig az „előadás“ főrésze csak ezután következett: Tasnády László, az MSE elnöke repült a magasba, hogy szemkápráztató régi artistaként szórakoztassa a közönségét. Jobbról, balról apró, vöröstestű vitorlázógépek tűntek fel. Sőt, megszólaltak a repülőtér szirénái is, jelezvén, hogy nagy és előkelő vendég érkezik, így is volt. Egy óriási sas csapott le a magasból: megérkezett a négymotoros és a négy „B“ betűs Ju. 90-es típusú gép, amely Berlin, Bécs, Budapest és Belgrád között teljesít naponta retour-szolgálatot. Mikor ez a Brandenburg nevű légi óriás földet ért, kitűnt, hogy negyven utast és több méter mázsa súlyú postát, csomagot hozott. Varga József miniszterrel végigjárták a Brandenburg folyosóit, kabinjait és különböző fülkéit is. A miniszter meglepetve állapította meg, hogy az egyik fülkében Pesti Hírlap 1940 szept. 99. szombata egy nyolcvanéves matróna, a másik félkében pedig egy kilenchónapos babelsbergi kisleányka utazott Berlinből Belgrádig. — A magyar légiforgalom óriási lépésekkel fejlődik — állapította meg a miniszter örömmel a repülőtér forgalmának láttára. A Ferihegyi-pusztán is ünnepeltek Polgári repülésünk ünnepe péntek délután is folytatódott A ferihegyi sportrepülőtéren a Beszkárt motorospilóta növendékei díszes közönség előtt mutattak be szebbnél-szebb légigyakorlatokat A volt Vigyázó-kastély bejáratánál felállított zászló alapzatánál Allemann Miklós igazgató üdvözölte a vendégsereget, majd Perczel György vezérigazgató mondott beszédet, a repülőtéren pedig előbb a pilótajelöltek, azután Pintér József és Szitás- Steff Tibor oktatók, végül Kováts Sándor szállt a magasba ismert HA-NAF jelzésű Bücker Jungmeister-típusú, Nagyvárad névre keresztelt gépén. Miközben érdekesebbnél érdekesebb légi bravúrokban gyönyörködött a közönség és megcsodálta, ahogy ez a „Nagyvárad“ nevű karcsú repülőgép kitűnő mesterének engedelmeskedik, ötszáz méterrel magasabban ott úszott már a levegőben Budaörs felé a HA-JUE és a HA-FOD jelzésű két nagy utasgép is. Jöttek vissza a reggel útnak indult légi vándorok Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról, ahol mindenütt ünnepélyes fogadtatásban volt részük. A nap lemenő sugaraival bearanyozta a most már Erdélyt bejárt budapesti utasgépeket. Kelemen Ernő. Kozma Miklós kiáltványa Kárpátalja népéhez Kozma Miklós kormányzói biztos Kárpátalja népéhez magyar- és ruténnyelvű kiáltványt intézett tisztségének átvétele alkalmából. Hangsúlyozza, hogy minden erejével dolgozni akar Kárpátalja népe javára. A kormányzó legmagasabb személyéhez és a magyar állameszméhez való hűség és ragaszkodás — úgymond — a legelső állampolgári kötelesség. Rákóczi népe a magyarságnak évszázadokon át jóban és rosszban hűséges testvére volt és az is marad. A vallásfelekezetek között békességnek kell uralkodnia, a honvédelmi kötelezettségeket a legpontosabban kell teljesíteni, a rend és fegyelem mindennek alapja. Nyelvi kérdésekben nem enged politikát csinálni. A közigazgatási, népegészségügyi és szociális kérdésekkel a legmesszebbmenően óhajt foglalkozni. Végül Kárpátalja népének támogatását kéri, hogy jó munkát végezzen. „Esterházy Jánosnak joga van elmenni Kolozsvárra" Pozsony, szept. 27. (Búd. Tud.) Gróf Esterházy János a szlovák parlamentben szóvátette, hogy a „Slovak“ című lap kolozsvári utazásával kapcsolatban politikai tevékenységét furcsa szinben tüntette, fel. — Hogy mint magyar ember — mondta — a tengelyhatalmak döntését örömmel fogadtam, azon egyetlen önérzetes és magát jó szlováknak valló komoly ember nem csodálkozhat. Ha ma a tengelyhatalmak, amelyek a páriskörnyéki békeszerződéseket eltemetik, olyan döntést hoznak, amely a szlovák nemzetet nem érinti, ha Erdély bizonyos része Magyarországhoz visszacsatolódik, anélkül, hogy ott egyetlen szlovák érdek és valamikép érintve lenne. Esterházy Jánosnak mint magyar embernek joga van elmenni Kolozsvárra, megnézni a bevonulást. Csak az találhat kifogásolni valót abban, akinek politikai judiciuma nincs. — Tisztelettel kijelentem, ha még valaha sor kerül — amint erről meg vagyok győződve — a trianoni békeszerződések további reparációjára, el fogok menni oda. Kolozsvárra mint magánember mentem el és fölöslegesnek tartom, hogy itt a még teljesen kiforratlan, de mégis mindnyájunk által kivánt magyar-szlovák viszonynak a kimélyítését az ilyen kákán való csomókereséssel zavarják. Megemlítette még, hogy az iskolaügyi miniszter kedvezően elintézett bizonyos szlovákiai magyar iskolai kérdéseket, de a minisztérium egyik tisztviselője a miniszteri határozatot megsemmisítette. Kedd estétől minden nap UTRY ANNAmmammammmmmmmmmmmm a budai Flórián Kávéháznan énekel Gáspár Lajos zenekarának idíre térrl ?famil-körtit 10. Tel.: 151—888