Pesti Hírlap, 1941. március (63. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-02 / 51. szám
, -F=O-L-D=K-D=Z^I —T~E~N~G =E3 R= 31 PORT XZAllIF^- Szuez, a Földközi-tenger ..kiskapuja** Pár hónapja már, hogy a világháború súlypontja a Földközitenger vidékére tolódott el. Eden angol miniszter legutóbbi egyiptomi látogatása pedig a legkülönbözőbb találgatásokat és háborús jóslásokat indította el, amelyeknek középpontja a Földközi-tenger keleti medencéje, illetőleg annak is a legkeletibb sarka, a Szuezi-csatorna. Nem kell hozzá semmiféle katonai előképzettség vagy komoly stratégiai tudás, hogy már a térképről megállapíthassuk, milyen rendkívül fontos, a mai hadviselés szempontjából egyenesen életbevágóan, nagyjelentőségű ez a keskeny csatorna, amely a Földközi-tengerről vízi kijárót nyit a Vörös-tengeren át az Indiai óceánhoz. A hadijelentések már arról is beszámoltak, hogy német repülőgépek több hajót elsüllyesztettek a csatornában és így a közlekedés egyelőre megszűnt, amit abból állapítottak meg, hogy a csatorna két bejáratánál, Port Szaidnál és Szueznél összetorlódtak a hajók. Eden mostani egyiptomi látogatását főleg azért hozták kapcsolatba a Szuezi-csatorna körüli eseményekkel, mert most már megállapítható, hogy a múlt év decemberében az Egyiptom- Líbiai határon megindult hatalmas felkészültségű angol-ausztráliai támadás fő célja éppen az volt, hogy elhárítsa, vagy legalább is messzebbre tolja el az olasz légi és szárazföldi támadások kiindulópontját, amely a Szuezicsatornát fenyegette. A legújabb jelentések Eden útjával kapcsolatban arról szólnak, hogy az angol hadügyminiszter Törökországon kívül egyes balkáni államokba is ellátogat, hogy közömbösítse a tengely akcióit a Balkánon. A balkáni „semleges zóna“ ugyanis távolabbra helyezi Szueztől a támadási bázisokat, éppen ezért a görög-olasz hadjárat igazi értelme is a Földközi-tenger keleti medencéjének, közelebbről a csatornának birtokáért, illetve biztonságáért folyik. A Szuezi-csatorna hadászati jelentősége csak a mostani háborúban bontakozott ki igazán. Az az olasz haderő, amely Abesszíniában, Szomáliföldön és Eritreában egyszerre három fronton küzd a nagy túlerőben lévő angol gyarmati seregek ellen, jóformán teljesen magára hagyva harcol éppen amiatt, hogy a Szuezi-csatorna felett az angol haderő gyakorolja a felügyeletet. De amilyen fontos volna az afrikai olasz haderőknek a csatornán való zavartalan közlekedés, ugyanolyan életbevágóan fontos a közelkeleti angol haderők számára is, hogy Szuezen át folytonos legyen az utánpótlás. Gibraltáron és a Földközi-tengeren át a német-olasz légierőn állandó jelenléte miatt nagyon nehéz és kockázatos a csapat- és hadianyagszállítás. India, Újzéland, Dél-Afrika és Ausztrália felől pedig, ahonnan az angol közelkeleti seregek felvonultak, nem is lehet más után elképzelni az utánpótlást, mint a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán át. Ezt az utánpótlást zavarta meg most a német-olasz légierők sorozatos támadása, amely végül is több hajót süllyesztett el benn a csatornában. A tengelyhatalmak legközelebbi légi támaszpontja, amióta Kirenaika légi kikötői részben angol kézre kerültek, elsősorban a Dodekanezosz szigetek egyike, Rodosz, amely légvonalban mindössze 7—800 kilométerre van Szueztől, a másik pedig, amely talán még veszedelmesebb, mert észrevétlenül közelíthetik meg onnan a Szuezicsatornát, Kufra oázis repülőtere. Kufra oázis Kirenaika tartomány déli csücskében, a francia Szahara tartomány határán van, alaposan megerősített hely, amelynek a fő stratégiai jelentősége, hogy a délről a tengerpart felé vezető karavánutakat ellenőrzi. Térképeink: alsó térképünk a Földközi-tenger keleti medencéje, mindazokkal a fontosabb pontokkal, amelyekről az elmúlt napokban a külpolitikai események során szó esett. A bekeretezett és vonalkázott kocka a Szuezi-csatorna, amelynek térképét felnagyítva részletesen jobboldalt közöljük. Jobboldalon lent a Szuezi-csatorna keresztmetszete. A cikkben szereplő Kufra-oázis Líbiában, Bengázitól délre kb. 900 km távolságban van. Kufrában építették ki az olaszok a legdélibb fekvésű sivatagi repülőteret, hogy alkalmas leszállóhelyük legyen az Itáliából Abeszsziniába igyekvő olasz repülőgépeknek útközben. Kufrából már Szudánon keresztül egyenesen, leszállás nélkül repülnek a gépek Abesszíniába, vagy Szuez felé. Amikor 1869-ben a csatornát ünnepélyesen megnyitották, az volt a legnagyobb érv a megépítése mellett, hogy kereken 8000 kilométerrel rövidíti meg a tengeri utat Európa és India között, mert nem kell többé megkerülni a hajókkal egész Afrikát. Időben pedig akkoriban kereken egy hónapot jelentett az útrövidítés, de még a mai gőz- és motorhajók menetrendjében is 2—3 heti különbözet, hogy Szuezen vagy a Jóreménység fokán át hajóznak-e. Ma pedig, egyrészt az olasz gyarmatbirodalom keletafrikai része, másrészt az angol közelkeleti hadászati támpontok és védnökségek helyzete függ attól a keskeny viziúttól, amely nyílegyenesen vág keresztül a Sinai-félsziget homokján. A legkülönösebb látványban van része annak, aki a sivatag felől, a szárazföldről nézi a csatornát. Ha nem áll valami magasabb ponton, nem lát semmit a keskeny vízszalagból, de annál furcsább látvány — mint címlapunkon látható —, hogy a kietlen homoktengerben egyszerre egy hatalmas hajó jelenik meg és szinte kúszik előre a homokbuckák között. A csatorna olyan keskeny, hogy párszáz méter távol-