Pesti Hírlap, 1941. március (63. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-15 / 62. szám
negyedik kapuja elhivta fellákságtól:oz oly vetélyi ütegykorok és engert világ ziutja. Szélesközött hysége ároson csapas. Itt hadai, serege, rültek terősirtatott izados szoros szá.kor a roszok hadinak a ripáolytán semlellákat árták. 'l-ben tenger 878-as entet;kér-15 tanak akartak azokat Nipoli félsziget délnyugati részén. A partraszállt csapatok 1915 májusában és augusztusában az I., II. III. krithiai csatában át akarták törni a török arcvonalat, sőt ezerkilencszáztizenöt őszén észak felől is megkísérelték a török csapatok felmorzsolását. Az antant ténykedése azonban nemcsak hogy meghiúsult, hanem Lord Kitchener 1916 januárjában kénytelen volt feladni az elfoglalt állásokat. Nyolc hónap alatt ugyanis 210 ezer főt veszítettek a szövetségesek. A törökök és a szövetséges hatalmak között 1918 októberében megkötött mudroszi fegyverszüneti szerződés határozmányai folytán a szoroson átvezető tengeri út felszabadult a törökök ellenőrzése alól. A Dardanellák kérdése azonban nem jutott nyugvópontra. A háború végén az antantcsapatok megszállták a szoros fontosabb katonai pontjait, sőt magát Konstantinápolyt is. Ismét pasa, a jelenlegi köztársasági elnök csapatai azonban győzelmes előretörésükkel abba a helyzetbe hozták a szövetségeseket, hogy kénytelenek voltak módosítani az 1923- ban létrejött Sèvres-i békeszerződést. Lausanneban biztosították a szabad áthajózást a Dardanellákon egy nemzetközi tengerszoros-bizottság ellenőrzésével, de az ifjú Törökország az 1936-i montreuxi tárgyalásokon kivívta azt, hogy megszüntették a nemzetközi tengerszoros-bizottságot és viszszanyert teljes felségjoga birtokában megkezdte a szoros korszerű katonai megerősítését. Az erődrendszer — az Égei tenger felől hatolva a csatornába — a Gallipoli félsziget délnyugati csúcsánál, Szeddil-Bahrnál, illetve a kisázsiai parton, Kum Kalésszinál kezdődik. Az emeletes erődrendszer, amely helyenként a Maginot-vonalra emlékeztet, itt, a tengerszoros bejáratánál, félelmetes ágyúival a nyílt tenger felé néz. Szeddil-Barh török nyelven annyit jelent, mint „Erősség a tenger partján“. Híres világítótornya békében húsz tengeri mérföldnyi távolságban ad jelt a viharban közelítő hajóknak, a helyes irányt mutatva. Háborúban azonban kialszanak a fénycsóvák és százszoros aknazárakra fut az a hajó, amely bemerészkedik a szorosba. A szorosban hajózva, látjuk, hogy észak felé puszta és kietlen dombvidék vonul, melynek átlagos magassága alig 200 méter. Ennek a dombvidéknek mészkőmárgájába építették bele a törökök a legközelebbi erődrendszert, az Eszki Hisszarlik-i bunkereket. Az ázsiai part már sokkal barátságosabb és termékenyebb. Erdős, enyhe hajlású dombvidék ez, kedves falvak illeszkednek bele a tájba Az erődök itt is egymást érik. Rendszerbe foglaltan oly módon egészítik ki egymás tűjét, hogy a tengerszoros egyetlen pontja sem maradhat pásztázatlanul. A Kepesz Burmi félsziget után egyre zártabb a szoros. Elérkezünk a legfőbb védelmi vonalhoz, egyrészről Kilid Bahrhoz, a „Tenger kulcsá“-hoz, mely hegyfokon épült és hatalmas erődeivel teljesen lezárja a szorost. Kilid Bahr erődjeit szervesen egészítik ki a szembe lévő Csanak Kalesszi délnyugat felé néző, óriási erődjei. Tovább hajózva, eljutunk az ázsiai parton Nagarához, mely a hasonló nevű földnyelven épült. Itt vezetett hidat egykor Xerxes és itt úszta át a Helleszpontuszt Lord Byron. Gallipoli a keleti kijárat legnagyobb erődje. Maga a város, 15 ezer főnyi lakosságával, jelentős kereskedelmi központja a szorosnak. Gallipoli erűdjei a Márvány tenger felé néznek, hogy a támadást messziről felvehessék. Külön érdekessége a gallipoli erődrendszernek az a három nagy erőd, mely kettévágja a gallipoli félszigetet és amelyet a törökök már több mint száz esztendeje kiépítettek. Ennek a három erődnek — Napóleon, Sultan és Vidiz a nevük — az a feladata, hogy egyrészről biztosítsák Isztanbult, ha a támadó történetesen tért nyerhetne a félsziget felől, másrészről pedig magát az erődrendszert védik, abban az esetben, ha az európai szárazföld felől érné támadás. Ezek a kétoldali erődök a régi Bulair védőművek nyomán épültek fel és a Szaroszi öböltől a Márvány tengerig terjednek. Törökország szerepe egyelőre tisztázatlan. Nemzetközi szerződése értelmében Görögországot csak akkor kell megsegítenie, ha balkáni állam támadja meg. Kérdés azonban, mire határozná el magát a török köztársaság, ha a bulgáriai német csapatok elindulnának Szaloniki felé? A helyzet tisztázatlan és a most folyó diplomáciai csaták eredménye még nem alakult ki. A Balkánról lévén szó, joggal ismételhetjük Bismarck híres mondását: — A balkáni kérdést Európában csak két ember ismeri. Az egyik én vagyok. Ami a másikat illeti, arról ki kell jelentenem, hogy közben megbolondult... Tombor Tibor. ^■ODESSZA onsmncaHI [STANBU Eden Ankarában. Mellette Szaradzsoglu török külügyminiszter. Alsó kép: Dili tábornok, Knutsbull-Hugesen nagykövet és Eden az ankarai pályaudvaron.