Pesti Hírlap, 1941. október (63. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-01 / 223. szám

■a*. A szobor visszatér... Irta Paulay Erzsi „Fogy az élet és nemsokára ...“ Mennyire benne van e verssorban írójának, Kazinczy Ferencnek az egyénisége! Milyen nemes és zengő mélabú csendül ki e pár sorból. Bizony fogy az élet és nemsokára ... Gondolatjelek nélkül is tudjuk — mi következik. A nemsokára fogalmának ellentéte a régesrégen s oda nyúl vissza az emlékezés, hogy felidézze egy szeptember végi napnak az emlékét s annak az ünnepélynek a látomását, ami akkor, harmincnégy esztendővel ezelőtt Érsemjénben, Kazinczy Ferenc szülőfalujában lezajlott Tündéri szép ősz volt. A fák levelei aranyszinüek voltak a ragyogó napfényben s könnyű kis őszi ködpára takarta a táj képét, mint szép asszony ábrázatát a lenge fátyol, ami még szebbé varázsolja a már úgyis gyönyörűt. Nagy volt a sürgés-forgás ezen a napon az ősi Fráter-kúrián, a pompás négyes fogatok a megye minden részéből egymás után fordultak be a kert széles kapuján. Az urak átadva a gyeplő szárát az árvalányhajas kalapu kocsis kezébe, sietve léptek be az ajtón, ahol Fráterné, Rédey Claudina grófnő fogadta vendégeit, kiket Ha, Lóránd, mutatott be neki egymásután. Nemcsak a megyei előkelőségek csókolták meg hódolattal a nagy dáma kis kezét, de Pestről érkezett hivatalos küldöttségek urai és a velük jövő jóbarátok, akik mind egyszerre özönlenek be a Fráter-kúria vendégszerető termeibe. A díszes tömegben uniformisok ragyognak, komoly Ferenc Józsefkabátok feketéllenek a hölgyek színes öltözetei között, az egész összejövetelben van valami családias meghittség. A lelkes és emelkedett hangulat ünnepi levegőjében parolázó, egymást üdvözlő urak és hölgyek érzik és tudják, hogy a mai ünnepen való részvételük egy magasztos és hazafias eseménynek ad méltó keretet. Ma van a nagy napja annak, hogy leleplezik Kazinczy Ferencnek a szobrát, amit a falu másik nagyszerű gyermeke, Fráter Lóránd ajándékozott Érsemjének és amit Ilosvay János, neki hűséges pajtása, mintázott remekbe. A nagyizlésü és rendkivülien sikerült emlékműről lehullott a lepel és előttünk van a költő, amint tollával, tehát fegyverével kezében, nemes homlokát emelten hordva, a magasba tekint, hová szellemének erejével mindig igyekezett és el is jutott s hol az egekben trónol szívének bálványa, a magyar szabadság. Igen, testvérszülöttei ők Érsemjének és ha kettejük életének folyásából nem is lehet párhuzamot vonni, a magyar nyelv szeretetének és tökéletesítésének gondolata az, ami mindenkorra összekapcsolja őket. Kazinczyra mint a nyelvújítás nagy mesterére néz fel az utókor, a Fráter Lóránd beszédének, jobban mondva, magyar szóejtészek makulátlanul magyar voltát a szívükben hordozták mindazok, akik tanúi voltak azoknak az esztendőknek, mikor az ő nótáitól zengett az egész boldog hajdani nagy Magyarország. Itt alig négyesztendős korában kezdte el a muzsikálást, kis játékhegedűjével a kezében kilopódzott az ősi kertbe és az első hangokat egy orgonabokor aljában megbújva „pityegtette ki“ a húrokból, ahogy mesélte, és itt tanulta a nótázást is az éneklő madaraktól. Minden elbeszéléscsak gyenge képét adhatja annak a minden izében, szavában és gesztusában szinporípás, mindenekfelett eredeti egyéniségnek, aki itt járt közöttünk, sarkantyúját pengetve s dalolva mindarról, ami az emberi szívnek kedves, ami megkönnyeztet és megkacagtat. Középmagasságu, kicsit tömzsi alakján megfeszült a világos huszáratilla, kicsit félrecsapott csákója alól barna szempár kiincutkodott a világ szemébe, s szája felett, amiből zamatosan repült ki a magyar szó, felpedzett bajuszka ékeskedett. Az atilla vállpaszományában mindig egy szál virág díszlett 4 szerelmes lány, szép asszony ajándéka — persze, minden előírásellenére. De Lóránd nem tartott a paragrafusoktól — ő volt az ország kedvence. És zengett a nóta, szállt a tréfa, jókedv áradt a közellétéből, s mikor megállt a f cigány előtt, s hegedűjét az álla alá kapta és ráhúzta, önfeledten hallgatta mindenki, mindenhol és mindenkor. Egyszer egy nagy magyar lélek és művész, Feszty Árpád, — aki valami véletlen folytán nem került még össze vele —, kifejezte azt az óhajtását, hogy hallani szeretné. Mi sem volt könnyebb s egy kis baráti csoport összehozta a régi Wampetics-vendéglő különszobájában a találkozást. Öreg Berkes Béla volt a cigányprímásuk. Vacsora után Lóránd rágyújtott a nótára, látszott, hogy Feszty Árpádnak egyre nő az elragadtatása. Mind nagyobb, lett a hangulat, s mikor már az izzásig tüzes volt, Lóránd hirtelen elkomolyodott s egy pillanatnyi szünet után felhangzott a „Száz szál gyertya“. Mindenki elcsendesedett s a szivével hallgatott, érezték, hogy a magyar puszta balladáját soha többé igy nem fogják hallani. Fráter Lóránd Feszty Árpádnak dalolt, egyik magyar zseni a másiknak. Valami vad öröm töltötte el a lelkeket, a dal az ősi haza felől hozott üzenetet, a puszták vihara zúgott utolsó sorában, s mikor Lóránd ezt az utolsó sort a magyar virtus minden erejével elharsogta, összeroppant a pohár a felindulástól a Feszty Árpád kezében és sápadt orcáján végigszaladt a szeméből kibuggyanó könnycsepp. " Az ércemberek az igazság tanúi s igy azok, akik azon a szép őszi napon összegyültek Érsemjénben, joggal hihették, hogy a Kazinczyszobor helyén marad majd az idők végéig. Nem igy történt. Besötétedett Bihar felett, jött a földindulás s annak, aki életében Kufsteinben szenvedett mártírrabságot, ércképmását is börtönbe hurcolták. Elmúlt egy negyedszázad, kiderült az égbolt,a Szabadság szellője elkergette a bánat felhőit s Kazinczy Ferenc szobra, amit neki a testvég hódolata emelt Érsemjénben, otthon van ismét és innen eltávozni többé nem fog, nem — nem — soha többé! Amsterdam, szept. 30. (Német TI) Az angol hírszolgálat jelentése szerint Churchill kedden az alsóházban kijelentette, hogy az angol és az amerikai kiküldöttek moszkvai megbeszéléseik folyamán „világos és tökéletes tudomást szereztek arról, hogy mostantól kezdve Anglia havonta mennyi segítséget juttathat a Szovjet Uniónak“. Churchill megjegyezte még, hogy az angol népnek a legkomolyabb természetű áldozatot kell hoznia, hogy a Szovjet Unió, mint hadviselő hatalom, továbbra is fennmaradjon. Churchill azután kijelentette, hogy rövidesen nyilvánosságra hozzák azt az új és "lojális szövetséget, amelyet Anglia és a Szovjet Unió Iránnal köt és amelyben Irán ,Anglia oldalán fog fellépni a háború további menetében“. A miniszter miután óvta az angol népet attól, hogy a télen a német nyomás enyhülését várja, megjegyezte, hogy még hevesebb harcokra lehet elkészülve, mint eddig. Az angol miniszterelnök másrészt ismét kijelentette, hogy nem helyesli, ha a miniszterek túlságosan gyakran nyilatkoznak a kormány politikájáról és áttekintést adnak a hadihelyzetről. Churchill ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezentúl sem szándékszik havonként rendszeresen közölni a brit hajózást ért veszteségeket. Churchill a legutóbb mondott beszédéhez hasonlóan az angol védelmi intézkedései sikerének tekintette azt, hogy az elmúlt három hónapban csökkent az angol és az angol szolgálatban közlekedő hajók elsüllyesztésénél, mértéke. Ebben a beszédében is kilátásba helyezte hallgatóinak az Egyesült Államok segítségét. Ez a segítség — mint mondotta —, már „szemmel látható távolságra van“, de sajnálatos lenne, ha bárki is ezek felett „a sikerek felett idő előtt örvendeznék. Azt is hangoztatta, hogy a jövőről nem mondhat semmiféle ,megbízható jóslatot“. Inkább az várható, hogy az ellenséges tengeralattjáró háborút majd több tengeralattjáróval fogják folytatni, mint eddig és ezt az akciót a német légi haderő fokozottabb mértékben támogatja majd. ..Bátorító természetű“ megjegyzésként utalt arra, hogy Anglia támogatást kap a Szovjet Uniótól és ugyancsak bátorítónak mondotta „az Egyesült Államok eltökéltségét is“. A Távol-Keletről szólva hangoztatja, hogy Kína (Csungking) Anglia mellett van. Churchill elismerte, hogy az ellenség „kezében tartja a kezdeményezést“ és Angliának nincs hatalmában elvenni ezt az ellenségtől, töltheti ki azt az űrt, amely az elszenvedett veszteségek és a hadiszergyártás csökkenése között egyrészről, a kilátásba helyezett angol és északamerikai támogatás között másrészről fennáll. Nagyon is lehetséges, mondotta Churchill, hogy inkább a szállítási lehetőség, mint a mi jóindulatunk és támogatási készségünk szab határt végeredményben ebben a kérdésben. Bár Angliának a legnagyobb érdeke, hogy a Szovjet Uniót amennyire csak lehet támogassa, azonban egyidejűleg mégis más védelmezendő érdekei is vannak. A jelenlegi kérdések sok tekintetben hasonlítanak a múlt év feladataihoz, amikor Anglia „vérző szívvel volt kénytelen megtagadni, hogy a még fennmaradó vadászrajt Franciaország segítségére küldje. Churchill azután az angol hadsereg kérdésével foglalkozott. Elismerte, hogy Anglia sohasem rendelkezett akkora hadsereggel, amely számszerűit összehasonlítható lett volna az európai szárazföld hadseregeivel. Angliának nem is lesz soha ilyen hadserege. Sok időbe és nagy fáradságba került — mondotta —, hogy középnagyságú, de nagyon jó hadsereget állítottunk fel. Az angol hadseregnek azonban nincsenek meg azok a ismételten szerzett eredményes tapasztalatai, mint a német hadseregnek voltak. Ezek a tapasztalatok kétségtelenül igen nagy tényezőt jelentenek a véderő javára. Az angol alsóház illése Churchill miniszterelnök beszámolóia a hadihelyzetbről Osztálysusjegyet vegyen vagy rendeljen bank r.-t. főárusitónál, Budapest, Kossut Lajos-B. 4 (Városház-u. sarok.) Tel. 189-280. Rendeléshez LEVELEZŐLAP elegendő. Vacsora 1941-ben írta Nagy Lajos A Kerekes testvérek, András, Pista és Ilonka, együttlaknak ugyan, de vendéglőből hozatják a kosztot, Ilonka lenézi a háztartási munkát. A Györgyi házaspár hol az asszony anyjánál, hol otthon, hol kisebb kocsmában étkezik. Kovácsék meg egész kalandosan intézik el a táplálkozást, sem időben, sem helyben nem kell nekik rendszer, hanem büffé, halászcsárda, rokon család, vásárlás a hentesnél, a sajtosnál, mindez összevissza követi egymást. Egy rosszul sikerült vacsora után Kovács elborultan emlegette a társaságnak a régi nagy lakomákat, mire a beszélgetés az evésre terelődött. A vendéglőkben kicsiny az adag, az ételek ízetlenek, így elégedetlenkedtek. A nők az otthoni főzés, vagyis a bevásárlás nehézségeiről panaszkodtak. De ott ült köztük maga az intő példa, Györgyi, aki nemrégen halmérgezésben betegedett meg, hetekig nyavalygott s nyolc kilót fogyott. Végeredmény: Kellene már egyszer egy jó vacsorát enni! Persze nem valami elsőrendű étteremben, mert ott drága. Hanem csakis otthon. így állapodtak meg azután abban, hogy a legközelebbi szerdán Kerekeséknél vacsoráznak, heten, a három Kerekes testvér, Györgyiék és Kovácsék. Egyszerű legyen a vacsora, olcsók legyenek az ételek, nem kell sokféle, mert az a mai világban nem is lenne illő. Kovácsné, aki kitűnően főz, majd korán elmegy Kerekesékhez s Ilonkával elkészítik a vacsorát. Györgyiék kávét visznek, Kovács meg bort. Ennél többet nem is beszéltek a dologról, mert a kocsmában, ahol a vacsorát kitervezték, megjelent a rikkancs a legkésőbbi estilappal s elkezdődött némi enyhe fecsegés. Kovácsné és Ilonka már másnap találkoztak, hogy megtárgyalják a részleteket. Először is tisztázták, hogy mi mindent kell kizárni. Cifra étel ne legyen, mert azzal sok a bibelődés. Nem lehet tehát torta, rétes, sem holmi sült á la Napóleon, sem vargabéles, kürtőskalács, általában semmi olyan, amihez az anyagot sem lehet könnyen beszerezni. Halászlé, töltött paprika, nyúlgerinc, még vagy százféle étel került sorra, végül is ez lett a műsor: marhagulyás, túróscsusza, gyümölcs és feketekávé. Akinek kevés, az enynyit sem érdemel. Nem tobzódás lesz, hanem egyszerű vacsora: fő, hogy az anyag elsőrendű legyen, kell pedig hús, krumpli, paprika, zsír, hagyma, kenyér, csuszatészta, túró, tejföl, jaj, töpörtyű aligha lesz, de az nem baj. Elérkezett a szerda, a nagy nap, mindenki előre tente a fogát a vacsorára. Azaz talán nem is mindenki, mert Ilonka kisétá. Györgyiék aggódtak, mivelhogy ők válogatósak. András meg Pista fiatalok, az ő eszük az élet más gyönyörein jár, az evéssel nem sokat törődnek. Szóval csak Kovácsot és Kovácsnét töltötte el az izgalmas várakozás. Kovács tud enni, Kovácsné meg abban leli örömét, ha másokat táplálhat, gyermeke nincs, ő az egész világot szeretné szakadatlanul etetni. Kovácsné elkésve állított be Ilonkához. Nem baj, vigasztalgatták egymást, kicsit majd várakoznak a kosztosok, annál jobb lesz az étvágyuk. Húst Ilonka vásárolt, csont és mócsing nélküli finom húst, a tésztát Kovácsné vitte, szép sárgát, nullás lisztből, volt zsír, krumpli, minden, semmiről sem feledkeztek meg, csupán a túró hiányzott, nem egészen frisset árult a kofa, ezért tehát liptó is lesz a csusza, az is jó. Hozzáláttak a munkához. Közeledett a félnyolc. A két kerekes fivér egyszerre érkezett haza, majd sorra jöttek a többiek, Györgyiék a kávéval, Kovács két liter borral, rendben van, a vacsora rögtön kész lesz. Vártak. Eleinte csak úgy egyszerűen vártak, csevegtek, később türelmesen vártak. Elégedetlenkedni csak Kovácsnak volt szabad, az ő felesége a szakácsnő, a többiek udvariasan csitítgatták. Nevetséges, zsémbelődött Kovács, már negyedkilenc! És hogy ő nem érti, dohogta tovább, hogyan késhet így el két nő, akiknek semmi dolguk, akik már délben elkezdhették volna a kotyvasztást. Váratlan vendég is érkezett közben. Szemesné, a Kerekesék nagynénje. Kár, mert a társalgás már nem lehet oly bizalmas, de haszon is, mert rengeteg az ennivaló, jó egy kis segítség. Nagy vacsora lesz, éppen jókor jött, — mondták a néninek. A néni kedvesen mosolygott, sajnálta, hogy ilyen rosszkor jött, mert ő bizony egy falatot sem eszik, rá ne számítsanak, ő csak egy kis malátakávét szokott este inni. Így is napról-napra hszik. Fél kilenc! Kovács rosszasan csóválta a fejét. András kinézett a konyhába s azzal a jelentéssel tért vissza, hogy no még két perc. Kovácsné is bekukkantott, izzott az arca, talán a tűztől, talán az izgalomtól. Öt perc! — mondta csitítólag. Kovács magyarázattal szolgált: az ő percei rosszabbak, mint a borbélypercek, ha ötöt mond, az legalább félóra! Mindegy, végre mégis csal: kitárult az ajtó, Ilonka nyitotta ki, s Kovácsné hozta a gulyást és letette az asztalra. Hála Istennek! Nagy tálban ott párolgott a barnáspiros lé, kiemelkedő hús- és krumplidarabokkal. Kis zavar keletkezett, mert a legtöbben meglepődve, némi idegenkedéssel, sőt ellenségesen nézték az ételt. Kovácsné érzékeny lélek, már tisztában volt a helyzettel s megjegyezte: Andrásnak csakugyan kicsit paprikás lesz. — Nem, nem, szabadkozott András, én szeretem a paprikásat, csak az a baj, hogy most hurutos vagyok s attól félek, hogy majd köhögök tőle. — Majd óvatosan eszegetünk belőle — csatlakozott A Szovjet támogatásának kérdése Churchill fejtegetései során azután kitért arra a támogatásra is, amelyet Anglia és az Egyesült Államok a Szovjet Uniónak szánnak. A Szovjet Uniónak, mondotta a miniszterelnök, joga van tudni, hogy havonta mennyi fegyvert és hadifelszerelést küldhetünk neki. Mindenesetre ezzel kapcsolatban figyelemmel kell lenni a háborús véletlenekre is. A Szovjet Unió csak a lehetséges havi mennyiségek ismeretében Két budapesti Vasnapon 58.409 fiú ócskavas gyűlt össze Az első két budapesti vasnapon 58.400 kilogram ócskavas- és fémhulladék gyűlt össze a háztartások felajánlásaiból. A használati tárgyak, háztartási cikkek változatos tömege került elő a pincéből és lomtárakból. Olyan házakból, amelyekben tavaly nem akadt ócskavas, most jelentős mennyiséget szolgáltattak be. A Fémgyűjtő részletes statisztikát vezet az egyes körzetek gyűjtési eredményeiről. Az ócskavas között sok olyan tárgy akadt, melynél művészi értéke is van, s a Fémgyűjtő ezeket nyomban a Nemzeti Múzeum elbírálása alá bocsátja. A Nemzeti Múzeum kéréssel fordult a Fémgyűjtőhöz, hogyaz előkerülő, esetleg történeti értékű tárgyakét mutassa be, mert az előző vasnapok alkalmából már sok ilyen tárgyra akadtak. Harminc napig tart a budapesti vasnapok gyűjtési munkája. A gyűjtőközegek minden lakásban megjelennek és összeszedik az év során felgyűlt ócskavasat. A Fémgyűjtő ezzel kapcsolatban kéri a háziasszonyokat, hogy készítsék elő a hulladékanyagot, amelyet a gyűjtőközegek erre az alkalomra megállapított áron, pontos mérlegelés mellett átvesznek. Kéri egyben a házfelügyelőket is, hogy azoktól, akik hivatalos elfoglaltságuk miatt a gyűjtőkocsik érkezésekor nem tudnak otthon tartózkodni, gyűjtsék össze az anyagokat és elismervény ellenében ők adják át a gyűjtőközegeknek. 3 P 5 G-ot, ha egy nyolcad, 7 Pt, ha egy negyed, 14 Pt, ha egy fél és 28 Pt, ha egy egész sorsjegyet vessek az október 18-án kezdődő új osztálysorsjátékra Újabb két letartóztatás a vizumhakiseltési bűnügyben Megírtuk, hogy a rendőrség nagyarányú vízumhamisítási ügyet leplezett le és letartóztatta egy volt miniszter fiát és három bűntársát. A főkapitányság bűnügyi osztálya tovább folytatja a nyomozást és kedden délelőtt letartóztatott egy évek óta Budapesten tartózkodó fiatal olasz grófot. Előállították, majd letartóztatták azt az álnéven szereplő pót, akit eddig úgy ismertek a fővárosban, mint a volt miniszter fiának a feleségét. A fiatalember első feleségétől ugyanis elváltés m az utóbbi időben ezzel a fiatal nővel mutatkozott ismerősei körében. A rendőrség a volt miniszter fiának állítólagos feleségét is letartóztatta. Mivel valódi nevét nem tudták megállapítani és a nő sem hajlandó megmondani, mint „N. N. aszszonyt’* kísérték a főkapitányság fogdájába és egyelőre így is tartják nyilván. A rendőrség kutatja, hogy mi a letartóztatott nő igazi neve? Esélyes olasz cárlatok Róma, szept. 30. (Bud. Tud.) Olasz hivatalos körök és a sajtó élesen visszautasítja azokat az esztelen álhiteket, amelyek az utóbbi időben Londonból és Moszkvából szárnyra keltek.