Pesti Hírlap, 1942. február (64. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-06 / 29. szám
3 polgármester jelentese A főváros közigazgatási bizottsága hétfőn tartja e havi ülését Az ülésen elsőnek Szendy Károly polgármester januári jelentését tárgyalják. A polgármester jelentése közli, hogy a lakbérrendelet büntető rendelkezése a rendelet megszegése, tehát a bérelt burkolt emelése, lelépés kérése, a felmondási tilalom kijátszása stb esetére kihágás miatt két hónapig, háború esetén pedig hat hónapig terjedhető elzárást állapít meg. A régebbi építésű lakások bérlőit a lakbéruzsora ellen a kormány a múltban is megvédte, a lakók jogvédelméről gondoskodott A közönség vonakodása következtében azonban még ma is nagyon sok kihágási eset nem jut a hatóság tudomására, annak ellenére, hogy a közönség figyelmét erre felhívta A polgármester a kormány legutóbbi rendeletével intézkedett az újonnan épített, vagy az átalakított lakások lakbéremelésének és a felmondásának korlátozása ügyében is. A most kiadott kormányrendelkezések egyrészt kimondják, hogy ezen lakások és helyiségek bére nem haladhatja meg azt a bért, amelyben a bérbeadó a ház fölépítése után eközben a bérlővel megállapodott és ezt a bért az első megállapítás után a bérbeadó nem emelheti. Ugyanez a kormányrendelet az új lakásokra és bérleményekre kiterjeszti a felmondások korlátozására vonatkozó rendelkezéseket. A polgármester megemlíti, hogy a múlt hónapban 38 egyemeletes, 23 kétemeletes, 18 háromemeletes, 12 négyemeletes, 9 ötemeletes és 9 hatemeletes ház építésére adott engedélyt. Közli továbbá, hogy az idei választói névjegyzékbe összesen 285.508 választó van felvéve. A polgármester megállapítja, hogy a most érvényben lévő jogszabályok értelmében közterületről űzött láfogatú bérkocsi ipar gyakorlására Budapesten iparengedély nem adható ki. A polgármester felterjesztésben kérte a kereskedelmi minisztert, hogy a mostani rendkívüli viszonyokra való tekintettel ebben a kérdésben minél előbb foglaljon állást. A polgármester részletesen beszámol jelentésében a főváros közélelmezési helyzetéről is. A tartós hideg időjárás miatt a viszontelárusítók részére a tartalékkészletekből kiutalható burgonya mennyiségét csökkenteni kellett. Annak a reményének ad kifejezést,, hogy a burgonyaellátás a nehézségek ellenére — bár csökkentéssel —, de biztosítható lesz. A megélhetési jelzőszám a decemberi jelzőszámhoz viszonyítva alig változott A nagyüzemek termeléséről és bevételeik alakulásáról beszámolva, közli a polgármester, hogy a Vízművek, a Gázművek és az Elektromosművek tovább fejlődtek. A tűzifa felhozatal általában kielégítő. Eddig 40.348 vagon tűzifa érkezett Budapestre. Még mintegy 24.000 vagon felhozataláról kellene gondoskodni. A népruházati akció lebonyolítása kedvezően folyik. A polgármester közli végül, hogy a főváros januárban összesen 14.163.683 pengő értékű közmunkát és közszállítást adott vállalatba. Igazságügyi kinevezések A Kormányzó dr. Kovács Péter főügyészi helyettest koronaügyészhelyettessé, dr. Csernátony Lajost a debreceni táblához bíróvá, dr. vitéz Gárdonyi Gyulát a szegedibíróság elnökévé, dr. Koncz Jenőt a pécsi táblához bíróvá, dr. Zakariás Kristófot a marosvásárhelyi ügyészséghez alelnökké, dr. Jóna Kálmánt a debreceni tvszékhez tanácselnökké, dr. Schindler Dezsőt budapesti főügyészi helyettessé, dr. Deák Ferencet a paksibíróság elnökévé, dr. Zsentkó Gyulát, dr. Kiss Ernőt, dr. Gáspár Lászlót a budapesti táblához bírákká, Tiefenthaier Józsefet beregszászi, dr. Gráczy Ferencet óbecseibirósági alelnökké, dr. Báthory Józsefet az újvidéki tvszékhez tanácselnökké, dr. Sebők Pált esztergomi jbíróvá, dr. Fejér Bélát egri tvszékhez bíróvá, dr. Fraknói Lászlót monori, dr. Ottovay Istvánt békéscsabai, dr. Horváth Lászlót gyöngyösi, dr. Horváth Sándort ceglédi ibirákká, dr. Mányoky Andort kolozsvári tvszéki biróvá, ifj. dr. Fövenyessy Sándort dunavecsei, dr. Sarkadi Sándort sajószentpéteri, dr. Sebestyén Bélát kisvárdai, dr. Lévay Nándort kiskunfélegyházi, dr. Rédey Sándort szécsényi, dr. Margittay Ferencet mezőcsáti, dr. Berente Lászlót székesfehérvári, dr. Fernbach Dezsőt berettyóújfalui ibirákká, dr. Török Zoltánt kaposvári ügyésszé, dr. Nahóczky Bélát móri, dr. Széplaki Lászlót nagykárolyi, dr. Balázs Lászlót kisújszállási, dr. Kádár Lajost nagyszalontai, dr. Várady Sándort székelykereszturi ibirákká kinevezte, dr. Kócs Istvánnak jbirósági elnöki címet adományozta. NAGY JUTALOMBAN RÉSZESÜL, aki a Madách Imre tér 5. gombüzletből eltűnt iratokat ugyanoda visszajuttatja 2-3 szobás modern komfortos lakást keresek üresen vagy bútorozva. II.vn. kerületben. Ajánlatok: telefon: 426-as, M Tizenhétezer ember hal meg évente tüdőbajban Magyarországon Országos küzdelem a tuberkulózis terjedése ellen Évente még mindig 17 ezer ember pusztul el Magyarországon gümőkórban, ami félóránként egy magyar ember halálát jelenti. Az állam az úgynevezett tuberkulózis törvénnyel sietett a gümőkór elleni küzdelem segítségére, hogy sikeresebbé tegye a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség hatalmas munkáját. A szövetség minden évben országos hetet rendez, hogy mindinkább átvigye a köztudatba e szörnyű népbetegség pusztítása elleni küzdelem fontosságát. Az idén február 15-én kezdődik a tuberkulózis elleni hét. Ebből az alkalomból a szövetség csütörtökön délelőtt sajtóértekezletet tartott a FANSz helyiségében Miért időszerű a gümőkór ellleni kúzás nem Pulin Elek miniszteri tanácsos, a szövetség sajtóbizottságának elnöke, megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a tuberkulózis a legveszedelmesebb népbetegség, de terjedésének ma már a megelőzéssel gátat lehet vetni. Az állam törvénnyel, anyagi áldozatokkal sietett a népbetegség leküzdésének segítségére, sajnos azonban a lakosság nagy része még mindig tájékozatlan ezen a téren. Ezért rendezi a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség évente a jól bevált hírverő helet, amelynek napjain kétezer orvos ismerteti e fertőző betegség szörnyű pusztítását és az ellene való védekezés módjait. Megemlítette, hogy a volt monarchia idején évente egy hadtestre való ember pusztult el gümőkórban. Ezután dr. Petrányi Győző ügyvezető alelnök, dr. Baitz Géza főtitkár és dr. Detre László, a sajtóügyek intézője ismertették a szövetség küzdelmét, terveit és eredményeit Nehogy bárki is abba a tévhitbe essék, hogy amikor az egész földkerekségen világáború dúl, kevésbé fontos kérdés most a gümőkór elleni küzdelem. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy háború alkalmával fokozottabb mértékben kell szembeszállni vele, mert ilyenkor mindig felszökik a gümőkór halálozási százaléka, így a múlt világháború idején is és csak 1925 táján értük el a békebeli állapotot. Németország és különösen Itália mintaszerű módon és sikerrel küzdenek azért, hogy a háború ne fokozza a gümőkórfertőzés terjedését és a halálozási százalékot Magyarországon annál inkább fontos most a hathatósabb küzdelem, mert a visszacsatolt Erdély és Délvidék területén — ahol alig kaptunk vissza kórházi ágyakat — e tekintetben rosszabbak a viszonyok mint az anyaországban. 300 emberről készít felvételt. Még két ilyen gép van az országban. Az egyik Kassán, az állami tüdőbeteggondozóban. A másikat mostanában az OTI szerezte be és rövidesen az is üzembe lép. Az OTI is rendszeresíti a megelőző vizsgálatokat és évente százezer munkás egészségi állapotát ellenőrzi. Vidéken gépkocsikra berendezett Röntgen-gépekkel végeznek időnként vizsgálatokat. Ilyen vándorvizsgálat ellenőrizte a szegedi tanyák népének egészségi állapotát is. A szövetség a tuberkulózis hétre százezer új falragaszt és többszázezer röpcédulát készíttetett 2300 orvost kértek fel előadások tartására és az orvosok önzetlenül végzik ezt a fáradságos, hírverő munkát. Az idén kerek számban 5000 orvosi előadás hangzik el a tuberkulózis héten. Az előadások tartásába bekapcsolódnak az iskolán kívüli bizottságok is. A munkának eredményességét bizonyítja, hogy számos helyen a falusi lakosság 60 százaléka vett részt az előadásokon. A honvédelmiminiszter is elrendelte, hogy A tuberkulózis elleni küzdelem eredményei A múlt évben életbe lépett úgynevezett tuberkulózis-törvény — amely szinte katekizmusa a tuberkulózis elleni küzdelemnek — csak adni akar, segíteni a lakosságon, anélkül, hogy cserébe bármit is kérne. Valósággal rákényszeríti az emberekre, saját érdekükben, a védekezést, amennyiben kötelezővé teszi a megelőzés rendkívül fontos védekező módszerét, előírja, hogy minden munkaadó, minden gazda, minden családfő, ha tudja alkalmazottjáról, hogy az tüdőbeteg, köteles őt orvoshoz küldeni. Ha pedig az alkalmazott valamely biztosítónak a tagja, a munkaadónak az is kötelessége, hogy jelentést tegyen erről a biztosító intézetnek. A törvény gondoskodik, hogy fokozottabban védelmezzük a gyermeket is a fertőzéstől. Az óvodásokat, tanulókat, de még a tanítókat, tanárokat is időnként meg kell vizsgálni, épp úgy a dajkákat, bábákat és az állandóan gyermekekkel foglalkozó egyéneket. A törvény azonban csak akkor válik élő valósággá, ha a rendelkezései átmennek a köztudatba és minden magyar ember az állam segítségére siet, saját maga, a családja és honfitársai érdekében. A tuberkulózis elleni szövetség ezért rendezi évente a felvilágosító hetet és füzet alakban kinyomatott előadói vezérfonalát eljuttatja minden faluba a vidéki orvosoknak, hogy a néppel megismertessék a sikeres küzdelem fontosságát. A törvény rendelete folytán kétféle vizsgálatot rendszeresítettek. Az úgynevezett „szűrő" vizsgálat minden iskolásgyermek megvizsgálása folytán máris jelentős eredményt teremtett. Az ellenőrző vizsgálat a csoportokban élők megvizsgálására irányul. Megvizsgálták a fővárosi élelmiszerüzemi munkásokat, kenyérgyári és gyógyárugyári munkásokat, valamint a fővárosi tanári kart. Sor kerül a háztartási alkalmazottak, borbélyok és mindazok megvizsgálására, akik leginkább terjeszthetik a fertőzést. Ezeket a vizsgálatokat rendszeresítette az OTBA, a MABI és az OTI is. A MABI-nak olyan hatalmas, úgynevezett ernyőképsorozat vizsgálatra alkalmas Röntgen-gépe van, amely óránként Szakkörök éppen úgy, mint a közvélemény széles rétegei, egyre sürgetőbben követelik a főváros közlekedési igényeinek megfelelő kielégítését. A sok lehetőség közül, mint a legalkalmasabb világvárosi közlekedési eszköz, a földalatti villamosvasút hálózatának fejlesztése került előtérbe. Megírtuk, hogy a Beszkárt igazgatósága a főváros illetékes tényezőivel egyetértően alapos előkészületek után kidolgozta tervezetét a budapesti földalatti vasúthálózat fejlesztésére. Az előterjesztés a polgármester javaslatával kiegészítve — mint értesülünk — február folyamán kölni az illetékes bizottságok, majd a közgyűlés elé. Németh Ferenc mérnök, a Pesti Hírlap hasábjain foglalkozott a budapesti földalatti villamos tervével. Karácsonyi számunkban megjelent cikkünkhöz fűzte fejtegetéseit. Németh Ferenc és sokan mások is felvetették a kérdést, hogy a főváros miért akarja először az új földalatti hálózatnak a Berlini tér és a Szent István-kórház közti vonalat megépíteni, holott a hozzászólók szerint más vonalak fontosabbak és forgalmasabbak. Mit mondanak a statisztikai adatok ? Ezt a kérdést természetesen mindenki a saját szemszögéből ítéli meg, mert mindenki azt a vonalat ismeri a legjobban, amelyen naponta többször utazik. A legtöbb utas rendszerint egy vagy két vonalat használ. Aki Budán lakik és a Belvárosban végzi munkáját, napjában néha négyszer is végig megy , ugyanazon az útvonalon, azonban nincs alkalma például az újpesti vagy a nagykörúti forgalmat megismerni. Az általános tájékozódás szempontjából úgy a rendőrség, mint a Beszkárt állandó statisztikai számlálásokat végez. Ezek a forgalmi statisztikák kiterjednek az utazók és az egyes útvonalakon haladó járművek számlálására, sőt a közlekedési balesetekre is. Ezek a statisztikai számok meglepő pontossággal mutatják meg, hol a legnagyobb forgalom, hol vannak és hol van szükség a leggyorsabb segítségre? Ezekből az adatokból megtudjuk, hogy a Srátkóczi úton a Keleti pályaudvar felé 60.497, az Erzsébet-híd irányában 60.244, azaz összesen 120 691 utas utazik naponta villamoson. Az Üllői-út belső részén 80.199, a külső szokáson 71.362 az utasok száma. A Váci-út belső részén 125.161 utas veszi naponta igénybe a Beszkárt kocsiparkját A járművek napi forgalmi sűrűségét a kérdéses útvonalakon az alábbi statisztikák mutatják be: a Rákóczi-út—Nagykörút keresztezésében 16.504, az Üllői-út—Nagykörút keresztezésben 15.449, a Calvin-téren 23.279, a Kossuth Lajos—Múzeumkörút keresztezésénél 21.881 és az Andrássy-út—Vilmos császár-út keresztezésénél 20.664 jármű halad át. Ha a szóbanforgó útvonalait villamosforgalmát vizsgáljuk, a következő képet kapjuk: a Rákóczi-úton a csúcsforgalom idején egy óra alatt 142 villamos halad, viszont üzemkezdettől üzemzárlatig 1870 az ezen a vonalon közlekedő kocsik száma. Az Üllői-út külső részén (a Nagykörúton túl) 161, illetve 1744, a belső szakaszokon 101, illetve 1107 villamos halad át. A Calvin-tér és a Berlini-tér között óránként 143, egész nap 1633 az áthaladó villamosok száma. A Rákóczi-úton kevesebb az utas, mint a Berlini-tér és a Szent István kórház között Ebből a statisztikából világosan kitűnik, hogy a Rákóczi-úton a villamosokat 120.691, míg az Üllői-úton 151.561 utas veszi igénybe. Ehhez az utaslétszámhoz tartozik a Múzeumkörút, a Károly király-út és a Vilmos császár-úton utazó közönség is. Tulajdonképpen idetartozik még a Váci-út napi 125.161 utasforgalmának nagy része is. Ezek a számok is megokolják a Berlini-tér és a Szent István-kórház közti földalatti vonal megépítésének elsőbbségét. A földalatti hálózat első vonalának megépítése azonban tapasztalatok gyűjtésére is szolgál. Ezt utólagos következmények nélkül csak könnyebb építési vonalon lehet megszerezni. A Rákóczi-út alatt építendő vonalat nem lehet a Petőfi téren megszakítani, hanem át kell vinni a budai oldalra. Az alagútépítés viszont bonyolultabb munka. Az előtervek szerint a villamos alagutat 23 méterrel kell a Duna rakpartja alá süllyeszteni. Az alagútépítés költsége az előzetes számítások szerint 45—50 millió pengő. Ez a költségtöbblet jelentős mértékben megdrágítja az építkezést. A vonalaknak a Duna alatti átvezetésére is sor kerül, de csak akkor, amikor erre a fővárosnak meg lesz az anyagi fedezete. A Berlini tér és a Szent Istvánkórház közti vonal összes költsége — a jelenlegi anyagárakat és munkabéreket figyelembe véve —, 125 millió pengő. Ez a kiadás súlyos megterhelést jelent meg a fővárosnak, de a legforgalmasabb vonal megépítésére még áldozatok árán is szükség van.. A földalatti hálózat második megépítésre kerülő vonala a Rákóczivá lesz, amely a Széll Kálmán-térig vezet. Az ilyen irányú meghosszabbításra annál inkább szükség van, mert sem a Petőfi, sem a Döbrentei tér villamospályaudvar építésére nem alkalmas, viszont a Széll Kálmán-téren erre a célra kellő hely van. Városrendezési szempontok Budapestnek városrendezési szempontokból két legelhanyagoltabb parttja a Berlini-tér és a Kálvin-tér. Ezeken a helyeken a villamosvágányoknak föld alá süllyesztésével nemcsak jelentős terület szabadul fel, hanem lehetővé válnak mindazok a szabályozások, amelyeket elvben az illetékes hatóságok már elhatároztak. Mind a két téren a rendezés a giratoire rendszerű kocsiforgalmat vezeti majd be és így még a megnövekedett járműforgalom részére is elegendő hely lesz. A gyalogosforgalom ezeken a tereken közel 60 százalékkal csökken. A statisztikai megállapítások szerint ugyanis az itt közlekedők többsége a villamosmegállóhelyek miatt volt kénytelen forgalmas pontokat keresztezni. A földalatti villamos megépítésével azonban nemcsak rendezési, hanem a régen várt városképi szempontok is megoldhatók, így mód nyílik majd az Andrássy-vt, a Vll. E héjast kerti! a főváros közgyűlése elé a földalatti villamos fejlesztésének terve Merre kell vezetni az új Tóda útti vasúthálózat első vonalt ? — A Beszkárt statisztikája a villamos* és utas* forgalmról a laktanyákban, leventeotthonokban előadásokat tartanak. Két és fémillió ember hallgatta tavaly az egy hét alatt elhangzott négyezer előadást és ez az eredmény meghaladja a mintaszerű olaszországi tuberkulózis elleni hírverés eredményét is. Az Ifjúsági Vöröskereszt a küzdelemben Az előadások legfőbb célja, rábírni a betegeket, hogy megvizsgáltassák magukat. Mindenkinek meg kell tudnia, hogy ez nem kerül pénzébe. Az első vizsgálat mindenki részére ingyenes a kerületi tüdőgondozó intézekezekben, vagy vidéken az állami tüdőgondozókban. Ez különösen azokra vonatkozik, akik biztosító intézeteknek nem tagjai. A szövetség megszervezte az ifjúsági Vöröskereszt bekapcsolását is a nagy , felvilágosító munkába. Négyezer csoportban mintegy 60 ezer gyermek tett a múlt évben fogadalmat, hogy részt vesz a küzdelemben. A szövetség előadások keretében az egészségvédelem katonáivá avatja őket. Ha ezek a gyermekek felnőnek, mindannyian az életben is tovább folytatják a tuberkulózis ellen küzdelmet. A tuberkulózis hét ünnepi megnyitása február 16-án délután lesz a Magyar Művelődés Házában. Pesti Hírlap 1942 febr. 6. péntek 10 legújabb számából Írország. Japánnak Jáván? Két tűz között. Az Óceán titokzatos szigete. A japáni katonaszellem. Repülők télen. Új élet a karthauziak ősi zárdájában. A japáni filmművészet. Képek a hét eseményeiről. Szépirodalom, epizódok híres emberek életéből, divat, konyha, rejtvények, tréfák stb. ÁRA 20 FILL mos császár-út és a Tisza Istvánutca torkolatának helyes kialakítására, valamint a Rákóczi-út, a Kossuth Lajos-utca, a Károly-körút és a Múzeum-körút kereszteződésénél is jelenleg szűknek bizonyult terület kibővítésére. A Nagykörút forgalma is meggyorsul, ha az Üllői-úton a villamosok a föld alá kerülnek. A Berlini tér és a Szent Istvánkörút közti villamosvonal mielőbbi megépítését, úgy a statisztikai megállapítások, mint a városrendezési szükséglet egyaránt megköveteli. Egy változtatás gondolata azonban mégis felmerült. Az új Lipótváros nagyarányú fejlődése ugyanis megköveteli, hogy a földalatti vonal ne a Berlini-tértől, hanem a Lehel-tértől induljon ki és így az V. kerület újabban benépesült északi részének lakói is közvetlen kapcsolatot találjanak a déli városrészekkel. A Lehel-téren az újpesti villamosok végállomása céljaira kellő hely áll rendelkezésre. Legalább ugyanakkora az ottani szabad terület, mint a Széll Kálmán téri villamos-pályaudvar. Megkezdik az olasz rizs árusítását Személyenként 20 deka a havi fejadag A magyar-olasz árucsere-egyezményben Magyarország részére lekötött rizsmennyiség első részlete megérkezett. A közellátásügyi miniszter rendelete alapján ennek a rizsmennyiségnek kereskedők útján az ország lakosai között való szétosztása megtörtént, úgy, hogy a fogyasztók most már rövid időn belül hozzájuthatnak az újtermésű olasz rizshez. A rendelkezésre álló rizsmennyiség arányos és igazságos elosztásának biztosítására a közellátásügyi miniszter úgy intézkedett, hogy a kereskedők havonként és személyenként legfeljebb 20 deka rizst szolgáltathatnak ki a vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett. A kiadott rendelet szerint közvetlen rizskiutalásban csak hatóságilag kijelölt cukornagykereskedők részesülhetnek. A cukornagykereskedők a kijelölt cukorkiskereskedőkön keresztül juttatják el a rizst a fogyasztóközönséghez. A cukornagykereskedők a kiskereskedőket cukorforgalmuk arányában kötelesek rizzsel kiszolgálni. A fogyasztók tehát rizsszükségletüket annál a kereskedőnél szerezhetik be, akitől a cukrot vásárolják. Mind a budapesti, mind a vidéki húsiparosok, valamint vendéglátó üzemek rizsellátásáról külön történt gondoskodás. A közellátási kormányzatnak fenti rendszer életbeléptetésével az volt a törekvése, hogy a rizselosztásban is az egyenlő elbánás és igazságosság elve érvényesüljön és mindenki megkapja az őt megillető rizsmennyiséget. ÍGY ALOMMEGGYALOM DIOSIDA ÜIKÖRKÜLÖNLEGESSÉGE