Pesti Hírlap, 1942. május (64. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-12 / 107. szám

XII. Pius pápa jubileuma Május 13-án a világ minden kis zugából hódolat és szeretet sugárzik XII. Pius pápa felé: püspökké szentelésének 25 éves fordulóját ünnepli a világ, azt a dicsőséges negyedszázadot, mely alatt Pacelli, a diplomata zseni, a pápaság örök eszményét, a bé­két és igazságot kereste és hir­dette a nemzetek, a társadalmi osztályok és az egyes emberek között. És ünnepeljük benne, a pápai trón urában, a magyarok igaz barátját, szerető jóakaróját. Millió hódoló aláírás lelki csok­rában benne van a magyar nem­zet ragaszkodó szeretete az örök Pápaság és XII. Pius pápa iránt. A Pápaság áldó kezét ezer év óta állandóan érezte a magyar nemzet. A magyar birodalom egy­ségét szimbolizáló szent koronát a pápaság küldte Szent István királyunknak. A tatárjárás ször­nyű pusztításai, a mohácsi vész utáni összetörtség, majd a fél­hold kiűzése idején a pápaság erkölcsi erejével ott állott a ma­gyar nemzet mellett. És a Szent­szék volt az első, amely a forra­dalmaktól és trianoni szégyentől szétdarabolt Magyarországra el­­küldötte apostoli követét. De a mai nemzedék ragaszko­dása XII. Pius pápa iránt akkor borult virágba, amikor az Eucha­risztikus Kongresszus és Szent István jubiláris 1938-as évében, mint az akkori XI. Pius pápa Le­gátusa egy hétig időzött Magyar­­országon. Aszketizmusában fen­séges megjelenése elragadott min­denkit. S amikor magyar nyel­ven szólott és vigasztaló, báto­rító, irányító szavaival lelket, re­ményt, öntudatot, önbizalmat ön­tött a szenvedésekben elfáradt nemzetbe, akkor megnyílt a ma­gyar nemzet szíve és az azóta összegyülemlett szeretet bőség­­szárúját most, jubileuma alkal­mával lábai elé öntjük. Ő tanúja volt a mi nagy lelki odaadásunknak és megtisztulá­sunknak. Lelkesedésünknek és szeretetünknek. Megérezte mély­séges, ragaszkodó hitünket. Meg­ismerte népünket és megszerette. A pápai trónon azóta számtalan­szor emlegetett bennünket, hogy mennyire értékeli Magyarorszá­got, a­agyar nemzet keresztény­ségét, a magyarság mélységes hi­tét és feltámadásába vetett örök reményét. A kedvünkért magya­rul tanult. Szeret bennünket. Ő ugyan az egész világ keresztény­ségéé, de ő maga mondotta: „A jó atyának bár minden gyermekét egyformán kell szeretnie, mégis jobban kedvelheti azt, aki a leg­gyengébb és legszenvedőbb“. A mi szenvedésünket megérezte és fenséges semlegességében is érez­tette velünk a jó atya szeretetét szenvedő gyermekei iránt. Ezért olyan igaz, mélységes és tiszta a magyar nemzet egyetemének sze­retete, melyet 25 éves püspöki jubileumán hódolattal tártunk fel XII. Pius pápa trónja előtt. Hivatal József: XII. Pius dolgozóasztalánál. Alsó kép: XII. Pius pápa, mint pápai legátus Budapesten az Eucha­risztikus körmenetben. A Sze­­nty­árb­ et Orbis áldást oszt a Szent Péter-templom erkélyéről. — Alsó kép: Magyarország kor­mányzója fogadja az Eucharisztikus kongresszusra érkező Pacelli bíborost, a mai XII. Pius pápát.

Next