Pesti Hírlap, 1943. március (65. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-30 / 71. szám

Megkezdődött a kutyák kiképzése világtalan katonák vezetésére Néhány héttel ezelőtt a honvédelmi minisztérium hadirokkantakat gondoló ügyosztálya azzal a kéréssel fordult a közönséghez, hogy minél többen ajánljanak fel kutyákat világtalan honvédek vezetésére.. Ennek a szép gondolatnak nálunk még nem volt előzménye. A főváros utcáin láttunk néhány vak embert — mindenki ismerte őket —, amint hűséges kutyájuk után haladva, szinte a látók biztonságával jártak a legforgalmasabb útvonalakon is. Ezeket a kutyákat azonban gazdájuk maga tanította be a szolgálatra. Most azonban arról van szó, hogy a vezetésre alkalmas, tanulékony állatokat tömegesen és a célnak legjobban megfelelő módszerrel idomítsák fontos feladatok elvégzésére. Németországban az első világháborút követő években gyakran lehetett látni egyenruhás, fekete szemüveget viselő férfiakat, akiket farkaskutyák vezettek az utcán. Ott már akkor intézményesen megszervezték a szemük világát vesztett katonák ellátását betanított kutyákkal. Többnyire farkaskutyát használtak, bár a Versailles békeparancs egyik pontja ezen a téren is súlyosan érintette Németországot: húszezer háborús szolgálatra kiképzett farkaskutyát ki kellett szolgáltatnia a győzteseknek. Farkasutya-állományunk egyre csökken A honvédelmi minisztérium felhívása is főképpen „német juhászkutyát“, vagyis közismert nevén farkaskutyát kért a közönségtől. Kiderült azonban, hogy éppen ez az értékes fajta nem áll kellő számban rendelkezésre. Az Országos Állatvédő Liga a kezdet első nehézségein túljutva ott tart, hogy a legsürgősebb szükségleteket ki tudja elégíteni. A még fennálló akadályokról, amelyek jórészt könnyen kiküszöbölhetők, dr. Zakár Lajos, az Állatvédő Liga főtitkára tájékoztatott. Illetékes helyen még háborúba lépésünk idején felkérték a Ligát, hogy katonai szolgálatra alkalmas, később pedig világtalanok vezetésére betanítható farkaskutyákat minél nagyobb számban bocsássanak a honvédség rendelkezésére. Sajnos, a Liga alig tudott eleget tenni a kérésnek. Ennek egyik fő oka az, hogy még mindig érvényben van a földművelésügyi minisztériumtól kibocsátott körrendelet, amely a német juhászkutyának és keresztezéseinek ebadóját a többinél lényegesen magasabb összegben állapítja meg. A rendelet célja az volt, hogy a farkaskutya-állomány az országban csökkenjen, sőt kipusztuljon. A rendelet indokolása szerint ez a kutyafajta „a vadállományra rendkívül veszélyes, mert a vadat hang nélkül űzik. Az intézkedés annyiban nem volt egészen indokolt, hogy a városi törvényhatóságok területén nem áll fenn az említett veszély és legalább ezeket a helyeket kellett volna kivonni a rendelet hatálya alól. A Közigazgatási Bíróság egy adott esettel kapcsolatban ki is mondta, hogy a rendeletet nem lehet házőrzésre vagy pásztorkodásra használt farkaskutyákra alkalmazni. Újabban nem irtják ki a gazdátlan ebeket A magas adó következtében tehát erősen megritkult a farkaskutya-állomány és így az Állatvédő Liga csak nehezen tudja teljesíteni egyik legfőbb célját: a honvédség ellátását megfelelő kutyákkal. A közönség a gondozással járó nehézségek ellenére sem szívesen válik meg kutyájától, ezért a Liga jórészt csak az utcán csatangoló kóbor ebekből tudja az alkalmas példányokat a honvédség rendelkezésére bocsátani. A fővárosi gyepmesteri hivatallal kötött megállapodás értelmében újabban nem irtják ki az elfogott gazdátlan ebeket, hanem átadják az Állatvédő Ligának. Itt a célnak megfelelő kutyákat felajánlják a honvédségnek, a többinek pedig új gazdát keresnek. Ebbe a mozgalomba beszervezték a pestkörnyéki városokat is, úgyhogy már meglehetősen sok kutya áll a Liga rendelkezésére, de a célt tekintve, még mindig kevés. A Liga felterjesztésére készülőben van egy honvédelmi miniszteri rendelet, amelynek alapján a lovakhoz hasonlóan a kutyákat is igénybe lehet venni közszolgálati célokra. Igen fontos és megoldásra váró kérdés a kutyák betanítása a megfelelő feladatra. Ezen a téren még a kezdet kezdetén vagyunk. Mindenekelőtt megfelelő helyre lenne szükség A főváros már többször kilátásba helyezte az Állatvédő Ligának, hogy telket ad „kutya-menhely“ létesítésére. Alkalmas hely hiányában a Liga egyelőre nem vállalhatja a kutyák kiképzésének munkáját, ezt most a honvédség végzi. A mozgalom tulajdonképpen még csak kezdeténél tart. Főként a közönség megértő áldozatkészségétől várnak újabb eredményeket. Ami eddig történt, biztató lépés azon az útón, amely hős sebesült honvédeinket akarja jutalmazni áldozatukért, közöttük is elsősorban azokat, akik legdrágább kincsüket, szemük világát vesztették el. Gyenes István: Néhány nap óta erősen megélénkültek a harcok Tuniszban, az angolszászok nagy erejű támadásaira a német csapatok erélyes ellentámadásokkal válaszoltak. Ezekben az ellenoffenzívákban igen nagy szerep jutott az új német páncélosoknak, a „tigriseknek“, amelyeknek a harcáról a következőképen számoltak be a német haditudósítások. Zuhant bombázók munkában Közép-Timiszban sokkalta nehezebb a felderítő repülők munkája, mint az afrikai hadszíntér bármely más részén — írja a haditudósító —, mert a líbiai homoksivatagban a földi csapatoknak nehéz eltűnniök a repülő szeme elől, míg a kaktuszbokrokkal és magas fűvel benőtt tuniszi terep nagyszerűen elrejti az ellenséget a légi felderítés elől. A német hadvezetés azonban a felderítésre, a helyzet kiismerésére mindig igen nagy gondot fordított és ez a tény az oka annak, hogy felderítő repülőink szünet nélkül cirkáltak a nyugattuniszi határok felett. A felderítő repülők feladata nem volt éppen könnyű, mert sokszor egészen alacsonyra le kellett ereszkedniük a gépeknek, hogy az ellenségből valamit kifürkészhessenek. Ezért csupán a fegyveres felderítés jöhetett számításba, tehát a felderítő feladatok megoldására Messerschmitt 110-es rombológépeinket használtuk fel. Sokszor bizony arra került a sor, hogy az alacsonyan szálló Messerschmitteknek közeltámadást kellett végrehajtaniuk egy-egy légvédelmi üteg vagy egyéb fegyver ellen, hogy néhány értékes adatot sikerüljön az ellenségről megszerezniük. A Messerschmittek egymásután érkeztek vissza útjukról, jelentéseik majdnem kivétel nélkül egybehangzóak voltak: erős ellenséges mozgás és szállítás a Gafsa-térségben! Ebből pedig nemcsak a hadvezér, hanem a hétköznapi ember is meg tudná állapítani, hogy az angolszászok részéről itt készül valami. „Az ellenség megelőzése egyenlő a fél győzelemmel“ — mondja egy régi katonai közmondás — tehát mi is meg akartuk lepni a szemben levő dombok mögött felvonuló ellenséget, mielőtt még támadáshoz fejlődött volna fel. A Junkers Ju–87-es mintájú, még a lengyel hadjáratból jól ismert zuhanóbombázóink elképzelhetetlenül rövid idő alatt bevetésre készen állottak. Harsányan dörögtek a hatalmas motorok és a gépek alatt ott húzódott az 500 kilogrammos bomba. Vakító porfelhőt vágtak fel a sivatagi repülőtéren a gyorsan pörgő légcsavarok és a porfüggöny mögött látni lehetett, amint a zuhanóbombázók egyenként mozgásba jönnek. A felszállás után egy jó negyed óráig semmit sem lehet látni a repülőtéren a portól. Idáig hallatszott azoknak a bombáknak robbanása, amelyeket a Junkersek az ellenség sorai közé dobáltak. A rövid távolság következtében hamarosan vissza is érkeztek a bombázók. A porfelhőből kibújó pilóták nem győztek lelkendezni, hogy milyen nagyszerű célokat találtak a domb túlsó oldalán. Óriási eredményt érhet el a zuhanóbombázó repülő, ha ellenfelét felkészülés közben találja. A zuhanóbombázó század parancsnoka jelentette, hogy a század nagyszerűen megoldotta feladatát, és a gyalogos egységek támadásra indulhatnak. A „tigrisek" támadása egy domb ellen... Az angol és amerikai csapatok támadását egy ideig késleltette ugyan a heves bombatámadás, de azután az ellenség is kiheverte az 500 kilós acélszivarok romboló hatását , és maga is újra támadásra indult. A számbeli fölényben levő ellenfél hamarosan el is foglalt egy nagyobb dombot a gafsai térségben, ahol főleg amerikai katonák húzódtak meg a kaktusztövisek árnyékában. Mi nagyon is jól tudtuk, hogy a történelemben még nem nyertek meg háborút puszta védekezéssel — a siker és győzelem kivívásának legelső feltétele a támadás! E nélkül nincs igazi győzelem! így határozta el parancsnokságunk, hogy ellentámadást fog indítani és az ellenséget megzavarja, miközben ez nehézkesen újabb támadásra szedi össze erőit. Előző nap délután összeválogatták az egész zászlóaljból a legrátermettebb, legderekabb, legbátrab embereket és megalakítottak egy különleges rohamcsapatot. Másnap hajnalban erős saját tüzérségi tűz előzte meg a rohamcsapataink vállalkozását. Pokoli dübörgéssel okádták a nehéz és legnehezebb lövegek fejünk felett nagy gyorsasággal lövedékeiket az ellenség felé. Pirkadáskor a saját nehéz fegyvereink is megszólaltak. Géppuskáink, aknavetőink, páncéltörőink és gránátvetőink a nagy zöldes-szürke szúrós levelű kaktuszok mögül olyan össztüzet adtak le, amilyent még a tuniszi hadszíntéren nem igen láttunk. Amikor pedig a dombon levő ellenség már „megpuhítottnak“ volt tekinthető, s megindult a támadó roham a domb ellen. Az amerikaiak azonban időközben oldalt felállítottak egy sereg fegyvert, löveget, gyorstüzelő géppuskát, nehézpuskát és nagy űrméretű aknavetőt.A harc most teljes erővel megkezdődött és a fegyverek támogató tüze mellett a saját rohamcsapatba beosztott embereink támadásra indultak. Az amerikaiak fegyverei azonban nem takarékoskodtak a lőszerrel, lőtték is a dombot, ahogyan csak tudták. A 8 milliméteres gyalogsági lőszertől kezdve a 40 centiméteres partvédő ágyúig minden elképzelhető űrméretű fegyvert felhasználtak azamerikai és a velük együtt támadó angol seregek Közép-Tuniszban. Mindent elkövettek, hogy a tengerpartig előre tudjanak törni és Rommel seregét v. Amiin vezérezredes csapataitól elvágják. A roham részünkről megindult, azonban hamarosan meg is torpant, mert a sziklás talajba csapódó nagy űrméretű lövedékek százezer szilánkot vágtak ki egyszerre a becsapódás helyén, amelyek komoly sérüléseket okoztak embereinknek. A gyalogos ellentámadás tehát ez esetben véglegesen csődöt mondott és a szilánkhatás ellensúlyozására a hadvezetőség páncélosokat vetett be. Elvégre a hegyes szilánkok ellen mégis csak jól védenek a vastag páncéllemezek. A roham megállóit és a hadvezetőség úgy intézkedett, hogy beveti a legújabb páncélosokat, a „tigriseket“, melyek nem is olyan régen érkeztek a jól begyakorlott személyzettel együtt Olaszországon és a szicíliai csatornán át ide hozzánk. Első pillanatban borzalmas érzést keltett bennünk is ennek az új, félelmetes külsejű páncélosnak a megpillantása. A „tigrisek“-et hamarosan üzemkész állapotba helyezték és elindultak velük arra a helyre, ahol a támadás megakadt a hatalmas oldalozó ellenséges tűz miatt. A furcsa külsejű, feltűnően lapos oldalú harckocsik lassan, de annál ellenállhatatlanabbul nyomultak előre. Nagy űrméretű lövegeik az ellenség felé szegeződtek, várva azt a pillanatot, amikor a távolság annyira lecsökken, hogy halálos biztosan tudják lőni gránáttal a célokat. Csupán egy század „tigris“ támadott, de ez is elegendőnek látszott a megakadt ellentámadás felélesztésére. A néhány új harckocsi nekilendült és mint a rongyot, úgy tépték cafatokra az embermagasságú tüskés kaktuszágakat a zúgó hernyóláncok. A tigrisek nyomában a rohamszázad nyomult előre! Aknamezőkön át az ellenségre... A „tigrisek“ ágyui működésbe kezdtek, erős tompa durranás, majd halk éles sivitás kisérte a lövéseket, amelyek az ellenség által megszállott dombon robbantak. Mindannyian lélekzetvisszafojtva figyeltük az eseményeket . . . őszintén szólva, egy kissé aggódtunk a fiatal páncélosokért. A Meggondolatlan szokás mostanában hazánkat Délkelet-Európába helyezni, tehát egybefoglalni a balkáni államokkal. Ez nagyon helytelen és tudománytalan dolog. Hazánk Közép-Európában van, sőt tudományos szempontból egyedül a magyar medence érdemli meg a Közép-Európa elnevezést. Európát hegyszerkezeti szempontból három részre bonthatjuk. Délen van a déleurópai lánchegységek vidéke. Itt húzódnak végig azok a geológiai értelemben fiatal, felgyűrődött hegységek, amelyek mindig a legmerészebb hegyformákkal, mélyen bevágódott völgyekkel, rohanó hegyi patakokkal, esetleg gleccserekkel, hómezőkkel ékesek. Ilyenek a Sierra Nevada Spanyolország déli részén, aztán a Pireneusok, majd az Alpok és a belőlük kiágazó Apehninók, Kárpátok és a Balkán-félsziget nyugati oldalán végighúzódó Dinári-Alpok. A Kárpátok folytatása a Balkánhegylánc, ennek meg szerkezeti folytatása a Kaukázus. A Dinári- Alpok folytatása a kisázsiai Taurosz-hegység, majd az Örmény felvidék stb. Ezek között a láncok közt régen nem gyűrődött, kemény földkéregdarabok vannak, mint a spanyol Mezeta, az olasz Tirreno-tömeg, a Magyar-medence és a Balkáni hegytönk stb. Sok apró kis medencére bomlik a terület s ezek nagyon alkalmasak voltak az ókorban egymással vetélkedő államalakulások keletkezésére, mert akkor még a lovas katonaság hiányában az államok nem tudták szuverenitásukat nagy területek felett fenntartani. Európa második darabja az északnyugat-európai romhegységek vidéke. Ide tartozik Német-, Francia- és Angolország, illetőleg Nagybritannia és az egész Skandinávia. Igen régi hegyek lepusztult maradványai vannak itt, közöttük sokkal tágasabb medencék, alkalmasak nagyobb államalakulások keletkezésére, ha az államhatalom lovas katonasággal rendelkezik az állami fennhatóság fenntartására. A hegyek alacsonyak, laposak, lankás lejtőkön lomhán folynak a folyók és a fennsíkszerű hegytetőkön is lelett emberi letelepülés. „tigrisek“ azonban ellenállhatatlanul előnyomultak az ellenséges drótakadályok mögött lévő állásokig, miközben erős, vastag, ferdeszögű páncéljaikról csak úgy siklottak le a legkülönbözőbb ellenséges lövedékek ... Az ellenség nem bírt a „tigrisekkel". Egyszerre azonban megállottak a harckocsik, de akkor kettő előre ment közülük ... az ásásnyomok miatt aknamezőt sejtettek. Igazuk is volt, mert az előretörő két „tigris“ hernyóláncai alatt hamarosan robbantak az első nagy aknák. Távcsöveinken át aggodalommal néztük, hogy az aknatalálatok nyomában hogy fognak a kocsik lángra lobbanni. E helyett azonban, a legnagyobb meglepetésünkre azt láttuk, hogy csupán a harckocsi hernyóláncai mentek tönkre és szakadtak szét a robbanás nyomán, de a kocsik ennek ellenére is tovább támadtak. Az aknák tehát felrobbantak, de semmi hatást sem értek el. A két Tigrist, mely az aknamezőn utat nyitott, a domb pereme alatt, ott hagyta levetett láncait a homokos, sziklás talajon és hatalmas nagy kerekein, amelyek eddig a hernyóláncot terelték, tovább gördült előre. Most megszólaltak a beépített lövegek a „tigrisekben“ és a gyalogos harcosok a két harckocsi által megtisztított „kapun“ át benyomultak az amerikai állásokba. A „tigrisek“ nehézágyúi ontották az áldást. Az ellenség is veszekedettül lőtte a támadó új harckocsikat, de teljesen eredménytelenül. A „tigrisek“ betörtek az ellenség dombon húzódó állásába és jó pár métert szorították vissza az ellenfelet Hiába dobtak feléje az amerikaiak kézigránátot, fel sem vette az új páncélos, a lövedékek pedig úgy lesiklottak a páncélról, mint holmi kis kövek az elefántok vastag kérges bőréről.Tehát bemutatkozott rz. afrikai fronton az új német páncélos, a „tigris“, amely hernyóláncok nélkül is képes mozogni. Ez az új páncélos olyan erős, nagy űrméretű löveggel rendelkezik, amilyet még harckocsiba eddig nem építettek be. Az ellenséges gránátok és páncéltörő lövedékek ellen pedig ferdesila, vastag, erős páncélzata védi. A „tigrisek“ mindjárt az első bemutatkozáskor megtették a kötelességüket, mert oltalmuk és támogatásuk mellett sikerült betörnünk az angolszászok jól rejtett állásaiba a dombvonulaton. A középtuniszi ellentámadások sikere igen nagy mértékben a „tigrisek“ jelenlétének köszönhető, amely új harckocsi típusról még sokat fog a világ hallani a közeljövőben. Európa harmadik része a keleteurópai tábla. A földkéregnek csodálatosan zavartalan darabja ez, úgy feküsznek itt a rétegek egymáson, mint a könyv papiroslapjai. Alacsony fennsík az egész, a folyók elég mélyen bevágott völgyekben folynak, tehát nem mondható alföldnek. A három lényegesen különböző darab összeszögelésében fekszik a Magyar-medence. Nem tartozik egyik területhez sem, mert mindegyiknek jellemző szerkezeti elemei megtalálhatók rajta. A Kárpátok Dél-Európához, a dunántúli hegyek meg a Bihar-hegyvidék, aztán meg a Szepes-Gömöri-Érchegység az északnyugat-európai romhegységekhez tartozik, az Alföld meg hasonlít a keleteurópai táblához. Nem lehet tehát sem ide, sem oda beskatulyázni, a Magyar-medence valódi Közép-Európa, a három különböző felépítésű terület összeszögelésében. Európát éghajlata szempontjából ugyanerre a három területre lehet felosztani. Délen van a földközitengeri (mediterráneus) éghajlat. Jellemzi a magas évi középhőmérséklet, úgyhogy örökzöld növényzet diszlik. Legjellemzőbb növénye az olajfa. A csapadék télen hull, a nyár nagyon száraz, a földeket mesterségesen kell öntözni, ha jó termést akarunk. Az őszi és tavaszi hónapok a legerősebbek (október és március), mert tél közepén az Ázsiából kiáramló fagyos szél az esőt hozó nyugati szeleket hátráltatja. A mérsékelt égöveket jellemző nyugati szél itt az esőt hozó, azért minden hegynek a nyugati oldala esős, s keleti száraz. Európa második éghajlati területe Északnyugat-Európa. Ennek óceáni éghajlata van, tehát a tél enyhe, a nyár hűvös és minden hónapban van eső vagy hó, nem lenti határozott periódust megállapítani. Izlandban a tél olyan enyhe, hogy a pálmák szabadban telelhetnek, de viszont a nyár meg olyan hűvös, hogy nem lehet gabonát termeszteni. Ugyanezen a szélességen van körülbelül Moszkva s bár Moszkva közepes hőmérséklete alacsonyabb, mint Izlandé, sőt télen akárhányszor, hosszabb időre is lemegy a hőmérséklet —30’-ra, —40'-ra, még A „tigrisek" ellentámadása Tuniszban Közép-Európa írta dr. Cholnoky Jenő resti Hírlap 1943 március 80. Stefleg SZÜNTETI A FÁJDALMAT is lehet gabonát termeszteni, mert a nyár meleg. Kelet-Európa éghajlata ugyanis erősen kontinentális. Télen nagy hideg, nyáron rekkenő hőség van s az eső nyáron esik, de nem sok. Persze északról délre a közepes hőmérséklet emelkedik, hisz ez a keleteurópai síkság a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig terjed. Hazánk a három különböző éghajlat összeszögelésében van, nem tartozik sem egyikhez, sem másikhoz, hanem igazi Közép-Európa. A mi éghajlatunkban kimutatható mind a három szomszéd éghajlatának néhány jellemző vonása. A Dunántúlon legtöbb eső esik októberben, ez földközitengeri jellemvonás, de van júniusi maximum is, ez már keleteurópai. Az Alföldön nagyobb a júniusi, mint az októberi, Erdélyben pedig az októberi egészen hiányzik. Ez azt mutatja, hogy hazánk területén megy át a déleurópai éghajlat a keleteurópaiba. Igen ám! De minden hónapban szokott eső esni s néha más hónapokra jut a legtöbb. Ez pedig óceánikus vonás, tehát Északnyugat-Európához csatol bennünket. A dunántúli hegy északi lejtőjén olyan növényzet virul, mint Észak-Németországban, a déli lejtőkön pedig olyan, mint a Földközitenger vidékén. Ott van a fügefa, mandulafa, édes szőlő, stb. mert ezek a déli lejtők annyival több napsugárzást kapnak, mintha annyi fokkal volnának délebbre, mint ahány fok a hegylejtő hajlása. Eszerint tehát hazánk érdemli meg egyedül a Közép-Európa elnevezést hegyszerkezeti és éghajlati szempontból is. De a népek eloszlása is olyan Európában, hogy három nagy csoportba foglalhatjuk őket. Délen laknak a félszigeteken a feketeszemű, feketehajú mediterráneus népek, mint a portugálok, spanyolok, olaszok és a balkáni népek. Északnyugat-Európában laknak a túlnyomóan kékszemű, szőkehajú gót-germán népek, mint a németek, angolok, svédek, stb. Kelet-Európában, laknak az elszlávosodott ural-altáji néptöredékek. Hazánk egyikhez sem tartozik, mindegyiknek jellemző vonásai feltűnnek benne. Az észak-német iskolákban csak végig kell tekintenünk a gyermekeken: mind szöszke az, igen-igen ritka a barna haj. Itáliában az iskolás gyermekek bogárfekete szeműek, fekete hajúak. Ugyanezt látjuk a Balkán-félszigeten is. Ezzel szemben a hazai iskolákban a gyermekek közt lehetetlen határozott típust megállapítani. Vannak ott fekete hajúak, barna hajúak és szöszkék a legnagyobb változatossággal. Sőt lassan kint kialakul a gesztenyebarna haj és barna szem túlnyomósága. Mert ez a mi hazánk a három különböző néptömeg lakóhelyének összeszögelésében mindegyiktől különböző földrajzi egység s valóságos beolvasztó zónája minden idekerült néptöredéknek. Műveltség szempontjából a ma- A kiváló minőségű Vívma.napház tea Kapható: MEINL összes fiókjaiban, minden fűszerüzletben és drogériában.