Pesti Hírlap, 1943. május (65. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-19 / 112. szám

Külpolitikai hírek XII. Pius pápa a közeli napokban búcsúkihallgatáson fogadja a német birodalom eddigi vatikáni szentszéki nagykövetét, Diego von Bergent. Ryti finn államelnök fogadta a „Nemzeti Segítség“ nevű egyesület Vezetőségét, mely beszámolt a finn egyesületek közreműködéséről a há­ború­ elesettjei hozzátartozóinak támo­gatásában.’ Inönü­ török köztársasági elnök fo­gadta Spellman newyorki érseket. A magyar-bolgár fegyverbarátság­ról cikket ír a szófiai „Utro“. Emlé­keztet a cikk arra is, hogy vitéz Szombathelyi Ferenc, a honvéd vezér­kar főnöke tavalyi szófiai látogatása alkalmával szép szavakkal mutatott rá a magyarok és bolgárok fegyver­barátságára. A cikk szerint ebben a fegyverbarátságban kell keresni a magyar és bolgár nép közötti általá­nos barátság legszilárdabb alapját. A finn hősi halottak tiszteletére rendezett kegyeletes ünnepségeken vasárnap egész Finnországban nagy tömegek vettek részt. Linkomies mi­niszterelnök és Mannerheim tábor­nagy emlékbeszéde egyaránt a finn egység hangsúlyozója volt — mondot­ták mértékadó finn körökben. Pavelics államvezető a római szer­ződés megkötésének második évfor­dulója alkalmából hódoló, illetőleg köszönő táviratot intézett az olasz ki­rályhoz, Mussolini miniszterelnökhöz, az aostai herceghez, mint Horvátor­szág kijelölt királyához és feleségéhez. Az esseni „Nationalzeitung“ cikket közöl a magyarországi tanácsköztársa­ság négyhónapos uralmáról és ismer­teti az akkori politikai állapotokat. Különösen kiemeli a földműveslakos­ság érdemeit a bolsevizmus elhárítá­sában, majd megállapítja, hogy az or­szág lakossága Horthy Miklós kor­mányzó személyében látja megteste­sülve a bolsevista hordák fölötti győ­zelmet. Magyarország — írja végül a lap — sohasem ismerte el a tria­noni békeparancsot és az első naptól fogva megkezdte a harcot Trianon ellen. A dublini japán konzulátust főkon­zulátus rangjára emelték. Első főkon­zuljé Szecuja­ Bepput, a svájci japán követség első titkárát­ nevezték ki. Roosevelt elnök idősebb fia, Eliot Roosevelt ezredes repülőgépének egy jár­művel az Algír közelében lévő egyik repülőtéren történt összeütkö­zésből, könnyebb idegsokkal mene­kült. Az elnök második fia, James Roosevelt maláriában betegedett meg a délcsendes óceáni hadszíntéren vég­zett katonai szolgálata közben. Sumner Welles Washingtonban fo­gadta Benest. A kiszivárgott hírek szerint politikai és katonai kérdések­ből folyt a megbeszélés. A szövetségesek hadbírósága Észak- Afrikában halálra ítélt hat francia közigazgatási tisztviselőt, a vichy-i kormányhoz való hűségük miatt. A halálra ítéltek: Georges Guibaud, a vichy-i tájékoztató titkárság kikül­dötte, helyettese Jean Sherb, továbbá Christian du Jonchay, Esteva tenger­nagy kabinetjének vezetője, Fiori, a politikai rendőrség főnöke, Marty, az igazgatási rendőrség főfelügyelője és de Susa felügyelő. Gróf Bossi Fedrigottit —­­mint a „Giornale d Italia“ jelenti trentói táv­irat alapján — feketevágás miatt kon­centrációs táborba szállították. Eljárás indult meg 130 személy ellen a köz­­ellátás érdekeit veszélyeztető bűncse­lekmények miatt. A plovdivi bolgár katonai törvény­szék egy kommunista perben három halálos ítéletet hozott. Negyedik vád­lottat életfogytiglani fegyházra, négy további vádlottat pedig 15 évi fegy­házra ítéltek. . . Esteva tengernagy, aki a tuniszi harcok befejezése után visszatért Franciaországba, rövid párisi tartóz­kodás után tovább utazott Vichybe. A szálló elhagyása után Esteva ten­gernagy néhány szót mondott a mik­rofonba. A repülőtéren megjelent a német légi­erő díszszázada. Estera tengernagy és kísérete ellépett a dísz­­század arcvonala előtt. Timanskit, a Szovjet­ Unió mexikói követévé nevezték ki. Egyidejűleg Fedjustin eddigi követet „saját kérel­mére betegség miatt“ felmentettek mexikói követi állásától. Politikai élet Minisztertanács. A kormány tagjai kedden délután Kállay Miklós minisz­terelnök elnöklésével a szokásos heti minisztertanácsot tartották. Gazdasági miniszteri értekezlet. Hétfőn gazdasági miniszteri értekez­let volt a gazdasági tárcák vezetőinek részvételével. A gazdasági miniszte­rek értekezletén megjelent Kállay Miklós miniszterelnök is. A 42-es bizottság ülése. A 42 tagú országos bizottság pénteken délelőtt ülést tart és két legutóbb már ki­adott rendeletet tárgyal.­­ A 36-os bizottság ülése. A 36-os or­szágos bizottság szerdán ülést tart.­ Az igazságügyminiszter Balatonfü­­­­reden, Radocsay László igazságügymi­niszter választókerületében, Balaton­­füreden, részt vett a pártvezetőség ér­tekezletén, majd meghallgatta a vá­­lasztópolgárság közérdekű kéréseit és panaszait. Az igazságügyminiszter megjelent a balatonfüredi fürdőegye­sület Jubiláns díszközgyűlésén. Kállay miniszterelnök kihallgatáson fogadta a finn kulturális küldöttséget A finn kulturális küldöttség kedden délben tisztelgő látogatáson volt dr. Antal István nemzetvédelmi propa­ganda miniszternél. A miniszter a szí­vélyes üdvözlés után elbeszélgetett a küldöttség tagjaival a két országot érintő időszerű kérdésekről. Kállay Miklós miniszterelnök há­romnegyed egy órakor fogadta kihall­gatáson a küldöttség tagjait, akik Hankiss János kultuszállamtitkár és dr. Gaskó Dezső, a Magyar-Finn Tár­saság nv. alelnökei kíséretében jelen­tek meg a Sándor-palotában. A mi­niszterelnök behatóan érdeklődött a finn kulturális élet időszerű kérdései felől, majd hosszú ideig elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. A miniszter­­elnök ezután a miniszterelnöki palota erkélyére kalauzolta a vendégeit és megmutatta nekik a fővárosnak a Várról látható szépségeit. Később a finn vendégek Ghyczy Jenőnél, a külügyminiszter állandó helyettesénél jelentek meg, aki szí­vélyes hangon üdvözölte őket és hosszasan elbeszélgetett velük. A finn küldöttség tagjai tisztelgő látogatást tettek Vllein-Reviczky Antal rk. kö­vet és meghatalmazott miniszter, saj­tófőnöknél, aki üdvözlő szavaiban annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy a vendégek Magyar­­országon, a testvérnépnél jól érzik magukat. A meleg üdvözlő szavak után a sajtófőnök hosszasan elbeszél­getett a finn kulturális bizottság tag­jaival. A finn vendégek látogatásai A Budapesten időző Finn Kulturális Bizottság kedden látogatást tett Te­leki Pál Tudományos Intézetben, ahol üdvözlésükre megjelent Hómon­ Bálint, az intézet főigazgatója is. Később Kó­mán Bálint vezetésével a Nemzeti Mú­zeumba p mentek a vendégek és megte­kintették a múzeum anyagát, elsősor­ban a paleontológiai osztályt. Hosszabb időt töltöttek a Széchenyi Könyvtár-­ ban és ott különösen nagy érdeklődés­sel nézték a magyar kultúra első írá­sos és nyomatott emlékeit. A múzeumból a Pázmány-egyete­­men meglátogatták a finn vendégek Bakay Lajost, az egyetem ezévi rekto­rát, majd részt vettek a Magyar Nem­zeti Diákszövetség által rendezett ün­nepségen, amelyen Hankiss János ál­lamtitkár is megjelent. Rajczy Imre, a szövetség vezértitkára ■ üdvözölte a testvérnék küldöttjeit. A finn vendé­gek nevében Rino Scari professzor, a finn diákszövetség tanárelnöke a finn ifjúság legszívélyesebb üdvözletét tol­mácsolta. Kifejezést adott a végső­­ győzelembe vetett hitének és annak a reményének, hogy az elkövetkező bé­ke elhozza a magyarság ősi jogainak érvényesülését is. Cserhalmi Sándor és Ruday Rezső, a kultuszminisztérium diákszociális osztályának vezetője üd­vözölte meg a vendégeket. A finn küldöttség itt tartózkodása alkalmából a Magyar-Finn Társaság előadóestjén V. A. Koskenniemi Tur­­kusi egyetemi tanár, a nagy finn költő előadást tartott. Párhuzamot vont a finn és a magyar költészet között. Hangsúlyozta, hogy mind a két nem­zet ugyanazokért az eszmékért harcol és ugyanazt­­ a kultúrát védelmezi, mindkét nemzetben rendkívül élénken él a szabadság utáni vágyakozás. Az előkelő közönség sorában ott volt An­tal István miniszter és Tasnádi Nagy András házelnök is. Az előadásért Nagy Emil, a Társaság elnöke mon­dott köszönetet­­* A finn vendégek szerdán délután meg­látogatják a magyar rádiót, ahol vitéz Náray Antal, a rádió elnöke, teán látja vendégül a finn testvér­nemzet küldöt­teit. A küldöttség néhány tagjának nyi­latkozatát szerdán, május 19-én, 20 óra 50 perckor Budapest I. műsorán közve­títi a rádió. Bárczay államtitkár: „A kormány kérlelhetetlenül lesújt azokra, akik lazítani akarják a belső fegyelmet”1 A soproni gazdagyűlés a rend veszélyeztetői ellen A Faluszövetség és Sopron várme­gye a soproni Közművelődési Házban gazdanagygyűlést rendezett. A gyű­lést Mayer János, a szövetség elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy hős katonáink áldozatával arányban kell állnia minden társadalmi réteg áldozatvállalásának. — De minden hiábavaló lenne —­ folytatta —, ha a kormányzat eltűrné, hogy az ország rendjét, nyugalmát és egységét bármilyen oldalról is veszé­lyeztessék. A falu népe legtöbbször csak későn veszi észre, hogy a jelsza­vak és politikai ígéretek milyen célo­kat lepleznek. Kérjük a kormányt, őr­ködjék éberen, hogy újra fel ne üsse a fejét olyan mozgalom, amely a há­ború nehézségeinek kihasználásával és a nyugtalanság szitásával törekszik népszerűséget szerezni, s így a nem­zet ellenálló erejének legyengítésével az 1919-es összeomlást iparkodik elő­készíteni. Dr. Czillinger József alispán kö­szöntötte a kongresszust, majd dr. Bárczay János államtitkár a kormány üdvözletét tolmácsolta. A munka, fe­gyelem és egység szükségét hirdette. — A széthúzás, az egymás meg nem értése — mondotta az államtitkár — a mai időkben egyenesen végzetes lenne. Meg kell értenie végre min­denkinek, hogy az egységet, összetar­tást nemcsak áhítozni, hanem megva­lósítani kell. Olyan eleven valósággá kell lennie ennek az egységnek, amit nem ingathat meg ilyen, vagy olyan hír, felelőtlen suttogás, vagy sötét destrukció. Megbonthatatlannak kell lennie az egységnek, mert csak így maradhatunk erősek. — Éberen kell őrködnünk érdekein­ken, erre pedig csak fegyelmezett tár­sadalom képes. Azokra, akik nem akarják megérteni az idők szavát és nyíltan, vagy burkoltan a belső front fegyelmét akarják lazítani, a kor­mányzat kérlelhetetlen szigorúsággal lesújt. A továbbiakban azt fejtegette az ál­lamtitkár, hogy ma minden gazdának kifogástalanul kell teljesítenie mun­káját, mert ezzel nemzetének létérde­keit szolgálja. Aki ma — úgymond —■ éket akar verni a társadalmi osztá­lyok, a dolgozó magyar rétegek közé, az árulója a nemzeti ügynek és ellen­sége saját fajtájának. A magyar gaz­da nem ad hitelt azoknak a híreszte­léseknek, amelyek a kávéházban vagy az aszfalton születnek. Egy emberként a kormányzó mögött Dr. Szekeres László, a szövetség ügyvezető igazgatója előterjesztette a nagygyűlés határozati javaslatát. A falusi nép a bolsevizmus ellen folyó­ keresztesháború idején — hangoztatja a határozati javaslat — egy ember­ként sorakozik fel Magyarország kor­mányzójának személye mögé és sze­retetteljes hódolattal veszi körül. A földművelő társadalom támogatja a kormánytényezőket a nemzeti felada­tok eredményes teljesítése érdekében, vállalja az áldozatokat, de a szociális szempontok legmesszebbmenő érvé­nyesítésének­­szükségére. A javaslat hangoztatja a szövetkezeti hálózat fontosságát, azután azt követeli, hogy a törvényes kereteken belül juttatott földeket elsősorban a mai háború föld­műves rokkantjai, hadiözvegyei és ha­diárvái kapják meg. A határozati javaslat elfogadása után­ Czettler Jenő titkos tanácsos a gazda munkájáról tartott előadást és a szövetkezetek jelentőségét fejteget­te. Goes János országgyűlési képviselő kijelentette, hogy a gazda nem engedi meg az országrontást. Több felszóla­lás után lelkes hangú üdvözlő távira­tot küldött a gazdagyűlés a Kormány­zó Úrnak. Szigorúan kell fellépni az állam rombolói ellen — mondta az Erdélyi Párt elnöke Az Erdélyi Párt nagybányai választ­­ottányi gyűlésén gróf Teleki Béla, a párt országos elnöke beszédet mondott Hangsúlyozta, hogy a párt elsősorban Erdély magyarságának legtökéletesebb egységéért dolgozik. A most folyó küz­delemben — mondta — a jobb, igaz­ságosabb, szociálisabb új életlehetősé­geket védjük, amelyeket a bolseviz­mus elnyeléssel fenyeget. A nemzeti­ségi kérdés alapja az egyenlő, igazsá­gos bánásmód kell, hogy legyen, test­vérkezet nyújtunk mindazoknak, akik őszintén akarnak a magyar állam ér­dekében dolgozni. Az őszinte munkát és feltétlen államhűséget azonban megköveteljük. A törvény teljes szi­gorával kell fellépnünk azok ellen, akik nem építői, hanem rombolói en­nek az államnak. Ebben az országban mindig a magyar áldozott a legtöbbet. Minden vérzivatar, csata a magyar vért, a magyar vagyont, a magyar földet pusztította. Ennek a magyar­ságnak kell tehát elsősorban segítsé­gére sietni és ezt kell erősíteni. A zsidókérdést lényegében és gyökeré­ben kell megoldani. A gyökeres meg­oldás azt jelenti, hogy a magyar tár­sadalmat zsidótlanítani kell. A teendő­ket azonban sohasem az embertelen­ség, hanem mindig csak a magyarság érdeke irányítja.­­• A magyar egységből senki sem hiányozhat — mondta befejező szavai­ban a pártelnök —,­legkevésbé a nagy tömeget kitevő munkásság. A felsza­badult erdélyi területek magyar mun­kássága túlnyomó többségében nem­zeti alapon áll. A nemzetnek köteles­sége, hogy a munkásról gondoskod­jék. Távol kell tartani Erdély ma­gyarságától azt a szellemet, amely va­laha is válaszfalat emelhetne magyar és magyar között Újból szabályozták a tűzifa és a szén kereskedői forgalmát A tűzifa és a szén kereskedői for­galmának újabb szabályozásával kapcsolatban Szendy Károly polgár­­mester a következőket közli: A tü­­­zelőszer árusításával foglalkozó te­lepes kis- és nagykereskedők a te­lepükre beérkező tűzifából, valamint a háztartási (30 mm-nél, nagyobb szemnagyságú, általában darabos kocka és dió I. elnevezésű) szénből, brikettből és kokszbrikettből a má­jus 15-től május 31-ig terjedő időszak­ban 20 százalékot, a jún. 1-től jún. 30-ig terjedő időszakban 30 százalékot, jú­lius 1-től július 31-ig terjedő idő­szakban 40 százalékot kötelesek olyan kiskereskedőknek (pincéseknek, ud­varosoknak, vegyeskereskedőknek stb.) kiszolgáltatni, akik kizárólag fo­gyasztók részére árusítanak. A polgármester rendelkezésének ellenőrzése céljából a telepes tüzelő­anyagkereskedők nyilvántartást kö­telesek vezetni. Az ellen a nagyke­reskedő, vagy telepes kiskereskedő ellen, ahol a telepére hetenként beér­kező tüzelőszermennyiség megállapí­tott százalékos arányát nem szolgál­tatja ki, a polgármester nemcsak a kihágási eljárást fogja haladéktala­nul megindítani, hanem esetleg ke­reskedői kijelölésének visszavonása iránt is intézkedik.. Lukács Béla és Bárczay Ferenc kitüntetése A MTI jelenti: A Kormányzó Úr a miniszterelnök előterjesztésére vitéz Kövecsesi Lukács Béla m. kir. titkos tanácsos, tárcanélküli miniszternek és bárczai Bárczay Ferenc m. kir. titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, föld­­birtokosnak a haza szolgálatában szer­zett kiváló érdemeik elismeréséül a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta. Kállay Miklós miniszterelnök a ki­tüntetéseket hétfőn délután hét óra­kor nyújtotta át a kitüntetetteknek a miniszerelnökségi palotában. •Az A magyar politikai élet két vezető egyénisége kapott újabb legmagasabb elismerést a nemzet érdekében végzett buzgó munkájáért. Mindketten több mint két évtizede vesznek részt a ma­gyar belpolitikai élet irányításában. Annak a független, mindenben a ke­resztény magyarság érdekeit előtérbe helyező politikai tevékenységnek a legjellegzetesebb munkásai, amely a Trianont követő években gyökerezik és azóta a nemzet minden erejének egységesítésével kívánja megvalósíta­ni a nagy nemzeti célkitűzéseket. Ez­­időszerint Lukács Béla mint tárca­nélküli miniszter és a Magyar Élet Pártjának országos elnöke, Bárczay Ferenc pedig mint a Magyar Élet Pártjának pártvezérhelyettese halad azon a politikai úton, melyen most újabb állomást jelent a legfelsőbb helyről érkezett kitüntető elismerés. Annak a keresztény és nemzeti poli­tikának a legjellegzetesebb harcos ve­zetői, amely a szegedi gondolat néven foglalható össze. A rák, a tífusz, a tuberkulózis elterjedtségéről számolt be Johan államtitkár A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya felovaló ülést rendezett és az ülésen Johan Béla titkos taná­csos, belügyi államtitkár székfoglaló előadást tartott „A magyar közegész­ségügy területi kérdései“ címmel. A megjelent előkelő hallgatóság sorá­ban ott volt József királyi herceg, az Akadémia elnöke és vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter is. Johan államtitkár előadásában bemutatta a fertőző betegségeknek magyarországi­ előfordulási helyeit. Kitűnik, hogy a rákos megbetegedés 100 ezer főre számítva 1904-ben 8­5, 1930-ben a halálozási arányszám 102 volt, 1938—39-ben 137 rákos előfor­dulás és 97 halálozás volt. A legma­gasabb arányszám a Duna-Tisza-kö­­zén, a legalacsonyabb keleten. 1930- ban viszont a Duna-Tisza között volt a legalacsonyabb ez az-, arányszám, ami azt bizonyítja, hogy Magyaror­szágon nincs olyan terület, ahol a rá­kos megbetegedés általában mindig nagy arányszámmal fordulna elő. A továbbiak során azt fejtegette az államtitkár, hogy a hőmérséklet és a legyek megjelenése közötti ösz­­szefüggéseket vizsgálva, a kötelező oltásokkal csökkentették a­­tífuszbe­tegségek előfordulását. A kiütéses tí­fusz arányszáma alacsony, csak a visszacsatolások óta emelkedett né­mileg. A maláriával fertőzött vidé­kek évről-évre ugyanazok, a tracho­ma is csak bizonyos vidékeken szá­mottevő. A legnagyobb közegészségügyi probléma a tuberkolózis, — állapí­totta meg Johan Béla. 1928-ban az elég magas halálozási arányszám le­csökkent, az 1933-38-as években az arányszám tovább csökkent 2,2 ez­relékre. A tuberkolózis elterjedését gyakran összefüggésbe hozzák a rossz lakással. Ezzel szemben meg­állapítható, hogy elterjedtsége nem esik össze a legrosszabb lakássta­tisztikát felmutató vidékekkel. A tuberkolózis tehát fertőző betegség és nem lakásbetegség. A golyvabe­­tegségek száma a Csallóközben rend­kívül nagy,­­mért ott igen sok­a­t Pesti Hírlap 1943 május 19. szerda 3 kreten. A Csallóközben a közeljövő­ben golyvakutató állomás kezdi meg működését. Az influenza legtöbbször a fővárosban fordul elő először és innen terjed a vidékre. orvosi ellátás helyzetéről szá­molt még be az államtitkár nagysi­­­­kerű előadásában, majd több tudo­­­mányos munkát mutattak be az ülé­sen. . ____ fj. Horthy Miklós látogatása a Testnevelő Főiskolán Kedves és szeretett vendége volt kedden délelőtt a Testnevelő Főisko­lának. Ifj. Horthy Miklós meghatal­mazott miniszter látogatta meg a ma­gyar testnevelés e fellegvárát. Haza­térése óta már másodszor jött el ide. Először még a télen a termekben folyó munkát nézte végig és ez akkor any­­nyira megnyerte tetszését, hogy most újra eljött megnézni, hogyan folyik a munka a pályákon. Ifj. Horthy Miklós mint egyszerű látogató jön ide. Nincsenek díszes külsőségek, nincs ünnepélyes fogad­tatás, csak a májusi napsugár öltöz­teti ünnepi díszbe a pályákat. Ifj. Hor­thy Miklós dr. Misángyi Ottónak, a főiskola igazgatójának társaságában gyönyörködik a szép képben. Kerezsi Endre tanár szakszerű felvilágosítá­sokat ad az előkelő vendégnek. Az atlétikai pályán ez alatt már leányok sorakoznak fel, vidám, fesztelen a hangulat, hiszen nem előre begyako­rolt bemutató ez, hanem kedélyes óra, s a kedves vendég jelenléte még csak növeli a jó hangulatot, mert nemcsak végignézi az atlétikai moz­gásokat, hanem maga is megpróbálja azokat. De már tovább pereg a film, és a leányok vívóöltözékben állnak, harcias amazonokként forgatják tőrüket. Ér­dekes vívómérkőzés ez: a zsűri sze­repét ifj. Horthy Miklós vállalja, s vezeti az izgalmas mérkőzést. A fér­fiak ökölvívó gyakorlatai után a leánysereg színes pompájú magyar tánca fejezi be a bemutatót, s azután felsorakoznak a főiskola hallgatói, hogy messze visszhangzó csatakiáltá­sukkal köszönjék meg ifj. Horth­y Mik­lós elismerő és buzdító szavait. Ifj. Horthy Miklós elégedetten hagyja el a pályákat, mert amit itt látott, meggyőzte őt arról, hogy akik a főiskoláról kikerülnek, minden­képpen hivatottak arra, hogy kezük­be tegyék le a jövő nemzedék testi kiképzéseinek irányítását. De arról is meggyőződhetett, hogy világhírű fő­iskolánkon nemcsak a pályákon folyik szorgos munka, hanem a főiskola könyvtárában, múzeumában is, hogy ne csak a testet, hanem a régi görög testnevelési eszme, a „kalokagathia" értelmében a lelket is műveljék. Utána a főiskolai hallgatók egy­szerű közös ebédjén vett részt ifj. Horthy Miklós. Az előkelő vendég kedves közvetlenséggel beszélgetett el, az őt körülvevő ifjúsággal. Dr. Földes Éva. El kell távolítani a lakóházak fából készült padlásosztó falait A Budapesti Közlöny vasárnapi szá­ma közli a honvédelmi miniszter ren­deletét, amelyben előírja a III. lég­oltalmi csoportba sorolt építmények, tehát a lakóházak és hasonló épüle­tek padlásosztó falainak eltávolítását A rendelet kimondja azt is, hogy a­­padlásrekeszeket a jövőben drótháló­ból, vagy pedig könnyen áttörhető éghetetlen anyagból álló falakkal kell készíteni. Fából készülhetnek ebben az esetben a padlásrekeszek ajtói, de azokat is tűzmentesíteni kell. A pad­lástér tekintetében kimondja még a rendelet, hogy azt aként kell átren­dezni, hogy annak minden része át­tekinthető, járható és könnyen hozzá­férhető legyen. A rendelet szerint a leírt faosztófalakat az ingatlantulaj­donos költségén távolítják el, a ren­delet hatálybalépését követő huszon­egy napon belül, tehát június 3-ig. A rendelet hatálya a következő helységekre terjed ki: Budapest, Buda­fok, Csepel, Debrecen, Diósgyőr, Győr, Kassa, Kispest, Kolozsvár, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Pestszentlőrinc, Pestszenterzsébet, Pécs, Szeged, Szé­kesfehérvár, Szombathely és Újpest Városligeti fejirácssznek (Aréna-után, Vilma királynő-úttal szemben) Május 20-án­­csütörtökön­ megnyílik.

Next