Pesti Hírlap, 1943. június (65. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-01 / 123. szám

& *?árp*t!nec­esice békéje k­rllég­us rendjére, a háború utáni idők szempontjaira is utalt Kállay Miklós miniszterelnök leg­utóbbi beszédében. Minket elsősor­ban a Kárpátmedence rendezése érint, ami természetesen részvéte­lünk és akaratunk nélkül el nem képzelhető. Magyarország méltó vezető eleme és központja volt Európa e részének. Ez a szerep megilleti ezután is a magyarságot nemcsak múltja, hanem állami rendszere miatt is, amely ezer év óta nem változott s amelyben ben­­foglaltatott minden nép egyénisé­­gének megbecsülése. Az országunk­ban élő minden nép érezhette, mit jelent a magyarság állami rend­szeréhez tartozás. Egyenlő jogú tár­sak voltak az itt lakó népek, ame­lyek békében és gyarapodásban él­hették egyéni és nemzeti életüket. A központi erő azonban a magyar államrendszer volt, amely a mara­­dandóságot és a szilárdságot biz­tosította. A legtisztább történelmi igazsá­got hirdette Kállay Miklós, mikor megállapította, hogy egyedül Ma­gyarország biztosította nemzetisé­geinek népi és nemzeti fennmara­dását, míg a nyugati államok mind beolvasztották az uralmuk alatt élő ,különböző fajú és nyelvű népeket. Magyarország mindig hű maradt, Szent István tanításához, amely a magyar erő, az európai rend és a keresztény eszmei magasság fogla­lata. A magyarság ezután is érvé­nyesíteni akarja Európában és el­sősorban a Kárpátmedencében a maga politikai eszményét.­­ Ennek a hagyományos magyar elvnek alapján kívánjuk most is a Kárpátmedence kérdéseinek meg­oldását, a Kárpátok medencéjében élő népek együttműködését, békés együttélését. Ennek az ősi magyar érzésnek és gondolatnak adott han­got most is Kállay Miklós. A béke alapfeltétele — mondotta —, hogy a Kárpátok-­ medencéjének népei egymásra találjanak és az őket kö­rülvevő népekkel megértésben, az Isten, a történelem és a nép aka­ratai által megszabott keretekben alakítsák ki új népi és nemzeti lé­tüket. Magyarország földrajzi,­­történel­mi és politikai egységét szolgálta mindig a magyar külpolitika, a­melynek hagyományos programm­­ját igyekszünk most is végrehaj­tani. S joggal remélhetjük, hogy bármilyen rendezés következzék ezen a területen, nem lehet figyel­men kívül hagyni azt a rendet, a­melynek hagyományai vannak és élő ereje van ma is. Az az állami és jogi rendszer, amelyben éltünk nemzetiségeinkkel, a legtöbb jót nyújthatja minden itt élő népnek a jövőben is. A magyar jogrendszer, amely ezer éven át magába foglalta észak, kelet és dél számos népét e terüle­ten, most is a legalkalmasabb ar­ra, hogy békét és biztonságot nyújtson mindazoknak a népeknek, amelyek a magyarság testvéri jobb­ját és jogi rendszerét elfogadják. Anglia egyetlen spanyol halászjárművért sem vállal felelősséget San Sebastian, máj. 31. (Német TI) Spanyol halászok a nyílt tengeren végzett halászás során brit repülőgé­pekről ledobott röpcédulákat találtak, amelyek a következő szöveget tartal­mazzák: „Április 20-án a brit tenger­nagyi hivatal hivatalosan bejelentette, hogy Anglia egyetlen halászjárműért sem vállal felelősséget, amely a keres­kedelmi hajók számára kijelölt vesze­delmes övezetre lép. Bár a spanyol halászok ezt a figyelmeztetést nem fogadták meg, az angol repülők, te­kintettel Spanyolország semlegességé­re, nem intéztek támadást a spanyol halászhajók ellen, pedig ehhez a hadi­jog értelmében teljes mértékben jo­guk lett volna. A szövetséges légi had­erő azonban nem folytathatja tovább ellen magatartását és nem tűrheti tovább a brit intézkedések áthágását. Ma utoljára figyelmeztetünk bennete­ket. Június elsejétől kezdve minden egyes spanyol hajót, amely a tiltott övezetben tartózkodik, ellenséges ha­jrónak tekintünk és azonnal megtá­madunk." Rohamjárőr lasszóval és kloa’off B’mssel Az oroszok néha egészen meglepő, eredeti gondolkozásra mutató harci eszközökkel és harci eljárással kísér­leteznek. Aniták idején nagy feltűnést keltettek a robbanó kutyák, majd a Sztálin-orgona, de a hozzájuk fűzött nagy reményt nem váltották be az eredmények. Annyit mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy a megle­petésnek szánt új harci eljárásokra kitűnően kiképezték az embereiket, amint ezt a legújabb „meglepetés“ is megmutatta. A meglepetés egy újfajta roham­osztag, amelynek furfangosan és az indián romantikára emlékeztető mód­szerekkel kellene foglyot ejtenie. Schmidt Elmot SS-haditudósító egy ilyen „cowboy-rohamosztag“ támadá­sáról a következőképpen számol be: Valami készül! Inkább csak érezzük ezt, mert kéz­zelfogható bizonyítékunk még nem volt semmi. De a senki földjén valami nem volt rendben. Századparancsnokunk fokozott fi­gyelést és készültséget rendelt el. A sűrű cserjék között mintha meg­mozdult volna valami. Aztán ismét csend ült a tájra. Egy álló óráig moccanást sem láttunk, zizzenést sem hallottunk. Délutáni álmát aludta a természet. Aztán egyszerre az őrök ismét fel­kapták a fejüket. Megmozdult a bo­kor, vagy csak a szemünk káprézott? Nem, akkor már bizonyosak voltunk abban, hogy ismét ellenséges roham­osztag lopakodik állásaink felé. Szo­katlanul óvatosak ezek a legények — állapítottuk meg egyhangúan. No, de azért csak jöjjenek — gondoltuk —, hiszen fogadásukra már minden elő­készületet megtettünk. Egy-egy ilyen különleges roham­­osztag huszonöt-harminc emberből áll, soraiban több tiszt és altiszt. Feladatukat türelemmel, kitartás­sal kell végrehajtaniuk, inkább las­san, semmin,hogy észrevegyék őket. Kiképzésük során arra tanították őket hogy inkább vállalják az óráidig tartó egyhelybenfekvéssel járó fáradalma­kat és figyeljék meg megfelelő hely­ről az ellenség minden mozdulatát és inkább térjenek vissza kevesebb ered­ménnyel, mintsem hogy az ellenség kezébe kerüljenek. Kiképzésük arra is kioktatta őket, hogy a támadás legalkalmasabb ülő­­pontja az étkezési idő, amikor az ételt hordó katonákat lehet észrevétlenül, egy rántással az árokban eltüntetni, de még hozzáférhetőbb áldozat az egyedül álló őrszem. Elfogjuk a rohamosztagot Néhány perc múlva tisztán kivettük egy kúszó alak körvonalait. Meg kell hagyni, kitűnően álcázták magukat a fickók. — Csak közelebb engedni! — ez volt a jelszó. Láttuk, amikor átkúsztak drótsö­vényünk alatt és rövid ideig megbúj­tak a homokbuckák mögött. Ismét múlt az idő. — Még közelebb, még sokkal köze­lebb engedni — hallatszott ismét. — Nehogy elmenekülhessen egy is kö­zülük. És’’ ők gyanútlanul jöttek. Amikor már csak harminc lépésnyire voltak, akkor aztán végigharsant sorainkon a: Hurrá! Ami ezután történt, az néhány má­sodperc alatt játszódott le. Itt is, ott is robbant, Villant, csattant... né­hány szovjet katona felbukott... az életben maradottak pedig fejvesztetten menekültek­­ volna. Tüzérségünk sűrű zárótűzzel zárta ez a visszavonulás útját s így nem hiszem, hogy egy is elmenekülhetett közülük. Aztán hirtelen megindult az ellen­­támadás. Az oroszok még fel sem fog­ták, hogy tulajdonképpen mi történt velük, még át sem tekintették a hely­zetet, amikor már minden oldalról kö­rülfogtuk őket. Artisták vagy katonák? — De mi ez? — csodálkoztunk va­lamennyien, amikor a foglyokat ösz­­szegyűjtötték. Ilyen öltözékben még nem láttunk orosz katonát, de még filmstatisztát sem. Tarka, álcázó ing volt valameny­­nyin, a nyakukból, derékmagasságban hosszú szíjakon pisztolyok lógtak. Ol­dalukon hosszú kötelek. Ritka felvo­nulás volt, mondhatom. Derekukban több kézigránát és egy gumitokban, guminyelű, kétélű, borotvaéles tőr. Néhány orosznak még titokzatos táska is lógott az oldalán, benne né­hány álarc szorult. Mások géppisz­tollyal voltak felszerelve, de rangjel­zés egyiken sem volt. Az egész felvonulásuk azt a benyo­mást tette ránk, mintha cirkuszelő­adáson lettünk volna és a vadnyugati steppékre induló, sárgacsőrű vadá­szok humoros utánzói akarnának szó­rakoztatni. S akármilyen komoly volt is a helyzet, nem állhattuk meg neve­tés nélkül. Kedvenc áldozat: az őrszem A foglyok kihallgatása során aztán fény derült a titokzatos­ viseletre. Ki­tudódott, hogy egy egészen különleges rohamcsapattal van dolgunk. A csapat csaknem minden tagja jól megtermett, hatalmas szál ember, erős izomzatú óriás. Hónapokig tartó és igen gondos kiképzést kaptak azért, hogy az ellenség állásait macska­ügyességgel, lopva megközelítsék és lasszójukkal minél több foglyot ejt­senek, akiknek kihallgatása során az­tán megtudják a szükséges katonai titkokat. Gangszter-módszerek Az egyedülálló őrszem elfogásánál a különleges csoport néhány embere egészen az áldozat közelébe lopózik. Az egyik a mit sem sejtő őr nyakába veti a hurkot, a másik hirtelen kloro­form-álarcot dob az áldozat arcára. Aztán közös erővel, sietve elvonszol­ják áldozatukat a tett színhelyéről. A rajtavesztett őrszem már csak az el­­­lenség állásában tér magához. Legalább is így képzelték el , mert a mi foglyainknak ez volt az első kí­sérlete, ez pedig nem nagyon igazolta az elméletet. A különleges rohamosztag támadá­sával egyidejűleg, a szomszéd század frontszakaszán, egy másik csoport is ránk tört. Ennek pedig az lett volna a feladata, hogy támadásával elterel­je figyelmünket a­­ különleges csoport működési területéről. Ekkor azonban már egy „cowboy“ sem mozgott sza­badon. A Lordok Házának elnöke a háború utárai béke fenntartására világszervezet felállítását kívánja Oxford, máj. 31. (Bud. Tud.) Lord Cranborne, a lordok házának elnöke kijelentette, hogy a háború utáni bé­ke fenntartása érdekében erős és az egész világra kiterjedő szervezetre van szükség. Ennek a szervezetnek feltétlenül magában kell foglalnia va­lamennyi nagyhatalmat, különösen azokat, amelyek ellenőrzésük alatt tartják mindazokat a nyersanyagokat, melyek nélkül háborút nem lehet folytatni. Ennek a világszervezetnek nagy katonai hatalommal kell ren­delkeznie. Cranborne szerint Német­ország, Olaszország és Japán eleinte nem lehetne tagja világszervezetnek mindaddig, amíg „szavak helyett té­nyekkel“ be nem bizonyítják, hogy „a szabadság és igazságosság“ alapel­veit követik. Lisszabon, máj. 31 Benes amerikai útjával kapcsolatban jelenti a MTI lisszaboni tudósítója: Amerikában az utóbbi időben erős mozgalom indult a csehszlovakizmus ellen. Több mint hatvan szlovák szervezet dolgozott ebben az irány­ban. Az amerikai szlovák mozgalma­kat és a Benes elleni hadjáratot a londoni cseh körök nagy ijedelemmel figyelték, mert ez a mozgalom azt hangsúlyozta, hogy a csehszlovák kér­dést új alapokra kell fektetni és re­videálni kell a régi állapotot. Benes ezzel szemben a múltbeli állapot száz százalékos visszaállítását hirdette. En­nek következtében eléggé nagy sza­kadék választotta el a londoni cseh emigrációt az amerikai szlovákoktól. Londonban titkos tárgyalások folytak Stranski, Ripka és más politikai ve­zetők között, de nyíltan senki sem mert szembeszállni Benessel, aki azonban az utóbbi időben kénytelen volt eddigi merev álláspontjából en­gedni külföldi okoból. Az angol kor­mány részéről bizonyos elhidegülést lehetett észrevenni a cseh kormány­nyal szemben. Az angol külügyi hivatal vagy nem vagy csak nagy nehezen teljesí­tette a londoni cseh kormány kéré­seit. Ugyanakkor angol katonai ha­tóságok nyomására Moravec ezredes, a cseh katonai csoport vezetője meg­győzte Benest arról, hogy a Közép- Európa újjáren­dezését célzó tervekbe új eszméket kell bevetni. Tárgyalá­sok indultak meg a különböző londoni cseh emigrációs csoportok között, hogy az új rendezési formát kidol­gozzák. A tárgyalásokon részt vettek a radikális baloldaliak, a Szovjet szócsövet is. Masaryk azt a véleményét juttatta kifejezésre, hogy Benes személyesen menjen Amerikába és hogy helye­sebb, ha a csehek mint kezdeménye­zők lépnek föl. Benes hajlandó volt az új rende­zésről vitatkozni. Ekkor azonban meg­mozdultak a kommunisták, akik Benes előtt felvonultatták a vörös hadsereg verhetetlenségéről szóló érveiket. Ezek hatottak volna Benesre, ha idő­közben Moszkvában nem játszódik le egy botrányos jelenet Nejedly és Lauschmann, a két cseh kommunista vezér között. Nejedly Londonban beszámolt moszkvai élményeiről és a moszkvai cseh kommunistákkal való tárgyalá­sairól. A moszkvai cseh kommunista­csoport azt üzeni Londonnak, hogy a cseh munkások és parasztok a vörös csehszlovák hadsereget várják. Lauschmann szerint azt tanácsolták, hogy jobb, ha Benes végleg berendez­kedik emigrációs életre. A moszkvai beszámoló teljesen fel­kavarta a londoni cseh emigráció nyugalmát. Benes kijelentette, hogy új tervekre van szükség, főként Amerika segítségével. Eddig a közép­európai rendezést kizárólag a Szov­jetre akarta bízni. Benes most már elfogadta azt az elvet, hogy középeurópai vagy nagy észak-dél-középeurópai föderációról tárgyaljanak, amelyben fel lehet vetni a területi kérdéseket. Benes a föderációs kérdésben előbb tisztázni akarja azt a szerepet, amelyet a cse­hek játszhatnak. A csehek azt szeret­nék, hogy Benes legyen a föderáció elnöke. Amikor végül elhatározták, hogy Benes Amerikába utazik, ez az utazás nem ment olyan könnyen, mert Benes hívei kijelentették, hogy Benes sze­mélye Csehszlovákia létét jelenti, te­hát ha Benessel valami baj történik, megbukik a csehszlovák állam. Hete­ken keresztül keresték a módját, ho­gyan lehet Benest százszázalékos biz­tonsággal elutaztatni: a Clipper ve­szedelmes, a hajó még veszedelme­sebb. Végre, amikor megtudták, hogy Churchill nem félt a Clipperre ülni; elhatározták, Benesnek is megenge­dik, hogy a Clipperen utazzék, így utazott el végre Benes Amerikába. Londoni jelentések szerint Ameri­kában Benes azt javasolja, hogy a középeurópai föderáció ne olvassza össze teljesen a múltban fennállott államokat, a föderáció csak külső gaz­dasági kapcsolatok megteremtését je­lentse, ideiglenesen azonban meg kell hagyni a régi államok kereteit. Masa­ryki kijelentette, hogy az amerikaiak elleneznek mindent, ami a múltra emlékeztet. Benes találkozni fog Hodzsával és őt meg akarja nyerni, hogy belépjen a csehszlovák kormányba. Memoran­dumaiban Benes kimutatja: a háború után Európában mindenütt káosz lesz, csak Csehországban lesz rend, a cseh­szlovák állam nem lesz kapitalista, sem kommunista, hanem középúton fog haladni. Benes kitart a „kötőjel­nélküli“ Csehszlovákia mellett. Külpolitikai hírek Vatikánvárosból jelentik, hogy a tokiói pápai delegátus, a washingtoni pápai legátus és a havannai pápai nuncius beszámoltak a vatikáni hadi­fogolyhivatalnak azokról az értesülé­seikről, amelyeket az olasz, német, il­letőleg angol és amerikai hadifoglyok tekintetében szereztek. Beszámoltak az egyes hadifogolytáborokban tett lá­togatásaikról és egyértelműen azt je­lentik, hogy az illető hadifoglyok hely­zete kielégítő és megfelelő bánásmód­ban részesülnek. Csangkaisek tábornagy lesz a Kuo­mintang kívánságára Kína állam­elnöke. Szaracsoglu miniszterelnök ebédet adott a tengelyhatalmak diplomatái tiszteletére. A fogadáson több török miniszter, képviselő és más vezető­személyiség is részt vett. Az angol parlament több mint 120 tagja indítványt írt alá, amelyben a Brit birodalom légügyi értekezletének összehívását kívánják, a brit repülés­ügy jövő fejlődésének megvitatására. Az indítvány követeli, hogy a polgári repülést vonják ki a légügyi minisz­térium ellenőrzése alól. Június 1-től kezdve megszűnik a cukorkagyártás Olaszországban. A meglevő készleteket június végéig le­het még árusítani. Az angol munkáspárt végrehajtó bizottsága nyilatkozatot adott ki a kommunista pártnak azzal a kérésé­vel kapcsolatban, hogy csatlakozhas­son a munkáspárthoz. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az angliai kom­munista pártnak követnie kell a Kom­intern példáját és fel kell oszlatnia önmagát. Ezzel hozzájárulhat egy nagy egyesült baloldali politikai párt felépítéséhez. Wheeler amerikai, szenátor a legkö­zelebbi támadás színterének kiválasz­tásával foglalkozva a Szovjet­ Uniótól biztosítékokat követelt arra vonatko­zólag, hogy a Szovjet a csendesóceáni háborúban valóban az Egyesült Álla­mok oldalán áll és „a háború utáni imperialisztikus célokról“ lemond. Wheeler szenátor szerint az Egyesült Államok, ha fenti kérdésben meg­felelő biztosítékokat nem kapnának Sztálintól, jobban tennék, ha elsősor­ban Japán ellen támadnának. Stillwell tábornok, a Kínában, In­diában és Burmában állomásozó ame­rikai csapatok főparancsnoka, mint a brit hírszolgálat jelenti, Angliába ér­kezett. Pesti Hírlap 1942 forres­z, Kedd 3 fájdalmak is öregítenek. Ezért használják fájdalmak, rossz közérzet ellen a Politikai élet Antal István miniszter Pápán beszé­det mondott. Antal István nemzetvé­delmi propaganda-miniszter választó­­kerületében, Pápán panasznapon fo­gadta választóit, majd a MÉP választ­mányi ülésén vett részt. A miniszter hosszabb beszédben részletes tájékoz­tatót adott a kül- és belpolitikai helyzetről, valamint az ország idő­szerű összes gazdasági, szociális és közellátási kérdéseiről. A nagy tet­széssel fogadott beszámolóért Szüts Dezső, a pápai MÉP-szervezet elnöke mondott köszönetet­ Lukács miniszter a hamis hírek ter­jesztői ellen. A Nemzeti Sportcsarnok­ban tartott MÉP-ülésen Kállay Miklós miniszterelnök beszéde után vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, a MÉP országos elnöke szólalt fel és hangsúlyozta, hogy a háborúban álló nemzet mai súlyos időszakában rendet, fegyelmet és munkát várnak minden magyar embertől. Fokozott szervezési tevékenységre van szükség — mondotta a miniszter. — Az a nagyszabású beszéd, amelyet pártunk vezére elmondott, nemcsak hatalmas munkaprogrammot jelent, de nemzet­politikai hitvallást is. Szervezeteink egyik legfontosabb feladata: vigyázni­ a nemzet lelkére. A mai nagy küzde­lemben két világnézet harca folyik. Szövetségeseinkkel együtt a mi fel­adatunk ezeréves tradícióinknak meg­felelően a keleti veszély ellen védel­mezni Európát Helyt kell állatnunk, ahogy helyzetünk, adottságaink és katonai felkészültségünk ezt megen­gedi. A kereszténység megvédését, Európa fejlődésének biztosítását, nemzeti függetlenségünk megőrzését és családaink védelmét komolyan vesszük. Ez a feladatunk nemcsak a fegyvertársi hűségből folyik, hanem legsajátosabb érdekeink is ezt köve­telik. Azokra, akik a nemzet erejét hamis hírek hirdetésével, kishitűség terjesztésével igyekeznek gyengíteni, a magyar államhatalom büntető ök­lének le kell sújtania. Nem méltó a magyar fajtához, amely mindig ural­kodó volt ebben a hazában, hogy egy nálánál alacsonyabbrendű fajta kez­deményezésének és káros propagan­dájának hitelt adjon. Tasnádi Nagy András a közösségi szellemről. Az Országos Bethlen Gá­bor Szövetség ceglédi fiókjának Iro­dalmi estjén Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke a közösségi szel­lem kifejlesztéséről beszédet mondott. — A lét nagy kérdései lebegnek fe­lettünk — mondotta többek között. — A gyűlölet, a pusztítás vágyának szörnyű hullámai ostromolják Európa szabadságra áhító népeit. Ha a nem­zeti létet veszély fenyegeti, megerő­södik fiainak felfokozott szeretete és ragaszkodása, megerősödik a közös­ségi érzés és az individualizmus szel­leme háttérbe szorul. A közösségi lel­kűlét a legnemesebb hajlamoknak nagy skáláját öleli fel. Történelmünk a közösségi érzés csodálatos példáit jegyzi fel, s egyházaink története is tele van fényes megnyilatkozásaival. Szabó Imre református esperes a re­ménységről beszélt. Milyen egységekből állt az angolszászokhoz átpártolt hajóhad? Vichy, máj. 31. (Német TI) Az Alexandria kikötőjében állomásozó francia hadihajóknak, amelyek a „sza­bad francia mozgalomhoz“ csatlakoz­tak, együttes vízkiszorítása 65.000 tonna. A hajóhad a következő hajók­ból áll: a 231300 tonnás Lorraine csa­tahajó, a 10.000 tonnás Suffren, Tour­­ville és Duquesne cirkálók, a 7000 tonnás Dugay-Trouain cirkáló, az 1300 tonnás Le Basque, Forbon és Le For­tune torpedónaszádok, valamint a Le Protée tengeralattjáró. A felsorolt hajók fedélzetén legutóbb még körül­belül 1000 tiszt és tengerész teljesítet® szolgálatot.

Next