Pesti Hírlap, 1944. október (66. évfolyam, 223-248. szám)
1944-10-20 / 239. szám
A Führer rendelet® a népi rohamszervezet megalakításáról Az Assios fegyverképes német férfiakat harcba vetik Berlin, okt 19. (Német TI) A Führer a következő rendeletet adta ki a német népi rohamszervezet megalakításáról: ötévi legsúlyosabb harc után az ellenség, miután csaknem valamennyi európai szövetségesünk csődöt mondott, egyes arcvonalakon a német határok közelében, vagy a határoknál áll. Megfeszíti erejét, hogy szétzúzza birodalmunkat, megsemmisítse a német népet és szociális rendjét. Végső célja a német emberek kiirtása. Miként 1939 őszén, most ismét csaknem egészen egyedül állunk ellenségeink arcvonalával szemben. Akkor néhány év alatt sikerült nekünk német népi erőnk első nagy bevetésével megoldani a legfontosabb katonai problémákat és a Birodalom létét és ezzel Európáét éveken át biztosítani. Amikor most az ellenség azt hiszi, hogy az utolsó csapásra készülhet, el vagyunk szánva arra, hogy népünk második nagy bevetését végrehajtsuk. Sikerülni kell és sikerülni is fog, hogy miként az 1939—40-iki években kizárólag a saját erőnkre építve, nemcsak megtörjük ellenségeink megsemmisítő akaratát, hanem ismét visszavessük és a Birodalomtól mindaddig visszatartjuk őket, amíg Németország, szövetségeseinek jövője és ezzel Európa számára a béke biztosítva lesz. Zsidó nemzetközi ellenségeink előttünk ismert totális megsemmisítései akaratával szembeállítjuk az összes németek totális bevetését. Véderőnk aktív erőinek megerősítésére és különösen kérlelhetetlen harc folytatására mindenütt, ahol az ellenség német földre akar lépni, ezért az összes fegyverképes német férfiakat harcba vetésre szólítom fel. Megparancsolom a következőket: 1. A Nagynémet Birodalom körzeteiben a 16—60 éves összes fegyverképes férfiakból meg kell alakítani a német népi rohamszervezetet. Ez a hazai földet minden fegyverrel és minden eszközzel védeni fogja, amennyiben erre alkalmasnak látszik. 2. A német népi rohamszervezet felállítását és vezetését a körzetekben a körzetvezetők veszik át E munkában felhasználják főképpen a párt bevált intézményeinek — SA, SS, NSKK és HT — legtehetségesebb szervezőit és vezetőit. 3. Schepmann SA-törzsvezetőt kinevezem a lövészeti kiképzés felügyelőjévé, Kraus NSKK-vezetőt a népi rohamszervezet motortechnikai kiképzése felügyelőjévé. 4. A német népi rohamszervezet tagjai bevetésük alatt katonák a véderőtörvény értelmében. 5. A népi rohamszervezet tagjainak hivatáson kívüli szervezetekhez való tartozása érintetlenül marad. A német népi rohamszervezetben való szolgálat azonban más szervezetekben való minden szolgálatot megelőz. 6. Az SS-birodalmi vezető, mint a póthadsereg parancsnoka, felelős a német népi rohamszervezet katonai szervezeteiért, kiképzéséért, felfegyverzéséért és felszereléséért. 7. A német népi rohamszervezet harcbavetése utasításom szerint az SS-birodalmi vezető, mint a póthadsereg parancsnoka útján történik. 8. A katonai végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket Himmler SS-birodalmi vezető, mint a póthadsereg parancsnoka adja ki, a politikaiakat Bormann birodalmi vezető. 9. A nemzeti szocialista párt a német nép előtt legnagyobb becsületbeli kötelességét teljesíti, amikor elsősorban a maga szervezeteit mint e harc főhordozóit beveti. (MTI) Himmler birodalmi vezető beszéde a német népi rohamszervezet tagjai előtt Berlin, okt 19. (Német TI) Himmler birodalmi SS-vezető szerdán Keletporoszország egyik városában résztvett a német népi rohamszervezet első díszszemléjén. Miután felolvasták a Führer kiáltványát, az SS birodalmi vezetője a rohamszervezet századai előtt beszédet mondott, amelyben a következőket jelentette TU: Ma, 1944 okóber 18-án, a lipcsei németek csatája évfordulóján Adolf Hitler, vezérünk és legfelsőbb hadurunk a még otthon lévő harcképes német férfiakat — 16 és 60 év között .— mind harcba szólította, hogy a német népi rohamszervezetben a haza földjét védelmezzék. Himmler ezután rátért az ellenségei által. Németországra kényszerített háború előzményeire és a következőket mondotta: A siker és a szerencse napjait a balszerencse napjai követték. A sors ki akart próbálni bennünket Az 1941- es sarki tél keménységéhez szövetségeseinknél gyengeség, hűtlenség és árulás következtében történt összeomlások csatlakoztak és ezek aztán előidézték a sztálingrádi tragédiát. 1943 nyarán Badoglio megkezdi csúfos árulását, amely elpusztította Mussolini művét s Olaszország számára nem békét hozott, hanem kimondhatatlan áldozatokat az ország elpusztítását, a nép kizsákmányolását és kiéheztetését; a vitéz német katonák számára pedig azt jelentette, hogy mos már ők a felelősek Európa déli arcvonaláért. Ez az arcvonal az angolszászok számára mindenesetre a legveszteségesebbnek bizonyult. Keleten sikerült a bolsevista ellenfélnek hónapokon és éveken át tartó harcokban, amelyek rengeteg emberéletbe kerültek számára s emberanyagát egyre érezhetőbben emésztik fel, a háború első szakaszában messzi kedsésre kitolt vonalaikat visszaszorítania, úgyhogy azok itt Kelet-Poroszországban mérv a hazánk határait érintik. A háború elviselhetetlenül súlyossá vált ellenségeink számára Mindezek ellenére azonban a háború elviselhetetlenül súlyossá vált ellenségeink számára. Hosszú ideig már nem tudják folytatni. Ki akarják és ki kell erőszakolniuk a Németor-'zágba való betörést, mivel erőiket már mérhetetlenül megfeszítették Az rosz földeken éhínség uralkodik, aárosok és falvak üresek és kihaltak, zsidó-bolsevista vabulisztikának és mrornak minden eszközét fel kell asználni, hogy a gyermektől kezdve gész az aggastyánokig, a csatamezőe űzzék a tömegeket. Nemzeti, dánokrata, sőt vallásos jelszavakat adtak ki, miközben ugyanakkor könyörelenül elűzik otthonukból az ukrán és fehérorosz lakosságot, amely az álitólag oly nyomasztó német megrazás alatt hozzászokott a földbirkhoz és magántulajdonhoz. A zsidó számára minden eszköz jó. *. Szilizgrádnál bekerített, vagy a ndr íveletek során foglyul ejtett n katonák közül a sebesülteket eelenül lelöveti, a többieket pedig ókásos bolsevista bánásmódban siti korbáccsal és mézesmadzag- gal. Minden lehetőséget megragad, csakhogy kivívhassa a győzelmet. Megerősödött a nyugati arcvonal Egyre nehezebbé válik a háború nyugati ellenfeleink "'számára is. Augusztusban légi erejének fölényével a legsúlyosabb áldozatok árán sikerült ugyan áttörnie arcvonalunkat Normandiában, az elmúlt hat hét folyamán azonban várakozása ellenére 900 kilométer hosszúságban ismét újra megerősödött elhárításra készen a nyugati arcvonal. Az ellenségnek minden fáradozása ellenére csak néhány helyen sikerült az 1939-es régi birodalmi határig előrenyomulnia és hazánk földjének Ids területét megszállnia. II Ellenségeink szövetsége dühkel teljes kétségbeesésében most minden elképzelhetőt megkísérel. Sztálin szüntelen Brussilow-offenzívákban mészároltává le a bolsevista tömegeket Ugyanekkor Varsóban kirobbant az ellenállási mozgalom lázadása. A felkelést nyolcheti harcban levertük, e harcok során a lengyel nép több mint 200.000 embert vesztett, fővárosa pedig teljesen elpusztult. Csupán a német emberiességnek, valamint a szövetséges társai által csúfosan megcsalt és cserbenhagyott Bor tábornok késői belátásának köszönhető, hogy megmenekülhetett a biztos haláltól az a negyedmilliónyi lengyel férfi, asszony és gyermek, akiket város közepén körülzártak. Az ellenség csábítgató jóslásai a háború befejezéséről Míg az amerikai katona naprólnapra többet kérdezi, hogy tulajdonképpen miért kell Németország ellen harcolnia, addig Angliában a Németország ellen minden világtáj felől indított katonai és politikai offenzívával kapcsolatban azzal csábítgatják a kifáradt népet, hogy a háborúnak — oly sóvárogva várt — befejezésére határozott időpontokat jósolgatnak. Azonban minden egyes időpont elmúlása csak újabb nyomasztó hatást kelt s a Tommynak tovább kell harcolnia. A kelet ésnyugat felől indított támadásokkal egyidejűleg július 20-án esküszegő, hűtlen és gyáva árulók és defetisták, akik Seydlitzel összeköttetésben állottak, kezet emeltek a Führerre. A sors azonban csodálatos módon megmentette a Führert népe számára. A német hősiesség A német hősiesség, a sorscsapásoktól meg nem törve, ismét és ismét fölemelkedik. Haderőnk ma ismét szívós elhárító harcot folytat. Ugyanakkor szakadatlanul újabb és újabb népi gránátos hadosztályokat és menetzászlóaljakat szerelünk fel és küldünk az arcvonalra. A légierő keretein belül is az egyik repülőezredet a másik után állítjuk fel. A sok harcban kitűnően bevált ejtőernyős csapatokat új ejtőernyős csapatok felállításával erősítsük. Tengerészetünk újszerű eszközökkel küzd, amelyek a technika legnagyobb teljesítményeit a megalkuvás nélküli férfibátorsággal fűzik össze s e fegyverekkel - újra és újra megtámadja az ellenséget. A háborúnak ez elhárító szakaszában asszonyaink és férfiaiok az ifjúsággal együtt az ásót, a lapátot és a csákányt megragadva keleten és nyugaton egyaránt sűrű állásrendszert készítettek A háború mai szakaszában azonban ezen a teljesítményen túl még az is szükséges, hogy a nép a véderőt a népi rohamszervezet felállításával is támogassa. Ellenfeleinknek meg kell tanulniok: minden kilométer, amelyet országunkban meg akarnak hódítani, vérfolyamokba fog kerülni számukra. A városok minden háztömbjét, minden falvat, minden majorságot, minden árkot, minden cserjést és minden erdőt férfiak, gyermekek, aggastyánok és — ha kell — asszonyok és leányok fognak védelmezni. Még a meghódítottnak vélt területeken is egyre fel fog lángolni a hátuk mögött a német ellenállási akarat s a halált megvető önkéntesek farkasokként fogják támadni az ellenséget. Ellenségeinknek belteli látniok, hogy a Németországbavaló betörés, még ha valahol sikerülne is, a támadó számára olyan áldozatokba kerül, amely fölér a nemzeti öngyilkossággal. A népfelkelés feladata Kfjell a Filfherhez, a®E az Uristen küldött számunkra, hűek a Birodalomhoz, amely századok után egyesítette az összes német törzseket s amely — mint valaha — az európai kontinensnek a rendet biztosító hatalma és az is marad, hűek a néphez s ezzel saját magunkhoz, mert mi a germán német népnek örök életét, asszonyait, gyermekeit s ezzel vérét, amely oly sok nemeset alkotott az emberiség számára, meg fogjuk védelmezni és meg fogjuk őrizni. 2. Fogadjuk, hogy engedelmeskedünk a Führer és feljebbvalótok parancsainak. Hűség, engedelmesség és vitézség — ezek az államok és birodalmak alapjai. Ha az embereket ezek a tulajdonságok töltik el, akkor a legkisebb csoport is legyőzhetetlenül erőssé válik. 3. Tudjuk azt, hogy" egy nép leghatalmasabb ereje hitében, férfiéinak és asszonyainak állhatatosságában, ifjúságának bátorságában és a saját erejébe vetett bizalmában rejlik. Tudjuk azt, hogy a német szellem a modern technika csodáit teremtette meg s a „V. 1." már hónapok óta mér kemény csapásokat ellenségünk életköözpontjára. A Német Birodalom népének fanatizmustól fűtött harcbaszállása 4. Tudjuk azt, hogy ehhez az első fegyverhez hasonlóan a kellő időben a többiek is bevetésre fognak majd kerülni ellenségeinkkel szemben. Épily jól tudjuk azonban azt is, hogy ezek a fegyverek csupán akkor hoznak majd sikert, ha velük együtt a Német Birodalom legerősebb csodafegyverét is bevetjük: népének bátorságtól és fanatizmustól fűtött harcbaszállását. Kijelentjük, hogy egy pillanatig Pesti Hírlap 1944 okt. 80, péntek 3 sem ringatjuk magunkat csalóka és hamis reményekben. Az ellenség saját szájából hallottuk, hogy ellenségeinktől országunk elpusztítását, erdőink letarolását, gazdasági életünk felbomlását, városaink megsemmisítését, falvaink felgyújtását és népünk kiirtását várhatjuk. Úgy, amint a zsidók az amerikai hadsereg nyomában porrá égették Wallendorf falucskát, amint a zsidó biztosok Romániában, Bulgáriában és Finnországban felszámolják a nemzeti erőket és a munkások tízezreit küldik baromként Szibériába, és igy történne az egész német néppel, ha ellenségeink föbbünk kerekednének. A rohamszervezet tagjainak sohasem szabad letenni a fegyvert A népi rohamszervezet tagjainak soha és sehol sem szabad letenniök a fegyvert. Ha valahol egy felelős vezető kilátástalan helyzetben azt hinné, hogy fel kell adnia a harcot, akkor a rohamszervezet számára is érvényes az a mi vitéz tengerészetünknél követett szokás, hogy a parancsnoknak ilyen esetben át kell adnia a parancsnokságot alárendeltjei közül annak — még ha az a legfiatalabb is —, aki folytatni akarja a harcot Nyugodtan és bizalommal tekintünk a jövőbe. Az elkövetkezendő hetekben és hónapokban még kemény megpróbáltatások várnak ránk, azonban , át fogjuk vészelni őket mint az utóbbi évek minden más megterhelését Szívünk legmélyén meg vagyunk győződve arról, hogy a Mindenható a fáradozások, áldozatok, szenvedések és harcok végezetéül megadja a Führernek és népének a keményen megszolgált győzelmet (MTI.) ¡›* ' „Szekszárdi kadarban Ahogyan a gyermek Babits látta a szekszárdi őszt írta Török Ottó A kisfiú öntudatosan és büszkén lépett ki a kapuból, felnézett az égre, a nehéz, szürke felhőkre, nem kíváncsian, kutatón, inkább tárgyilagosan és megfontoltan, ahogyan csak kevés ember tud az égre nézni. Néhány lépést tett a patak felé, ami ott csörgedezett az emeletes, fehér, zöldzsalus kis ház előtt, most mélyebben és búsabban, mintha a nyarat siratná, vagy a fecskéket, amint mély surranással ittak vizéből. A sárosszürke partot a kacsák és libák fehérsége színezte be, totyogásuk mozgalmasságot adott a patakszélnek, gágogásuk belevegyült a víz csörgésébe. A déli harangszó nekiindult a szűk kanyargós utcáknak, fel a Bariménak, a Kálvária dombjának, és a toeszszi Duna kékje felé, az Alföldön. Úgy nyújtózott ez a kisváros a hegyek aljában, mint macska a vánkoson. A fiú pedig hallgatta a harangszót, áhitatosan és csendben, mintha égi szózatra figyelne. Lelkében még utána sokáig búgtak a harangok, sokkal finomabban, később csilingelve, vékonyan, végül egészen elhallgatott és megint csend lett. Aztán beszaladt a fapun, végignyargalt a kerten, hátra a kiskapuhoz, ahonnan már egyenes út vitt a házak mögött a szőlőbe. Mindjárt a szurcsikba ért, melynek falából a zöld berbécs és a fehér iszalag hajolt ki évről-évre. Szaladt felfelé az enyhe lej-A népfölkelésnek az lesz a feladata, hogy a fenyegetett területeken segítségére legyen a véderőnek, hogy az ismét támadásra fegyverkezhessék és gyülekezhessék. Mint öt emberöltővel ezelőtt a porosz népfölkelés idején őseink tették, most mi is magunkévá akarjuk tenni azokat az erényeket, amelyek minden időben érvényesek s egyedül ezek képesek biztosítani a győzelmet. 1. Esküszünk, hogy 7— akár csak atyáink —é hűek akarunk maradni; tőn, amíg felékzete elakadt, csak akkor lépett lassabban, hosszabbakat, mint a felnőttek. Az öreg ■ présház előtt állt meg, nekidült a malomkőasztalnak, ott fújta ki magát, ahol még nagyapái politizálgattak szüret után, mikor elült a munka, a jó szekszárdi kadarka mellett. A meszelt sárpad is ott nyújtózott az asztal mögött, okosan, mint a vének. Később vánkost hozott ki és leült a padra. Sokáig ült itt, szinte észre sem vette az időt. Ritkák ezek a pillanatok, mikor belevész az ember az időbe, talán ezért is széditök, kábitók, mint a morfiurk. A tavalyi szüretre gondolt. Most is itt érzi maga körül a nyüzsgést, nők és férfiak szavát hallja, a szomszéd dombokról az énekszót, talán sokkal élesebben és tisztábban, mint tavaly. Akkor csak messziről szemlélte a mozgást, a szüretet, mintha távoatot keresne. Félt és húzódozott az emberektől, a hangos szótól összerezzent, csak okos, sötét szemével figyelt minden apróságra, szinte magába itta a vidék hangulatát, a szelíd, dunántúli dombok józan, enyhe hajtását, a friss must édeskés illatát, a szedők arcán a mosolyt ,és édesanyja egyenes tartását, amint a tőkék között járt, figyelt, rendelkezett. Anyját mindig ilyennek látta, még később is, mikor a Vérmező ködén keresztül bukkant elő a város, a Kálvária sziluettje, a szőlő és a présház. De most itt a szüret, mellette surrannak el a dolgos puttonyosok, amint befordulnak a prástotoba, felsintnek a nadlásra és féloldalt dőlve beleöntik a szőlőt a gerendáig érő, nagy kádba. Béresek tapossák ki a szemekből az édes levet, lent pedig felfogják és máris kínálják az urfinak az első pohár mustot. A kád oldalán egyre feljebb és feljebb sorakoznak a krétával irt évszámok, melyek az esztendei termést jelzik. Ha elunja magát, leveszi a puhafaszekrény tetejéről az évtizedek óta itt porosodó divatlapokat, azokat forgatja egy ifjú mohó kíváncsiságával, ahogyan csak ilyen korban érdeklődik az ember és tud figyelni az élet legkisebb rezdülésére is. Az asszonyok kis, görbe késsel vágják le a pirosra-kékre csípett levelek közül a fürtöt és dézsájukba gyűjtik. A sorok közül átbeszélnek egymáshoz vagy énekelnek, hogy zeng belé az egész környék. Mint madárdal csap fel az egyes szőlőkből az énekszó és hirdeti, hogy itt a szüret, a dombok nagy ünnepe, a betakarítás ideje. Délután kijönnek az ismerős gyerekek és megkezdődik a játék. Misi is velük szalad fel a hegyre, a mogyoróbokrok között, a földbevágott parasztlépcsőkön. Itt élvezik legjobban a pandurost, ez elégíti ki leginkább képzeletvilágukat. Csak késő este lehet őket innen előcsalogatni, mikor már szaüretelők hazafelé indulnak. Végigtorton, a szurdikban is kiáltoznak önfeledten, ahogyan csak gyerek tud kiáltani a kor hevétől. A kisfiú felütötte fejét, mintha hallaná a gyerekzsivajt és meglepetten nézett körül. Csend mindenütt. Hallgattak a dombok, lent a kitágult városka pihent, a szál ideverte atoronyóra kongását, a Kálvária keresztje látszott a szürke égen, lágyzöld, fiatal kukorica hajladozott, borzongott a szomszéd dombon. Felsietett a kereszthez, mert a szőlő a sorompótól a keresztig nyúlt és lenézett onnan a városra, a piros és szürke tetőkre, a sárga és fehér házakra. „ Sokáig nézte a várost, csendesen és végzetesen. Nem a kisfiú nézésével és kíváncsiságával, az ember szemlélődésével és készültségével. Az őszt figyelte, A dunántúli őszt. A levegő kissé nyirkos, csípős izét, a táj könynyű szürkeségét, a látóhatár kerek, mély vonalát. Messze a Duna kékje ködlött hosszan és zártan, oldalt a kalocsai kettőstorony villogott fehéren, amint a nap megtört az őszi felhő kis résén keresztül. Zöld tornyát is kivette, kissé zömök alakját. Erre mindig büszke volt, ha meglátta, úgy érezte, valamit elcsípett a messzeségből, az időből ragadott ki egy kis részt. A másik oldalon a Sárköz falai emelkedtek ki a síkságból, őcsény és Deés elszórt templomtornyai. A szél egy falevelet sodort feléje, száraz volt már, halott. A fiú elkapta és megindult lassan lefelé a lejtőn, neki a városnak. Egy őszi levéllel indult el a költő a kereszt lábától, az érett szőlők mellő!, neki a világnak. — Misi... Misi... — kiáltott az édesanyja a tornácról. Éppen akkor fordult te a hátsó kiskapun a fiúcska kipirultan és vidáman. Odaszaladt, az sigiához és r-~ _ csókolta, szó rélkül. I:s az ... , értette a fiát. Sündermann a német - Berlin, okt. 19. (Német TI) Sündermann törzsvezető, helyettes sajtófőnök. bejelentette, hogy német népi rohamszervezet (Deutscher Volkssturm) név alatt katonai szervezetben tömörítik az odahaza dolgozó német férfiakat a győzelem kiküzdése céljából. Megszervezésében a szárazföldi hadviselésre vonatkozó hágai szabályzat rendelkezései szerint járnak el Ez lesz az odahaza dolgozó 16-60 éves német férfiak katonai megszervezésének és kiképzésének a kerete. Ezzel a szervezettel hathatósan megerősítik a német véderőt, bárhol is próbálnák az ellenséges erők a harccselekményeket német területre vinni. Sünder,mann rámutatott arra, hogy nem földalatti mozgalomról van szó, még kevésbbé arról, hogy vereségre készülnének elő, hanem egyesegyedül katonai tömegszervezésről a korszerű háború veszélyei ellen, amely lehetőségeket ad a légi után szállított csapatok leszállására és gépesített egységek áttöréseire. Az új szervezet tehát további fokozott előkészület a német végső győzelemre. Tájékozott részről kiegészítésképp közült még, hogy az új szervezet a német véderő rendes alkotórésze lesz. Tagjai a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően karszalagot viselnek rajta a német felségjelvény alatt a „Bolkssturm“ és a „Deutsche Wehrmacht“ szavakkal. Sündermann közölte, hogy szerdán, a lipcsei csata 131. évfordulóján teszik közzé a Führer rendeletét az új szervezet létsítéséről. Himmler SS n épi rohamszervezetről A birodalmi vezető a német tartalék sereg főparancsnoka, még szerdán beszédet mond az új szervezetről. (MTI) Befejeződött a keletporoszországi népi megmozdulás Berlin, okt 19. (Német TI) A keletporoszországi történelmi népi megmozdulás végén, amelyen Himmler birodalmi SS-vezető a Führer rendeletét a népi rohamszervezet megalakításáról közölte, Koch Erich körzetvezető tartotta a befejező beszédet. Ha a párt — mondotta többek között — ebben az órában egy feladatot magára vállal, akkor azt a feladatot a legteljesebb elszántsággal és komolysággal oldja meg. Kelet-Poroszország népe kész a harcra és sohasem fogjuk ennek a földnek még csak egyetlen egy négyzetméterét sem önként feladni. (MTI) ! III IMII dl áll II BUMM II lllilllih (ulti Ilii tol IP UH II A berlini sajté az általános német népfelkelés jegyében Berlin, okt. 19. (MTI) A csütörtök reggeli berlini sajtóban ,a Führernek az általános népfelkelés megalakítására vonatkozó rendelete és Himmler birodalmi SS-vezető beszéde uralkodik. Első helyen valamennyi lap a német népfelkelés jelentőségét méltatja és természetesen egész terjedelmében közli Himmler beszédét, amely a birodalmi főváros közvéleményében általános mély benyomást tett és így igen élénk visszhangot keltett. A történelmi jelentőségű eseménnyel mindegyik lap vezércikkben foglalkozik .