Pesti Hírnök, 1865. január (6. évfolyam, 5-25. szám)

1865-01-27 / 22. szám

Vén, nem akarta ugyan elfogadni, de miután most meglepte a szavazás eredm­énye , egyelőre meg fogja próbálni erejét s addig lesz ideje az akadé­miának, hogy e díszes tisztet egészen méltó válasz­tással töltse be. A választást tehát köszönettel ideiglenesen elfogadja. Ezzel az ülés, Arany éljenzésével eloszlott. A m. gazd. egyesület. Pest, jan. 27. Az országos magyar gazdasági egyesület las­­sankint igen becses anyagokat fog szolgáltatni a magyar országgyűlésnek, azon törekvése által, mi­szerint azon a téren, melyen ő munkálkodni hivat­va van, a jövendő törvényhozás számára minden fontosabb kérdés megfejtését előkészíti, az­által, hogy részint minden alapul használandó materiá­­lokat gondosan összegyűjt és egybeállít, részint egé­­szen­ kész törvényjavaslatokat is dolgoz ki. Gondoskodott erdőtörvény-javaslat készíte­­téséről, küldöttséget nevezett ki vízjogi, vadászati és halászati törvényterv összeállítására, mindenik tárgyban a legszakavatottabb férfiakat bízván meg az előmunkálatok elkészítésével. A magyar kir. helytartótanács szintén köszö­netet érdemlő gondossággal és buzgalommal jár el e téren, s maga tűz ki kérdéseket­ a gazda­egyesü­let ölébe, melyek tisztázását, megvittatását és fel­­­elejtését kéri attól. Így közelebb is két fontos tárgyra hívta fel ez egyesület ügyeimet. Az egyik a telepítés kérdése. A tapasztalás mutatta ki, hogy a magán­­szerződések mellett majorsági földeken telepített községek jelen állapota mellett, sem ezek sor­sa s jóléte biztos s jobblétet ígérő alapon nem fekszik, sem az ily.szerződvényes községek által birt föl­dön az okszerű gazdászat ki nem fejlődhetik, s en­nélfogva a föld tulajdonosának is ily állapot fen­­tartása hasznos nem lehet,­­ minélfogva, minden ide vágó érdekek egyaránt egy jogszerűn méltá­nyos, és a jelen viszonyokhoz illő rendezés h­alaszt­­hatlan szükségét tüntetik fel. Hogy tehát az ily rendezés a törvény­hozás útján annál bízhatóbb alapra legy­en foganatosítható, a In. királyi helytartótanács—egy ide vonatkozó törvény­javaslat elké­szítése felöl kíván gondoskodni. Mely, minden tekintetben, de kivált birtok­jogi s közgazdászati szempontból oly igen fontos vivja ezt: ' j-'x.- 'Mirg-jW fomtos./.3.indok olt_ye­revén, minden oldalról kimerítő nézetét a kormány­székkel közölni szíveskedjék. Az egyesület beismervén a tárgy fontosságát, örömest kíván járulni véleményével annak elinté­zéséhez, de mivel e részben a jelen állapotot ismer­nie mélhatlanul szükséges, mielőtt az érdemleges tárgyalásba bocsátkoznék, vagy javaslatát a teen­dők iránt kimondaná, felkérni határozta a kor­mányszéket, hogy a jelenlegi telepítvényesek szer­ződéseit használat és tudomás végett az egyesü­let­tel közölni méltóztassék. Akkorra tartván fel néze­teinek előterjesztését, ha a kívánt adatokat kellő tanulmányozás alá reendette. A másik tárgy, melyben szintén az egyesület közreműködését kérte ki a helytartótanács, a gaz­dálkodási rendszer fontos kérdésébe vág. A földbirtok viszonyainak az ország számos községeiben még folytonosan fennálló rendezetlen és szabályozatlan állapota, — a múlt évi aszály által előidézett átalános legelő-hiány, s a nagyobb mérvben dühöngött marhavész folytán tetemesen csökkent marha-létszám helyrepótolhatása iránti aggodalmak alkalmából, — különböző vidékekről ismételt folyamodások terjesztettek fel a kormány­székhez, a megyei hatóságok azon határozatai el­len, melyekkel a szántóföldek bizonyos részének ugarban hagyását megállapító, s az azon legelte­tést szabályozó helytartótanácsi szabványok hatá­lyon kívül helyeztetvén,— a földeknek a tulajdonos általi korlátlan és szabad tetszés szerinti használha­­tása rendeltetett el. A megyei hatóságok hasonló intézkedései a teljes hatályban fentartott úrbéri és telekkönyvi nyílt parancsok h­atározmányaira alapítvák, melyek szerint a volt jobbágyok sajátjukká vált földbirto­kukban teljes tulajdoni és szabad rendelkezési jog­gal ruh­áztatván fel, annak mikénti használatában, h­elyhatósági szabályok által nem is korlátozhatók A helyhatósági képviseletek ellenben , a földek bizonyos részének ugarban hagyására köte­lező szabványaikat, részint az előbbi gyakorlatra, részint pedig azon körülményre alapítják, hogy hogy a még nem tagosított,igen apró s az egész határ­ban szétszórt részekből álló kisebb birtoknak, a váltó­gazdasági rendszer szerinti kezelése, sikerrel eszközölhető már csak azon okból sem lehetvén, mert mesterségesen képzett legelők és rétek hiá­nyában, a kisebb birtokos, elegendő számú mar­hával s ennek következtében a folytonos miv­elés alatt álló földek javítására elkerülhetlenül szük­séges trágyával nem rendelkezhetik, és így szán­tóföldjei egy részének ugarban hagy­ás általi ki­­pihentetésére kényszerítve lévén , ezen ugarföl­­deknek legelőül használatában, a birtokosság na­gyobb része tettlegesen gátoltatik az által, hogy az ugarul kijelölt dűlőben szétszórva fekvő birtok ré­szeit, látszólagos pillanatnyi haszonért, a földnek termő erejét minden módon kizsákmányolni akaró néhány birtokos vagy haszonbérlő, mivelés alá vévén, az által az azoni legeltetést merőben lehe­tetlenné teszi. Rendezetlen birtokviszonyok mellett tehát az eddig divatozott hármas, vagy kettős forgású rendszer, több oldalról célszerűnek tüntettetvén külözhetlen feltételkint lévén tekintendő, — s fen­­nebbi eljárás által, a nemzetgazdaságnak egyik főágát képező marhatenyésztés, — s ezáltal a nem­zeti közvagyonosodás, a legközelebbről érdekeltet­­vén: a m. kir. főkormányszék felhívandónak ta­lálta az oj. magyar gazdasági egyesületet, hogy addig is, na i­y ez ügyben a törvény­hozás rendszeres földészeti tör­­vények által részletesen intézked- s n­é­k,a felmerülő panaszok esetén a kérdésben forgó A Nyáriak. (Folytatás.) Albert halála megszabadító ugyan a törököt egy félemletes ellenségtől, de Hunyady Já­nosban a Gondviselés nem csupán M­a­g­y­a­r­­o­r­s­z­á­g­n­a­k, hanem az egész kereszténység­nek oly hőst ajándékozott, kinek hadvezéri tehet­sége, és szerencsére annál szükségesebb volt, minél gyengébben tartá­k. László gyermek karja a kormány gyeplőit, a­miért is ez utóbbi nem volt képes féken tartani a hatalmas olygarchák kitörő szenvedélyeit. Ily körülmények közt csak H­u­­n­y­a­d­y mérkőzhetett meg oly hatalmas ellen­séggel, minő Mohamet volt, sőt csak ő háríthatta OX Lett |O * (jt, „ m 1 -■ jr 11 ^ n Oor,'az országot már akkor épp oly borzasztóan fenyegette, szintoly gyenge gyermek-országlás alatt, midőn a csapás csakugyan bekövetkezett, s királyt és or­szágot végrombolásba döntött. H­u­n­y­a­d­y­n­a­k utolsó fegyverzette Ná­n­­dorf­éh­­ér várnak dicsteljes védelmezése volt, Capistrán Jánosnak, a bátorlelkü szerzetesnek társaságában, ki a szent ügy iránt ih­letett lelkesedéssel levan eltelve, e magasztos érzést becsepegtette a gyakorlatlan keresztes katonáiba is, és igy méltán ott állt kora legnagyobb hősének ol­dala mellett, hogy vele kiküzdje magának a hal­hatatlanság babérját. Hunyady­na­k kisebb, de h­arcedzett bajno­kokból álló, és így a sereg velejét képező csatában Nyári János egy lovas-osztályt vezetett, melylyel sok pusztítást okozott az ellenség sorai­ban , különösen azon átalános kitörés alkalmával, mely a törököket megfutamította és 25.000 ember elvesztése után az ostrom megszüntetésére kény­szerítő Nyári J­á­­j­a­s lovas-osztálya képezte az előhadat. A törökök majdnem ádáz dühvel tör­tek rá, de Nyári épp oly vitézül védelmezte magát, míg jobb oldalán jelentékeny sebet kapván, karja megtagadta szolgálatát. Ekkor ingadoztak lovasai, de Nyári számba sem vevén a sebéből kipatakzó vért, neki­vágtatott az ellenségnek. Utána előtört vitéz osztálya is, és utat csinált a Capistran vezénylete alatt elővonuló gya­logságnak. Nyári nagynehezen felüdülvén be­tegségéből, László udvarába ment emlékez­tetni a királyt azon ígéretekre, melyeket neki Hunyady ajánlására tett. Habár e közben a most említett nagy hős meghalt, és C y 1­­ e i ár­talmas befolyása által még dicső emléke is a jószivü de gyenge királynál kissé elmosódott, Nyári még­is (1457) egy adomány-levelet kapott, mely­ben megerősíttetik régi nemesi származása, s egy­szersmind három rózsát nyert címerének kiegészítésére ; az említett adomány-levélben örven­detes bizonyítékul az utókor számára elősoroltatnak Jivey ttvs 10. Gallus nevű fiában jeles hazafit nevelt) mert Corvin Mátyás bizonyára csak oly férfiúra, ki a szó teljes értelmében hazafi volt, bízta Frigyes császár ellen tett hadjárataiban az ország lobogóját, és csak oly férfit tüntethetett ki, ki megfelelt az ő várakozásának. Ez okból, habár Nyári Gallus­r­ól több tudomásunk nin-­­ csen, minthogy ő somogyi főispán, és a király­­ zászlótartója volt, s ez utóbbitól oroszlánt nyert La- 1 dicimerül; s ezen tény a király egyéniségénél fogva­­ ki mindenütt mindent saját szemeivel szokott látni, ' bizonyára fényes bizonyítéka azon férfiú nem min-­­­dennapi­ tulajdonságainak, ki a király kegyét meg­­ tudta nyerni a maga részére. A nemes nemzetség fénypontját érte az ő­­ Fer­e­n­c nevű unokájában, mert azon örökké em­lékezetes korszak eseményeinél, melyek I. F­e­r­d­i-­­­n­á­n­d­d­a­l az ausztriai dynastiát Magyarország­­ trónjára ültetők, Nyári Ferenc egyike az elsőknek, kiket a történet említ. Első sarkantyúit a Nándorfehérvárnál nyerte H­é­d­e­r­­v­á­r­y Ferenc parancsnoksága alatt, kivel azon­ban (1521) kevéssel a hatalmas Solimán­ által Nándorfehérvár ellen tett ostrom előtt odahagyta a helyet és ezáltal megmenekült ama gyalázatos hűtlenségtől, melylyel a rácok által elárult és fel­adásra kényszerített várőrség, kivonulásakor leka­­szaboltatott. II. Lajos udvarában tartózkodván mint kam­rás, ő is részt vett a mohácsi gyászütközetben, nem , mint ő óhaj­tás önálló tevékenység­ben, hanem a ki­­­­rály kíséretében. Tudva van, hogy a király a csata­­ legnagyobb hevében elvágatván fedezetétől és alig­­ egy pár kisérő által őriztetvén, miként találta ha­­lálát. A hátramaradottak saját életök védelmezésé­­re lévén szorítva igyekeztek, a merre lehetett me­­­­nekülni, miután már minden veszve volt. Azok­­ közé, kikre e tekintetben a szerencse mosolyg­ott, V­I.-1­4­x­t F­er­e­n­c is, kinek első "gond­ja volt Báthory nádorhoz csatlakozni, ki Ma­­­­gyarország koronáját az ausztriai háznak megnyer­­­­ni törekedett. Habár ez sikerült, F­e­r­d­i­n­á­n­d I mégis hatalmas ellenzékre talált Zápolya Já­nosban. A háború megkezdődött kettőjük közt, de a hasznot belőle egy harmadik húzta, mint ez viszályoknál gyakran történni szokott. Soliman, semmi hadsereg által, mely vele megmérkőzhe­tett volna, fel nem tartóztattatván, diadalmasan végig húzódott Magyarországon és végre (1529) Bécs előtt termett, melynek hősies ellentállása azonban Salm Miklós és Bogen­d­or­f V­i­­­m­o­s parancsnoksága alatt 80,000 emberébe került neki. Ezen, az egész keresztény Europa által örömdiadallal ü­dvözlett fegyverzett dicsőségé­ben B­a k­i­­­s Pál vezénylete alatt több ma­gyar lovag, és így Nyári Ferenc is oszta­­kozott, kik könnyű lovas csapataikkal az őrséghez csatlakozván, több kitörés alkalomával, különösen pedig az october 10-diki kirohanáskor fontos szol­gálatokat tettek. Miután ezen veszély elmúlt , a háború guerilla-csatározásokra változott át, me­nyazföldekeni legeltetésre nézve, a magán­tulaj­doni jog sérelme nélkül, —a fennálló törvényes hatá­­rozmányokkal összeegyeztethető — s a nemzet­­gazdasági igényeknek megfelelő intézkedések iránti nézeteit s véleményes javaslatát terjeszsze elő. Mezőgazdasági és ipari érdekeinket közelről érinti a vámszabályzat minősége. E kérdésben sem akar a kormányszék a gazda egyesület meghallga­tása nélkül véleményt mondani, hanem átküldi az egész e tárgyban készült javaslatot, mely mélyebb tanulmányozást kívánván , hogy sem tételeihez minden előkészület nélkül lehetne szólni, egy bizott­mánynak adatott ki előleges átnézés és vélemény­adás végett, melynek tagjaiul L­ó­n­y­a­y Meny­hért elnöklete alatt, G­o­r­ov­e István, Kautz Gyula , K­o­p­é­l­y Frigyes , J­­e­­­i­n­e­k Mór, W­odianer Albert és gróf Zichy Nándor urak választattak meg, kiknek véleményes jelen­tése nyomán fog a legközelebbi közgazdasági szak­osztályi ülés határozott javaslatot terjeszteni fel. A szabadkereskedés ügyében ugyanő bizott­ság fog véleményt adni, s az is a jövő hónapi ülé­sen vétetik tárgyalás alá. VEGYESEK. Pest, jan. 27. — Hg Liechten­stein Ferenc legidősb fia május hóban veszi nőül, az uralkodó hg Liech­tenstein leányát. A horvát-tótországi orsz. gazd. egyesület­nek e hó 24-kén Zágrábban J­andrics kanonok elnöklete alatt tartott közgyűlésében felolvastatott a bán ő exejának leirata, melyben tudtul adatik, hogy miután ő Felsége a gazd. egyesület által megválasztott b. R­a­u­c­ír Levin elnököt, s Strossmayer püspököt mint alelnököt ez ál­lásaikban megerősíteni nem méltóztatott , uj választáshoz kell fogni. E feirat hosszabb vi­tára adott okot, mi­után szavazat-többséggel azon határozat hozattatott, hogy Ő Felségéhez ez ügyben újabb felirat intézendő, hogy a gazd. egyesület választásait helybenhagyni kegyeskedjék. * (A pest-egyetemi füvészkertról) akarunk néhány*szót szólni. E kert legújabban olyany­­nyira diszesíttetett, hogy a ki előbb is ismerte, alig hiheti el, hogy mind e disz egy év alatt létesült. Az állványai közül épp most kiemel­kedő üvegház, a benne levő nagy számú és ritka növényzettel, tanúságot tesznek ama szellem tett­erejéről, mely itt működik. Az érdem dr. Linz­­b­a­u­e­r Ferenc a füvészeti tanszék helyettes taná­rát s a kert igazgatóját illeti. Neki köszönhető,hogy a fü­vészeti kert a régi kunyhó helyére díszes üveghá­zat nyert,mely nevezett tanár úr közvetlen felügye­lete alatt K­ai­s­er Leo építész tervei szerint, a sok 1....600 m­igr etív év alatt felépült, s ő az s két oldalcsarnokból áll. Most csak a két oldal­­csarnok használtatik, mert a középső rész csak kö­zelebb lesz teljesen kész. Az itt található ,gazdag s ritka növény példányok részint ŐFels­ége ke­gyességéből a schönbrunni udv. kertből ajándé­koztalak, részint István s József főherce­geknek adományai Al-Csuthról , részint pedig Liechtenstein uralkodó hercegtől ajándékoz­talak a hires eisgruhi kertből. Ezenkívül beg Schwarzenberg Adolf bécsi kertjéből, gr. Harrach Ernő Lajtha m. Bruckban levő kertjé­ből a F­B B 7 1 tanár is a bécsi egyetemi füvészkert­ből számos szép példánynyal gazdagíták egyete­münk füvészeti kertjét.­­ (Figyelmeztetés az orsz. magy. gazdasági egyesület t. c. tagjaihoz !) Azon körülménynél fogva, hogy a nemzeti casino szintén f. hó 31-kén tartja közgyűlését, az orsz. magy. gazdasági egye­sület igazg. választmányi ülése ugyan az­nap dél­utáni 5 órára halasztatik fel. Pesten 1865. jan. 27. Elnöki megbízásból Morócz István, egyesületi ti­­toknok­.­­„Madách Imre „Ember tragoediá­­ját“ P o p o­v i­c­s Döme szerb költő, szerb nyelvre fordítja. E mű, mely az újvidéki Matica bírálata alá kerül, Pesten fog megjelenni. „.** (Az ausztriai hirlapforgalom.) A „Gén. Corr.“ az 1864-diki első félévi ausztriai hirlapfor­­galomból, mint mondja, hiteles adatok alapján, a következőket közli : Az Ausztriában megjelenő időszaki iratokból, megjelenések helyén 173,374 példány kelt el, az ausztriai birodalmon belől más helyekre küldetett 267,615 példány, a külföldre végre, a cs. kir. postahivatalok utján megrendelte­­tett 7936 pld. Az Ausztriában megjelenő folyóira­tok tehát az 1864-diki első félévben 448.025 pél­dányban keltek el. Az egyes postai kerületek kö­zött ez összes szám a következőleg oszlik el: R 6 c­s : helyben elkelt 82,838 pl., belföldre küldetett 103,423, külföldre 3150; Pest: helyben elkelt 11,581 pl., belföldre küldetett 56,125, külföldre 261; P­r­á­g­a : helyben elkelt­ 122,051, belf. küld. 28,291, külf. 171 ; B­r­ü­n­n : helyben elkelt 6,465, belf. küld. 14,286, külf. 140 ;Lemberg: helyb. elkelt 1599, belf. küld. 12,081, külf. 1483 ; Li­n­z h­elyb. elkelt 3272, belf. küld. 5581, külf. 94 ; Innsbruck: helyb. elkelt 4116, belf. küld. 7290, külf. 152 ; * G­r­a­z helyben elkelt 7634, belf. küld. 9074, külf. 8; T­r­i­e­s­t : helyben elkelt 24,417, belf. küld. 6891, külf. 1599; Ve­lence: bolyh. elkelt 35,­7, belföldre küld. 5535, külf. 498; Zár­a: helyb. elkelt 662, belföld, küld. 1342, külf. 39; Zágráb: helyb. elkelt 629, belf. küld 3952, küll. 58; Pozsony: helyb. elkelt 52­8, belf. küld. 4070, külf. 1 ; H­o­­p­r­o­n­y : helyb. elkelt 469, belf. küld. 356, kü­­l. 3; K­a­s­s­a : h­elyb. elkelt 500, belf. küll. 587, külf. 1 ; N­a­g­y-­V­árad: helyben elkelt 539, belföldre küld. 826, külf. 24; Temesvár: helyben elkelt 1217, belföldre küld. 3493, külföld­­re 201 ; N­a­g­y-S­z­e­b­en : helyb. elkelt 1330, belföldre küld. 3114, külföldre 45 példány. Ez ada­tokra kevés megjegyezni való van. T­r­i­e­s­z­­b­a­n, Bécs után a legtöbb lap kel el, de említendő, hogy itt a három börsei lapnak, a „Prezzo corren­­to“, „Nota delle Vendite“ s a „Listino di Cambi“­­nak van a legnagyobb kelete, melyek is 21,000 példányban vannak elterjedve. Külföldről Austriá­­ba az 1864diki első félévben 24,961 lap­példány járt, ezek közül a bécsi posta-igazgatóság terüle­tére 7110 pl., a prágaiéra 3820 pl., a pestiére 2913 pl., a lembergiére 2250 pl. *** Farsangi krónika.) A redouto, azaz vi­gadó a fővárosi társaséletben mindinkább el­kezdi foglalni helyét. A holnapután, vasárnap itt tartandó álcán bálra ismét tetemes­ előkészületek folynak s a mennyire az eddigi jelenségekből kö­vetkeztetni lehet, a múlt vasárnapinál is fényesb­b n­orm­ai..Uat,a hál­ már ez is sok igénynek megfe­lelhetett. Urvenneted Deny, hogy a­­ Jön Hurokból sokan készülnek a holnaputáni bálban résztvevnii s igy az érdkeltség növekedtével a dalidő is meg­nyeri azon élénkséget, mely nélkül az álarc szaba­da egyértelmű lesz az unalommal. A redoute bérlői is a holnaputáni bálra több új helyes intézkedést tettek. A páholyuk s karzatok szellőz­tetéséről gondoskodva van, s igy a meleg nem lesz oly nagy, mint eddig, s az e helyeken időzés kelle­metessége sokkal előmozdíttatott. Az előcsarnok út díszes szőnyegekkel láttatik el. Magában a bálban is a közönségre érdekes meglepetés vár me­­lyekben ez említett két király egyes vezérei egymás ellen harcoltak. Egyike azoknak ki, Ferdinand hi­veinek legtöbb kárt okozott, B­a­s­ó M­á­t­y­á­s is volt Murány várának betolakodott birtokosa. Nyári el­lene nyomult, (1531.) megütközött vele Istvánfal­vánál, és élve elfogta a rablót, miután ez egyik ke­zét el­veszté. Ferenc az erős Hajnácskő várban őriztette foglyát, maga tovább nyomulván ennek szövetségesei ellen ; a fogolynak sikerült azonban megszökni és ártalmas tízelméit Murányból tovább folytatni, míg Salm csapatai (1549.) a várat el­foglalták és Basót kivégezték. F­­erdinánd és Zápolya beleunván a rég óta dúló háborúba, és végre belátván, hogy szakadatlan egyenetlenségek folytán mindketten csak a töröknek lesznek adófizetői. (1538) N­a­g­y­­váradon békét kötöttek, melynek egyik titkos feltétele az volt, hogy egymást kötelezték kölcsönös segélynyújtásra a törökök ellen. Ez utóbbiak értesülvén, hogy Zápolya az ő befo­lyásuk nélkül kötött békét, szerfelett megboszan­­kodtak s egyúttal kijelenték, hogy be fognak törni Erdélybe. Ferdinánd­­fennebb említett köte­lezettségénél fogva három­ezer spanyol gyalogságot és ötszáz lovast küldött Zápolya segítségére Bánffy Boldizsár, Ostrobics Mik­ós és Nyári F­e­r­e­n­c parancsnoksága alatt, kik azonban csak Debrecenig mentek, mert ott hírét vették, hogy Soliman hirtelen visszatért Oláhor­­országból. Az említett vezérek azonban nem akar­ták egészen hiában tenni a hosszú utat. Zápolyához mentek Erdélybe és biztosíték­ot mind királyuk jóakaratáról, mind saját készségükről mindennemű szolgálattételekre. A király igen kegyesen fogadta őket, gazdag ajándékokkal és vonzalmának számos egyéb bizonyítékaival áraszta el az említett vezé­reket, az udvar is mindent elkövetvén, hogy kelle­messé tegye nekik a tartózkodást Erdélyben. (Folyt. kőv.)

Next