Pesti Hírnök, 1865. január (6. évfolyam, 5-25. szám)
1865-01-20 / 16. szám
mi tanács szorosan véve sem törvényhozói, sem administratív hatóság, hanem csak sokfejű tanácsadója az uralkodónak, és e tekintetben némileg hasonlít a Napóleonféle új titkos tanácshoz, habár ez utóbbi egyúttal inkább családi tanács jellemével bír. Egyébiránt ezen két intézmény közt sok a hasonszerűség, és bizonyára sajátságos játéka a véletlennek, hogy Páriában és Pétervárott egyidejűleg az uralkodók legközelebbi rokona állíttatik ezen hatóság élére. De az analógia még tovább megy. Valamint Párisban, úgy Pétervárott is az uralkodót a politikában azon középirányzat képviselőjének tekintik, mely a két szélsőségtől a liberalismustól és reactiótól egyaránt távol tartja magát, míg Napóleon herceg és Costantin nagyherceg — természetesen mindegyik a maga módja, azaz, az egyik francia, a másik meg orosz fogalmak szerint a liberális irány előharcosának tekintetik. Emlékezhetik a t. olvasó, hogy mintegy másfél év előtt, midőn Constantin nagyherceg", Lengyelországból helytartói állomásából visszahivatott, hire járt, hogy a nagyherceg a cár kegyét elvesztette, mert szelidebb rendszabályokat ajánlt. Ezen hír alkalmasint túlzott volt, mert sem Sándor cár nem lehet annyira vérszomjas, sem Constantin nagyherceg annyira engedékeny, hogy a kettőnek nézetei közt jelentékeny különbség létezhetnék. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy akkor a cár tanácsában ama párt győzött, mely a felkelő lengyelekkel szemközt a legszigorúbb rendszabályokat ajánlotta, és hogy Constantin nagyherceg nem akart eszköze lenni ily szívtelen politikának. És ezzel tökéletesen egyetérthetett Sándor cár, kinek nemesen érző szívét átalában magasztalják. Sokan azt hiszik, hogy Constantin nagyhercegnek kinevezését csakugyan liberális értelemben kell venni. Itt nem csupán Oroszországnak belpolitikája veendő tekintetbe, mert ott — és ez becsületére válik Sándor cárnak — eddig is legalább viszonylag szabadelvű irány kivettetett, de a birodalmi tanácsnak Lengyelország ügyeivel is kell foglalkoznia, és e tekintetben Constantin nagyhercegnek egyénisége mindig jótékony befolyású lehet. AUSZTRIA, Bécs, jan. 19. (A birod. tanács) képviselőházának e hélaki ülése,úgy látszik, alig" méltányoltatok kollszopf " a hivatalos’ színezetű lapok,mint a „Const. Ist, Zig“ s a „Botschafter“ mindent elkövetnek, hogy még" halványabb sziliben mutassák be. Ennek folytán nem lesz érdektelen,ha róla még néhány szót mondunk. Egyik főtárgyát a Rudolf-sorsjegyek képezték. Az illető kölcsönre a város megnagyobbítási telkek zálogosíttattak el, oly eljárás, melyet a bizottmány rászalt. A ház nem fogadta ugyan el a bizottmány javaslatát, de ebből nem következik az, mint némely sugalmazott lap kiböngészni akarja, hogy az eljárás, mint törvényszerű, helyeseltetett. A ház csak nem akart az illető okokkal foglalkozni, oly okok, melyek igen kényes természetűek. A következő azonban megdönthetően tény : a város megnagyobbítási telkek előbb állami tulajdont képeztek . 0 E c 1- sé g e parancsára később a város megnagyobbítási alaphoz, tehát külön alapítványhoz csatoltattak , s igy e rendelkezéstől a ministérium önhatalmúlag nem fordíthatja azokat más célra. Ez megcáfolhatlan. A Rudolf-kölcsön kötvényeinek homályos szövegezése is továbbá nem helyeslésben részesült. A közönség között azon hir volt elterjedve, hogy a kölcsönt, az állam biztosítja. E hir semminemű hivatalos közleménynyel sem cáfoltatort meg. — A képviselőház most ezt nyíltan kijelenté, s hogy a kijelentés mellett töltő minister is szavazott, különösen felemlítendő. Megyjegyezzük meg ez ülésből a sebes képviselő nyilatkozatát , hogy az ellenőrködési bizottmány tapasztalatai a házat arra bírhatnák, hogy a hadműveleteknél az állandó formulát, mely szerint a pénzügyminiszernek arra kell törekednie, hogy az állami kincstárt minél kevesebbé terhelje még, megváltoztassa. Ez figyelemreméltó nyilatkozat. Az állami kölcsönök hatásáról különbözők a vélemények s vannak pénzügyőrök, kik azt állítják, hogy a morálnak a pénzhez semmi köze. Anélkül, hogy e helyütt philanthropicus ömlengésekbe bocsátkoznánk, megjegyzendőnek tartjuk, hogy átalánosan elfogadott s a tapasztalás által igazolt nemzetgazdászati elv, hogy a sok sorsjáték a népet mind iparszorgalmában, mind adófizetési képességében, mind moráljában tetemesen károsítja. (A Vrints-indítvány.) A gróf Yrints által tett indítvány sorsáról, mely indítványt, mint tudva van, a pénzügyi bizottmány egyhangúlag elfogadó, egy bécsi lap, mint mondja, hiteles forrásból azt közli, hogy a ministeri tanács többsége az indítvány figyelembe vétele mellett nyilatkozott, s öbebsége is a lehető figyelembevételt az egyes ministereknek ajánlá. Egy külföldi lap azt is akarja tudni, hogy ugyancsak a Yrinis-indítvány felett tartott ministeri értekezletben a hadügyminiszer f klnyilatkoztatá, hogy megtakarítás csak úgy lenne, lehetséges , ha a lovassági, tüzérségi, valamint átalában a technical hadcsapatokat is leszállíthatná, de ilyszerű indítványért csak úgy vállalhatná el a felelősséget , ha collegája , a külügyminiszer , tartós békéről biztosíthatná. (II. Mensdorff azt,felelte volna, hogy e tekintetben nem nyilatkozhatik s egészen collegájának belátására bízza , hogy legjobb meggyőződése szerint hozza határozatait. Pécs, jan. 19. (A birod. tanács) képviselőházának mai ülésében Berger interpellálja a kormányt azon államszerződés előterjesztése iránt, mely Szászországgal köttetett a vollerbeuthegeri vasútnak a cseh vasútvonalakhoz való összekapcsolása iránt. Steffens a kereskedelmi ministériumioz intéz kérdezősködést a Bécs-Budweis és pilseni vasútvonal kiépítése iránt. Ezután az államadósságokat vizsgáló középponti bizottmány évi jelentése vétetett vitatás alá. Azon határozatánál,hogy az 1863-ki tartalékadósságok nem törlesztése a pénzügy-törvény megsértésének nyilvánítandó, Ubner a depotüzleteket a pénztári kezelés belrendszabályoknak nyilvánítja, s végül arra figyelmeztet, miszerint a kormány kívánja , hogy a birodalmi tanács jól megfontolja nyilatkozatait , az ilyen határozatoknak pedig nem tulajdoníthat irányadó fontosságot. Skene ezen közlés következtében az ülés befejeztetését indítványozza. Ezután még felolvastatott G iskra interpellate a a galíciai ostromállapotot illetőleg , mely a következő kérdéseket tartalmazza: 1) Mikor szándékozik a kormány az alkotmány 13-dik §-sa értelmében az összes birod. tanácsnak a galíciai ostromállapot okait vagy eredményeit előterjeszteni ? 2) Melyek az okok , miknek folytán a kormány az ostromállapotot Galíciában s a vele összefüggő rendkívüli intézkedéseket most is fentartatja? — Legközelebbi ülés hétfőn. — (A pénzügyi bizottmány) igen szorgalmasan működik s a legutóbbi napokban több tételt döntött el, így a többi között a parlament-ház építésére kitűzött 500,000 főt kitöröltetett. Felhozták, hogy a birodalom pénzügyi helyzete e percben nem engedi meg az ily kiadásokat s egyátalában ez építésre nézve világosabb előterjesztést kértek. A mostaniból nem derült ki tisztán, váljon e pénz a város megnagyobbítási alap telekjeinek megváltására fordíttassák-e , vagy nem. Az adó-reformbizottmányban s a pálinka-adó felett alakított választmányban még nem hozatott határozat. Ez utóbbiban a vita igen élénk volt. POROSZORSZÁG, Berlin, jan. 18. A „Kreuz Zeitung“ és „Zeitl. Corrosp.“ megtámadják a képviselőket, hogy a székesegyházban és fehér teremben oly csekély számban jelentek meg; az előbbi e jelenségben elkülönzést lát az egyház és királyság között. — A„Zeid. Corresp.“ szerint a katonai novella békecontingensi törvényjavaslatot is tartalmaz. (Ezen törvény rendeltetése volna a többség kívánalmainak a főbb pontokban azzal is eleget tenni, hogy a hadsereget békelábon tetemesen leszállítja.) — A porosz követkamara katholikus töredékének felirati terve a legnagyobb méltánylást érdemli. E terv érinti az összeütközés mindkét gyypontját: a költségvetés kérdését s a hadszervezést. Mindkettőről a kibékülés hangján szól, de egyúttal követeli, hogy azok alkotmányos útón oldassanak meg. Lehetséges, miszerint a többség azáltal menti fel a kormányt azon fáradságtól, hogy Reichensperger és társai indítványával foglalkozzék, hogy minden felirat fogalmazást átalában elvet. Mert ellenkező esetben a kormány végre mégis kényszerülne számot vetni lelkiismeretével, s azon kérdést elemezni : váljon ez annyira mérsékelt indítványok a pártszenvedély kifolyásai-e ? ANGOLORSZÁG, London, jan. 14. Edinburgban tegnap délután a színház (theatre royal) leégett. Két óra alatt az egész épület hamudalommá változtatott. Az esemény fájdalom, néhány emberéletbe is került. — A chartres-i hercegnő tegnap a Morgan-Housban Richmond mellett leánygyermeket szült. A múltkor említett hír, hogy Tennyson nemesi rangra emeltetett, valósul. Cime most sir Tennyson Alfred baronet. Ő az első poéta laureatus, ki nemességet nyert, minthogy Southey a neki Peel által ajánlott címet visszautasította. A Walter Scott után kinevezett irodalmi baronettek száma most háromra megy : Bulwer-Lytton, Lyell és Tennyson. OLASZORSZÁG. Beszélik, hogy Sartiges grófnak, a római francia követnek Yacca minister törvényjavaslatairól ő Szentségével tartott beszélgetése alkalmával, a szavak siklottak volna ki ajkairól: „Yacca ar csak provisorium. Rövid időn meg fogjuk változtatni a ministériumot.“ IX. Pius ő Szentsége erre ezt viszonozta volna: „Én jól tudtam, követ az, hogy a ministereket Turulban önök nevezik ki, és mozdítják el , de örülök, hogy ezt önnek szájából hallom.“ — Ő Szentsége az encyclicáról igy nyilatkozott volna: „Én Istentől arra vagyok hivatva, hogy az emberiség orvosa legyek. Én ezen úgynevezett modern társadalmat, bárminő szép és jó tulajdonságokkal van felruházva, rákbajban látom sinkni, és én az encyclica izzó Avasát nyomom ezen rákbajra. Senki sem szereti nálamnál jobban a A valódi civilisatiót, és a valódi szabadságot; de én nem akarok barbárságot, a hamis civilisationak, nem akarok zsarnokságot a hamis szabadság álcája alatt. Én csak a barbárságot, zsarnokságot kárhoztatom, melyek csak azért találtattak ki, hogy elfojtsák a civilisatiót és a szabadságot.“ FRANCIAORSZÁG. Most a rhoimsi bibornok érsek Gousset Tamás is csatlakozott azon főpapok sorához, kik a közoktatási s igazságügyi ministereknek nyilvánosan válaszoltak. Levelében mondja, hogy ő a ministeri tilalom folytán tartózkodott ugyan az egyházfő dogmaticus alkotmányának kihirdetésétől de közölte azt megyéje lelkészeivel, kiknek még közelebbi utasításokat is adand arról, miként világosítsák fel a hiveket a korunkban leginkább megtámadott vallási igazságok felől. .,Én püspök vagyok“ — mond a bibornok — s a kormány mim parancsolhat nekem hallgatást ott, hol beszélni kötelességem.“ A kormány zavara nettm nő, ezt tanúsítják a minden felől beleivalt jelentések a közhangulatról. A lapok mindig az encyclica által felidézettLémákkal foglalkoznak. Az egyház elválasztása az államtól még a szabadelvű lapok előtt is OROSZORSZÁG. A „Zukunst“ német hetilap érdekes levelezést közöl Moszkvából azon nagy horderejű törvénykezési reformok felől, melyeket jelenleg Sándor cár birodalmában létesít. „A külföld“ — mondja a levél — rendesen mindent , mi Oroszországból jó , a kétkedés egy nemével szokta fogadni , minek oka főleg talán abban rejlik , hogy Oroszország legjelentékenyebb eseményeit csupán száraz távirati hírekben vesszük, s a hír alapja, valamint a dolog lényege felől, kiválólag csak orosz lapokból értesülünk, így azon tudósítás is, hogy a „korlátlan hatalmú“ orosz cár birodalmának békebíróságokat s esküdtszékeket adott, valószínűleg csak mosolyt fog előidézni, főleg ama nyugat-európai alkotmányos államokban, melyek eddigelé még sem az egyik, sem a másik most érintett intézménynyel nem bírnak, s ezek majd azzal vigasztalódnak, hogy az egész talán nem is egyéb, orosz félhivatalos mesénél, vagy távirati tatárhírnél. E vigasztalási kísérlet azonban ez egyszer eredménytelenné lesz, mihelyt a nov. 17-én hozott szabadelvű törvénykezési rend részletei köztudomásra jutnak. Korántsem kell gondolni, hogy mi a pétervári kormánynak ez ajándékáért különös hálával tartozunk, mert ezzel csak azt adta nekünk vissza, mivel már századok előtt bírtunk, mit — mint a sajátos szláv élet természetes productumát — az Oroszországba importált nyugat-európai bureaucraticus központosítás ideiglenesen háttérbe szorított. A senatusnak alább közölt, az említett ukáz folytán megjelent, s a békebíróságok és esküdtszékek behozatalára vonatkozó rendelete, következő pontokat állapít meg: „A bírói hatalom a békebirákat, collegialis békebiróságokat, és császári törvényszékeket illeti. Ez utóbbiaknál a népből választott esküdtszéki ülnökök alkalmaztatnak, kik a vádlott bűnös Arokta felett határoznak. Bírói hatalmuk minden rangú és rendű egyénekre kiterjed, és valamennyi magánjogi és büntető jogi ügyekre. A békebirák a lakosság minden osztályából választatnak, s a kormány által megerősíttetnek. Békebiróságok minden városokban s kerületekben léteznek , minden város kerületével egybevéve, kerületi békebirósággal bir. A békebirósági kerület több kisebb járásokra osztazik, s minden ily járásnak van saját békebirája. A kerület valamennyi békebiráinak gyűlésük kürhezi a kellekitóságokra nézve a felebbviteli fórumot. A szenvedőleges választási jog a, Pókolóságokhoz, minden 25 éves férfit illet, ki a felsőbb vagy középiskolákat elvégezte, vagy legalább három éven át oly hivatalokat viselt, melyekben a bírói tisztség betöltésére megkívántató ismereteket megszerezhette, s ki azonfelül, ha tartományi kerületekhez tartozik, legalább 15.000 rubelnyi, ha a két főváros valamelyikében, Pétervárott vagy Moszkvában telepedett le, legalább 6000, és mint egyéb városok polgára, legalább 3000 rubel vagyonnal bir. A békebbrák 3 évre és pedig a szinte népválasztásokból kifolyt politikai kerületi képviseletek gyűlésétől akasztatnak, és kötelességük ezen idő alatt a panaszokat a nekik kijelölt hatáskörben mindenkor elfogadni, s a tényállást a helyszínen megállapítani. A békebíró ezen időszak alatt sem kormány, sem községi hivatalt nem viselhet, de fáradozásaiért s irodája számára kárpótlást nyer a kerületi vagy községi pénztárból. A békebírák fennérintett congregatiója, a peres ügyek végleges elintézése, s a békebiráktól átvett fölebbvitelek és tiltakozások megvizsgálása végett , időszakonként semmisítő törvényszéki minőségben, a kerületi s városi községképviseletek határozataihoz képest, gyűl egybe. A békebírák congregatiójában egy államügyész vesz részt, ki az alsó bíróságok ítéleteit terjeszti elő. E congregatiókhoz ez itélőt ok végrehajtására azonfelül császári törvényszéki segédek is alkalmaztatnak , a főfelügyelet a békebíróságok működése felett pedig a császári semmítő törvényszék departement-ját, s az igazságügyi miniszert illeti. A békebírák hivatalukól csak saját folyamodásuk, vagy betegség, vagy ellenük megindított bűnvádi kereset folytán tétethetnek le. Esküdtszéki ülnök minden állandóan letelepedett , bármely osztályú orosz alattvaló lehet , ha legalább 25, és legfőlebb 70 éves, és legalább két év óta lakik azon kerületben, melyben a választás történik. Az esküdtszéki ülnökök jegyzékébe tartoznak : a békebírák, az összes államfiatalnokok a bírói, államügyészi, rendőrségi közsogek, valamint az alkormányzók és fegyencházi felügyelők kivételével ; a községi tisztviselők, a polgármester kivételével; a falu vénei, az egyházpártfogók, s mindazon egyének, kik legalább 100 dessatina földbirtok, vagy ennek megfelelő tőkepénz felett rendelkeznek , hogy ha Moszkvában vagy Pétervárott laknak 3000, és más városokban 500 rubel vagyonnal bírnak. E névjegyzékeket évenként az e célból a kerületi és városi képviseletek által kiküldendő bizottmányok készítik. Egy hónap lefolyta alatt mindenkinek jogában áll, valamely egyénnek az esküdtszéki lajstromokba jogtalanul történt bejegyeztetését a bizottmánynak feljelenteni. Az esküdtek lajstromában, Pétervár és Moszkva v városok s a hozzájuk tartozó kerületek számára egyenként 1200 egyén, 100.000 léleken felül számláló kerületekben 400, és csekélyebb népességű kerületekben 200 egyén jelölendő ki. Azonfelül még Pétervárott 200, Moszkvában 200, a többi városokban pedig 60 esküdt fog kijelöltetni. Senki 9 tiszt teljesítésére egyszerű és többször évenként meg nem hivatkozik. A esküdtekből a bizottmány 4 osztályt képez, minden városnegyed számára egyet; e bizottmány határozza meg azonfölül a törvényszéket, melynél esküdti kötelességükben eljárnak. Minden végtárgyaláshoz 30 esküdt és 6 helyettes vétetik. Az államügyésznek jogában áll hatot közülök visszautasítani, míg a vádlott ügyvédének indítványára számuk 16-ra szállíttathatik le. Az esküdtek elé a törvényszéki elnök minden egyes esetben 3 kérdést terjeszt elhatározás végett: be van-e bizonyítva a bűnösség ? elkövette-e vádlott a bűntényt ? lehet-e vádlottnak a bűntényt imputálni? — 17 éven aluli vádlottaknál az esküdtek azonfelül még a be- vagy be nem számíthatóság felett is határoznak. Két óra lefolyása előtt az esküdtszéki ülnökök csak egyetemes ítéletet hozhatnak, ha ellenben az eset oly bonyolódott, hogy ezen idő alatt meg nem egyezhetnének, akkor szavazattöbbség határoz. A végtárgyalások nyilvánosan tartatnak, s a senatusi rendelet e tekintetben nem tartalmaz semmiféle a közönség bebocsáttatását megszorító határozatot. A békebíróságok s esküdtszékek illetőségére vonatkozó részletekről, a „Zukunft“ levelezője kimerítő közléseket ígér, veszélyes színben tűnik fel, a katholikus elem nagy elterjedettsége miatt. A szomszéd Belgium példája, hogy a szabadelvűség ügye a kamarákban oly csekély és feltételes szavazazattöbbségen alapszik, nem bír rájuk nézve semmi csáberővel, s ez okból a gallican nemzeti egyházban vélnek orvoslást találhatni, anélkül hogy megmondanák, honnan veszik majd hozzá a gallicanusokat. A senatus és törvényhozó testület számára most főzik ki a sárga könyvet; a „France“ ígéri, hogy a gyűjtemény nagy érdekkel fog birni, és hogy a német-dán és római kérdés foglalandja el abban az első helyet. Jan. 21-én szokás szerint halotti misék tartatnak XVI. Lajosért s St. Honoré külváros rue d’ Anjoui engesztelési kápolnában. TÁVIRATI TUDÓSÍTÁSOK Berlin, jan. 18. A „Pro Ar. Corresp.“ írja. El van határozva, hogy a porosz kormány semminemű határozatba bele nem egyezik a hűségek állapotának rendezését illetőleg, mielőtt teljes biztosítékot nem nyert arrra nézve, hogy teljesülnek Porosz- és Németország érdekében teendő követelései arra nézve, minő viszonyban álljanak Poroszországhoz a bgségek katonai, tengerészeti és kereskedelmi tekintetben. A „Nordd. Alig. Ztg“ erősíti, hogy alaptalanok azon hírek, mintha a kormány a katonai törvényt éppen nem,vagy csak az urak házának fogná elébe terjeszteni. A nevezett lap emlékezetbe hozza azon martiusi törvényszéki kibocsátványt, mely az országgyűlési értekezletekben tett tárgyilagosan büntetés alá eső nyilatkozatok közzétételére vonatkozik ; azt hiszi, üdvös lenne kötelességekké tenni a lapok szerkesztőségeinek, hogy szigorúan figyelmezzenek: a kormány mindenesetre oly helyzetben van, hogy büntetendő nyilatkozatok jogtalan kiejtése esetén a kamarai tagokat hathatósan meglakoltassa. A berlini „Börsen Zig“ biztos kútfőből hallja, hogy Hamburgban a porosz bank fiókot akar állítni a porosz valuta meghonosítása végett. Flensburg, jan. 18. A „Nordd. Zig“ jelenti. A határrendezési bizottmány tagjai tegnap éjszaknak vették útjukat és ma megkezdik munkálataikat. Turin, jan. 17. (Este ) A követkamara mai ülésében Cantu interpellálja a ministériumot néhány tanárnak eskümegtagadás miatt történt letétele felett és az esküről szóló törvény eltörültetését kívánja. A közoktatási minister felvilágosításokat ad. A kamara helyesli a ministerium eljárását. LEGÚJABB. — Bécsből Írják, hogy f. hó 18-dikán az osztrák-porosz sürgöny váltásnak hivatalos taglalata megküldetett Metternich hercegnek, a párisi osztrák követnek, hogy annak alapján a francia külügyministernek kellő felvilágosításokat adhasson az említett sürgőnyökről. Úgy látszik, hogy a compensatio eszméje Párisban rendkívüli, és a német nagyhatalmakra nézve nem éppen kedvező sensatiot okozott. — A bécsi „Vlfr.“ minden ellenkező állítások megcáfolásául jelenthetni hiszi, hogy a pápai encyclicának teljes tartalma Spanyolország minden templomában gyertyaszentelő napján ki fog hirdettetni, mint ez már távirati uton határozottan jelentetett is Rómába. — Poroszországnak külpolitikájáról ma nincs semmi nevezetes jelenteni valónk. Csak az volna kiemelendő , hogy a kölni lapnak írják, miszerint az Ausztriával való kereskedelmi szerződés még e hónapban megköttetik. — Turinból jelentik, hogy a septemberi események feletti discussio elnapoltatok, mert a kormány több rendbeli törvényjavaslatot akar tenni, melyek később alig volnának keresztülvihetők, és mert a kamra többsége ama discussio folytán alkalmasint megritkulna. A kolostori javakra vonatkozó törvényjavaslat csak Plorenzben fogna tárgyaltatni. — Említettük a „France“ után tegnapi számunk jelen rovatában, hogy a walesi herceg fogja febr. 7-kén megnyitni az angol parlamentet, ami symptomájául tekintetett a királynő közel leköszönésének. Ma azonban jelenti a „Spectator“, hogy maga a királynő fogja személyesen megnyitni a parlamentet. — Párisból távsürgönyzik, hogy Tulleben f. hó 17-dikén helyies okokból igen komoly lázongás tört ki. A közhatóság beavatkozott, egy ember megöletett, többen megsebesültek. — A francia kormány, mint tudva van.