Pesti Hírnök, 1865. június (6. évfolyam, 125-147. szám)
1865-06-03 / 127. szám
VEGYESEK. Pest, jun. 3. — OFelségetna szombaton az Erzsébet császárné-vaspálya postamenetével a penzingi Indóházba érkezik. Lovag Keiszler, vasutigazgató tegnap reggel Gmumenbe utazott, hogy a vasutvonatot onnan Penzingig vezesse. — Bécsből tegnapelőtt reggel egy ca. kir. udv. hivatalnok a marsall hivatalból és egy magasb rangú udv. csendőr Budára utaztak, hogy a kir. palotában O Felsége fogadására a szükséges előkészületeket rendezék. A konyha- s felszolgáló cselédség, valamint az udv. fogatok hétfőn érkeznek Buda-Pestre. — Ő Felsége Pesten léte alatt a pesti polgári lövölde nagy dijlövészetet rendez, mely e hó 7-dikén vagy 8-dikán d. u. kezdődik s másnap reggeli 8 órától déli 12 óráig, s délután 2 órától estig 8 óráig folytattatik, illetőleg befejeztetik. — Összesen tizennégy dij van kitűzve. Első dij 6 darab arany , második dij 4 db, 3 dij két db, 4, 5, 6. dij egy db arany a többi ezüst forintosok.A pesti lövölde az ünnepélyre Magyarország összes lövészeit külön levelek által meghívta. — Ő Felségeik, Ishlbe utazásáról írják, hogy Ő Felségeik minden helységben, melyen áthaladtak, a néptömeg által örömteljesen fogadtattak s a községek küldöttségei által üdvözöltettek Ráaz utazás váratlan volt,hire gyorsan elterjedt,s a lakosság lelkes örömmel sietett hódolatát kijelenteni. Több helyütt faluról falura a lakók egész sorfalat képeztek, s ő Felségeik barátságos üdvözlését nem tudják eléggé magasztalni. — A testvér-fővárosban azon közhiedelemmel kecsegtetjük magunkat, hogy Urunk Királyunk Ő Felségének ittléte alatt, Magyarország herceg-primása ő eminentiáját is körünkben fogjuk tisztelhetni. Mint halljuk Buda szab. kir. és székváros közönsége Ő Felsége fogadására a pesti polgári bizottmány minden határzatát magáévá tette s ezzel közreműködve fog eljárni. — Rudolf korona-herceg ő cs. kir. fensége föudvarmestere, gróf Gondrecourt bizonytalan tartamú szabadságidőt nyert, miután a korona-herceget adv. személyzete nem kisérte el Ischlbe. — Mexicoból e napokban pompás Máriakép arany keretben s gyémántékkel érkezett Bécsbe, melyet Sarolta császárné a mariazelli kincstárnak ajándékozott s oda hozatik.Az ajándék 48,000 frt értékű,, — Ő excja Fogarassy Mihály erdélyi püspök ünnepélyes beigtatása Gyulafehérváron m. hó 28-dikán történt. Az egyházi ünnepélyesség után diszlakoma tartatott, melyen a püspök ő excja a pápai Szentségére s Ő cs. kir. ap. Feségére mondott áldomást. Ezt az Erdélyben hadparancsló tábornok, hg Monténu óvára mondott áldomás követe, melyre a jelen volt herceg majd negyed óráig tartó correct latin viszonüdvözlettel felelt. Ezeken kivül számos más áldomás mondatott magyar, német s oláh nyelven. — A déli s délkeleti vasúttársaság Ő Felsége Pesten léte alatt Pestre kéjvonatokat rendez. A magyar gazdasági egyesület kiállítása ma délelőtt nyittatott meg a városligetben. Részletessmertetését kénytelenek vagyunk ünnepek utánra halasztani. A pesti lóverseny első napjára, szerdára, melyen öt futás történik, igen számos a jelentkezés, így a Hack Stakesre 31, a nemzeti díjra 23, a hölgydíjra 11, a császár díjra 18 s a gr. Kinszky-díjra 9 bejelentés történt. *** Szabadkáról írják, hogy e város 18 négyszögmértföldnyi határát mart. 27 dike óta nem érte eső. Míg Bács megye alsó részében e hó 17 dikén bő eső volt, Szabadkán erős északi szél dühöngött, mely a fellegeket elhajtotta. Ehhez hasonló volt az időjárás egész felső Bácsmegyében, valamint a kis Kunságban. *** Husztról írják, hogy a megyei kormány felkarolva a népnevelésnek meglehetősen elhanyagolt ügyét, elrendelte, hogy mindazok, kik menyekret, keresztelőt, névünnepet stb. zene mellett akarnak tartani, előbb 1 frtot fizessenek, valamint a vendéglősök is, ha 10 órán túl mulatnak vendéglőjükben, 1—5 ftot fizetnek az elöljáróság kezeihez, melyek- ként begyülendő összegeket az illető lelkész urak mint iskolafelügyelők — szoros számadás vitele mellett, — átvevén, szegény gyermekek részére iskolai könyveket,sőt ha telik,lábbelieket is vétetnek. E rendeletet a vidék értelmesbjei nagyon dicsérik. *** (A nagy tolvajlásról),mely máj. 26-kan délután 5—7 óra közt a „Gizela“ gőzhajón követtetett el Gönyörös Vác felé indultában, a bécsi hivatalos randőrlap következőket közli : A károsodott a Sopronban lakó gr. Zichy Rudolf. Az ellopott fekete bőrtáska igen nagy, széles réz-zárral, melyre Z. R. betűk és grófi korona volt vésve. A táskában voltak arany, ezüst és ékszerek, továbbá két pénztárca, az egyik 140 frttal, a másik pedig 712 fttal. Az összes kár 12. 000 ftra rúg. A hatóság részéről annak, ki az összes ellopott vagyon nyomára vezet, 1000 frt jutalom tűzetik ki. A pesti városkapítányság már 3 gyanús egyént elfogatott. A Szerdahelyi Nelli asszony, Szerdahelyi Kálmán nővére, az ismert színésznő, több mint két esztendeig tartott folytonos súlyos betegség után, tegnap éjfél tájban, 38 éves korában Pesten meghalt. Szerdahelyi Nelli évekkel ezelőtt a vidéki dalmű első énekesnője volt, s különösen Kolozsvárott nagyon szerették. Utóbb hangját vesztvén, a budai népszínházhoz jött, melynekderék, haszonvehető tagja volt. Mindössze huszonkét évet töltött a színpadon. Temetése d. u. 4 órakor lesz a vas utca 12. számú házából. *** Mint hírlik, várható, hogy Bülow híres zongorász, Liszt veje, a pesti zenede jubileumában részt fog venni. *** (Metternich herceg emlékiratai tárgyában) egy bécsi lap a következő közlést hozza : A herceg tulajdonképen nem is emlékiratokat, hanem anyagot ezekhez hagyott hátra, mely jelenleg öt hat ládába csomagolva Königswart kastélyban Marienbach mellet a könyvtárban őriztetik. A Metternich család egész irattára, kezdetétől fogva máig nem tölt meg 50—60 ládánál többet. Az állami cancellártól hátrahagyott iratok sincsenek sem egészben, sem részletesen rendezve,s a diplomatiai levelezések, egyes politikai följegyzések összekevervék a tisztán családi jellegű levelekkel s iratokkal. Már néhány évvel ezelőtt gondoltak arra, hogy ez iratok rendezésével valamely tudóst megbíznak. Ez iratok nyilvánosságra hozásának tehát csak előkészületei is több évet vennének igénybe s az egész dolog még jó messze van. *** (Kineveztetések a megyékben.) Borsod megye főispáni helytartója Jásze Vilmos hites ügyvédet s k. táblai joggyakornokot főispáni helytartói titkárrá, Schwatz Dávid orvossebész-tudort és szülészmestert szent-péteri járási alorvossá, Kazay Bertalan nyéki földbirtokost miskolci járási csendbiztossá, Lengyel Ágoston megyei dijnokot írnokká, Hubay Géza megyei gyakornokot dijnokká, s Kazay László nyéki földbirtokost Miskolc város tanácsánál 2-ed aljegyzővé nevezte ki. Bars megye főispánja a megürült megyei főjegyzői állomásra ideiglenesen Benkovics Pál megyei első aljegyzőt, az ezáltal megürült 1-ső aljegyzői állomásra pedig Névery Sándor tiszteletbeli főjegyzőt és főispáni titkárt nevezte ki. (Párisból.) Barrier drámai író e napokban egy „Jean Rassin“ nevű 4 flvonásos színművet vesztett el. Egy bérkocsiban feledte, melynek száma nem jutott eszébe. A veszteséget annál inkább fájlalta, mert az eredeti kéziratot széttépte s csak ezen példánya volt még. A bérkocsis azonban oly becsületes volt és a kéziratot visszaszolgáltatá, minek fejében Barrier a kocsist vállalkozó társává tette s darabja tiszteletdijából a felét engedte át neki. Ez alkalomnál About Edmundról jut eszünkbe egy érdekes történetbe. About szintén elveszté „Guillery“ színműve kéziratát, mely kevés sikerrel lett előadva. Aki megtalálta, About-nak azonnal visszaküldte, mire a szerző a következő tréfás levéllel válaszolt: „Vous me dites, cher monsieur, que vous avez trouvé „Guillery“ sur le quai d’Orsay , cela m’étonne, puisqu’ il était tombé rue Richelieu — az utca, melyben a Français van, hol About műve félig megbukott. *** Vinából egy különös temetés felől írnak, melyen egyik tudósítás szerint a lakosságnak legalább három negyede, másik értesítés szerint, legalább fele része volt jelen. Az igy megtisztelt férfiú, kinek temetése alkalmával minden bolt zárva volt — egy zsidó koldus, neve Szymel Slizgol, máskép Kaftan-nak is hivták. Azt beszélik róla, hogy 30 éven át a legnyomorúbb öltözetben, mint lengyel zsidó koldus, egyik kezében perselyt,a másikban koldusbotot tartva, ment Vilna utcáin házról házra, folytonosan kiáltva: „Gondoljatok a szegények, özvegyek és árvákra!“ A 30 év alatt Szymel 90,000-nél több rubelt koldult össze, s tudva volt, hogy a pénzből egy garast sem tartott meg a maga számára. Tudta, hogy Vilnában hol van segélyre szoruló beteg s mindenkin személyesen segített: szegény gyermekekért a tandijt fizetni és számukra könyvet venni főfoglalkozása volt s a nap minden órájában házában étel volt kapható, melyet bizonyos helyen maga osztott szét. Önmaga abból élt, hogy este burnótot készített s adott el. Minden garas, melyet nagyon kis keresetéből megtakaríthatott, a szegényeké volt, s így minden jobb ruha darab, melyet ajándékul kapott , csakhamar valamely szegénynek jutott, kiről Szymel mindenkor tudni akarta , hogy nagyobb szüksége van reá. Ez embernek családja nem volt. Egy varsói lap, mely ez esetet közli, megjegyzi, hogy bár nemzetgazdászati szempontokból Szymel eljárása ellen sok kifogást lehetne tenni, eljárása annál nagyobb dicséretet érdemel, mert öt, ki egészen egyszerű, műveletlen férfiú volt, semmi dicsvágy sem bántotta s különös tette egyes-egyedül emberszerető jó szive kifolyása volt. *** (Amerikai igazságszolgáltatás.) Az amerikaiaknak kevés okuk van,hogy igazságszolgáltatásuk lassúsága ellen panaszkodjanak. Londonban, kis városban Canada nyugati határán, egy éppen a vasútvonalról leszálló utas összezördül egy ottani polgárral, a dolog verekedéssé fajul, egy rendőr elfogja mindkettőt s a rendőri biró törvényszéke elé kiséri. A biró kihallgatja a vádlót, vádlottat s a tanukat, mindkettőt egy dollár birságra s a költségek viselésére ítéli, a tett fizetés után elbocsátja mindkettőt, az utas a vasúti irodóházba visszasiet s még elég jókor érkezik meg, hogy ugyanazon vonattal, mely ide hozta, Larsziára folytassa útját. A vonat megérkezése s elindulása között tizenöt perc telt el! NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma jun. 3-án adatik: „Sevillai borbély.“ Opera 2 flv. Artet k. a. első föllépte. Rendkívüli előadás. Tárca. A herceg. Eszterházy-képtár. A. h. Eszterházy képtár Bécsben létezni megszűnt. Éljen a képtár Pesten! A jeles műcsarnok Bécsből leszállítása s becsomagolása iránt a közbeszédben s a hírlapokban annyi álhir terjedt el, hogy helyszínén nyert tudomásom után, a dolog állásáról a műveit közönségre nézve, mely a műcsarnok felöli értesítéseket bizonyányosan szívesen fogadja, felvilágosítást adni kötelességemnek tartom. A művészet pártfogolása, mint tudva van, az adományozó herceg nemes szenvedélyei közé tartozik. A képtár gazdagsága, fentartása s jól rendezett állapota e nemes szenvedély kifolyása ,s a herceg a műcsarnokot csakugyan annyira gyarapította, hogy az a magánképtárakban gazdag Bécs városa legkitűnőbb képtárai közé tartozott. A főúr élete minden viszonyai közt a művészetet hőn pártfogolta, s azért a képcsarnokot önmaga is tetemesen gazdagította. Az adományozásnak művelődési szempontból honunkra nézve nagy fontosságát bővebben fejtegetni ez alkalommal nem tartom szükségesnek, miután erről külön műben *) bővebben értekeztem; azonban hogy a nemes herceg cselekményének alanyi horderejét méltányolni lehessen, fontolóra kell venni, hogy a herceg kitartással űzött nemes szenvedélyét élete azon szakában áldozza fel a közjónak, hono s nemzete szükségének, midőn a fényesen kivívott eredményt önmaga leginkább élvezhette volna. Az ígéret beváltásának, vagyis az ige testté válásának ideje csakugyan közeledik. A képtár az alább megjelölendő csekély kivétellel, a kézrajz és metszésgyüjtemény pedig csonkítlanul Pestre fognak szállíttatni; a szoborgyüjtemény azonban továbbra is Bécsben marad. Szoborművek nem nagy számmal vannak a műcsarnokban. Schadow János Gottfried porosz szobrásztól két darab, — Canovától „A győztes Amor“, — Teneranitól „Venus lábából a tövist kihúzó Amor“, — Pisani, Fabricio Paruzzi szobrászoktól néhány jelentéktelen darab, és végre a Pozsonyban működött Messerschmied Ferenctől „Socrates“ és „Plato“ mellszobrai. Összesen mintegy 12 darab, s az alsó csarnokban néhány antik másolat Bécsben a műcsarnokot ékesítették. A képtár, amint Bécsben felállítva volt, az Eszterházáról áthozott, s a lajstromba be nem foglalt darabokkal együtt körülbelül 760 darabból állt. Ezekből némely jelentéktelenebb darabok, melynek műbecsök csekély, átszállítási költségük pedig aránylag magas volna, a herceg akarata szerint itt hagyatnak, s ezeken kívül a jelentékenyebb darabokból 15 viszszatartva jön. E darabok közte következő művek vannak, úgymint: „A tanulmányozó két szerzetes“ Rembrandtól, Murillotól „Madonna s két angyal“ itt marad. A képtár Murillo műveiben rendkívül gazdag. Összesen 10 Murillo van a képtárban, és miután az érintett mű, a jeles spanyol festész kitűnő darabjai közé nem tartozik, a hiány nem igen érezhető; azonban Ruisdael Jakabtól mindössze csak három, igen becses tájkép van a képtárban, s ezek közül egynek itt maradása érezhetőbb leend. Továbbá Alonzo Cano spanyol festész „Apácán“ vissza van tartva ; azonban, miután a szent Magdolna előtt megjelenő Krisztusa — evangélista szent János Pathmos szigetén — és szent Tamás a pesti képtárat ékesítendik . Alonzo Cano elősorolt művei közül különösen evangélista szent János, nem csak ezen művész , hanem átalában a spanyol festészet ezen korszaki művei közt kitűnő, az érintett apácakép visszatartása miatt sem a spanyol iskola, sem pedig Alonzo Cano háttérbe szorítva nem leendőnek. A spanyolok közül Francesco Zurbaran jeles festményét, mely Mária szeplőtlen fogantatását ábrázolja, Pesten szintén nélkülözni fogjuk, s igy ennél kisebb jelentőségű két műve: szent József s egy Madonna-te menendnek csak le. Wollwermann Fülöp, a nemes szenvedélyek szeretetreméltó festészének négy darabja közül egy hasonlólag fentartva van. Ezeken kívül Guido Reni „Lucretiája,és Domenius Zampieri jeles „Magdolnája“ szintén itt maradandóak. Zampieri művét maga a herceg szerezte, s azért e mű iránti előszeretete könnyen kimagyarázható, ha a festmény műbecsét nem is tekintették, pedig e Magdolna kép az eklektikus művész legjobb darabjai közé tartozik. Ne csodáljuk, hogy a műszerető főur e néhány darabot magánál visszatartotta; mert kinek keble a művészet iránti vonzalommal eltelve van , az környezetében műtárgyakat szüntelenül látni óhajt, s ezektől csak nehezen válhatik meg végkép. S azután a képtár kiszemelt néhány műveinek laktermeiben időszakonkénti kiállítását a herceg az előtt is gyakorolta, mit most sem nélkülözhet. Ezen darabok levonása után tehát a Pesten felállítandó festmények száma mintegy 200-at teend, mely darabok a németalföldi, német, spanyol, francia s olasz iskolák műveihez tartoznak. A kézrajzok — és metszések — gyűjteménye, minden levonás nélkül, egészen Pestre szállíttatik. Legyen ezúttal elég annyit felemlíteni, hogy ez első ily gyűjtemény leend honunkban, mely a műdarabok jelességénél s a mintegy 57,000-re terjedő darabok nagy számánál fogva is a legnagyobb figyelemre méltó. Valóban az Eszterházy herceg-család a késő utókorra is kiható és maradandóbb emléket állított fel magának e nagybecsű műkincsek adományozása által a honfiak kebelében, mint a minőt ércszobrokban felállítani lehet, mert ily szobroknál utóvégre is a dicsőített érdemeinek csak emlékezete marad fenn az utókornál, míg az Eszterházy-galléria köztünk a nemesi ízlést, műszeretetet, és mindezzel kapcsolatlatban a műveltséget örök időkre terjeszteni, s ily módon az Eszterházy nevet újra meg újra érdemesíteni fogja. A képek jelenben az átszállításra készen, kereteikből kivéve, s nagy ládákba berakva vannak. E ládák száma összesen 70-re rúg. — Az összes teher, mely Pestre át fog szállíttatni, mintegy 4000 mázsát fog nyomni. Az átszállítás a közelgő junius hó közepéig egyszerre, hajón s az adományozó herceg költségén fog megtörténni, ki a tetemes szállítási költségek elvállalása által honfias áldozatkészségének, s a közjó előmozdítása iránti nemes indulatának megismerésre méltó bizonyítványát adta. A műkincsek Pestre érkezésének napja nem csak fővárosunk, hanem honunk műtörténetében is epochalis nap lrend. Firenzében, midőn Cimabuenak nagy Madonna-képe elkészülvén, rendeltetése helyére, a Santa Maria novella egyházba, melyet Michel Ángelo az ő arájának nevezett, átszállítandó volt, a hatóság, papság, s a népesség ünnepélyes körmenettel szállította át a művet az egyházba, melyben még e mai nap is látható. Ha ez a XIII. században, s egyetlen festmény miatt megtörténh°teR a mennyivel inkább rendezhető volna nálunk ily ünnepélyes fogadtatás, midőn nem egyetlen festmény átvitele, hanem egy világhírű képtár, egy gazdag műgyűjtemény megérkezése forog kérdésben, mely nálunk még inkább, mint hajdan a firenzei oltárkép, a művészet meghonosulásának hajnal virulását jelezi ? A képtár-igazgató kinevezési jogát a hercegi család magának fentartja. Ez ellen annál kevésbé lehet kifogást tenni, mivel fizetését jövőre is a hercegi családtól nyerendi, mi az ily igazgató fizetésére szükséges pénzalap hiányában, a herceg nagyúri bőkezűségét csalhatlanul bizonyítja. A galléria jelenlegi igazgatója Kratzmann Gusztáv akadémiai festész, Altenkopf igazgató előde hitelen kezelése által okozott károk helyrehozása s a képtár újra rendezése körül annyi érdemekkel bir, hogy a képtár átszállításakor mellőzhető nem volt sőt a herceg ez átköltözés ötletéből fizetését tetemesen megjavította. Kratzmann előzékeny, udvarias a régi festmények kiigazítását alaposan tanulmányozta, s előszeretettel gyakorolja, mi egy képtár-igazgatónál dicséretes tulajdon. Kitzmann úr a képtár helyiségeit Resten ismételve megszemlélte, s ezeket felölről beható előnyös világításaikkal a műkincsek kiállítására igen célszerűeknek találta. A képtár helyes berendezésének múlhatlan kelléke, a termek előnyös világítása ily módon meglévén, miután az átszállítási s újból felállítási munkálatok vezényletével a műismeretéről és szakavatottságáról jó hírben álló gr. Wadstein úr megbízva jön, bizton várható, hogy a nagy értékű műkincsek lehető legrövidebb idő alatt hiánytalanul leszállítva, s Pesten célszerű berendezéssel felállítva leendnek. Egy galléria leszállítása és felállítása természetesen többrendű nehézséggel van összekötve, azonban a herceg óhajtja, hogy jövő augustus 20- áig, mint első apostoli királyunk nemzeti ünnepéig felállítva s a köszönség látogatására megnyitva legyen ; s az igazgató ez óhajtás teljesülését lehetőnek tarja. Augustus 20 -án túl tehát fővárosunk egy oly európai hírű műgyüjtemény birtokában leend, melynevének a mixelt világban új, és nagy nyomatékot adand. Még egyszer: mondjunk köszönetet a hercegnők nagyszerű adományozásáért. Bécs, május 29. 1865. (PORMÓS ZSIGMOND. *) A h. Esterházy képtár műtörténelmi leiikrsa Irta Ormós Zsigmond. Pest 1865. Araft 60 kr. POLITIKAI HELYZET. Pest, jun. 3. A világ feszült figyelemmel várja mit fog a francia császár Algirból visszajövetele után a napról napra fenyegetőbb alakot öltő mexicoi kérdés iránt határozni? A hivatalos táviratok és közlemények megnyugtatni igyekeznek ugyan a közönséget, azt állítván, mikép a kivándorlás az Egyesültállamokból Mexicóba csökkenőfélben van, de a magántudósítások éppen az ellenkező mellett tanúskodnak. Ha a toborzás más városokban is oly sikeres leend, mint például New Yorkban, ahol nyolc nap alatt körülbelül 20,000 ember íratta be magát, úgy az összes kivándorlók száma egy hó lefolyása alatt elérendi a százezerét. Az első expeditio már elindult és a fegyverek s lőszerek szállítása Californiából eddig szintén megkezdetett. A kivándorlók Sonora határszélénél, San Pedro mellett fognak összegyűlni, azon ürügy alatt, hogy ellenséges indus törzsekkel harcoljanak, de tettleg azért, hogy kezet fogjanak Juarezzel és ezzel együtt működjenek Mexicoban az idegenek ellen. Ezen oldalról a veszély igen közel áll, míg Mexico belsejében Juarez emberei is mindenütt szervezik magukat, és miként a tapamburoi csata igazolja az új rend védelmezőire veszélyt hozhatnak. Tisztán áll, miszerint ha a dolgok egy ideig így folynak, Bazaine 30.000 embere nem lesz elég a rend fentartására, magukban a mexicói csapatokban pedig éppen nem lehet bízni, mert a legközelebbi hírek máris azt erősítik, hogy több benszülött tábornok csapataival együtt elpártolt a császárság ügyétől, és Juarezhez szegődött. Miksa császár múlt hó 18 dika óta Orizababan van, miután a főváros a körülre portyázó felkelők által folyvást fenyegettetik. Orizaba 30 német mértföldnyire esik Mexicotól és csak tízre Vera Crtiztól, e szerint világos mit jelentsen a császári udvarnak az első helyre tett áttétele. Azon kérdésnek tehát, mi történjék Mexicoval, első rendben kell a francia császár előtt állnia, mert bízott minden oldalról veszélyeztetik és meglehet, mikép rövid idő alatt kivonulásra határozza el magát, hacsak Amerikával nem akar közvetve vagy közvetlenül háborúba keveredni. Bazaine marsal e pillanatban két császárság sorsát tartja kezei közt. A franciák első veresége Mexicoban lehetlenné teszi nekik a kivonulást, míg az Amerikával a háború Franciaország romlása volna, mert bármily gazdag is ez utóbbi, sokkal szegényebb, semhogy a Mexicoban szerzendő dicsőséget képes volna megfizetni. Egy jól értesült párisi levelező csakugyan azt hiszi, mikép a császár nem fog sokáig gondolkozni, hanem csakhamar visszahívja majd Bazainet, valamint helyesnek mondja azok combinatióját is, akik azt hiszik, hogy a Mexicoból való kivonulás csak akkor nem lesz a napóleoni politika veresége és lealáztaása, ha a császár a mexicói bonyodalomtól más európai bonyodalomra leend képes a nemzet figyelmét irányozni. Ezen véleményt — úgymond — Párisban is osztják, és azt állítják, mikép a mexicoi nascot csak a francia határoknak szélesbítése által lehet helyre ütni. De hol keresi majd III. Napóleon az annedtálandó területet? Belgiumban! Mihelyt Lipót király behunyta szemeit, a francia ügynökök által elárasztott kicsiny országban azonnal meg fognak kezdetni az agitatiok, természetesen a Franciaországhoz leendő csatlakozás javára. Meetingek fognak tartatni, a szónokok