Pesti Hírnök, 1865. augusztus (6. évfolyam, 174-199. szám)
1865-08-04 / 177. szám
Hatodik évfolyam, 177 szám. C A»' ’'SJV'APArJV'ATA/'JV'JV'JV'fJ'SJ'A/'AJ'JWV A/WWW A/WWVyVWWVAÁA/) Előfizetési feltételek : helyben házhozhordás- ítál vagy postán mindennapi megküldéssel : egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre 5 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó- 1 napos előfizetést. i LT A« / A/'^Wt/vA/JV'JV^V/'/l/JVyWV'JV'JVJV'vA/'JV'JV'AAA/'ArA/'yV'Aryv/'A/'^VA' ^ PESTI NAPILAP. Péntek, augustus 4-én 1865. POLITIKAI HÍRNÖK T;*í<sr iu .tMiJJri in Tin 1 V n • ; i r/'• vstff f ííínf-'/nt t p j *-» Dn , , ^Hirdetések öthasábos petitsorért egyszerű hir-fedetésnél 6 kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak. |. | Szerkesztőség/ és kiadóhivatal: | |a hímző-és kalap-utca sarkán lsősz. alatt, | | a 2-dik emeleten. Qj\fJVJ\rj\SJ\fMj\TJ\rj\rf'J'WArJ\/'AfAf'A/'Af'A/‘A1' Af AT ■WSJ'JVA/'ASAf'JVJ) Előfizetési /eljárás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre.......................................... 5 frt Félévre.....................................................le fit Egész évre...............................................20 frt auszt.élt. Előfizetés minden hé 1-től elfogadtatik. I#“ 12 I ü fizethetni: V i téken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, csupán a „Pesti Hírnök“ kia-, dó hivatldábin, a hímző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadóhivatala. Hazai közügyész. Pest, aug. 4. * Tökéletesen egyetértünk a „Pesti Napló“ tegnapi vezércikkének deductióival, amennyiben azok a februári charta kivihetlenségére, s a bécsi centralisták „csalálmaira“ vonatkoznak, s mi is osztjuk azon véleményt, hogy azon osztrák államférfiak és publicisták, akik a februári patens formáihoz vakon ragaszkodnak, ha többségben lennének, szükségkép megbuktatnák az alkotmányosságot, vagyis lehetetlenné tennék, hogy alkotmányosan kormányoztassék a monarchia. E deductióban nagyérdemű collegánk szokott szellemdús okoskodással ismétli és erősíti azon már számtalanszor elmondott igazságot, hogy a parlamentarismus a monarchia központi hatalmának gyakorlatára, vagyis a birodalmi közös ügyek közös döntésére, egyéb nagy horderejű okokat mellőzve, nem alkalmas azért, mert e parlamentáris forma, centralizáló apparátusánál fogva, a magyar szent korona, Szent István birodalma törvényes különállásával ki nem egyeztethető. Minthogy azonban ama párt, melynek különböző színezeteit a „Pesti Napló“ képviseli, eddigi kijelentéseiben az alkotmányosságot a parlamentarismussal identificálta, és minda mellett ugyancsak a „Pesti Napló“, kétségkívül öszhangzásban pártja nézeteivel, a központi kormányra nézve a Parlamentarismus divatos doctrináit alkalmazhatóknak nem tartja, azon kellemes következtetésre jutunk , hogy a „Pesti Napló“ ma már velünk együtt mégis distingvalni kezd az alkotmányosság és Parlamentarismus közt, mert bizonyosan alkotmányos alapokra kívánja ő is a monarchia központi kormányzatát s a birodalmi közös ügyek elintézését fektetni, sőt fel lehet tenni, hogy a magyarországi ellenzék a központi kormány eljárásának alkotmányosságát mind a felelősség elvének, mind egyéb garantiáknak kikötése mellett szándékozik biztosítni, — de a „Pesti Napló“ mindezt éppen úgy, mint mi, a parlamentáris formák alkalmazása nélkül is elérhetőnek, érvényesíthetőnek hiszi. Tekintve már most azt, hogy szintoly legyőzhetetlenek a nehézségek, melyek gátolják azt, hogy a monarchia egy közös parlament helyett két egymás mellé állított független ministériummal s doctrinaszerű parlamenttel kormányoztassék, — az idézett deductióból meríthető analógiánál fogva a „Pesti Napló“ nem vonhatja kétségbe azt sem, hogy miután Magyarországnak az alkotmányos önkormányzatra elévülhetlen joga van, az örökös tartományokat pedig Ausztria felvilágosult Császárja fejedelmi szent szavával hasonló alkot , mányos kormányzatról biztosítá, — a szigor , man parlamentáris doctrinák körén kívül is ; nem csak elkerülhetetlen, de lehetséges is kitalálni formákat, melyek az alkotmányosság igényeinek megfeleljenek. A „Pesti Napló“ és pártjának vezérei a legkevésbé szorultak arra, hogy azon messzee térő különbségekre figyelmeztessük, melyek az európai országok alkotmányformái közt felnállanak. " Éppen az ellenzéki lapokban említtetett fel vonatkozással az ausztriai rendszerváltozásra, a francia parlamentáris diaidon s az angol aristocratikus alkotmány közti különbség, s nagy megnyugvással hallottuk az ellenzék orgánumait, az utóbbinak adni elsőséget. Norvégiának képviseleti rendszere s legdemocratikusabb alkotmánya dacára, s a nélkül, hogy e miatt a felelősség elve szenvedne, nincs parlamentáris, vagyis a parlamenti majoritás szerint változó vagy választandó kormánya s ministériuma. Norvégiával közös Fejedelem alatt viszont Svédország, Ősi „csökönyös“ rendi alkotmánya mellett, tán a felekezetiséget kivéve, a polgárisodás ösvényén képes haladni a Parlamentarismus nélkül is, s ott sem a szabadság, sem a törvény előtti egyenlőség, (mert józanul még respublicaban sem lehet, más gyakorlati egyenlőséget az újkor divatos phrasisai dacára gondolni,) nem sínlik meg a képviseleti rendszer democratikus tanának hiányát. Az egyes európai államok különböző történeti, társadalmi, kulturai, s egyéb organikus viszonyaiban fekszik, hogy alkotmányaikat a formák ugyanazon kaptájára ütni nem lehet, így meg vagyunk győződve, hogy a Parlamentarismus abstract tanszert alakja az ausztriai monarchiában nem csak a központi hatalomra, de a Lajta két felén dualistikus irányban sem léptethető életbe, sőt ezen alak a legnagyobb gát és veszély lenne a dualismus azon törvényes haárainak szigorú megőrzésére nézve, melyeket a pragmatica sanctio csak a monarchia megoszolhatatlansága s a közös Fejedelem sikeres országos hatása reményében biztosított. Midőn tehát egyfelől jogosan ragaszkodunk az alkotmányos önkormányzat minden igényeihez , melyeknek életrevalóságát és garantiáját évszázadok által megszentelt gyakorlatban bízunk, s elkerülhetlen másfelől, hogy merev doctrinákról lemondjunk, s kialkudjunk mind a monarchia egységére nézve az elháríthatatlan viszonyokkal , mind hazánk irányában azon ősi municipalis institutióinkkal, melyeket a magyar nemzet eddig is szabadsága, politikai fejlődése, s legszélebb alapú törvényes befolyása legnagyobb garantiájának, s mondhatni palládiumának méltán tartott, s melyeket annálfogva minden újkori üdvös formákkal örömest hozandva lehet,öszhangzásba, — de feláldozni soha nem fog. Mutatvány „ Töredékek gr. Széchenyi István fenmaradt kézirataiból a cimer munka sajtó alatt levő 2-ik kötetének azon részéből, mely a nagyvi. magyar kir. Hely tartó tanács közlekedési osztálya alakításának történetére vonatkozik. (Vége.) XIII. József főherceg nádor elnöki intézménye a magyar királyi helytartótanácshoz, melyben a királyi leirat nyomán a közlekedési osztály szervezése véglegesen megállapíttatik. Tekintetes magyar királyi helytartótanács! Azon legfelsőbb királyi intézkedés, melynélfogva Ő cs. kir. Felsége az ország anyagi érdekeinek felvirulását s mindinkábbi kifejlődését, szivén hordva, különösen az ország közérdekeinek megfelelő közlekedési eszközök létesítése tekintetéből, e tekintetes királyi helytartótanácsnál gróf Széchenyi István keb. tanácsos elnöklete alatt egy különös bizottmány alakítását a kebelb. tanulmányi bizottság hasonlatára k. elrendelni, s ennek teendőit s működését oly módon, — hogy azáltal ezen igazgató kormányszék törvényes hatósági köre semmiben sem változzék, k. megszabni méltóztatott, — az e részben múlt évi kisasszony hó 16-kán ján sz. a. kelt királyi leiratból, mint szinte f. évi sz. Iván hó 26-án ’"^Vsos sz. alatt leérkezett udvari rendeletből bővebben tudva levéli , hogy Ő Felsége ezen atyai gondoskodását újabban is tanúsító, s mély hálával fogadott, legmagasabb számléka valódilag teljesedést nyerjen, s igy az érintett bizottmány rendes működését az ország üdvére mielőbb megkezdhesse, szükségesnek láttam, ennek rendezését, s teendői mikénti kezelését illetőleg, az e tekintetben k. jóváhagyott alapelvek nyomán e következendőket elrendelni . Ugyanis előrebocsátva azt, miszerint ezen idézett legfelsőbb elhatárzat értelmében felállított bizottmány e tekintetes kir. helytartótanácsnak kiegészítő részét teendi, mihez képest minden bizottmányiratok, az elnökieket, kivéve, addig is, míg a netalán megszaporodott teendők bővebb intézkedést szükségessé nem tesznek, a szerint, mint ez már előbbi, e tekintetben közbejött rendeletek következtében jelenleg is divatozik, az illető kebelbeli egyének által fognak a fennálló rendszerhez képest külön kezeltetni s előkészíttetni, majdan pedig a kebelbeli igtató hivatal által készítendő tárgyjegyzék mellett a bizottmányi elnökhöz küldetni, ki is az eszerint hozzáérkezett tárgyiratokból azokat, melyek a bizottmánynák előleges tárgyalást igénylenek, ugyan e célból visszatartván, a többi úgynevezett folyó tárgyakat, rendes ellátás végett, az illető közlekedési osztályba visszautasítandja, hol is a szükséges fogalmazhatók megkészíttetvén, elnöki vizsgálat, s illetőleg kiadás végett, ismét a bizottmányi elnökhöz lesznek küldendők. Ami ezen bizottmány személyzetét illeti, az Ő Felsége által elnökül kinevezett keb. tanácsos gróf Széchenyi Istvánon, s a kebelb. közlekedési osztály rendes előadóján Sebedius Lajos tanácsoson kívül, ki a bizottmány elnöke távollétében, ennek helyét viselendi, egyébiránt pedig előfordulandó esetekben ezen tekintetes s királyi helytartótanácsnál már megfordult közlekedési tárgyakról s azok állásáról kellő felvilágosításokat adand; ezen bizottmányhoz rendes tagokat rendeltetnek ki Szentiványi Vince s Dubraviczky Simon keb. tanácsosok, Kraynik Imre s Tallián Sándor kebelbeli titoknokok, kik között a bizottmányi elnök a fentebb körülírt módon hozzáérkezendő, vagy egyébként a bizottmány körébe vágó tárgyakat, ide értve azokat is, melyek habár csak részben illetnék is a közlekedési eszközöket, a kir. helytartótanács által előleges felvétel, valamint szinte különös esetekben véleményadás végett a bizottmányhoz utasittatnának, belátásához s a tárgyak mivoltához képest, illő arányban előadás végett felosztandja; — egyébiránt a titoknokokat különösen az előforduló fogalmazatok megkészítése illetvén, mint a tanácsosokra, úgy a most nevezett titoknokokra nézve is világosan megjegyeztetik, miszerint ezen bizottmánynak alkalmazásuk által, rendes hivatalos kötelességeiktől fölmentve nem lesznek, s egyéb foglalatosságaikat e mellett, mint eddig teljesítendik. Továbbá ezen bizottmány személyzetéhez számíttatnak egy az illető elnök kijelölésére a már rendszeresített fogalmazói állomásokon túl újonan kinevezendő, 800 párt évi fizetéssel ellátandó helytartósági fogalmazó, mely helyre az érintett bizottmányi elnök által nyilvánított, kérelem folytán, a már különben is személye mellé rendelt, s mint a Tisza szabályozásnál, úgy egyéb kiküldetéseknél is megelégedésére működött Szalay István keb. fogalmazó ezennel ki is neveztetik, az elnöki munkálatok készítésére, egy toll vivő 600 párt díjjal az illető bizottmányi jegyzőkönyvek vezetésére, egy írnok 350 párt évi fizetéssel a kiadmányok készítésére, és az iratok rendezésére, végre a hivatal körüli szolgálattételre 200 ftos fizetéssel egy futár, mely most elősorolt egyének fizetései ekképpen megszabva lévén, az illető helyek betölthetése tekintetéből, a bizottmányi elnök kijelölés, s illetőleg rendes előterjesztés téte- lére innen oly hozzáadással szólíttatott fel, miszerint a fogalmazói állomást kivéve, a többi segédhivatalokra jövendőre maga a bi■ zottmány teendi a kijelölést. A közlekedési tárgyak gyorsabb ellátása és elintézése tekintetéből, az imént idézett legfelsőbb elhatárzat értelmében jövendőre ezen bizottmányirá rendeltetik továbbá a kele.i országos építészeti igazgatóságnak az útépítészi s hajózási ügyekkel foglalkozó osztálya, minden ide tartozó egyénekkel együtt oly megjegyzéssel , hogy segéd Kecskés Károly, s a hajózási osztály felügyelője, a bizottmány üléseiben mértani tárgyakban szavazattal bírván, szinte részt vegyenek. Minélfogva tehát az érintett két osztálynak a kebelb. építészeti igazgatóságtól való különválasztása s függetlenítése, valamint az érintett bizottmányhoz való csatolása iránt, a további szükséges intézkedések a tekintetes királyi helytartótanács részéről megteendők lesznek. Ami már a bizottmányi tárgyasokat, a tanácskozás rendét, s a bizottmány által elintézett, vagy általa indítványba hozandó tárrgyakat illeti, erre nézve is általában állván azon elv, hogy ezen bizottmány a kir. helytartótanács kiegészítő részét teszi, minélfogva ennek egész eljárása a kir. helytartótanácsnál közönségesen divatozó rendszerhez lesz alkalmazandó; ezen bizottmány rendesen össze fog ülni minden két hétben egyszer, vagy ha a tárgyak fontossága s sokasága megkívánandja, minden héten egyszer. A tanácskozásban az illető kebelbeli közlekedési rendes előadón kívül, szavazattal bírand a két előadó tanácsos, a titoknokok mindazon tárgyakban, melyek előadás végett reájok bizatnak, végre a mitértő egyének, mindazonáltal ez utóbbiak egyedül mértani tárgyakban. A bizottmánynál elintézett tárgyak, miután az illető előadók a bizottmányi határozatokat a szavazat ivek feljegyezték, további rendes ellátás végett a keb. közlekedési osztályba lesznek küldendők, s majdan a legközelebbi kir. helytartósági ülésben előadatván, az illető kiadmányok elővizsgálat végett a bizottmányi elnökhöz fognak küldetni, honnan további vizsgálat s kiadás végett a kir. helytartósági elnökséghez utasítandók. Mi is megtörténvén, az e szerint átvizsgált kiadmányok, melyeknek letisztázása a kebelb. kiadó-hivatalban, ugyancsak kebelbeli egyének által lesz teljesítendő, minden kor a kir. helytartótanács nevében , s ennek elnöke aláírása alatt fognak illetőségeikhez elbocsáttatni, hatalmában álland azonban a bizottmányi elnöknek valahányszor a tárgy sürgetés volta, vagy egyéb különös körülmények azt megkivánandják, vagy végre