Pesti Műsor, 1966 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1966-10-07 / 40. szám

6 PM ______ Október 7—13-ig MMN­IIIPN­ISZ VII., Hevesi Sándor tér (volt Izabella tér) Telefon: 413—849, 220—014 Jegypénztárnyitás 10-kor Pénteken, 7-én Kezdete 7-kor A BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK KERETÉBEN A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ bemutatója A BOTLÁR-ÜGY Nyomozás 8 részben Irta: BÁGYONI ATTILA Rendezte: Komor István. Díszlettervező: Székely László. Jelmezek: Bene Jánosné és Horváth Ferenc. Maszkmester: Mánik L. Hengel Lajos . . Mentes József Terpa Ferenc . . Kátay Endre Sípos István . . Kiss Gábor Takács Julika . . Falvay Klára Varga Bandi . . Király Levente Mizsei Béla . . . Kovács János Villás őrnagy . . Kormos Lajos Pásztor István . . Pagonyi Nándor özv. Schuriné . . Kerpely Judit Az ács.....................Gémesi Imre Bollár Sándor . . Horesnyi László Hadnagy .... Szabó Kálmán Palotásné .... Simon Erika Viki ...... Décsy Györgyi Nyugdíjas .... Marosi Károly Rendőrségi hír: Bollár Sándor, a Henger építőbrigád fiatal tagja lezuhant egy épü­lő ház hatodik emeletéről és szörnyethalt. A nyomozás megindul, a haláleset mögött bűntényt gyanítanak. A brigádtagok ki­hallgatása során fény derül Bollár Sán­dor eddigi életére. Lopás hamis vádjával börtönbe került, míg büntetését töltötte, menyasszonya elhagyta. Kiszabadulva hiába próbál beleilleszkedni újból a tár­sadalomba, múltja mindenütt kísérti. Egyik helyről vetődik a másikra. A bri­gád tagjai sem fogadják be, ellenségesen viselkednek a­­ börtöntöltelékkel«. Egye­dül Takács Julika nyújtja felé segítő ke­zét és tiszta szerelmét. A fiatalok ott akarják hagyni a brigádot, új helyen új életre készülődnek. Egy véletlen ismét megindítja a gyanakvást Bollár ellen. A brigádtagok színt vallanak: hiába a jó munka, az igyekezet, mindenki tolvajnak tartja, elfordulnak tőle, még Julika hite is meginog. Bollárnak nincs ereje ma­gyarázkodni , a halált választja. A darabot a Szegedi Nemzeti Színház 1966 márciusában mutatta be. Vasárnap, 9-én 7-kor: »AZ EGYETEMI színpad bemutatkozik«. Az egye­temi művészeti együttesek műsora az I. éves hallgatók tiszteletére. Hétfőn, 10-én 7-kor: Bertolt Brecht: A NEVELŐ ÚR. Szatik­us játék komoly gondolatokkal, 2 részben. Rendezte: Do­hai Vilmos. Kedden, 11-én 7-kor: ZENE ÉS PSZI­CHOLÓGIA. Király József illusztrált elő­adása. Csütörtökön, 13-án 7-kor: MENS­ÁROS LÁSZLÓ ELŐADÓESTJE. »A XX. század irodalma« sorozat. (Ismétlés.) Pénteken, 14-én 7-kor: »KORTÁR­­SAIM« Berek Katalin előad­óestje. »A XX. század irodalma« sorozat. (Ismétlés.) Szombaton, 8-án, vasárnap, 9-én kezdete 7-kor A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ bemutatója MÓZES Drámai költemény 2 részben Irta: MADÁCH IMRE (1823—1864) Előszínpadra alkalmazta: Keresztury De­zső. Zeneszerző: Láng István. Rendezte: Turián György. Díszlettervező: Cselényi József. Jelmeztervező: Vágó Nelli Bicskey Károly Dobák Lajos Juhász Jácint Kenderesi Tibor Somhegyi György Hegyi Péter Kürtös István Czeglédi Sándor Bakody József Tánczos Tibor Koppán Ferenc Bagotai Tamás Basa György Ruttkay Mária Majczen Mária Győri Franciska Agárdy Ilona Zsigmondi Júlia Dobránszky Zoltán Az ifjú Mózes Egyiptom Pharaójának első embere lett. Elhatározta, hogy végső csapást mér a már úgyis sokat lázongó zsidó népre. »Dajkája« azonban felfedi előtte, hogy ő is zsidó és a dajka nem más, mint tulajdon édesanyja. Mózes ne­héz percek után dönt. Elére áll a zsidó népnek, hogy szabad hazába vezesse őket. A zsidók éjszaka titkosan szöknek meg Egyiptom földjéről és nehéz, küz­delmes vándorlás után elérik Khánban, vagyis az ígéret földjét. A nép azonban gyenge és széthúzó. Nem méltó, hogy el­érje az ígéret földjét. Mózes 40 évig bolyong népével a puszta­ságban. Isten akarata szerint ezalatt ki­halt a szolgasághoz szokott nemzedék. De a jövő nemzetsége átlépheti az ígéret földjét és boldog lehet. Mózes és szűk családja, kik megmaradtak, Aron a fő­­pap és a prófétaasszony. Mária, megkap­ják Istentől a végső feloldozást bűneikért és Khánoán előtt a hegyekben halhatnak meg. Három nagy kőkoporsó jelzi halá­lukat. Mózes ..................... Áron.......................... Húr.......................... Kaleb.......................... Józsué ..................... Abiram..................... Dátán.......................... Pharao ..................... Országnagy . . . Tiszttartó .... Rendőrfőnök . . . Hírnök..................... Jethrö..................... Jókhebéd .... Mária.......................... Cippora ..................... Amra.......................... Kozbi.....................* Főpap ..... A »MÓZES« ősbemutatója Kolozsvárott volt 1888-ban. E. Kovács Gyula jutalom­­játékára tűzték műsorra, s a címszerepet is ő játszotta. (Mindössze kétszer került színre.) 1923-ban, Madách születésének 100. év­fordulója alkalmából a Nemzeti Színház részleteket mutatott be a Mózesből, Ráday Dénes rendezésében. A címszere­pet Abonyi Géza, Áront Fehér Gyula, Jókhebéd szerepét Jászai Mari, Máriát pedig Gömöri Vilma játszotta. 1925-ben a teljes drámai költemény került színre a Nemzeti Színházban, dr. Siklóssy Pál rendezésében. A címszerepet ezúttal is Abonyi, Áront Nagy Adorján alakította, Jákhébed ismét Jászai volt, Mária Pethea Margit, (összesen négyszer játszották.) SZÍNÉSZ ÉS SZEREP Jegyezd meg: színdarabban szerepet kell játszanod és a színigazgató paran­csol. Rövid szerepet szán neked, vagy hosszút, nem lehet kifogásod ellene. Ha a koldus szerepét osztja ki neked, ezt kell játszanod a szerep természetéhez híven és éppen úgy, ha a nyomorék, vagy az uralkodó király, vagy a gazdag magánzó szerepét nyered el. Feladatod csak egy: a kior­­ott szerepet eljátszani és pedig jól. A cserepet más választja ki. Epiktétosi Madách Mózese Budapesten Madách Imre 1860-ban írta Az em­ber tragédiáját Az idő akkor tele volt a változás vágyával és sejtel­mével Nemcsak Arany János: az egész magyarság újraéledő bizako­dással várta a »remények évét«. A Tragédiát ez a láz érlelte meg; meg­értéséhez e kor minden logikán túl­csapó hitének ismerete szükséges. Arany, akinek világszemléletét sok rokon élmény és vágy kapcsolta Ma­­dáchéhoz, ezért ismerte fel s védte meg a pesszimizmussal vádolt mű egészének bizakodó, pozitív voltát. Amit a Tragédia az egész emberi­ség történetének jeleneteivel idézett fel; egyetlen nép nemzetté válásának példázatos történetével akarta újra vajúdó nemzetének elmondani Ma­dách abban a művében, amelyet közvetlenül a Tragédia befejezése után írt: a Mózesben. A kérdéseket kora tette fel s ő a bölcselők és történetírók iskoláit ki­járt drámaköltő s a kora haladó po­litikájában elkötelezett publicista szavaival válaszolt. Kimagasló ve­zéregyéniség és a maga megszokott világán túl alig alig látó nép; erő­szak és türelem; elhivatottság és egyszerű emberi boldogság; széteső népsokaság és egyetlen roppant vál­lalkozásra összefogott nemzet; ilyen ellentmondások feszültsége tölti meg a drámát. Nem az akadémikus sza­bályoknak megfelelő kompozíció te­hát — bár szerzője igyekezett az elő­írásos formákba szabni, kényszerí­teni. A Mózes hatalmas történelmi dráma: mai ízlésünk előnyének ér­zi azt, amit egykorú bírálói ellene vetettek: az epikai áradást és a tör­ténelmi példázatosságot. Ha a Tragédiát némi felszínesség­gel a »Faust-utánzatok« közé lehe­tett besorolni, a Mózessel Madách a Brecht műveiben méltó szerephez jutott epikus dráma úttörője. Felújítását joggal előzte meg or­szágos várakozás és fogadta országos elismerés. Nem irodalomtörténeti emlék támadt új életre, hanem mély­értelmű, igazi drámai alkalom a leg­­magasabbrendű színjátszásra. A veszprémi színház igen nagy és nem­ veszélytelen vállalkozásba kezdett, amikor elővette e kétszer is sikerte­lenül színre vitt darabot. A mostani siker a bátor együttest igazolta. A szűkre szabott kereteket arra hasz­nálta fel, hogy tömörré, lapidárissá tegye az előadást, a produkció ván­doroltatásának­ kötelezettségét arra, hogy felfokozza a legfontosabb ele­meire­ redukált színjáték átütő erejét. Üdvözöljük a drámát és a veszpré­mieket Budapesten is szeretettel és megbecsüléssel. Keresztury Dezső

Next