Pesti Műsor, 1966 (15. évfolyam, 2-52. szám)
1966-10-07 / 40. szám
6 PM ______ Október 7—13-ig MMNIIIPNISZ VII., Hevesi Sándor tér (volt Izabella tér) Telefon: 413—849, 220—014 Jegypénztárnyitás 10-kor Pénteken, 7-én Kezdete 7-kor A BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK KERETÉBEN A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ bemutatója A BOTLÁR-ÜGY Nyomozás 8 részben Irta: BÁGYONI ATTILA Rendezte: Komor István. Díszlettervező: Székely László. Jelmezek: Bene Jánosné és Horváth Ferenc. Maszkmester: Mánik L. Hengel Lajos . . Mentes József Terpa Ferenc . . Kátay Endre Sípos István . . Kiss Gábor Takács Julika . . Falvay Klára Varga Bandi . . Király Levente Mizsei Béla . . . Kovács János Villás őrnagy . . Kormos Lajos Pásztor István . . Pagonyi Nándor özv. Schuriné . . Kerpely Judit Az ács.....................Gémesi Imre Bollár Sándor . . Horesnyi László Hadnagy .... Szabó Kálmán Palotásné .... Simon Erika Viki ...... Décsy Györgyi Nyugdíjas .... Marosi Károly Rendőrségi hír: Bollár Sándor, a Henger építőbrigád fiatal tagja lezuhant egy épülő ház hatodik emeletéről és szörnyethalt. A nyomozás megindul, a haláleset mögött bűntényt gyanítanak. A brigádtagok kihallgatása során fény derül Bollár Sándor eddigi életére. Lopás hamis vádjával börtönbe került, míg büntetését töltötte, menyasszonya elhagyta. Kiszabadulva hiába próbál beleilleszkedni újból a társadalomba, múltja mindenütt kísérti. Egyik helyről vetődik a másikra. A brigád tagjai sem fogadják be, ellenségesen viselkednek a börtöntöltelékkel«. Egyedül Takács Julika nyújtja felé segítő kezét és tiszta szerelmét. A fiatalok ott akarják hagyni a brigádot, új helyen új életre készülődnek. Egy véletlen ismét megindítja a gyanakvást Bollár ellen. A brigádtagok színt vallanak: hiába a jó munka, az igyekezet, mindenki tolvajnak tartja, elfordulnak tőle, még Julika hite is meginog. Bollárnak nincs ereje magyarázkodni , a halált választja. A darabot a Szegedi Nemzeti Színház 1966 márciusában mutatta be. Vasárnap, 9-én 7-kor: »AZ EGYETEMI színpad bemutatkozik«. Az egyetemi művészeti együttesek műsora az I. éves hallgatók tiszteletére. Hétfőn, 10-én 7-kor: Bertolt Brecht: A NEVELŐ ÚR. Szatikus játék komoly gondolatokkal, 2 részben. Rendezte: Dohai Vilmos. Kedden, 11-én 7-kor: ZENE ÉS PSZICHOLÓGIA. Király József illusztrált előadása. Csütörtökön, 13-án 7-kor: MENSÁROS LÁSZLÓ ELŐADÓESTJE. »A XX. század irodalma« sorozat. (Ismétlés.) Pénteken, 14-én 7-kor: »KORTÁRSAIM« Berek Katalin előadóestje. »A XX. század irodalma« sorozat. (Ismétlés.) Szombaton, 8-án, vasárnap, 9-én kezdete 7-kor A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ bemutatója MÓZES Drámai költemény 2 részben Irta: MADÁCH IMRE (1823—1864) Előszínpadra alkalmazta: Keresztury Dezső. Zeneszerző: Láng István. Rendezte: Turián György. Díszlettervező: Cselényi József. Jelmeztervező: Vágó Nelli Bicskey Károly Dobák Lajos Juhász Jácint Kenderesi Tibor Somhegyi György Hegyi Péter Kürtös István Czeglédi Sándor Bakody József Tánczos Tibor Koppán Ferenc Bagotai Tamás Basa György Ruttkay Mária Majczen Mária Győri Franciska Agárdy Ilona Zsigmondi Júlia Dobránszky Zoltán Az ifjú Mózes Egyiptom Pharaójának első embere lett. Elhatározta, hogy végső csapást mér a már úgyis sokat lázongó zsidó népre. »Dajkája« azonban felfedi előtte, hogy ő is zsidó és a dajka nem más, mint tulajdon édesanyja. Mózes nehéz percek után dönt. Elére áll a zsidó népnek, hogy szabad hazába vezesse őket. A zsidók éjszaka titkosan szöknek meg Egyiptom földjéről és nehéz, küzdelmes vándorlás után elérik Khánban, vagyis az ígéret földjét. A nép azonban gyenge és széthúzó. Nem méltó, hogy elérje az ígéret földjét. Mózes 40 évig bolyong népével a pusztaságban. Isten akarata szerint ezalatt kihalt a szolgasághoz szokott nemzedék. De a jövő nemzetsége átlépheti az ígéret földjét és boldog lehet. Mózes és szűk családja, kik megmaradtak, Aron a főpap és a prófétaasszony. Mária, megkapják Istentől a végső feloldozást bűneikért és Khánoán előtt a hegyekben halhatnak meg. Három nagy kőkoporsó jelzi halálukat. Mózes ..................... Áron.......................... Húr.......................... Kaleb.......................... Józsué ..................... Abiram..................... Dátán.......................... Pharao ..................... Országnagy . . . Tiszttartó .... Rendőrfőnök . . . Hírnök..................... Jethrö..................... Jókhebéd .... Mária.......................... Cippora ..................... Amra.......................... Kozbi.....................* Főpap ..... A »MÓZES« ősbemutatója Kolozsvárott volt 1888-ban. E. Kovács Gyula jutalomjátékára tűzték műsorra, s a címszerepet is ő játszotta. (Mindössze kétszer került színre.) 1923-ban, Madách születésének 100. évfordulója alkalmából a Nemzeti Színház részleteket mutatott be a Mózesből, Ráday Dénes rendezésében. A címszerepet Abonyi Géza, Áront Fehér Gyula, Jókhebéd szerepét Jászai Mari, Máriát pedig Gömöri Vilma játszotta. 1925-ben a teljes drámai költemény került színre a Nemzeti Színházban, dr. Siklóssy Pál rendezésében. A címszerepet ezúttal is Abonyi, Áront Nagy Adorján alakította, Jákhébed ismét Jászai volt, Mária Pethea Margit, (összesen négyszer játszották.) SZÍNÉSZ ÉS SZEREP Jegyezd meg: színdarabban szerepet kell játszanod és a színigazgató parancsol. Rövid szerepet szán neked, vagy hosszút, nem lehet kifogásod ellene. Ha a koldus szerepét osztja ki neked, ezt kell játszanod a szerep természetéhez híven és éppen úgy, ha a nyomorék, vagy az uralkodó király, vagy a gazdag magánzó szerepét nyered el. Feladatod csak egy: a kiorott szerepet eljátszani és pedig jól. A cserepet más választja ki. Epiktétosi Madách Mózese Budapesten Madách Imre 1860-ban írta Az ember tragédiáját Az idő akkor tele volt a változás vágyával és sejtelmével Nemcsak Arany János: az egész magyarság újraéledő bizakodással várta a »remények évét«. A Tragédiát ez a láz érlelte meg; megértéséhez e kor minden logikán túlcsapó hitének ismerete szükséges. Arany, akinek világszemléletét sok rokon élmény és vágy kapcsolta Madáchéhoz, ezért ismerte fel s védte meg a pesszimizmussal vádolt mű egészének bizakodó, pozitív voltát. Amit a Tragédia az egész emberiség történetének jeleneteivel idézett fel; egyetlen nép nemzetté válásának példázatos történetével akarta újra vajúdó nemzetének elmondani Madách abban a művében, amelyet közvetlenül a Tragédia befejezése után írt: a Mózesben. A kérdéseket kora tette fel s ő a bölcselők és történetírók iskoláit kijárt drámaköltő s a kora haladó politikájában elkötelezett publicista szavaival válaszolt. Kimagasló vezéregyéniség és a maga megszokott világán túl alig alig látó nép; erőszak és türelem; elhivatottság és egyszerű emberi boldogság; széteső népsokaság és egyetlen roppant vállalkozásra összefogott nemzet; ilyen ellentmondások feszültsége tölti meg a drámát. Nem az akadémikus szabályoknak megfelelő kompozíció tehát — bár szerzője igyekezett az előírásos formákba szabni, kényszeríteni. A Mózes hatalmas történelmi dráma: mai ízlésünk előnyének érzi azt, amit egykorú bírálói ellene vetettek: az epikai áradást és a történelmi példázatosságot. Ha a Tragédiát némi felszínességgel a »Faust-utánzatok« közé lehetett besorolni, a Mózessel Madách a Brecht műveiben méltó szerephez jutott epikus dráma úttörője. Felújítását joggal előzte meg országos várakozás és fogadta országos elismerés. Nem irodalomtörténeti emlék támadt új életre, hanem mélyértelmű, igazi drámai alkalom a legmagasabbrendű színjátszásra. A veszprémi színház igen nagy és nem veszélytelen vállalkozásba kezdett, amikor elővette e kétszer is sikertelenül színre vitt darabot. A mostani siker a bátor együttest igazolta. A szűkre szabott kereteket arra használta fel, hogy tömörré, lapidárissá tegye az előadást, a produkció vándoroltatásának kötelezettségét arra, hogy felfokozza a legfontosabb elemeire redukált színjáték átütő erejét. Üdvözöljük a drámát és a veszprémieket Budapesten is szeretettel és megbecsüléssel. Keresztury Dezső