Pesti Műsor, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-13 / 2. szám
10_______ __________ PM__________________ Január 13—19-ig iHH VII., Lenin krt. 29—33. Tel.: 222—011 jegypénztár nyitás 10-kor Pénteken, 13-án, szerdán, 18-án Kezdete 7, vége 10-kor EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA Zenés tragédia 3 felvonásban Irta: HUBAY MIKLÓS és VAS ISTVÁN Zenéjét szerezte: RANK GYÖRGY Rendezte: Lengyel György. Díszlettervező: Jánosa Lajos. Jelmeztervező: Köpeczi Rácz István Vezényel: Kocsár Miklós Bálint ................... Júlia.......................... Viktor ..................... Dr. Szegylényi Gábor Miklós Vass Éva Márkus László Greguss Zoltán Psota Irén Linka György Koltai János Horváth Ferenc Lajos..................... Melitta, a felesége Károly Sándor . A kritikus . . Henker Frigyes százados . . Gáspár . . . Menyhért . . Boldizsár . . . Garics János Légős . . . . . Fillár István Fiatal katona . . Deák B. Ferenc Katonaszökevény . Andresz Vilmos Virágárus lány . . Liska Zsuzsa ff. Csilla..........................Szabó Tünde öl. Árva János Cs. Németh Lajos Tordy Géza Történik a 10-es években, egy budai villában Bálint, a fiatal költő és felesége, Júlia, megkap egy üresen maradt lakást. Azt remélik, hogy itt csak egymásnak élhet* nek. Barátai és véletlenül becsöppenő idegenek révén az egyedüllétből tragikus fordulatú »estély« alakul ki. Ennek folyományaként Bálintnak be kell vonulnia. Júlia hírt kap, hogy Bálint elpusztult a fronton. Bálint azonban megszökött, egy éjszaka hazalopódzik társaival. Henker százados a megbízhatatlannak tartott Júliánál házkutatást rendel el. Az őrjárat a sötét éjszakában lelövi Júliát, majd Bálintot és társait. Irodalmi Presszó , V.. Petőfi Sándor u. 5. Tel.: 185—456 Vasárnap, 13-én este 8-kor J. D. SALINGER-EST Zenés pódium kompozíció Szerkesztette és rendezte: Szécsi Lajos Zenéjét szerezte és összeállította: Surin Sándor Az előadásra kerülő művek: ZABHEGYEZŐ (részletek); FICANKA BÁCSI CONNECTICUTBAN; FRANNY; SZÉP KICSI SZÁD ÉS ZÖLD SZEMED Fordítók: Elbert János, Szöllősy Klára, Gyepes Judit Gitáron kísér: Sármány Györgyi Prológ: Elbert János Közreműködik: Pécsi Ildikó, Kovács István, Schubert Éva, Tahi Tóth László, Darvas Magda, Babits László és a Sztanyiszlavszkij Stúdió tagjai: Szegedi Jolán, Balogh Inez, Szűcs János, Soós Ágnes Szombaton, 14-én, kedden, 17-én Kezdete 7. vége 10-kor Vasárnap, 13-én du. 7a3-kor AZ ÁRULÓ Történeti dráma 3 részben (4 kép) Irta: NÉMETH LÁSZLÓ Rendezte: Ádám Ottó. Díszlet: Köpeczi Bócz István. Jelmez: Mialkovszky Erzsébet Gyula Károly Bessenyei Ferenc Horváth Jenő Sörgey Artur Adél, Görgey felesége . Béres Ilona Gida, Görgey bátyja. István, Görgey öccse . . Moro, posztógyáros Moroné ..... Reviczky, Görgey volt adjutánsa . Látogató George, Inas Mainz, könyvkereskedő . Bodor Tibor (Csizmadia Gábor (Vincze Tibor (15-én) (Méhes Imre J ifj. Gyenge Árpád (15-én) Huszti Péter Basilides Zoltán Békés Itala Koltai János Linka György Gyenge Árpád 1. RÉSZ: 1. kép. Az 1843-as szabadságharc bukása után Görgey Artúr Klagenfurtban, az osztrák kormány kegyelemkenyerén él feleségével, Adéllal. Tudja, hogy odahaza Magyarországon sokan árulónak tartják. Ezt látogatói közül többen nyíltan szemére is vetik. Egy volt főhadnagyot, aki sértő vádaskodásba kezd, Görgey kiutasítja, de később maga is szükségét érzi, hogy szállásadójával, Moro textilgyárossal tisztázza a róla terjengő híreket. A beszélgetés után látszólag megnyugszik, ém az aradi vértanúk kivégzésének híre újból önkínzó lelkiiesmeret-vizsgálatra készteti. 2. kép: Görgey bevallja Morónak, hogy ha mint férj és jövendő apa félti is családja nyugalmát a következményektől, mint a magyar szabadságharc fővezére, nyugodtabb lelkiismerettel élne, ha módjában állna nyilvánosan is tisztáznia saját szerepét. Kossuth emigrációban írt brosúráját mutatja Morónak, amelyben őt is vádolja. Kijelenti, hogy bár fantasztának tartja a kormányzót, elismeri, hogy nélküle nem lett volna forradalom. Gida, Görgey bátyja és Mainz, bécsi könyvkereskedő érkezik, aki szerződést ajánl a tábornoknak emlékiratainak megírására. Gida maga is kétségekkel van tele Görgey tetteit illetően és csak nehezen érti meg, hogy a tábornok mindig erkölcsi és politikai felelősségének tudatában cselekedett. II. RÉSZ, 1. kép: Görgey egyre viaskodik lelkiismeretével. Már-már az öngyilkosság gondolata is megkísérti: István, a tábornok öccse mindig bátyja legőszintébb csodálói közé tartozott, s most döbbenten látja, hogy Görgeyt milyen önvád gyötri. Hasztalan igyekszik meggyőzni arról, hogy ellenségei nem azzal vádolják, amiben ő is hibásnak látja saját magát, hanem egyszerűen csak árulónak bélyegzik, aki pénzért eladta a házát. Ezt a hazugságot pedig kötelessége lenne visszautasítani. Görgey azonban úgy érzi, hogy ha harcot kezdene becsületéért, az inkább csak a bűnös szánalmas védekezésének hatna. 2. kép: Görgeyéknek gyermeke született, s a tábornok — látszólag megnyugodva — emlékiratai írásának és kertészkedésnek szenteli idejét. Amikor azonban Reviczky, volt adjutánsa érkezik, elmondja neki: tudja, hogy a tévhiteket az emlékirat sem fogja eloszlatni. Nehéz ebben a tudatban élnie, s csak az a remény ad hozzá erőt, hogy egyszer majd eljön az idő, amikor a nemzet tisztázza Görgey Artur tisztességét. TOVÁBBI MŰSOR: 20- án és 22-én: Egy szerelem három éjszakája 21- én: Az áruló 33-én du.: Szentivánéji álom Vasárnap, 13-én Kezdete 7,8, vége 11 után A VAGY VILLAMOSA Dráma 2 részben, 11 képben Irta: TENNESSEE WILLIAMS Fordította Cszimer József. Zenéjét szerezte: Ránk György. Rendezte: Vámos László Díszlet: Jánosa Lajos, Jelmezi Mialkovszky Erzsébet Blanche ..... Stella ...... Stanley ..... Mitch ...... Eunice ..... Steve ...... Paolo . . Néger asszon Orvos Ápolónő , ■ Pénzbeszedő . . . Mexikói asszony . • • • iy • . i • Tolnay Klári Vass Éva Avar István Bodor Tibor Lelkes Ágnes Bay Gyula Vándor József K. Lázár Jolán Máté István Soltész Anni úri István fh. :Halász Gina Blanche megérkezik nagonoz, Stellához. Összetört ember, akit a lelki finomságnak és az erkölcsi gátlástalanságnak valami furcsa keveréke egyre újabb krízisek elé állít. Amikor önmagát is áltató hazug álmait széttépi a realitás, amikor elveszíti utolsó lehetőségét, hogy kikerüljön a mocsárból, amikor a józanok, becsületesek, de kíméletlenek társadalma rátámad. Blanche megőrül. A MADÁCH SZÍNHÁZ STÚDIÓ SZÍNPADA (Bejárat Lenin krt. 33. szám alatt) Szombaton, 14-én Kezdete este 10. vége 7.1 után OSZLOPOS SIMEON Színmű 3 részben írta: SARKADI IMRE (1921—1961) Rendezte: Pártos Géza. Díszlet: Jánosa Lajos. Jelmez: Mialkovszky Erzsébet Kis János, festő : Gábor Miklós Mária, a felesége . Gumik Ilona Vinczéné .... Kiss Manyi Megal Bálint . . Zenthe Ferenc Zsuzsi, a felesége : Vass Éva Jób......................... . Szénási Ernő Szabó ...... Fillár István Antal.......................... Ujlaky László Müller.....................Árva János Postás ..... Bányai János Férj ...... Tallós Endre Feleség.....................Gombos Katalin I. rész: Mária úgy dönt, hogy végleg szakít Jánossal. János elmondta, hogy élete főművének tartott festményét kizsürizték. Mária látja, hogy férje nem hisz már semmiben és senkiben, s érzi, hogy nincs szüksége őrá sem. Reggelre kiderül, hogy Jánost elbocsátották rajztanár állásából is. Egy levél is érkezik: a lakás egyik szobáját kiutalták Megai Bálinték részére. De Jánost már ez sem érdekli: bort hozat Vinczénével, a házmesterrel és hagyja, hogy a dolgok maguktól menjenek tovább. II. rész: Vinczéné lakhatatlanná teszi Megaiék szobáját. Mivel Megai éjszaka dolgozik, Vinczéné arra számít, hogy Megai felesége, Zsuzsi majd Jánosnál tölti az éjszakát. Vinczéné célozgat Megainak az éjszaka történtekre, aki azonban elzavarja az öregasszonyt. Ám maga János is felkelti Megai féltékenységét, aki teljesen megzavarodik, amikor meghallja, hogy Zsuzsi megcsalta. János eladja bútorait és Italért indul. A hazaérkező Zsuzsit Vinczéné fogadja. Megalázó helyzetbe hozza a nőt és ezt az állapotot János a kétségbeesésig fokozza. Zsuzsi felindulásában leszúrja Jánost, aki rádöbben, hogy életszemlélete — »úgy segíthetek a rosszon, ha tovább rontom« — csődöt mondott. TOVÁBBI MŰSOR: 21-én: Oszlopos Simeon