Pesti Műsor, 1970. szeptember (19. évfolyam, 27-30. szám)
1970-09-18 / 29. szám
Vasárnap, 20- án A bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége 10 után FAUST Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: CHARLES FRANÇOIS GOUNOD (1818—1893) Szövegét JOHANN WOLFGANG GOETHE (1748—1832) nyomán Jules Barbier és Michel Carré írta, Lányi Viktor (1889— 1902) fordította. Rendezte: Békés András. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A koreográfiát tervezte és betanította: Seregi László, Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: VARGA PÁl Faust 15 • • Mefisto ** Valentini • • Brander« • Margit ,fi • Siebel .»• • Mária «*«• Udvardy Tibor Szalma Ferenc Berezelly István Jánosi Péter Vámos Ágnes Szabó Rózsa Svéd Nóra A VALPURGISJ láncai : I. szám: Galántay Zsolt. II. szám: Sebestény Katalin és Sterbánszky László. III. szám : Perlusz Sándor. IV. szám: Csarnóy Katalin és Bérczes Mária. V. szám: Ugray Klotild. VI. szám: Kolozsváry Dóra, Maros Éva, Dvorszky Erzsébet, Pethő László, Nagy Zoltán és Fülöp Zoltán. * Előjáték: A megöregedett, csalódott Faust öngyilkos akar lenni, az Istent káromolja és a sátánt hívja. Meg is jelenik Mefisto, aki szerződést köt Fausttal. Varázsitallal visszaadja fiatalságát és ezért Faust lelkét kapja cserébe. Faust ifjúvá változik. — I. felv.: Faust Mefistóval népmulatságon jelenik meg. Mefisto az aranyborjúról énekel és poharát Margitra köszönti. A leány bátyja, Valentin öszszetűz Mefistóval. — II. felv. : Faust ékszerekkel környékezi meg Margitul. Mefisto Mártának udvarol, hogy Faust zavartalanul magára maradjon Margittal. — III. felv.: A csatából hazatérő Valentin értesül húga elbukásáról. Faust Mefisto Segítségével megöli Valentint, aki halála előtt elátkozza húgát. Margit bűnbocsánatért esdekel, de Mefisto hangja szól: nincs kegyelem. IV. felv.: Faust Mefisto útmutatásával az alvilágban megismeri a Walpurgis-éj tobzódását, de itt is csak Margit után vágyódik. (Változás.) Margit megőrül, megöli gyermekét és ezért börtönbe vetik. Virradatkor kivégzik. Faust ki akarja szabadítani, de Margit mikor meglátja Faust mögött Mefisto délkoni árnyékát, haldokolva is visszautasítja, s lelke megtisztul a bűntől. Kedden, 22-én A bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége Vall előtt CARMEN Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GEORGES BIZET (1838—1873) Szövegét PROSPER MÉRIMÉE (1803—1870) elbeszélése után írta: Henri Meilhac és Ludovic Halévy. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szertz Gizella. Táncok: Petrich László. Az énekkart betanította: Press László Vezényel: KOMOR VILMOS Don José * * . . Szőnyi ferenc Escamillo . . . . Radnay György Remendado . . . Külkey László Bancaire « • • • Nagypál László Zuniga ; . . . Mészáros Sándor Carmen ; * S . * Komlóssy Erzsébet Micaela . « . . . László Margit Frasquita + . . . Hankiss Ilona Mercedes ♦ . . . Kovács Eszter Szólót táncolnak: Rácz Boriska, Zilahi Győző, Galántay Zsolt, Ivánka Sándor I. felv. : Carmennek megtetszik Don José tizedes és virággal, tánccal felhívja magára figyelmét. A tüzesvérű lány öszszevesz egyik társnőjével, kést ránt elő . Zuniga hadnagy Don Josénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi. — II. felv.: Don Josét megbüntetik Carmen szökése miatt. A tizedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamillo torreádorba szerelmes, de mégis ráveszi Don Jósét, hogy szökjék meg a katonaságtól. — III. felv.: Don José Carmen kedvéért csempész lesz. Amikor itt megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív vetélytársával. Carmen szétválasztja őket. " Don Jósé régi szerelme, Micaela könyörgésére otthagyja a csempészeket. — IV. felv.: A szevillai arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreádor. Carment már csak a győztes torreádor érdekli. Don José leszúrja Carment. Szerdán, 23-án Bérletszünet kezdete 7, vége 10 előtt II. felv.: Hilarion éjjel a temetőben bolyong. Lelkiismeretfártalások gyötrik, mert féltékenységében ő okozta Giselle halálát. A sírból kiszálló lidércek halálos táncba sodorják Hilariont és a szakadékba taszítják. Ez a sors várná Albertet is, de Giselle sírontúli szerelme megmenti őt. Most már Giselle-ből is lidérc lett, ő is kiemelkedik sírjából, de szembeszáll Myrthával, a vilik királynőjével — Albert életéért. Mire a vilik visszatérnek sírjukba, Albert fehér virágot tart kezében. A tovatűnő Giselle hagyta ott — maga helyett. _______ Hétfőn, 21-én SZÜNNAP TOVÁBBI MŰSOR: 25- én S Brannhauser 26- án és 27-én: A Kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin 27- én de.: A szevillai borbély GISELLE Balett 2 felvonásban Zenéjét szerezte: CHARLES ADOLPH ADAM (1803—1956) Szövegét írta : THEOPHILE GAUTIER, Koreográfiáját: J. Perrot, J. Coralli és M. Petipa után Leonid Lavroszkij tervezte és tanította be. Próbavezető balettmester: Fülöp Viktor. Díszletek: Fülöp Zoltán, jelmezek: Márk Tivadar Vezényel: FRATER GEDEON Giselle . ... Kaszás Ildikó Albert, gróf, Batilde vőlegénye . . . Sipeki Levente Hilarion erdész . . Bozsó Árpád A herceg.....................Tóth László Batilde, a herceg leánya......................Bánki Györgyi Giselle anyja. . . Radnay Éva Albert barátja . . Barkócz.v Sándor Myrtha ..... Ugray Klotild . fPártay Lilla •sSebestény Katalin , JDvorszky Erzsébet * IGeszler György Giselle barátnői: Lászay Andrea, Kardos Edit, Kollár Eszter, Nagy Katalin, Kolozsváry Dóra, Dékány Vera * I. felv. Albert gróf szegény erdőkerülőnek öltözve udvarol Gisellenek, akit Hilarion, az erdőőr szeret. Vadásztársa* Rág érkezik, Albert menyasszonya, Batilde hercegkisasszony és kísérete. Kiderült, hogy Albert nem erdőkerülő, hanem a főúr, akinek menyasszonya is vann. Giselle megőrül és belehal bánatába. A színész figurája azáltal keletkezik, hogy más figurákkal lép kapcsolatba. A régi fajta színművészeiben a színész először megteremtette a figurát, hogy aztán az a darab előírta kapcsolatba kerülhessen a többi figurával. A gesztusokat és a szövegmondás sajátos módját a figurából vezette le. A nagy egész együttes szemléletéből nyerte a figurát. Az epikus színművészet másképpen jár el. Az epikus színész nem törődik, a figurával. Üresen fog hozzá. Minden cselekvést a legkényelmesebb tartásban hajt végre, és mondja a mondatokat egymás után, de úgy, mintha mindegyik az utolsó volna. Hogy a mondatok alapjául szolgáló gesztusokra , rátaláljon, más mondatokat talál ki próbaképpen, amelynek nincs odaülő értelmük, csak a gesztus van meg bennük. Bertolt Brecht Két vivi . : Pas de deux PM Szeptember 18-24-ig Csütörtökön, 24-én C-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége 10 után A SZEVILLAI BORBÉLY Víg dalmű 3 felvonásban Zenéjét szerzte: GIOACCHINO ROSSINI (1792—1868) Szövegét írta: P. A. C. de BEMAUMARCHAIS (1732—1799) után Cesare Sterbini. Fordította: Harsányi Zsolt és Blum Tamás. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: LUKÁCS ERVIN Gróf Almaviva . . Bartolo orvos . . . Rosina..................... Figaro borbély . . Basilio, zenemester Berta.......................... Fiorillo . • . . . Réti József Bordás György László Margit Kende Zsolt Domahidy László Erese Margit Pálfy Endre Németh József Klatzer Alajos Kőváry Richard I. felv.: Almaviva gróf Bartolo doktor gyámleányába, Rosinába szerelmes. Szerenádot ad ablaka alatt, dalára azonban nem kap választ. Épp arrafelé vetődik Figaro, a furfangos borbély, akinek a gróf elpanaszolja bánatát. Tanácsára Lindoro álnéven vallja meg szerelmét s a válasz ezúttal nem késik, a leány megjelenik az ablakban. De egy bosszús hang elzavarja az ablaktól s a házból Rosina gyámatyja lép ki, aki maga is pályázik a gazdag leány kezére. II. felv.: Bartolo féltékenyen őrzi Rosinát otthonában, de az ügyes Figarónak sikerül a házba jutnia Almaviva üzenetével. Don Basilio zenemester aggódva figyelmezteti Bartolót. Rosina imádója a városba érkezett, közeledését csak gonosz rágalommal lehet megakadályozni. Almaviva — Figaro tanácsára — részeg tisztnek tetteti magát s beszállásolási jeggyel lép Bartolo házába. Nagy bonyodalom támad. A botrányra odasiető őrség parancsnoka előtt, a gróf felfedi kilétét, mire a rendőrök nagy tisztelettel üdvözlik. III. felv.: Másodszor énekmesternek. Don Basilio tanítványának öltözve jelenik meg Almaviva Bartolo házában. Váratlanul megérkezik Don Basilio is, akit sikerül egy kis megvesztegetéssel hallgatásra bírni. Bartolo mégis gyanút fog és kidobja az ál-énekmestert. Nyomban jegyzőért indul, hogy mielőbb megköthesse a házasságot. Figaro azonban szemfülesebb, a jegyzővel a fiatalokat adatja össze, s mire Bartolo visszaérkezik, Almaviva és Rosina már egybekelt. Ortiszt . . • • . Ambrozio . • • • Jegyző . . . . .