Pesti Műsor, 1970. szeptember (19. évfolyam, 27-30. szám)

1970-09-18 / 29. szám

­ Vasárnap, 20- án A­ bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége 10 után FAUST Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: CHARLES FRANÇOIS GOUNOD (1818—1893) Szövegét JOHANN WOLFGANG GOETHE (1748—1832) nyomán Jules Barbier és Michel Carré írta, Lányi Viktor (1889— 1902) fordította. Rendezte: Békés András. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A koreográfiát tervezte és betanította: Seregi László, Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: VARGA PÁl Faust 15­­ • • Mefisto ** Valentini • • Brander« • Margit ,fi • Siebel .»• • Mária «*«• Udvardy Tibor Szalma Ferenc Berezelly István Jánosi Péter Vámos Ágnes Szabó Rózsa Svéd Nóra A VALPURGIS­­J láncai : I. szám: Ga­­lántay Zsolt. II. szám: Sebest­ény Katalin és Sterbánszky László. III. szám : Perlusz Sándor. IV. szám: Csarnóy Katalin és Bérczes Mária. V. szám: Ugray Klotild­. VI. szám: Kolozsváry Dóra, Maros Éva, Dvorszky Erzsébet, Pethő László, Nagy Zoltán és Fülöp Zoltán. * Előjáték: A megöregedett, csalódott Faust öngyilkos akar lenni, az Istent ká­romolja és a sátánt­ hívja. Meg is jelenik Mefisto, aki szerződést köt Fausttal. Va­rázsitallal visszaadja fiatalságát és ezért Faust lelkét kapja cserébe. Faust ifjúvá változik. — I. felv.: Faust Mefistóval népmulatságon jelenik meg. Mefisto az aranyborjúról énekel és poharát Margit­ra köszönti. A leány bátyja, Valentin ösz­­szetűz Mefistóval. — II. felv. : Faust ék­szerekkel környékezi meg Margitul. Me­fisto Mártának udvarol, hogy Faust za­vartalanul magára maradjon Margittal. — III. felv.: A csatából hazatérő Valentin értesül húga elbukásáról. Faust Mefisto Segítségével megöli Valentint, aki halála előtt elátkozza húgát. Margit bűnbocsá­natért esdekel, de Mefisto hangja szól: nincs kegyelem. IV. felv.: Faust Mefisto útmutatásával az alvilágban megismeri a Walpurgis-éj tobzódását, de itt is csak Margit után vágyódik.­­ (Változás.) Mar­git megőrül, megöli gyermekét és ezért börtönbe vetik. Virradatkor kivégzik. Faust ki akarja szabadítani, de Margit mikor meglátja Faust mögött Mefisto dé­­lk­oni árnyékát, haldokolva is visszauta­sítja, s lelke megtisztul a bűntől. Kedden, 22-én A­ bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége Vall előtt CARMEN Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GEORGES BIZET (1838—1873) Szövegét PROSPER MÉRIMÉE (1803—1870) elbeszélése után írta: Henri Meilhac és Ludovic Halévy. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szertz Gizella. Táncok: Petrich László. Az ének­kart betanította: Press László Vezényel: KOMOR VILMOS Don José * * . . Szőnyi f­erenc Escamillo . . . . Radnay György Remendado . . . Külkey László Bancaire « • • • Nagypál László Zuniga ;­­ . . . Mészáros Sándor Carmen ; * S . * Komlóssy Erzsébet Mi­caela . « . . . László Margit Frasquita + . . . Hankiss Ilona Mercedes ♦ . . . Kovács Eszter Szólót táncolnak: Rácz Boriska, Zilahi Győző, Galántay Zsolt, Ivánka Sándor I. felv. : Carmennek megtetszik Don José tizedes és virággal, tánccal felhívja magára figyelmét. A tüzesvérű lány ösz­­szevesz egyik társnőjével, kést ránt elő . Zuniga hadnagy Don Josénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi. — II. felv.: Don Josét megbüntetik Carmen szökése miatt. A ti­zedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamillo torreádor­ba szerelmes, de mégis ráveszi Don Jósét, hogy szökjék meg a katonaságtól. — III. felv.: Don José Carmen kedvéért csem­pész lesz. Amikor itt megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív vetélytársával. Carmen szétválasztja őket. " Don Jósé régi szerelme, Micaela könyör­gésére otthagyja a csempészeket. — IV. felv.: A szevillai arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreádor. Carment már csak a győztes torreádor érdekli. Don José leszúrja Carment. Szerdán, 23-án Bérletszünet kezdete 7, vége 10 előtt II. felv.: Hilarion éjjel a temetőben bolyong. Lelkiismeretfárt­alások gyötrik, mert féltékenységében ő okozta Giselle halálát. A sírból kiszálló lidércek halálos táncba sodorják Hilariont és a szakadék­ba taszítják. Ez a sors várná Albertet is, de Giselle sírontúli szerelme megmenti őt. Most már Giselle-ből is lidérc lett, ő is kiemelkedik sírjából, de szembeszáll Myrthával, a vil­ik királynőjével — Al­bert életéért. Mire a vil­ik visszatérnek sírjukba, Albert fehér virágot tart kezé­ben. A tovatűnő Giselle hagyta ott — maga helyett. _______ Hétfőn, 21-én SZÜNNAP TOVÁBBI MŰSOR: 25- én S Brannhauser 26- án és 27-én: A Kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin 27- én de.: A szevillai borbély GISELLE Balett 2 felvonásban Zenéjét szerezte: CHARLES ADOLPH ADAM (1803—1956) Szövegét írta : THEOPHILE GAUTIER, Koreográfiáját: J. Perrot, J. Coralli és M. Petipa után Leonid Lavroszkij tervez­te és tanította be. Próbavezető balettmes­­ter: Fü­löp Viktor. Díszletek: Fülöp Zol­tán, jelmezek: Márk Tivadar Vezényel: FRATER GEDEON Giselle­­ . ... Kaszás Ildikó Albert, gróf, Batilde vőlegénye . . . Sipeki Levente Hilarion erdész . . Bozsó Árpád A herceg.....................Tóth László Batilde, a herceg leánya......................Bánki Györgyi Giselle anyja. . . Radnay Éva Albert barátja . . Barkócz.v Sándor Myrtha ..... Ugray Klotild . fPártay Lilla •sSebestény Katalin , JDvorszky Erzsébet * IGeszler György Giselle barátnői: Lászay Andrea, Kardos Edit, Kollár Eszter, Nagy Katalin, Kolozs­­váry Dóra, Dékány Vera­­ * I. felv.­­ Albert gróf szegény erdőke­rülőnek öltözve udvarol Gisellenek, akit Hilarion, az erdőőr szeret. Vadásztársa­* Rág érkezik, Albert menyasszonya, Ba­tilde hercegkisasszony és kísérete. Kide­rült, hogy Albert nem erdőkerülő, hanem a főúr, akinek menyasszonya is vann. Giselle megőrül és belehal bánatába. A színész figurája azáltal keletkezik, hogy más figurákkal lép kapcsolatba. A régi fajta színművészeiben a színész elő­ször megteremtette a figurát, hogy aztán az a darab előírta kapcsolatba kerülhes­sen a többi figurával. A gesztusokat és a­ szövegmondás sajátos módját a figurá­ból vezette le. A nagy egész együttes szemléletéből nyerte a figurát. Az epikus színművészet másképpen jár el. Az epikus színész nem törődik, a­ figurával. Üresen fog hozzá. Minden cselekvést a legkényel­mesebb tartásban hajt végre, és mond­ja a mondatokat egymás után, de úgy, mintha mindegyik az utolsó volna. Hogy a mondatok alapjául szolgáló gesztusokra , rátaláljon, más mondatokat talál ki pró­­baképpen, amelynek nincs odaülő értel­mük, csak a gesztus van meg bennük. Bertolt Brecht Két vivi . : Pas de deux PM Szeptember 18-24-ig Csütörtökön, 24-én C-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége 10 után A SZEVILLAI BORBÉLY Víg dalmű 3 felvonásban Zenéjét szerzte: GIOACCHINO ROSSINI (1792—1868) Szövegét írta: P. A. C. de BEMAUMAR­­CHAIS (1732—1799) után Cesare Sterbini. Fordította: Harsányi Zsolt és Blum Ta­más. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: LUKÁCS ERVIN Gróf Alm­aviva . . Bartolo orvos . . . Rosin­a..................... Figaro borbély . . Basilio, zenemester Berta.......................... Fiorillo . • . . . Réti József Bordás György László Margit Kende Zsolt Domahidy László Erese Margit Pálfy Endre Németh József Klatzer Alajos Kőváry Richard I. felv.: Almaviva gróf Bartolo doktor gyámleányába, Rosinába szerelmes. Sze­renádot ad ablaka alatt, dalára azonban nem kap választ. Épp arrafelé vetődik Figaro, a furfangos borbély, akinek a gróf elpanaszolja bánatát. Tanácsára Lindoro álnéven vallja meg szerelmét s a válasz ezúttal nem késik, a leány meg­jelenik az ablakban. De egy bosszús hang elzavarja az ablaktól s a házból Rosina gyámatyja lép ki, aki maga is pályázik a gazdag leány kezére. II. felv.: Bartolo féltékenyen őrzi Ro­sinát otthonában, de az ügyes Figarónak sikerül a házba jutnia Almaviva üzene­tével. Don Basilio zenemester aggódva fi­gyelmezteti Bartolót.­ Rosina imádója a városba érkezett, közeledését csak go­nosz rágalommal lehet megakadályozni. Almaviva — Figaro tanácsára — részeg tisztnek tetteti magát s beszállásolási jeggyel lép Bartolo házába. Nagy bonyo­dalom támad. A botrányra odasiető őr­ség parancsnoka előtt, a gróf felfedi ki­létét, mire a rendőrök nagy tisztelettel üdvözlik. III. felv.: Másodszor énekmesternek. Don Basilio tanítványának öltözve jelenik meg Almaviva Bartolo házában. Váratla­nul megérkezik Don Basilio is, akit sike­rül egy kis megvesztegetéssel hallgatásra bírni. Bartolo mégis gyanút fog és ki­dobja az ál-énekmestert. Nyomban jegy­zőért indul, hogy mielőbb megköthesse a házasságot. Figaro azonban szemfülesebb, a jegyzővel a fiatalokat adatja össze, s mire Bartolo visszaérkezik, Almaviva és Rosina már egybekelt. Ortiszt . . • • . Ambrozio . • • • Jegyző . . . . .

Next