Pesti Műsor, 1970. szeptember (19. évfolyam, 27-30. szám)

1970-09-18 / 29. szám

jud23 MAGYAR ISZ­LAMI OPERAHÁZ Telefon: 120—126 Jegypénztár nyitás 10-kor ünnepnap da. 10—2-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 18-án D-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége 10 után A VARÁZSFUVOLA Dalmű 2 felvonásban Zenéjét­ szerezte : WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756—1791) Szövegét írta : EMANUEL SCHIKANEDER Harsányi Zsolt fordítását átdolgozta: Fi­scher Sándor. Rendezte: Mikó András, Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk T» Vezényel: PLESS LÁSZLÓ László Margit Sarask­o . . . 1 . »Ta mine..................... Az éj királynője Pamina, a leánya I. hölgy..................... II. hölgy . . . . III. hölgy . . . . Öreg pap . . . . Fiatal pap . . . . Papagena . . . . Papagena . . . . Monos­ta­tos . . . . Bódy­­József Szigeti László Lehoczky Éva László Margit Vámos Ágnes Sz­őnyi Olga Jablonka­v Éva Jámbor László Szellő Lajos Nádas Tibor Koltay Valéria Külkey László (Kalmár Magda Tordai Éva (Barlay Zsuzsa Göndör* József Veress Gyula Egri Gábor Ferencz László Berkes János I. felv.: Tarnino herceget az Éj király­nőjének udvarhölgyei mentik meg az őt üldöző kígyó elöl. Megmutatják neki Pa­mina képét, s az ifjú szerelemre lobban a lány iránt. Elhatározza, hogy kiszaba­dítja Sarastro fogságából. Kísérője Papa­­gene, a madarász fegyvere a varázsere­jű fuvola. — Pamina szökni akar a fog­ságból, de Monostatos elfogja, Tamino pedig közbe­n átlépi Sarastro birodalmá­nak küszöbét. De csak akkor nyerheti el Paminát, ha mindketten kiállják a ne­héz próbákért. II. felv.: Tamino hősiesen állja a pró­batételt. Hallgatása Paminát a kétségbe­esésbe dönti. Annál nehezebben sikerül helytállnia Papagenának. Már-már ön­­gy­lkosságra szánja magát, de társra ta­­lál. Elnyeri Papagénát, Tamino pedig Sarastro áldásával kapja meg Pamina kezét. * A VARÁZSFUVOLA, Mozart utolsó színpadi remekműve 1791. szeptember 30-án került színre először a bécsi Theater auf der Wieden­-ben, a szerző vezényletével. Az eredetileg vonzó **varázsdarab**-nak szánt opera a ze­nés színpad legnagyobb alkotásai kö­zé tartozik: naiv népmesei hangulat keveredik benne a legbonyolultabb szimbolikával. Fogadtatása a bemu­tatón nem volt meggyőző, de a nagybeteg Mozartnak élete utolsó hó­napjaiban még vigasztalása lehetett a „csendes siker«, mely a darabnak ,még a szerző életében osztályrészül jutott. Szombaton, 19-én N-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége 7*11-kor MANON LESCAUT Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Az A. F. PREVOST (1697—1763) regénye nyomán írott szöveget, fordította Nádasdy Kálmán. Rendezte: Mikó András. A dísz­leteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Az énekkart betanítot­ta: Pless László. Koreográfia: Barkóczy Sándor Vezényel: OBERFRANK GÉZA I. felv.: Manont szülei zárdába küldik. Az amiensi postakocsi állomás fogadójá­ban jókedvű diákokkal találkozik. Köz­tük van Des Grieux lovag, aki beleszeret. Geronte gazdag vámbérlőnek szintén megtetszik a lány és el akarja rabolni. Erről a tervről tudomást szerez Des Grieux. Maga szökteti meg Man­ont. II. felv.: Manon nem bírja ki sokáig a nélkülözéseket a szegény Des Grieux ott­honában és a dúsgazdag Gerante-hoz köl­tözött. Des Grieux még most is imádja Manont és meg akarja szöktetni. Gérants azonban megneszeti a tervet és a rendőr­ség segítségével megakadályozza. Ma­nont, aki a szökéshez ékszereket vett magához, lopás miatt letartóztatják és kitoloncolják. III. felv.: A Le Havre-i kikötőben Les­caut összebeszél barátaival, hogy kisza­badítsa húgát a börtönből. Egy őr éber­ségén azonban meghiúsul a terv. Des Grieux addig könyörög a hajó kapitá­nyának, amíg őt is fölveszi a hajóra, hogy szerelmesét a száműzetés­ helyére, egy elhagyott szigetre kísérhesse. IV. felv.: Manon és Des Grieux meg­szöknek a rabságból. Terméketlen pusz­taságba tévedtek. Az elgyöngült Manon nem bírja tovább a szenvedést és szerel­mese karjai közt hal meg. * TRUCCINI (1358—1924) az újabbkori olasz ’*■ operazene kiváló mestere, a Verdi utáni nemzedék legünnepeltebb kompo­nistája. Hírnevét a Manon Lescaut ala­pozta meg. Ragyogó művészi pályafutá­sának főbb állomásai: Bohémélet (1896), Tosca (1900), Pillangókisasszony (1904), Nyugat leánya (1910), Angelica nővér, A köpeny, Gianni Schiechi (1918), s a befe­jezetlenül hátrahagyott Turandot. Három gyermek . I. önálló . . . . il. önálló . . . . Első­­ Második­­ szolga Harmadik­­ XIX. ÉVF. 29. SZ. * 1970. SZEPTEMBER 18—24-IG * ÁRA: 1,60 FT Manon Lescaut Lescaut hadnagy . René des Grieux , Geronte de Ravoir királyi adóbérlő Edmund, diák , Fogadós .... Táncmester . . Egy zenész . . Egy tiszt . . . Lámpagyújtogató Hajóskapitány Fodrászok . . Házy Erzsébet Bend­e Zsolt Karics Béla Várhelyi Endre Kishegyi Árpád Jánosi Péter Külkey László Szabó Anita Morandini Egon Kamarás Valér , Veress Gyula Juftin István , Bálikó István ( Zsoldos László *..................... MIT HOL TALÁL? Állami Operaház —— — 1—2 Bábszínház — — — 13 Bartók Színpad — —— — 11 Déryné Színház — —— — I1 Erkel Színház — —— — 4—5 Fővárosi Operettszínház— 16—17 József Attila Színház— — 3 Kamara Varieté —— — 9 Katona József Színház— — 9 Madách Kamara Színház— 17 Madách Színház —— — 12—13 Mikroszkóp Színpad— — 3 Moziműsor — — —— — 20 Nemzeti Színház —— — 6—7 Pesti Színház — —— — 11t Thália Színház — —— — 14—15 Vidám Színpad — —— — 3 Vígszínház — — — 10—1L

Next