Pesti Napló, 1850. augusztus (1. évfolyam, 119-143. szám)

1850-08-02 / 120. szám

— -j- Ezelőtt néhány nappal két német közkatona s egy meg­termett horvát paraszt beszélgettek a dunaparton. . A beszéd a forradalom idejéről folyt s mindig heveskedett.. . Végre a horvát két öklével kezdett demonstrálni. Az ittas katonák kapacitálhatla­­nok voltak... Gyalázták, rángatták a nagy testű horvátot s egészen kivették türelméből... ,,No­ha kihoztatok a sörömből, már most jettek fürdeni...“ Ezt gondolta magában s mintha vaskapocscsá vált volna két izmos karja, megölele kétfelől a két katonát hogy szinte ropogott a testük s vitte őket egyenest a Duna felé. .. A nép összefutott a vígjátékra s mikor már épen a Duna szélén állott ragadmányával a testes horvát, kitört a néző közönség sympa­­thiája s a két közlegényt visszaadta a száraz földnek és az élet­nek. .. Egyébiránt csendőri beavatkozás nem történt. —­­ A legközelebb történt tűzveszélyt a házbérleti huzavo­nák és fölcsigázások következményének mondják némellyek. . . . Legújabban szivarkészítési helyül adatott ki a kérdéses ház , s hogy a bérlők minél előbb oda hagyják, a tulajdonos hirtelen föl­emelte a házbért olly magasra, hogy füstje és lángja a kéményen ütött ki s megpróbálta az egész épületet, hogy lenne tiszta mint a három próbás arany. .. — Bogdanovich Willibald, Zákó és Német Albert forra­dalmi képviselők, nem mint illyenek, hanem mint katonák ítél­tettek el a pesti hadi törvényszék által. Legközelebb a besorozó bizottmány elé állíttattak s halljuk, hogy mint katonaságra alkalmatlanok , föl is mentettek. — Szeretnék tudni, mit véthettek azon boldogtalan lámpák, mellyek Budapest utczáin éjjelenkint mint valami szentjános bo­garak pislognak, és többet sírnak, csöpögnek, mint pislognak! Rég ideje már, — szinte e lámpák születése óta — hogy ez igy van, s hogy egy és más helyről nyilvánosan is, magánosan is hal­latszik, mikép ez nem jól van igy! Az utczakövezet egy-egy olajtócsává jön a lámpák alatt, a kövezeten a sétálók ruháin szá­rad meg a világításra szánt nedv. Mikor lesz ez máskép ? ! — ! Kezünknél van a kegyes rendi pesti s budai kir. főgymnasium ifjúságának érdemszerinti sorozata a legközelebb múlt iskolai év második felére. Általában azt látjuk, hogy a tanulók közt sokkal több a kitűnő és jeles, mint a középrendü és hanyag. S ez mind a tanítók, mind a tanulók sükeres működésének bizonysága. A nem római kath. ifjak a vallásiadból tulajdon vallásu lelké­szeik bizonyítványai szerint soroltattak. Az egész ifjúság száma kétszázhatvan kilencz. Váczon a süketnémák folyó évi próbatétele jul. 28-án tar­tatott. Mind a két nemű növendékek valamint a tanulmányok­ban, úgy a kézi munkákban is szép előmenetelt tanúsítottak. Meglepő volt, az életben szükségesebb szavak kiejtése, többen az egész „miatyánkot“ érthetőleg elmondották. Próbatétel után megmutató az intézet buzgó igazgatója a lak- és háló­szobá­kat, mellyekben jó rend és tisztaság tapasztaltatott. A hazának eme szerencsétlen kisded polgárai nevelésében és kiképzésé­ben fáradozó lelkes férfiak valóban hálás dicséretet érdem­lenek. FARKAS JÁNOS: Az épülésben levő, s még ez évi ősz folytán felállítandó sz. rókuszi uj orgonára tett adományzások kimutatása. Gyűjtő : Déry Mihály plebánus. Czipészek czéhe : 20 ft. Szabók czéhe 7 ft. Csizmaziák czéhe 10 ft. (E három czéh adományát Ledniczky Mihály helyb. polgár úr kézbesítő). Wersák Károly 1 ft. Forma­­nek Antal 1 ft. Waldhauser 1 ft. Steingassner János 1 ft. Ben­­kert György 1 ft. Ladislaus Bakos 1 ft. Fillinger János 1 ft. Pri­­vorszky Fer. 1 ft. Krasser Ant. 1 ft. Nikodemy­­Józs. 1 ft. Lőrinczy Józs. 1 ft. Nadermann 1 ft. Blum Alajos 1 ft. Trogmayer Samu 1 ft. Johann Murgáts 1 ft. Anton Pischinger 1 ft. Luis Naudmanny 1 ft. Kintz József 1 ft. Anna Hengel 1 ft. 30 kr. Szilvay József 36 kr. Ludwig Haas 1 ft. 40 kr. N. N. 6 ft. Andreas Sellinger 30 kr. Szabó Béla 12 ft. Apollonia Hermann 2 ft. Péter Koch 30 kr. Gyöngyössy Imre­ 5 ft. — A pesti kereskedelmi testület Aigner Ferencz ur által 100 ft. — Pfahler Ferencz az ivén: Pfahler Ferencz 5 ft. Glosz Ferencz 10 ft. Rudolph Fuchs 5 ft. Franz Madas 1 ft. Zvada Ignácz 20 kr. König Susanna 48 kr. Heisz Lőrincz 1 ft. Staibl József 1 ft. Zizelsperger Károly 1 ft. Hor­váth Anna 1 ft. Theresia Eichart 24 kr. Zinhart Theréz 12 kr. Karl Küttere 1 ft. Johann Ring 5 ft. Franz Katzer 1 ft. Fauser Ede 1 ft. Jungbauer Vincze 30 kr. Pullman Antal 1 ft. Pull­man Francziska 2 ft. Michel Josefa 1 ft. Kauser János 1 ft. Ster­­tzel János 1 ft. Christian Umbach 1 ft. Svoboda Ferencz 1 ft. Haberstumpf Konrád 1 ft. Brandner Károly 30 kr. Pospischel Mat. 30 kr. Jakob Daubek 30 kr. Francz Stocker 5 ft. Leschitz Math. 4 ft. Bethly Dienes 1 ft. Anton Schranch 1 ft. Joseph Zeillinger 3 ft. Knipfer Anna 2 ft. Franz Kietreiber 5 ft. Kauser Katalin 30 kr. Triebler F. 2 ft. Varga István 2 ft. Richter József 30 kr. Morsy Leonhard 1 ft. Ch­ristian Wiesentin 1 ft. J. Jakob 1 ft. Johann Waltrau 1 ft. Johann Ratzky 1 ft. Wagner János 1 ft 30 kr. Wagner Ignácz 1 ft. Tuschek Jakab 1 ft. Schneider József 30 kr. Francz Bülch 30 kr. Mészner Jós. 30 kr. — Mind pengő pénzben. Folytatása következik. Pest 1850-diki Julius 31-kén Déry Mihály sz. rókuszi plebános. Francziaország, Paris, július 27. o* Úgy látszik Bonaparte Lajos azt tartja, december 10-ke óta követett politikája még nem népszerűtlenítette eléggé az eddig varázserővel bírt Napóleon nevet. Ő akaratja tehet­­lenségének új relieft igyekszik adni, fenyegetéseinek nevet­sége által. Azt akarja, hogy Európa még jobban győződjék meg arról, hogy nem tehet semmit az által, hogy megmutatja miszerint mindent akar. Ezentúl senki sem tulajdoníthatja többé ez Elysée szerénységének, hogy ha Bonaparte megbukik, ha­nem barátjai esztelenségének. A Pouvoir elítélésének az lett következménye, hogy egy köztársasági érzelmű tábornok le­­álarczozta az elnök törvénytelen törekvéseit, a­nélkül hogy egyetlen egy képviselő is pártját fogta volna Bonaparte La­josnak. Sőt ennek miniszteriális page-a Baroche­ur kinyilat­koztatni kénytelenítetett, miszerint a franczia kormány min­denkor kész az alkotmányt védeni bárki ellen. A nemzeti gyű­lés elfogadta ezen ígéretet, de nagyobb biztosságára mégis szükségesnek látta a helytartó választmányt kizárólag olly ele­mekből alakítani, mellyek az alkotmány fentartása tekinteté­ből elég biztosítékot nyújtanak. Lamprid­ére tábornok, az, ki a szószékről merte bevádolni az elnököt dicsvágyó terveiért, nevezetes többséggel választatott meg. A nemzeti gyűlés világo­san kimondta, hogy bizalmatlansága még épségben fenmaradt Baroche­ur ígéretei daczára. A következmény mutatta, hogy a népképviseletnek igazsága volt. Ugyanis, alig látta az Elysée pártolói kizáratását a nemzetgyűlési választmányból, midőn eddigi megtámadásai mértékletlenségét felülmúlván, újabban megrohanta a nemzet összes képviselőit. Most már nem in­tézte haragja kifakadásait egyes pártokhoz, hanem a nép kép­viselői egyetemességéhez. Állítólag maga az elnök ragadta meg a Moniteur du soir félhivatalos orgánum szerkesztői tol­lát és olly nyilatkozványt lökött az elbámuló törvényhozók közibe, melly Jupiter Jonans villámaira emlékeztetné az em­bert, ha festett tűz, ha melodramatikai zörgeteg, nevetséges bélyegét nem hordja homlokán. Azon ember, ki eddig tehetség és névnélküli intrigánsok akaratnélküli játéka volt, Frankhon geniusaként lép föl, és fölibe teszi magát a nép megválasztott­jainak, a nemzet akaratának. Ha a nemzetgyűlés feladata mél­tóságáról át lenne hatva, csak vállat vonva fogadta volna ez esztelen kihívást, — hallgatott volna, és gondolna legfeljebb.. Charentonra. De Frankhon mostani képviselői érzik, hogy szent hivatásának nem felelt meg, és hogy nem számolhat föltétlenü­l a nemzet támaszára. Tudják, hogy Bonaparte Lajos fenyegetései csak azért tehellenek, mert fenyegeté­sek csak, és mert Lajos herczegei, a nemzetgyűlés fel­szólalt az ellenzék egyik tagjában, felszólalt, és kérdőre vonta nem a lap szerkesztőjét, de annak hivatalos súgóját , a kormányt. Baroche nem is akart a szószékre lépni, és csak miután Favre Gyula felelőssé tette a kormányt és midőn látta, hogy az egész ház osztozik az ellenzéki szónok nézeteiben szólalt fel a miniszter, visszautasítja a kérdéses czikkely fe­lelőségét, de kijelenti egyúttal, hogy a Moniteur du soir az utczákban eladhatási szabadalmát visszavoni nem fogja. E nyilatkozmányra az egész ház felzúg és Baze indítványozza , hogy a törvényhozó testület azonnal választmányt nevezzen ki, melly a szükségessé tett intézkedéseket megtegye. Most már nem lehet többé szó hírlapról, a kérdés egyenesen a nemzeti gyűlés és a végrehajtó hatalom közt van. A minden oldalróli taps csakhamar meggyőzi a belügyi minisztert, hogy a dolog komolyabb mint gondolta, most már nem habo­zott és azonnal ott termelt a szószéken. Újra visszautasítja a bepanaszolt lapérti felelősségét és kinyilatkoztatja, hogy a szabadalom visszavételét csak azért nem látta szükségesnek, mert a nemzetgyűlés még nem határozott volt e tárgyban. Ismétli az alkotmányhozi ragaszkodását , kijelenti minden coup d' état - kísérlet esztelenségét és esküszik, hogy i­ig ő és becsületes társai a kormány élén állandónak, erről nem le­het szó. Kéri a nemzeti gyűlést, hogy legyen bizodalma ígé­reteiben ; ő mindig a béke és rend fentartása barátja volt és ezentúl is az lesz. Baze visszaveszi indítványát és a nemzeti gyűlés a napirendre megyen át. A minisztérium megbukott a nélkül, hogy a nemzetgyűlés győzött volna, hisz nem is mer győzni, különben meg nem tagadta volna Creton képviselőjül a szót, a­ki be akarta mutatni, hogy a kormány vagyis inkább az Elysée a tulajdonképeni bűnös. A nevezett képviselő megc­áfolhatlan oklevelekkel bír, de a gyenge nemzeti gyűlés megijedt saját győzelmétől. Szeret kimenet nélküli helyzetében megmaradni, mert nincs ereje abból kivezetni önmagát és a nemzetet. Az egész eseményt csak sajnálni lehet. Először azért, mert az ellenzék maga tá­madta meg némileg a sajtó szabadságát, ámbár ott a hol egy része a sajtónak szabadalommal bír, az i­lyen anomália inkább a törvényhozásnak, mint a pártoknak tulajdonítható. Másod­szor pedig azért, mert az Elysée tehétlen kitörései csak szána­kozást érdemelnek. A villám csak akkor sújt, ha nem látjuk és Praetendens a­ki ráér fenyegetni, és olly kevéssé veszedelmes, mint egy tégla , a melly mielőtt fejünkre esnék, udvariasan megint, hogy térjünk ki. A nemzeti gyűlésnek hallgatnia kellett volna, majd felszólal érte az ország — annak idejé­ben. A csekély többség, melly a napirend mellett felállott üdvös leczke lehetne a kormányra nézve, ha illy kormány képes volna tanulni valamit és — legyünk igazságosak — ha illy nemzeti gyűléstől leczkét elfogadni lehetne. Párts, júl. 25. A rendőrség értesülvén, hogy több socia­­lista titkos társulatot ,Nemezis, az emberi jogok társulata 1­ czim­ alatt szervezett, a kijelölt helyen a rendőri biztos 12 egyénre akadt, kik kérdésére azt felelők, hogy „ivás és játék végett“ gyülekeztek egybe; de a biztosnak határozott utasítá­sa lévén, hatalmazványa előmutatása mellett őket ideiglene­sen foglyoknak nyilatkoztasd ki, s megkezdd a kutatást. A je­lenlevők egyikénél, Chancelnél, találd a titkos társulatnak kö­vetkező czikkelyekből álló szabályait: „I. Minden résztvenni kívánó demokrata által Nemezis nevű társulat alakíttatik. Czélja : 1) A reactio haladását gátolni. 2) Minden lehető mó­don a demokratiai elvet győzelemre segítni. 3) A valódi res­publikának következményeit biztositni. — Minthogy a társu­lat minden törekvéseinek oda kell hrányoztatniok, hogy a de­mokratiai kormány általánosságának it nyittassák, külföldiek is fölvétethetnek. — II. A társulat élén áll: 1) öt egyénből álló végrehajtói bizottmány. 2) Központi bizottmány, melly áll 19 kerületi fönökből. A bizottmányba a hadseregből egy al­tisztet is meghivatnak. — III. A végrehajtói bizottmány tag­jait a központi választmány választja. — IV. A végrehajtói bi­zottmány szervezi a társulatot, és a vállalatokat vezeti. — A központi választmány a társulat részére keres tagokat, és cso­­portozza a város részei, s osztályok szerint sat.“ — A többi czikkelyek részletes határozatokat foglalnak magokban. A XX. sz. alatt mondatik: a bizottmányok tagjai semmi időben semmi helyen olly dolgokról nem beszélgethetnek, mellyeknek titokbani tartása elhatároztatott, kizárási büntetés alatt. A kö­rülményekhez képest a XXVIII. czikkely szerinti büntetés is alkalmaztathatók. Ez utolsó igy hangzik: „A társulat, főbizott­­mány által képviseltetve, minden tag fölött, kit árulónak is­mer, alkalmas büntetést szabhat. — Ezek után a rendőri biz­tos a 12 egyént végképen foglyoknak nyilvánította, s lakásaik­ba vezettette a kutatást folytatandó, Sz. Victor­ utczában ösz­­szegyűlt csoportozatok e felkiáltással: »Éljen a socialis res­publika !~ megkisérték a foglyokat kiszabadítni, de nem sike­rült, hanem még többen, izgató kiáltások miatt, elfogattak. A házkutatásoknál papírokat, fegyvereket és töltéseket sat. ta­láltak. Uj házkutatások tétettek és több a,Nemezis társulattal érintkezésben levő személyek elfogatván, és a bíróságnak át­adattak. Pár­is, jul. 26. A mai nemzetgyűlés nyugodt volt, a hadi költségvetés tárgyaltatott általa az egész ü­lés alatt. Az egész tárgyalás alkalmával nem lehetett hallani egy hevesebb vitat­kozást is, ha tán Lamorid­ére tábornok indítványát kivesszük, melly a csendőrök lovainak Francziaországbani vételét tár­­gyazza. Ez indítvány, ámbár a hadügyminiszter és a választ­mányi előadó által ellenezve jön, elfogadtatott. Grammont pa­naszkodott a párisi hadseregnek igen sok időre terjedő fen­tartása miatt, s egyúttal szóba hozá az egyenetlenséget, melly a hadügyminiszter és Changarnier tábornok közt létezik, e tárgy azonban a hadügyminiszter nyilatkozata után elejtetett. Magán körökben még mindig hullámzik a tegnapi zavar, fő­leg a Moniteur du soir árulhatása miatt, s annál inkább, mert ez engedelem a Pouvoir-nak is megadatott. Azt mondják, hogy e kérdés újra a nemzetgyűlés elébe fogna kerülni. Baroche belügyminiszternek tegnap tartott beszéde tárgya a társalgásoknak, mindenki megegyezik benne hogy a minisz­ter szerepét nagyon ügyesen vitte, s szónoki tehetségének nem csekély jelét adá, midőn azon ponton megtudá nyugtatni a gyűlést, mikor az épen felkiáltás útján szándékozott, bizott i­mánynyá alakulása által, bizalmatlanságát a miniszterum irányá­ban kifejezni. Déli Francziaországban újra legitimistái demonstratiók nyil­vánultak; e mozgalmak főhelye Montpellier és Nismes. A Patt­ié ezekről bizonyságot tevén, egyúttal értesít, hogy Tou­­lonban a vörösek egy összeesküvése fedeztetett fel, melly az arzenál felgyujtását czélozta , mi a felvigyázat kétszeresítésé­­re szolgáltatott okot, ámbár e czél még küljelenségek által nem nyilvánult. A franczia hadhajó­sereg Nápolyt f. h. 15-kén végkép el­hagyta , czélját még senki sem tudja bizonyosan. Nagybritannia, London, jul. 27. Az alsóház tegnapi ülésében, melly 12 órakor kezdődött, a tagok szokatlan számmal jelentek meg, azon hir terjedvén el, miszerint Rotschild báró mai nap jele­­nendik meg, mint London belvárosa követe, helyét elfoglalandó. A házon kívül is sokan gyülekeztek össze, kiváncsiak lévén az eredményre. Midőn a karzat megnyittatott, nem csekély vidorságot okozott azon körülmény, hogy Rotschild bárót a házban látni nem lehetett. Sir R. Inglis kérvényt nyújtott be Buckinghamshire részéről, a zsidóknak a parliamentbei be­fogadásuk ellen. Miután még két más hasonló tartalmú kérvény, ezek között kettő Dover és Guildfordbé­, nyújtatott be, meg­jelent Rotschild báró a ház sorompói előtt John Albert Smith és Page Wood kíséretében, s az asztalhoz közeledvén, az ő testamentomjai fölesküdtetését kívánta. Ennek azonban Sir R. Inglis ellenszegült, mire Rotschild visszavonult, s a pairek karzatán leült. Sir R. Inglis a többi között így nyilat­kozott: „Mióta a ház, mint keresztény törvényhozó testület fenáll, senki sem kívánta esküjét az ó testamentomra letenni. Kötelességének tartja Rotschild báró fölesküdtetésének elle­­ne mondani , hogy ha az esküt nem akarná épen úgy az új­, mint az ó testamentomra letenni. A tisztelt úr itt úgy jelenik meg a gyűlés előtt, mint az egyházra, valamint más tárgyakban is törvényeket hozandó. Ő (In­glis) kötelességének tartja azon alapelveket védni, mellyek a ház nagyobb része előtt olly szentek s annyira becsesek. A háznak, keresztény törvényhozó testületnek kell ezután is maradni, egy keresztény nép számára, s azért is indítvá­nyozza, hogy senkinek se legyen szabad a ház asztalához kö­zeledni , ki keresztény esküt letenni vonakodik. Ilume meg­­jegyzi, fontolná meg a tisztelt baronet indítványában, mi­szerint a báró rendes módon választatott meg a londoni pol­gárok által. Attorney tábornok kimondd , miszerint a háznak ez esetben bírói hivatalkodást kellvén elkövetni, szükség, hogy minden pártszellemtől ment legyen. Azért is ajánlja azon eljárásmódot, mellyet a ház O'Connel, Clare részérőli megválasztatása alkalmával követett, t. i. hallgattassák ki a báró vagy saját személyében, vagy védője s ügynökei által a ház sorompói előtt, miért vonakodik esküjét az újtestamentumra letenni. Wood P. úgy vélekedik, miszerint Sir. R. Inglis be­szédére felelni is fölösleges. Rothschild a londoni polgárok­tól kétszer választatott meg, s e részben minden alattvalóval egyenlő jogokkal bir. Rothschild báró nem kívánta, mint O'Connel a ház sorompói előtti kihallgattatását. A hódolási és felsőségi eskü teendők le legelőször is, s a báró ezt megtenni nem vonakodik, s ezekre vonatkozólag szükségte­len a bárót a ház sorompói elibe idézni. Hope kikel a báró nevezet ellen, mivel Rotschild nem báró a szó alkotmányos értelmében. Erre Wood kinyilatkoz­­tatá, hogy ezután tehát Rotschildról, mint London belvárosa igen tiszteletre méltó tagjáról fog szólani. (Helyeslés.) Stuart- Wortley úgy vélekedik, miszerint a fenforgó kérdés nagy fontosságú, azért is ajánlja a háznak: venné jól fontolóra a dolgot s e végre jövő keddig halasztaná el a vitatkozás folya­mát. Hasonló értelemben nyilatkozott lord John Russel,s a vita folytatását hétfőre (júl. 29-dikére) déli 12 órára indítványo­­zá, mi tetemes szótöbbséggel el is fogadtatott. Németország. A slezvig-holsteini hgségek jogairól igy írnak a,Kölnische Zeitung"-ok: „A hgségek nem akarnak elválni Dániától; ők egyedül a conservativ elvet akarják képviselni a dán for­radalmi propaganda ellenében. Ők egyedül törvényes fejedel­mük által, a martiusi forradalom előtt Koppenhágában kiadott határozatokhoz ragaszkodnak, ennélfogva meg nem enged­hetik, hogy egy forradalmi pártiakból öszszetett kormány jog­rablást kövessen el. Slezvig-Holstein, az 1831-dik martius 28-diki törvény szerint, rendi alkotmánynyal birt. E törvény szavai igy kezdődnek: „Mindenek előtt Slezvig és Holstein

Next