Pesti Napló, 1850. augusztus (1. évfolyam, 119-143. szám)
1850-08-02 / 120. szám
— -j- Ezelőtt néhány nappal két német közkatona s egy megtermett horvát paraszt beszélgettek a dunaparton. . A beszéd a forradalom idejéről folyt s mindig heveskedett.. . Végre a horvát két öklével kezdett demonstrálni. Az ittas katonák kapacitálhatlanok voltak... Gyalázták, rángatták a nagy testű horvátot s egészen kivették türelméből... ,,Noha kihoztatok a sörömből, már most jettek fürdeni...“ Ezt gondolta magában s mintha vaskapocscsá vált volna két izmos karja, megölele kétfelől a két katonát hogy szinte ropogott a testük s vitte őket egyenest a Duna felé. .. A nép összefutott a vígjátékra s mikor már épen a Duna szélén állott ragadmányával a testes horvát, kitört a néző közönség sympathiája s a két közlegényt visszaadta a száraz földnek és az életnek. .. Egyébiránt csendőri beavatkozás nem történt. — A legközelebb történt tűzveszélyt a házbérleti huzavonák és fölcsigázások következményének mondják némellyek. . . . Legújabban szivarkészítési helyül adatott ki a kérdéses ház , s hogy a bérlők minél előbb oda hagyják, a tulajdonos hirtelen fölemelte a házbért olly magasra, hogy füstje és lángja a kéményen ütött ki s megpróbálta az egész épületet, hogy lenne tiszta mint a három próbás arany. .. — Bogdanovich Willibald, Zákó és Német Albert forradalmi képviselők, nem mint illyenek, hanem mint katonák ítéltettek el a pesti hadi törvényszék által. Legközelebb a besorozó bizottmány elé állíttattak s halljuk, hogy mint katonaságra alkalmatlanok , föl is mentettek. — Szeretnék tudni, mit véthettek azon boldogtalan lámpák, mellyek Budapest utczáin éjjelenkint mint valami szentjános bogarak pislognak, és többet sírnak, csöpögnek, mint pislognak! Rég ideje már, — szinte e lámpák születése óta — hogy ez igy van, s hogy egy és más helyről nyilvánosan is, magánosan is hallatszik, mikép ez nem jól van igy! Az utczakövezet egy-egy olajtócsává jön a lámpák alatt, a kövezeten a sétálók ruháin szárad meg a világításra szánt nedv. Mikor lesz ez máskép ? ! — ! Kezünknél van a kegyes rendi pesti s budai kir. főgymnasium ifjúságának érdemszerinti sorozata a legközelebb múlt iskolai év második felére. Általában azt látjuk, hogy a tanulók közt sokkal több a kitűnő és jeles, mint a középrendü és hanyag. S ez mind a tanítók, mind a tanulók sükeres működésének bizonysága. A nem római kath. ifjak a vallásiadból tulajdon vallásu lelkészeik bizonyítványai szerint soroltattak. Az egész ifjúság száma kétszázhatvan kilencz. Váczon a süketnémák folyó évi próbatétele jul. 28-án tartatott. Mind a két nemű növendékek valamint a tanulmányokban, úgy a kézi munkákban is szép előmenetelt tanúsítottak. Meglepő volt, az életben szükségesebb szavak kiejtése, többen az egész „miatyánkot“ érthetőleg elmondották. Próbatétel után megmutató az intézet buzgó igazgatója a lak- és hálószobákat, mellyekben jó rend és tisztaság tapasztaltatott. A hazának eme szerencsétlen kisded polgárai nevelésében és kiképzésében fáradozó lelkes férfiak valóban hálás dicséretet érdemlenek. FARKAS JÁNOS: Az épülésben levő, s még ez évi ősz folytán felállítandó sz. rókuszi uj orgonára tett adományzások kimutatása. Gyűjtő : Déry Mihály plebánus. Czipészek czéhe : 20 ft. Szabók czéhe 7 ft. Csizmaziák czéhe 10 ft. (E három czéh adományát Ledniczky Mihály helyb. polgár úr kézbesítő). Wersák Károly 1 ft. Formanek Antal 1 ft. Waldhauser 1 ft. Steingassner János 1 ft. Benkert György 1 ft. Ladislaus Bakos 1 ft. Fillinger János 1 ft. Privorszky Fer. 1 ft. Krasser Ant. 1 ft. NikodemyJózs. 1 ft. Lőrinczy Józs. 1 ft. Nadermann 1 ft. Blum Alajos 1 ft. Trogmayer Samu 1 ft. Johann Murgáts 1 ft. Anton Pischinger 1 ft. Luis Naudmanny 1 ft. Kintz József 1 ft. Anna Hengel 1 ft. 30 kr. Szilvay József 36 kr. Ludwig Haas 1 ft. 40 kr. N. N. 6 ft. Andreas Sellinger 30 kr. Szabó Béla 12 ft. Apollonia Hermann 2 ft. Péter Koch 30 kr. Gyöngyössy Imre 5 ft. — A pesti kereskedelmi testület Aigner Ferencz ur által 100 ft. — Pfahler Ferencz az ivén: Pfahler Ferencz 5 ft. Glosz Ferencz 10 ft. Rudolph Fuchs 5 ft. Franz Madas 1 ft. Zvada Ignácz 20 kr. König Susanna 48 kr. Heisz Lőrincz 1 ft. Staibl József 1 ft. Zizelsperger Károly 1 ft. Horváth Anna 1 ft. Theresia Eichart 24 kr. Zinhart Theréz 12 kr. Karl Küttere 1 ft. Johann Ring 5 ft. Franz Katzer 1 ft. Fauser Ede 1 ft. Jungbauer Vincze 30 kr. Pullman Antal 1 ft. Pullman Francziska 2 ft. Michel Josefa 1 ft. Kauser János 1 ft. Stertzel János 1 ft. Christian Umbach 1 ft. Svoboda Ferencz 1 ft. Haberstumpf Konrád 1 ft. Brandner Károly 30 kr. Pospischel Mat. 30 kr. Jakob Daubek 30 kr. Francz Stocker 5 ft. Leschitz Math. 4 ft. Bethly Dienes 1 ft. Anton Schranch 1 ft. Joseph Zeillinger 3 ft. Knipfer Anna 2 ft. Franz Kietreiber 5 ft. Kauser Katalin 30 kr. Triebler F. 2 ft. Varga István 2 ft. Richter József 30 kr. Morsy Leonhard 1 ft. Christian Wiesentin 1 ft. J. Jakob 1 ft. Johann Waltrau 1 ft. Johann Ratzky 1 ft. Wagner János 1 ft 30 kr. Wagner Ignácz 1 ft. Tuschek Jakab 1 ft. Schneider József 30 kr. Francz Bülch 30 kr. Mészner Jós. 30 kr. — Mind pengő pénzben. Folytatása következik. Pest 1850-diki Julius 31-kén Déry Mihály sz. rókuszi plebános. Francziaország, Paris, július 27. o* Úgy látszik Bonaparte Lajos azt tartja, december 10-ke óta követett politikája még nem népszerűtlenítette eléggé az eddig varázserővel bírt Napóleon nevet. Ő akaratja tehetlenségének új relieft igyekszik adni, fenyegetéseinek nevetsége által. Azt akarja, hogy Európa még jobban győződjék meg arról, hogy nem tehet semmit az által, hogy megmutatja miszerint mindent akar. Ezentúl senki sem tulajdoníthatja többé ez Elysée szerénységének, hogy ha Bonaparte megbukik, hanem barátjai esztelenségének. A Pouvoir elítélésének az lett következménye, hogy egy köztársasági érzelmű tábornok leálarczozta az elnök törvénytelen törekvéseit, anélkül hogy egyetlen egy képviselő is pártját fogta volna Bonaparte Lajosnak. Sőt ennek miniszteriális page-a Barocheur kinyilatkoztatni kénytelenítetett, miszerint a franczia kormány mindenkor kész az alkotmányt védeni bárki ellen. A nemzeti gyűlés elfogadta ezen ígéretet, de nagyobb biztosságára mégis szükségesnek látta a helytartó választmányt kizárólag olly elemekből alakítani, mellyek az alkotmány fentartása tekintetéből elég biztosítékot nyújtanak. Lampridére tábornok, az, ki a szószékről merte bevádolni az elnököt dicsvágyó terveiért, nevezetes többséggel választatott meg. A nemzeti gyűlés világosan kimondta, hogy bizalmatlansága még épségben fenmaradt Barocheur ígéretei daczára. A következmény mutatta, hogy a népképviseletnek igazsága volt. Ugyanis, alig látta az Elysée pártolói kizáratását a nemzetgyűlési választmányból, midőn eddigi megtámadásai mértékletlenségét felülmúlván, újabban megrohanta a nemzet összes képviselőit. Most már nem intézte haragja kifakadásait egyes pártokhoz, hanem a nép képviselői egyetemességéhez. Állítólag maga az elnök ragadta meg a Moniteur du soir félhivatalos orgánum szerkesztői tollát és olly nyilatkozványt lökött az elbámuló törvényhozók közibe, melly Jupiter Jonans villámaira emlékeztetné az embert, ha festett tűz, ha melodramatikai zörgeteg, nevetséges bélyegét nem hordja homlokán. Azon ember, ki eddig tehetség és névnélküli intrigánsok akaratnélküli játéka volt, Frankhon geniusaként lép föl, és fölibe teszi magát a nép megválasztottjainak, a nemzet akaratának. Ha a nemzetgyűlés feladata méltóságáról át lenne hatva, csak vállat vonva fogadta volna ez esztelen kihívást, — hallgatott volna, és gondolna legfeljebb.. Charentonra. De Frankhon mostani képviselői érzik, hogy szent hivatásának nem felelt meg, és hogy nem számolhat föltétlenül a nemzet támaszára. Tudják, hogy Bonaparte Lajos fenyegetései csak azért tehellenek, mert fenyegetések csak, és mert Lajos herczegei, a nemzetgyűlés felszólalt az ellenzék egyik tagjában, felszólalt, és kérdőre vonta nem a lap szerkesztőjét, de annak hivatalos súgóját , a kormányt. Baroche nem is akart a szószékre lépni, és csak miután Favre Gyula felelőssé tette a kormányt és midőn látta, hogy az egész ház osztozik az ellenzéki szónok nézeteiben szólalt fel a miniszter, visszautasítja a kérdéses czikkely felelőségét, de kijelenti egyúttal, hogy a Moniteur du soir az utczákban eladhatási szabadalmát visszavoni nem fogja. E nyilatkozmányra az egész ház felzúg és Baze indítványozza , hogy a törvényhozó testület azonnal választmányt nevezzen ki, melly a szükségessé tett intézkedéseket megtegye. Most már nem lehet többé szó hírlapról, a kérdés egyenesen a nemzeti gyűlés és a végrehajtó hatalom közt van. A minden oldalróli taps csakhamar meggyőzi a belügyi minisztert, hogy a dolog komolyabb mint gondolta, most már nem habozott és azonnal ott termelt a szószéken. Újra visszautasítja a bepanaszolt lapérti felelősségét és kinyilatkoztatja, hogy a szabadalom visszavételét csak azért nem látta szükségesnek, mert a nemzetgyűlés még nem határozott volt e tárgyban. Ismétli az alkotmányhozi ragaszkodását , kijelenti minden coup d' état - kísérlet esztelenségét és esküszik, hogy iig ő és becsületes társai a kormány élén állandónak, erről nem lehet szó. Kéri a nemzeti gyűlést, hogy legyen bizodalma ígéreteiben ; ő mindig a béke és rend fentartása barátja volt és ezentúl is az lesz. Baze visszaveszi indítványát és a nemzeti gyűlés a napirendre megyen át. A minisztérium megbukott a nélkül, hogy a nemzetgyűlés győzött volna, hisz nem is mer győzni, különben meg nem tagadta volna Creton képviselőjül a szót, aki be akarta mutatni, hogy a kormány vagyis inkább az Elysée a tulajdonképeni bűnös. A nevezett képviselő megcáfolhatlan oklevelekkel bír, de a gyenge nemzeti gyűlés megijedt saját győzelmétől. Szeret kimenet nélküli helyzetében megmaradni, mert nincs ereje abból kivezetni önmagát és a nemzetet. Az egész eseményt csak sajnálni lehet. Először azért, mert az ellenzék maga támadta meg némileg a sajtó szabadságát, ámbár ott a hol egy része a sajtónak szabadalommal bír, az ilyen anomália inkább a törvényhozásnak, mint a pártoknak tulajdonítható. Másodszor pedig azért, mert az Elysée tehétlen kitörései csak szánakozást érdemelnek. A villám csak akkor sújt, ha nem látjuk és Praetendens aki ráér fenyegetni, és olly kevéssé veszedelmes, mint egy tégla , a melly mielőtt fejünkre esnék, udvariasan megint, hogy térjünk ki. A nemzeti gyűlésnek hallgatnia kellett volna, majd felszólal érte az ország — annak idejében. A csekély többség, melly a napirend mellett felállott üdvös leczke lehetne a kormányra nézve, ha illy kormány képes volna tanulni valamit és — legyünk igazságosak — ha illy nemzeti gyűléstől leczkét elfogadni lehetne. Párts, júl. 25. A rendőrség értesülvén, hogy több socialista titkos társulatot ,Nemezis, az emberi jogok társulata 1 czim alatt szervezett, a kijelölt helyen a rendőri biztos 12 egyénre akadt, kik kérdésére azt felelők, hogy „ivás és játék végett“ gyülekeztek egybe; de a biztosnak határozott utasítása lévén, hatalmazványa előmutatása mellett őket ideiglenesen foglyoknak nyilatkoztasd ki, s megkezdd a kutatást. A jelenlevők egyikénél, Chancelnél, találd a titkos társulatnak következő czikkelyekből álló szabályait: „I. Minden résztvenni kívánó demokrata által Nemezis nevű társulat alakíttatik. Czélja : 1) A reactio haladását gátolni. 2) Minden lehető módon a demokratiai elvet győzelemre segítni. 3) A valódi respublikának következményeit biztositni. — Minthogy a társulat minden törekvéseinek oda kell hrányoztatniok, hogy a demokratiai kormány általánosságának it nyittassák, külföldiek is fölvétethetnek. — II. A társulat élén áll: 1) öt egyénből álló végrehajtói bizottmány. 2) Központi bizottmány, melly áll 19 kerületi fönökből. A bizottmányba a hadseregből egy altisztet is meghivatnak. — III. A végrehajtói bizottmány tagjait a központi választmány választja. — IV. A végrehajtói bizottmány szervezi a társulatot, és a vállalatokat vezeti. — A központi választmány a társulat részére keres tagokat, és csoportozza a város részei, s osztályok szerint sat.“ — A többi czikkelyek részletes határozatokat foglalnak magokban. A XX. sz. alatt mondatik: a bizottmányok tagjai semmi időben semmi helyen olly dolgokról nem beszélgethetnek, mellyeknek titokbani tartása elhatároztatott, kizárási büntetés alatt. A körülményekhez képest a XXVIII. czikkely szerinti büntetés is alkalmaztathatók. Ez utolsó igy hangzik: „A társulat, főbizottmány által képviseltetve, minden tag fölött, kit árulónak ismer, alkalmas büntetést szabhat. — Ezek után a rendőri biztos a 12 egyént végképen foglyoknak nyilvánította, s lakásaikba vezettette a kutatást folytatandó, Sz. Victor utczában öszszegyűlt csoportozatok e felkiáltással: »Éljen a socialis respublika !~ megkisérték a foglyokat kiszabadítni, de nem sikerült, hanem még többen, izgató kiáltások miatt, elfogattak. A házkutatásoknál papírokat, fegyvereket és töltéseket sat. találtak. Uj házkutatások tétettek és több a,Nemezis társulattal érintkezésben levő személyek elfogatván, és a bíróságnak átadattak. Páris, jul. 26. A mai nemzetgyűlés nyugodt volt, a hadi költségvetés tárgyaltatott általa az egész ülés alatt. Az egész tárgyalás alkalmával nem lehetett hallani egy hevesebb vitatkozást is, ha tán Lamoridére tábornok indítványát kivesszük, melly a csendőrök lovainak Francziaországbani vételét tárgyazza. Ez indítvány, ámbár a hadügyminiszter és a választmányi előadó által ellenezve jön, elfogadtatott. Grammont panaszkodott a párisi hadseregnek igen sok időre terjedő fentartása miatt, s egyúttal szóba hozá az egyenetlenséget, melly a hadügyminiszter és Changarnier tábornok közt létezik, e tárgy azonban a hadügyminiszter nyilatkozata után elejtetett. Magán körökben még mindig hullámzik a tegnapi zavar, főleg a Moniteur du soir árulhatása miatt, s annál inkább, mert ez engedelem a Pouvoir-nak is megadatott. Azt mondják, hogy e kérdés újra a nemzetgyűlés elébe fogna kerülni. Baroche belügyminiszternek tegnap tartott beszéde tárgya a társalgásoknak, mindenki megegyezik benne hogy a miniszter szerepét nagyon ügyesen vitte, s szónoki tehetségének nem csekély jelét adá, midőn azon ponton megtudá nyugtatni a gyűlést, mikor az épen felkiáltás útján szándékozott, bizott imánynyá alakulása által, bizalmatlanságát a miniszterum irányában kifejezni. Déli Francziaországban újra legitimistái demonstratiók nyilvánultak; e mozgalmak főhelye Montpellier és Nismes. A Pattié ezekről bizonyságot tevén, egyúttal értesít, hogy Toulonban a vörösek egy összeesküvése fedeztetett fel, melly az arzenál felgyujtását czélozta , mi a felvigyázat kétszeresítésére szolgáltatott okot, ámbár e czél még küljelenségek által nem nyilvánult. A franczia hadhajósereg Nápolyt f. h. 15-kén végkép elhagyta , czélját még senki sem tudja bizonyosan. Nagybritannia, London, jul. 27. Az alsóház tegnapi ülésében, melly 12 órakor kezdődött, a tagok szokatlan számmal jelentek meg, azon hir terjedvén el, miszerint Rotschild báró mai nap jelenendik meg, mint London belvárosa követe, helyét elfoglalandó. A házon kívül is sokan gyülekeztek össze, kiváncsiak lévén az eredményre. Midőn a karzat megnyittatott, nem csekély vidorságot okozott azon körülmény, hogy Rotschild bárót a házban látni nem lehetett. Sir R. Inglis kérvényt nyújtott be Buckinghamshire részéről, a zsidóknak a parliamentbei befogadásuk ellen. Miután még két más hasonló tartalmú kérvény, ezek között kettő Dover és Guildfordbé, nyújtatott be, megjelent Rotschild báró a ház sorompói előtt John Albert Smith és Page Wood kíséretében, s az asztalhoz közeledvén, az ő testamentomjai fölesküdtetését kívánta. Ennek azonban Sir R. Inglis ellenszegült, mire Rotschild visszavonult, s a pairek karzatán leült. Sir R. Inglis a többi között így nyilatkozott: „Mióta a ház, mint keresztény törvényhozó testület fenáll, senki sem kívánta esküjét az ó testamentomra letenni. Kötelességének tartja Rotschild báró fölesküdtetésének ellene mondani , hogy ha az esküt nem akarná épen úgy az új, mint az ó testamentomra letenni. A tisztelt úr itt úgy jelenik meg a gyűlés előtt, mint az egyházra, valamint más tárgyakban is törvényeket hozandó. Ő (Inglis) kötelességének tartja azon alapelveket védni, mellyek a ház nagyobb része előtt olly szentek s annyira becsesek. A háznak, keresztény törvényhozó testületnek kell ezután is maradni, egy keresztény nép számára, s azért is indítványozza, hogy senkinek se legyen szabad a ház asztalához közeledni , ki keresztény esküt letenni vonakodik. Ilume megjegyzi, fontolná meg a tisztelt baronet indítványában, miszerint a báró rendes módon választatott meg a londoni polgárok által. Attorney tábornok kimondd , miszerint a háznak ez esetben bírói hivatalkodást kellvén elkövetni, szükség, hogy minden pártszellemtől ment legyen. Azért is ajánlja azon eljárásmódot, mellyet a ház O'Connel, Clare részérőli megválasztatása alkalmával követett, t. i. hallgattassák ki a báró vagy saját személyében, vagy védője s ügynökei által a ház sorompói előtt, miért vonakodik esküjét az újtestamentumra letenni. Wood P. úgy vélekedik, miszerint Sir. R. Inglis beszédére felelni is fölösleges. Rothschild a londoni polgároktól kétszer választatott meg, s e részben minden alattvalóval egyenlő jogokkal bir. Rothschild báró nem kívánta, mint O'Connel a ház sorompói előtti kihallgattatását. A hódolási és felsőségi eskü teendők le legelőször is, s a báró ezt megtenni nem vonakodik, s ezekre vonatkozólag szükségtelen a bárót a ház sorompói elibe idézni. Hope kikel a báró nevezet ellen, mivel Rotschild nem báró a szó alkotmányos értelmében. Erre Wood kinyilatkoztatá, hogy ezután tehát Rotschildról, mint London belvárosa igen tiszteletre méltó tagjáról fog szólani. (Helyeslés.) Stuart- Wortley úgy vélekedik, miszerint a fenforgó kérdés nagy fontosságú, azért is ajánlja a háznak: venné jól fontolóra a dolgot s e végre jövő keddig halasztaná el a vitatkozás folyamát. Hasonló értelemben nyilatkozott lord John Russel,s a vita folytatását hétfőre (júl. 29-dikére) déli 12 órára indítványozá, mi tetemes szótöbbséggel el is fogadtatott. Németország. A slezvig-holsteini hgségek jogairól igy írnak a,Kölnische Zeitung"-ok: „A hgségek nem akarnak elválni Dániától; ők egyedül a conservativ elvet akarják képviselni a dán forradalmi propaganda ellenében. Ők egyedül törvényes fejedelmük által, a martiusi forradalom előtt Koppenhágában kiadott határozatokhoz ragaszkodnak, ennélfogva meg nem engedhetik, hogy egy forradalmi pártiakból öszszetett kormány jograblást kövessen el. Slezvig-Holstein, az 1831-dik martius 28-diki törvény szerint, rendi alkotmánynyal birt. E törvény szavai igy kezdődnek: „Mindenek előtt Slezvig és Holstein