Pesti Napló, 1851. január (2. évfolyam, 245-269. szám)

1851-01-16 / 256. szám

Vetési föltételek. Vidken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre .18,­,,­­851. másod évi folyam. 356 ELOFI Pesten : Nagy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A havi előfizetés, mint a szá­­monkinti eladás is, megszűnt. A’lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési iroda: Dzi­ntcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik.­­ [Csütörtök, január 16-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4 pgö kr.­­jával számittatik. A be- Igtatási s lop.kvnyi külön bélyegdíj, előre lefizeten­dő EMICH G. könyvke­reskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve ívnyi alakjában mindennap, deleli órákban. Magán viták négyha­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő , a PESTI NAPLÓ szerkesz­tő-hivatalában. jelen TARTALOM: Telegraff tudósítások-Az 1850-dik év történetei és Iránnal- IX Parlagi levelek-Paris­ (Changarnier letétele s lehető következményei.) Komárom. (Oskola- és nevelésügy.) Vácz (Vizsgálat alatt álló hivatalnokok. Remény a főis­pántól. Őrültek háza. Vasúti kellemetlenség. Adóügy.) Hivatalos­ (Kinevezések. Kormánylap XXIX. darabja. Mel­léklet a fogyasztási adóhoz.) Vegyes hírek Politikai szemle Francziaország­ (új miniszteri combinatio. A franczia se­reg Romában. Montalembert. A párisi érsek. A vár­grófok Berryernél és az Uyséeben. Changarnier le­tétele. Carlier. Rendelet Changarnier letételéről. Ba­­raguay d’ Hilliers napiparancsa.) Nagybritannia- (Angol bank igazgatói. Nyilvános vádlók. Bud­-Schauenstein. Cambridge hg. emlékoszlopa. Peel szerencsétlensége.) Olaszország- (A piemonti kamarák. Roma és a franczia kabinet közti hidegedés. Összekoc­czanások. Titkos nyomda. Nápolyban újabb befogatások. Mazzini-ellenes nyilatkozat.) Slezvig-Holstein- (Az országgyűlés eredménye.) Spanyolország- (Bonaparte elnök házassága. Kamarai in­terpellálják. Némely lovag- és szerzetesrendek vissza­állítása.) Dunafejedelemségek- (A czár névnapi ünnepélye Mold­vában.) Magyar nemzeti muzeum- — Börze — fiözkocsik járá­sa. — Nyílt posta- — Dunavízállás- Budapest, január 16-kán- TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Kiel, jan. 12. — A helytartóság legújabb szózata a néphez, lényegében következőt tartalmaz: „Miután a német szövetség elhatározta, hogy a júliusban kö­tött békeszerződést keresztül viendi, s Holstein jogát, úgy­szintén régi összeköttetését Slezviggel megóvni ígérte , a helytartóság ennélfogva kötelezve érzi ma­gát az ellenségeskedések félbeszakítását megrendel­ni, s Holstein szövetségi jogait a német szövetség vé­delme alá helyezte. A seregnek, népnek és tengerészei­nek kitűnő tartásukért köszönet mondatik, s egyúttal azon remény is kinyilatkoztattatik , miszerint a rend és törvényes állapot jövőre is fönmaradand. A hely­­tartóság hivatalát leteendi, a mint Holstein kormánya a szövetség által beigtattatik.“ Hamburg jan. 12. — Az osztrák seregnek Slezvng­­be menetele, daczára a helytartósággal kötött szer­ződéseknek , mégis váratik. Páris, jan. 11. — A törvényhozás által választott bizottmány az Elysée iránt ellenséges és következő urakból áll: Bixio, Cavaignac , Bri­jfes, Montebel­lo , Beaumont, Daru, Broglie, Nettement és Lan­­guinais; az elnök Broglie (tehát nem Changarnier). E bizottmány az állandó bizottmány jegyzőkönyvé­nek előmutatását követeli. A törvényhozás ennek közzétételét majd egyhangúlag elhatározza. Tegnap a hegypárt nem vett részt a szavazásban. Azt állít­ják , miszerint Changarnier köszönő szavazatot kap­na. A nemzetgyűléstől az elnökhöz talán kérelem-le­vél fog intéztetni. A Moniteur szerint Carlier elbo­­csáttatási kérelme el nem fogadtatott. — jan. 12. — A bizottmány Barocke urat hall­gatja ki, valószínű előadója Cavaignac leszen. Az állandó bizottmány jegyzőkönyvei nevezetes felvilá­gosításokat adnak a decembristai szemlékről, Neu­­meyer elbocsáttatása , és Barocke azon ígéretéről, mely szerint Changarnier támogatását megígéri mind­addig , míg a minisztériumban marad. Ellenben az Elysée egy royalisticus complett létez­ését szándéko­­zik kimutatni. Reibell tábornok elbocsáttatott. A köz­­társasági érzelmű képviselők jövendő maguktartása iránt tanácskoznak. Larochejaquelein az általános szavazatjog visszaállítását követeli. A minisztérium egy ideig várakozó állásba helyezi magát, s csak ak­kor fogna új terveivel előlépni, ha Changarnier kö­szönő szavazatot nyerne. Livorno , jan. 8. —A montenegrói vladika megér­kezett. Konstantinápoly, jan. 4. — Izzet basa Damaskus kormányzójává neveztetett. Egy török hadigőzös 300 lengyelt hozott Várnából, kik egy szardiniai briggen Liverpoolba szállíttatnak. Frankfurt, jan. 13. — 4%%: 62%; 5% : 72; Bécs: 91%. Amsterdam, jan. 13. — 2%%: 37%; 5%: 70%; új: 75%. AZ 1850—diki ÉV TÖRTÉNETEI ÉS IRÁNYAI. (2) IX. év Kelet.­­—■ Mihelyt Parker hajóhada a Dardanellák­ és a piraeusi partoktól elvonult: a diplomatia figyelme­, a forradalom által meg­rendített internationális viszonyok s főleg Kö­­zép-Európa kérdéseibe merülvén, sokkal keve­sebb részvéttel és óvatossággal kisérte Oriens ügyeit, mint mekkora súlylyal fognak azok a legközelbi jövendőre okvetlenül hatni. Pedig számos előjelek hirdetik — nem azt ugyan, mit Lamartine jóslott, hogy t. i. Ke­leten dőlend el az európai talányok megoldása; de — azt mindenesetre, miként a Törökbiro­dalom, mely a XVIII-dik század kezdete óta a hatalmak kölcsönös féltékenysége által tartatott fen, már ezentúl nem sokáig maradhat eddigi minőségében. Az 1850-dik év a szláv elem rétegeit fölmoz­gatta, s Konstantinápoly a még el nem nyomott boszniai lázadásban, talán hosszas küzdelmek előharczait vívta a greco-slavismus ellen, mely valamint követeléseiben kifogyhatatlan leendő­ügy segédforrásai által az Ozmán birodalom ros­­kadó épületét kövenként sodorhatja ki alapjaiból. Nem is említem, miként Palmerston lordnak befolyását a diván politikájára, a régi helyze­te Lásd PESTI NAPLÓ 246—250. 253. 254. és 255-dik számait. téből kiszorított orosz diplomatia egy, vagy más úton, ellensúlyozni törekvendik, mert e tekin­teten kívül is elég fölbomlási ok mutatkozik szomszédainknál. Miután a kossovai ütközetben önállóságát el­vesztett Servia négy századig hordott bilincseit lerázta, s két véres szabadság­háború árán, előbb Kara György, később Milos vezérlete alatt, a független belkormányzást kivívta, az­óta nem kellett mély előrelátás annak sejdítésé­­re, hogy idők folytával Bosznia , Albánia, a Török-horvát-részek és Bolgárország hasonló előnyök megszerzéséért emelend zászlót, s egyes megveretések által, mihelyt e vágy gyökerei a népben szétterjednek, a lemondáshoz hozzá­szokni nem fog. Most Boszniában az önkormányzás követelé­seit a szeraszkiei árgyai elnémították — de nem irtották ki. S ha az európai diplomatia kiváló gondot nem fordít a keleti kérdésekre, azok oly gordiusi cso­móvá bonyolódhatnak, melyet majd egy közhá­ború fog csak kettévágni. Nagy túlsúlya van az európai török biroda­lomban a greco-slavismusnak, mihelyt az ereje öntudalmához jut, mi, valószínűleg, már meg is történt. A statisztikai adatok e kérdésre elég éles vi­lágot vetnek. Mert a néptörzsek szerint, az európai Ozmán­birodalom lakosai következő arányban állanak: Ozmánok : 1,100,000. Szlávok : 7,200,000. Oláhok : 4,000,000. Arnauták : 1,500,000. Görögök: 1,000,000. Többi néptörzsek: 700,000. Összesen : 15,500,000. Tehát csak minden 14 lakosból 1 török; el­lenben a népesség fele szláv, negyede pedig oláh.­­—• Vallási tekintetben az arány eként áll: Mahomedán van: 3,800,000. Keresztény: „ 11,420,000. A mahomedánok tekintélyes része bosnyák nagy földbirtokos, ki a törököket gyűlöli. A keresztények közöl pedig csak 300,000 nem göröghitű. Mekkora túlsúlya van itt a greco-slavismus­nak, ha valódi erejének ismeretéhez jut, s ki­vált ha czéljaira a küldiplomatiánál támaszt nyerhet! De Törökországnak nem egyedüli ellensége a forradalom. Neki szint annyira kellene félni a reformtól, s kellene tiltakozni a nálunk jótékony, de nála veszélyes, európai polgárisodás behatásától. S mégis, mi történik Konstantinápolyban? A minisztérium élén egy reformátor áll. A­mióta a janicsárok megsemmisíttettek, a visszahatás politikáját nem meri senki a kabi­netbe vinni. Már egymás után két szultán sodortatott az idő szelleme által.— S hová? Az újítások azon örvényébe, mely a félholdat elnyelni fogja. Mert a török állam jogainak minden össze­gével a Mahomed-vallás számára volt készítve. E vallás ellensége a keresztény hitnek, s az ennek védszárn­yai alatt támadt keresztény pol­gárosodásnak, az európai eszme-irányoknak. És daczára az ozmán nép érdekeinek, daczá­ra az Izlám kizárólagos követeléseinek. Reshid basa, a betódult nyugat-európai nézetek szerint akarja újjáteremteni a Török birodalmat. A megindított reformoknak előrelátható ered­ményei következők leendőnek: A vallások jogegyenlősége : mit kisérni kell A politikai jogegyenlőségnek , mit aligha­nem egészítene ki A nemzetiségek egyenjogúsága. A két első pont által már valószínűleg, a harmadik pont hozzájárulása után pedig mel­­lőzhetlenü­l vége van az európai Török biroda­lomnak, melyet százötven év óta már csak az európai nagy­hatalmak féltékenysége tart fen, de melyet a reformok győzelmével többé a di­plomatia sem lelkesíthet fel semmi prometheusi szikra vagy patikai mosbhusz segítségével. A greco-slavismus győzelmeskedendik a szám­ra csekély ázsiai nemzeten. A keleti görög hit meggyilkolandja az izla­­mismust, mely a keresztény polgárisodást sem magába olvasztani, sem magából kilökni nem alkalmas. Csodálatos játéka a sorsnak! 1452-ben egy erélyes barbár nép beveszi Kon­stantin fényes városát, s az elpuhult műveltség maradványait néhány száz kibujdosott tudós és művész, vándorbotjával együtt, átviszi Olaszor­szágba s a nyugati római birodalom romjaira épült államokba. Itt azon ismeret- és izlés-összeg, mely keleten már megszűnt volt termékenyítő A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. EGY BUKOTT DIÁK KALANDJAI. FRESCOKÉP. Irta BERNÁT GÁSPÁR. Folytatás. (') V. Fejezet. A Pest-Szolnok közötti csinos és rendezett állomá­sokon néhány perczig meg-megnyugovánk. E nyugvásféle valamit az alföldi fuvarvállalkozó: „hivatásnak“ nevezi. A prüsszögő mozdonyt bámész népség ácsorgá kö­rül, mesés ámulattal kisérve szárnyatlan repülését. A nyúlánk kocsivonalt gyümölcsárus gyermekek, vidéki ipargyalogok, kóborzsidó omnibusok, és bor­zas vajdaunokák garnirozák. Őgyelgés, zsibaj, magasztalás, lökdösés, tenor- és diskanthangok, csipkedés , kaczaj, hajczibálás, s több­­féle kínzószerekkel dicsőitteték a vetélkedés ösztöne és fáradalma. — Tessék fris vizet, — sivitá be ablakunkon egy csókaszemü süheder. C) Lásd PESTI NAPLÓ 250. 251. 252. 253. 254. és 255.­zámait. — Her­da a viz, — kiálta reá egy füzvesszőter­­metű soroksáror, s néhány kortyot becsapott a czifra korsó tartalmából. — Jesszusz!... veck bin ich! — s tetőtől talpig belébukott egy huszmarkos tensasszony kötényzse­bébe , ki szomszédja legyezője alól kapkodá a hive­­sitő szellőcskét. Csirköles Flórián uram — Ki­­kürü falvának in­­terimális tanácsnoka — azt jegyzé meg ezen massiv variatióra, hogy a szomját par force dressirozott só­gor , tiszteli ugyan minerál-fürdőül és káposzta alá a forró vizet, hanem hüvesitő italul egyáltalában nem instálja. Egy kubiköles korhelyásitás ... két prüsszenés a burnótfaló osztályból... és három táblabirói meg­gondolt , átrágott, kisütött, főzött bizalom-epedés a hajdanból,... s új állomást nyerénk. — Enyémből vegyen polgárúrfi,... az én kosa­ramból vegyen ,... fáin muskatáj ,... öregapám atotta talián furminból. —• selypité egy halleblut ex­­pesztonka, leskedve a markomból kipirosló kétga­­rasos birtoklata után. — Veszek, húgom,... tőled fogok venni; — mondám a kicsapott csecsemőpásztornak:... s beha­raptam a... — Harapófogók és medvetalpak szentséges kirá­lya ! — szólok lehető legsavanyúbban, mit vétettem ellened és úri famíliádnak, hogy oly irgalmatlan kí­nokkal akarsz agyon gyilkolni ? — Segítsen rajtam, szép nagyság ... az Istenért, könyörüljön !... esdeklém az előttemi hölgyhez , ki rózsaújjai közt gyöngéden pihenteté álért fejecs­kéjét. — Mi baj kérem.. mi baj ? — ... kérdezé ré­mülten a bájos hölgy. — Tekintsen reám kegyed egyszer, csak egyet­lenegyszer ,... hogy e savanyóriás, mely szőlőké­piben torkom ajtajánál üldököl, galambszemének czukros sugárzatától legalább is sziruppá édesül­jön. — A szépséges hölgy magához tért ifjedelméből,... segélykérvényemet hátiratozá,.. . s a női hatalom kétélű fegyverét sujtó torkom lázadása ellen: reám tekinte­t.­i........és szelídre mosolygá arczomnak eczetvonalmait. •— Önnek se baja, polgártárs, mert angyal üzé el tőle az ördögöt, — szóla egy baromkupecz a kö­zel ülésről, — hanem hát az én ártatlan zápfogamat vájjon ki fia teríti meg ? — Azt a fogát érti ön, mely a legközelbi szőlő­evésben tört ki ? — Persze hogy azt... — Na hát atyafi majd megtéríti a haza!... tudja miként ? ... leküldünk vagy két hordó szőlőszemet ezen tortúrás csemegéből a vidékszerte elszaporult farkasok ellen... agyon lehet velök néhány vadál­latot puskázni;... önnek ugyan egy fogával keve­sebb van, hanem vigasztalódjék , mert, mint jó pa­­triót, a szent ügy oltárát gazdagitá, előmozdítván a személy- és vagyonbátorságot. — Helyes !.. éljen !.. bravó!.. superb !— sivitá a gőzhintó kábeltölteléke. E cantate-mozaikhoz néhány vendégmúmia vas­­tag nagyokat röhögött... csillagszemü vis á vim pe­­dig egypár kéjvölgyecskét mosolygó liliomarczai­­ra,... melyben azonnal gráczia és szilphid-ideálok születének. Halvány rózsafelhők árnyába nyugvának a törött fényű nap arany sugárai, midőn Szolnokhoz érkezünk, a zsir és sárgazdag alföld ezen vályogbundás Jeru­­zsálemébe. A tikkasztó hőség után elhaló szellőcskék csóko­­lák életre a bádgyott természetet,... kékfehér fá­­tyolfelhők olvadtanak össze az egek azúrjával.. . s lengedező szárnyakon szállott alá a nyári esték legszebbike. Mártírokká sütöttfőzött utazótársaink szétoszlanak. Mi négyen a Tiszához sétáltunk. Lelkemet ragadá meg e csendes folyó szabad tekintete. Gyermekkori édes-bús emléktöredékek szövődtek kedélyemre. A sík folyamon elömlő szolid komolyság. . . gyöngyszin habocskák csevegő játéka ;.. viztetőn pattogó picziny halak... malmok regényes moraja, s a tárgyakon szendergő méla költészet, ábrándos eszmékhez ölelék érzelmimet. Könyeket hullaték.. . s e könyek szentek va­­lának. Gyermekéveim viszemléke nemesité könnyed fáj­dalmamat. Sírtam... óh mert e sima hullámkák szülőföldem határit csókolják, azon kedves földét, melyet évek óta viszont nem láthatok,.. sírtam... hisz e folyam tükréről legboldogabb napjaim sugárzanak,.. s e folyam árjai gyakran okozák szenvedésimet. Isten veled örömim és bánátim hallgatag tanúja­­ szőke Tisza... örömkönyek vegyüljenek ezüst hab­jaidhoz,... áldó apa s hű szerető örömkönyei,.. béke viruljon termékeny partidon... örökön élő jel­képe légy ezredéves hű néped nagyságának... s ma­gyar erő, magyar érzelem koszorúit öntözgessék büszke hullámaid ! — Miféle állatot mutogatnak abban a deszkában

Next