Pesti Napló, 1851. március (2. évfolyam, 294-318. szám)

1851-03-04 / 296. szám

ebeli fölmentésre világos törvény kivántatván: mi pensiókra nézve is áll; — hogy a kamrák a szám­adásokra nézve évenkint törvényt kibocsátani köte­lesek lévén, a budgetet megszavazzák;— végre, hogy a különböző val­lásszolgák (Diener der Culte) az államtól nyerjék fizetésöket, az ebeli szükséges pénzösszeg évenkint a budgetbe számíttatván be. — Az V. CZIKK a fegyveres erőre nézve határozza , hogy a hadsereg contingense évenkint törvény által állapíttassák meg egy évre ; — a gensdarmeria ha­tásköre külön törvénynek tárgya lévén : idegen hadsereg csak külön törvény rendelete folytán alkal­maztathassák az állam szolgálatára, — továbbá, hogy a polgári őrhad mozgóvá tétele csak külön törvény erejénél fogva történhessék. A VI. CZIKK általános határozatokat foglalván magában, meghatározza : a belga nemzeti (veres, sárga és fekete) színeket, és az ország czimerét (a belga arszlánt),,kunion fait forte"* (egyesülés szi­lárdít, erősit) felírással; — személyi és vagyonbá­­torságra nézve az állam étalmát biztosítja minden Belgium státus területén levők számára; — s végre az alkotmányt sem egészben, sem részben el nem törölhetőnek nyilvánítja. — A VII. CZIKK az alkotmány revisiójáról érte­kezik. A VIII. CZIKK átmenő határozatokat (Dispositi­ons transitoires), tartalmazván, az egész következő kiegészítő rendeletek által fejeztetett be: 139—dik §. A Nemzeti Congres­­sus kinyilatkoztatja, hogy külön törvények bocsát­­tatandnak ki: a sajtóról; — esküdtszékek rendezé­séről ; — financzü­gyekről; — tartományi és közsé­gi szerkezetről; — a miniszterek és egyéb hiva­talnokok felelősségéről; — törvénykezés szerkezeté­ről ;­­— nyugdíjlastromok revisiójáról; — az adós­­sági és bukási törvény revisiójáról; — és a polgári s katonai törvénykönyv átvizsgálásáról. NYILAKOZAT: a minmum első kötete megjelent. Az 1849-ki háborúban feldúlt,s elpusztított Losoncz város némi fölsegélésére szerkeszti,s kiadja Vahod Imre. Tartalma : A Phönix regéje. Tompa. — A Phönix (Lactantius F. után) Vári Szabó. — Losoncz törté­nete. Jeszenói Bánó. — Regényes krónika nemzetünk aranykorából. I. Őseink jelleme. II. Döntő-Magyar­­ország és őstelepei. III. Apáink fő áldozóhelye, a sorberek. IV. Napimádás és áldozó-ü­nnep. V. Ősnép­­gyülés. Csaba végrendeletének teljesitése. Fejdelem­­választás. Álmos. Nagy áldomás. VI. Boár és leánya. VII. A kiköltözés, az elindulás ünnepe. VIII. Álmos népének vándorlása a pusztában. IX. A magyarok Oroszországban. X. Őseink nagylelkűsége a legyőzött oroszok iránt. Vahot Imre. — Csalódás. Vahot Sándor — Álmom. Orbán Pető. — Daliás idők. Első ének. Arany János. — Alföldi népdalok. Bernát Gáspár — Rózsák és tövisek. Császár. — Az alföldön. Székely József. — Fehér galamb. Lévai József. — Ünneplések. Nagy Ignácz.—Egy koldushoz. (Homér­­ból). Tót Endre. — Emlék. Dr. J. L. — Drámai töredék. Vörösmarty. Ilonszerelem. Miskolczi Pál. — Láthatlan csillag. I. A Saul-templom. II. Az ördög ivadéka. III. A csillag védenczei. Jókai Mór. — Hunyadi László hamvai. Társsányi. — Elégiák Reginához. Béla. — Lánykámhoz. J. L. — A Lajka. Lévai József. — Kárpát alatt. Berecz K. — Egy falu, két bakter. Vasgereben. — A téli esték. Pelöli. — Távozd. Gyulai. — Nemzetmozgalom Hunyadi Mátyás királylyá választásakor, és az 1458-ki nem­zetgyűlés. Vasvári Pál. — Misantropia. Székely J. •—Szent László történeti költeményből. Garay. — — Alkonykép. Szelestei László. — A szép rácz le­ány. Obernyik. — Vándor vagyok. Bozzai Pál. — Három éj. Gyulai.—Az ifjú császár. Kuthy Lajos.—■ Rege a selyembogárról. Tompa. — A losonczi árva. Tóth K. — Gyászdalok. Angyalvári. •— B. Eötvös József. — Előfizetők névsora. — Utánszó. — Hir­detések. A vidékiek számára már megkezdé Emich G. Úr a szétküldötést, mi, minthogy nagyobbára könyvárusi utón megy végbe, minden gyűjtő levél által értesit­­tetik a felől, melyik könyvárustól vitesse el illető példányait. Ezen megnyugtató jelentés mellett nem mulaszt­hatom el hálás köszönetemet nyilvánítani emlék­könyvem­­, gyűjtői- , és előfizetőinek , azon, irá­nyomban igazán lovagias és gyöngéd érzelmet tanú­sító eljárásukért, minélfogva, méltányolni tudván a körülményeket, az annak idejében elkészült, de ki nem adhatott könyv szerkesztőjét idétlen zaklatásokkal nem háborgatták, sőt az el nem háríthatott késedelem daczára is szilárd lélekhez illő türelem-, és bizalom­mal viseltettek iránta. Ez ügyben tett majdnem fél­évi szakadatlan fáradozásom közepett, az öntudaton kívül, leginkább ez volt rám nézve kitartásra buzdító és felderítő hatással. Egy ily nemeskeblű, méltányos közönség részvétét és bizalmát jövőre is kiérdemel­ném, tövises pályám legboldogítóbb jutalma leend. A L.­­P. csupán diszkiadásban kapható 4 pftért­­. Emich Gusztáv úrnál és alulírottnál. VAHOT IMRE: Felszólítás­ a két testvérhori magyar írókhoz. Szándékom lévén „Erdélyi Album“ czim alatt egy történeti és szépirodalmi emlékkönyvet jelesb Íróink közremunkálásával szerkeszteni , és kiadni , melynek tiszta jövedelme a zalathnai, nagyenyedi és abrudbányai szerencsétlenek fölsegélésére lenne szánandó : e czélból még múlt évi dec. hóban néhány t. ez. írókat bizalma­san fölszólítottam , hogy előleges ígéreteik leírása mel­lett, a további teendőkről intézkedhessem. De választ csak néhány erdélyiektől nyerhetvén, azon vélemény­ben vagyok, hogy magán után telt fölhívásaim vagy eltévedtek , vagy nem találták meg az illetők. Ez okon a czél szentségétől bátorítva újból hazafi bizalommal szólítom föl a két testvérben nemzetiesb érzelmű t.cz. íróit, miszerint vállalatimban elősegíteni , s f. é. márt. végéig elvárandó nyilatkozataik által biztosítani szíves­kedjenek. Erdélyben, Maros-Vásárhelyt 1851. febr. 28. LÁZÁR ÁDÁM, HIVATALOS. Ő Felsége a minisztertanács előterjesztésére f. é. febr. 24-ki r. f. határozatában a cs. kir. magyar-erdélyi ud­vari számvivőhivatal számvevője, Krach Józsefet nyu­­galmaztatásba léptekor , sokévi hű és eredményes szol­gálatáért a koronás arany érdemkereszttel földisziteni méltóztatott. M. hó 28-kán jelent meg a Magyarországot illető törv. és korm. lap VII. darabja , egyelőre német egyes kiadásban: — tartalmazza: 51. sz. a. a Magyarország cs. kir. helyt. id. főnöké­nek 1851. febr. 24-ki rendeletét a közmunkák teljesí­tését, alkalmazását és ellenőrzését illetőleg, a ható­ságok által azoknál követendő eljárás iránti szabályok­kal együtt. 52. sz. a. Ugyanannak febr. 18-ki hirdetményét a dohánymonopólium márczius 1-én tett behozatalakor a dohány-, vagy dohánygyártmányok árulása, s a dohány­készletek bejelentésénél követendő eljárást illetőleg. 53. Ugyanannak febr. 10-ki hirdetményét, mely ál­tal a dohánymonopóliumról könnyen érthető oktatás kü­lönösen a dohánytermesztésre vonatkozólag közzétetetik. 54. Ugyanannak febr. 19-diki hirdetményét, mely által az 1851 -ki dohánytermelés bejelentéseinek elfo­gadására utólagosan néhány hivatalok kijelöltetnek. 55. Ugyanannak febr. 19-ki hirdetményét a dohány és bélyegpapir boltoknak vásár-, és ünnepnapom­ nyitva­­tartása iránt. Szintén febr. 28-kán jelentek meg a Magyarországot illető törv. és korm. lap IV. darabjának , melynek né­met egyes kiadása jan. 31-én jelent meg, magyar- tót­­oláh-és ruthen-német kettős kiadásai. VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, mart. 4. — Nemzeti szinhá­zunk­ban, ma kedden adatik: LILIOMFI, eredeti vígjáték 3 sza­kaszban dalokkal és tánczczal. Irta Szigligeti, zenéjét szerzette Szerdahelyi. —­­ Megjelent az Új Magyar Muzeum V-dik vagy februariusi füzete. Tartalmából megemlítendő ,,Tájéko­zás a magyar académia körül“, mely értekezésben Toldy Ferencz előadja a tudományos intézet állását, s számot ad múlt évi működéséről , melyből, mint szerző írja „kitetszik , hogy a nyomott közhangulat és kedv­­csüggedés daczára e félévben is élénk tudományos moz­galom s nem sükeretlen munkásság uralkodott az aca­demia kebelében.“ Hunfalvy Pál bevégzi a Plátoni köztársaság ismertetését, mely kedves tanuságos olvas­mányul szolgál minden tudománykedvelőnek; kitűnik belőle, mit ismertető is kitüntetni akar, hogy ,,a platoni köztársaság eszmény ugyan, de olyan eszmény, melynek nézésén az emberi lélek örül és gyarapodik.“ — Szé­kács József egypár virágot közöl a görög anthologiá­­ból. E füzet megemlítésével nem tehetjük, hogy újabban föl ne hívjuk a t. közönség figyelmét a tudományos vál­lalat pártolására. Eddig még minden füzetében megmu­tatta e folyóirat, hogy életrevaló, hogy hasznosan fog működni a tévén, melyen megindult. Ne hagyja hát ezt magára az olvasók részvétlensége ! — ! Megint a Magyar Hírlap ! Az a pauzáló úri­ember nem akarja hinni, hogy mi sokszor csupa viszo­nosságból veszünk át egyes híreket a M. H. belföldi leveleiből s leczkézni akar bennünket egy hosszú ügyet­len periódusban. Tegye föl csak a pápaszemet édes pa­uzáió úr, s olvassa meg azon kis czikket, mely mindjárt az ön periódusa után következik, s mely igy kezdődik: Debreczenből írják, hogy Boka Károly jeles zeneban­dájával stb. Lássa édes vitézlő pápaszem ! ezen hírt nem a Magyar 7/IV.nak Írták ám; mi közöttük azt legelő­ször egy debreczeni levélben s önök átvették, még pedig horrendum­­ a forrás megnevezése nélkül­. S ezt ön (vagy ha jobban tetszik, maga !)­ép azon lapon találja, melyen minket leczkézni szándékozik! Továbbá ön ki akarja sütni ellenünkben, hogy jelenleg csakugyan 1­1 magyar újsággal bírna a közönség. Csakhogy erőködésében a hírlapok számába sorozza a Csokonai lapokat, és a Röp­­íveket, melyek régen halálnak halálával haltak meg; oda sorozza a Magyar múzeumot, és a Reményt, me­lyek közöl egyik hónaponkint, másik két három hétben jelenik meg egyszer! Egyébiránt meglehet, hogy ön ezt a néhány magyar lapot is sokalja, de akkor édes úr ül­jön a sátra és — hallgasson ! — ■­• Folyó hó­l­ső napjával lépett életbe főváro­sunkban is a dohánymonopólium és a fogyasztási adó. Ezen életbelépés nem egy kereskedőt léptetett le azon ösvényről , melyen eddig minden jót remélve működött saját hasznára, s melyen alkalmat nyújsa a közönség­nek, hogy a világot tetszése szerint fumigálja. Szivar- és dohányárusaink nagy részint becsukták boltjaikat e nappal, s más eszközökkel próbálják ezután kergetni a szerencsét. Hol eddig szivarokat vásárlánk, most azon helyeken tarkabarka portékákat, vagy pusztán pipa­készületeket találunk, ha mindez magában kielégíthetné szükségét a nagy pipájú kevés dohányú magyar nemzet­nek ! Egyébiránt még néhány hónap van hátra, mely alatt kiki szabadon füstölheti el azon dohány-, és szivar­csomót, melyet magán használatára félretett. . . A fo­ f­gyasztási adót vendég-, és kávéházainkban még most nem érezzük az árak fölemelése által. Ha az árakat föl nem emelik , majd az adagokat fogják a körülményhez alkalmazni s igy a vámon nyerik vissza, mit a réven el­vesztettek. A vámoknál a víros végén már mindenütt finanszőrök teljesítik a szolgálatot, szigorún ügyelvén minden behozott portékára, s szoktatván a közönséget ahoz, mit magától igen nehezen szokott volna meg. A „milimádl“ elcsodálkozik, midőn lovas szekerén befelé ballag, s a vámnál szépen megállítják egy „zahlen“ szó­val. .. A „mádl“ csak mosolyog egy darabig a bakról és mivel nincs mást mit tenni, megfizeti a szekeren levő édes tejért a 4 pgo krajczárt, s tovább ballag ! .. . ! Nemzeti színházunkban holnap , hamvazó szer­dán , érdekes hangverseny fog tartatni jótékony czélra. A közönség, miután a nyilvános vigalmak előtt e nap már úgy is bezárja az ajtót, bizonyosan nagy számmal fog összegyűlni ezen előadásra. — -j* Hangversenyről szólván megemlítjük, hogy a conservatorium is szándékozik nemzeti színházunkban egy zenészeti akadémiát rendezni f. hó 25-én. Ez aka­démiát sokan előre is oly nevezetesnek mondják, hogy felőle, s engedménye felől minden jót remélhetni. A Próféta nehéz nyitányát, melyet közönségünk még ed­dig nélkülözni volt kénytelen, ez alkalommal fogja leg­először játszani a zenekart, s hírszerint a nevezett ope­rából Csillag Róza kisasszony fog egy áriát énekelni, mely körülmény mindenesetre a hangverseny feltűnő különösségét mutatja. Továbbá a többi zenedarabokra nézve is a legnagyobb vá­lasztékosságot fogják követni az illetők. A szükséges előlépések az élvezetes hang­verseny tartására nézve a conservatorium részéről már megtetettek.­­­­ A katonai egyenruhákat illetőleg mint hírlik legközelebb következő módosítások fognának alkalmaz­tatni : azon ezredekben , melyek fővégül eddig csákót használtak, a törzstisztek nem fognak ezután tollat vi­selni csákóik mellett. A törzstiszt csákóján három suj­­tás lesz, a kapitányén kettő , az alsóbb tisztekén egy. A tüzértisztek csákót kapnak, valamint a gránátosokat is eddigi nehéz szőrsipkások helyett, ezzel látják el. —­s Magyarország prímása egy pásztori levelet bo­csátott az összes papsághoz , melyben fölszólítja őket, hogy jövedelmek egy részét évenkint a seminariumok segélyésére áldozzák. —­­ A kormány már régebben egy rendeletet adott ki, mely szerint a rongyoknak kivitele — a papiros fogyatkozása miatt — igen megnehezittetik. E ren­delet, mint mondják legérezhetőbben nyomja a tenger­partot s innen igen sűrű panasz hallatszik az ellen, mi­után Károlyváros, Fiume , s más tengerparti városok keresetök nagy részét leginkább a rongyszállitásból húzták. —­s Pestváros pénzügyei még mindig némi javítás­ra, könnyítésre várnak. Azon tetemes kiadások, melye­ket a városnak több oldalról tennie kellett, igen meg­húzták a pénztárt. Néhány nappal ezelőtt egy küldött­ség utazott innen Bécsbe, hogy ott a kormánynál ké­relmet nyújtson be, e zavart pénzügyi helyzetein segítés végett. — Új- Farsangunk e nappal bezáródván , nem marad egyéb , mint visszapillantani az eltánczott vigalmak sorára. E sorban különösen kitűnő volt az ifjúság utolsó bálja, mely múlt hó 27-kén Európa teremében ment végbe. Annyi szépséget együtt, oly fesztelen vidámságot s általában oly választékos mulatságot talán sehol sem idézett elő fővárosunkban az elbúcsúzott carneval. .. . Jótékony czélokra szánt számos vigalmaink közöl a nőegylet álarczos bálja említendő, nem mivel álarczos volt, hanem mivel feltűnő részvétnek örvendett. Egyéb­iránt örvendetes dolog, hogy a közönségnek, ha már csakugyan vigadni szánta el magát, igen gyakran volt alkalma jótékony czélokra mulatni. —­­- Az orvosnövendékek nevében egy nyilatkozat érkezett hozzánk , mely alaptalannak mondja a Spieg­­­ben közlött azon hírt, mintha az orvosnövendékek va­lami piquenique vigalmat tartottak volna, vagy tartani fognának. Az orvosnövendékek testülete most ily vi­galomról mit sem tud , s tudni nem is akar. —­­ Báró Jellacsics bán ifjúkori gyöngéd poémái megjelentek Bécsben, a költő arczképén kívül mintegy 20 különféle fa-és aczélmetszetekkel. Ára két forint. Jövedelme az invalidusok ápolására fordíttatik. POLITIKAI SZEMLÉI. Pest, márt. 4. (!) Iványból febr. 26-káról veszünk tudósításokat. A politikai világban semmi különös változás. A köz­társaság elnöke átmeneti minisztériumával, mint látszik, nagyon meg van elégedve, s nem is gondolkozik egy­más alakításáról. Piscatory úr a nemzetgyűlés elébe terjeszti a kez­deményezési bizottmánynak a baloldal által benyújtott bűnbocsánati kérvényre tett javaslatát. A jelentés sajtó alá bocsáttatván, ki fog osztatni. Cavaignac tábornok a Corr. Générale szerint, nem fog a Cretonféle indítvány mellett szavazni. A tisztelt tábornok, bár Afrikában Lajos Fülöp király fijaival kedvező viszonyban állott , mindazáltal meggyőződve van, miszerint a köztársaság és Francziaország érdeke ellen tenne, ha az indítványra szavazna. E nézetet osztják Lamorid­ere, és Bedeau tábor­nokok is. Ugyan az említett lap szerint, a párisi érsek köze­lebbről nagy ebédet adott, s a meghívottak közt a köz­­társaságiak közel számosan valának jelen, a többek közt: Cavaignac, Marrast, Marie, Bethmont, Bas­­tide, Buchet. Olaszországból az Indépendance, mint mondja, rosz újságokat kapott. A római államokban az izgatott­ság igen nagy. Gemeau tábornok megkapta az erősít­­ményeket, s mindent elkövet a forradalmi jelenségek el­nyomására , de alig teheti már tovább. A forradalom kitörésétől, mint e lap írja, addig, míg a francziák ott lesznek, nem lehet tartani, de mihelyt kilépnek­, föl­lob­banhat. Gróf Serietti Massai tanácsolja ugyan a pápa ő Szentségét szabadelmű intézkedésekre , hanem Stella úr befolyása még tart, következőleg semmi jót nem remélhetni. Ugyan e lap arról értesít , hogy Ausztria Piemont irányában fenyegetőbb lépéseket teszen. A Velenczét védő tiszteknek adott segélyezés Ausztriát nagyon föl­­boszantotta­ Az olasz lapok Liccardi szárd igazságügyminiszter leléptét csupán egésségi állapotának tulajdonítják, s tiltakoznak külföldi lapok ellenkező állításai ellen. Angliá­ból a miniszterkrízist illetőleg még semmi megállapodás. Russell lord Graham és Aberdeen urak­kal nem egyezhetett, s a királynő kénytelen volt ismét lord Stanleyt fölszólítani. Ezt telegráfi tudósítások is jelentették. Francziaország. (!) Páris, febr. 25. — Az Assamblée nationalt, mint az absolut elveknek a sok közt egyik kitűnő képviselőjét, tájékozásul, többször voltunk az kény­telenek e lapok hasábjain idézni. A Russell- minisz­térium megbukásáról is érdekesen elmélkedik az is­meretes Capefigue úr, ki különben is annyira jártas az angol dolgokban hogy Párisban képes Londonból leveleket írni, s patkó jegye alatt az Assambléeban közölni. Azonban, mint tán érintettük is , most a tisztelt diplomata a levelezést nem folytathatja, mert az újabb sajtó­törvények következtében minden czikk alá a szerzőnek saját nevét kelletvén írnia, igen furcsán esnék, hogy Capefigue úr, ki Párisban az orosz követnél szokott antichambíirozni, Londonból, Palmerston lord titkos kabinetjéből közölje, saját neve alatt, a világdöntő eseményeket. Szóval: Cape­figue úr Londonból lehetlenné lön. Most, mint már fönőbb is kezdeni akartuk, az angol whig miniszté­rium megbukása Capefigue urat komoly elmélke­désre birja; nevezetes czikke intéz: „A katholiku­­sok elleni bilt, a költségvetés, a jövedelmi adó a whig minisztériumnak sok ellenséget szereztek , s szinte az egész parliament föllép ellene. Ezen kér­dések siettetik megbukását, azonban ezek nem ki­zárólagos, vagy túlnyomó okai annak. Lord Russell megbukása kapcsolatban áll a külpolitikával. „Di­­plomatiai leveleinkben“ már rég megmondottuk volt, hogy a whigek megbukása bekövetkezendik, mihelyt az európai ügyek oly virágzásnak indulnak, hogy Anglia külérdekei veszélyezte lesznek. Lord Pal­­merstonnak 1847. ótai nyugtalan politikája, mely a forradalmat Európán keresztül ide­s­tova vonczolta, Ausztria és Oroszország hatalmának túlnyomó meg­növekedése által, nemde elvette jutalmát? Nagybri­­tannia kereskedése a német iparegység által komo­lyan veszélyeztetik, mely majd Olasz-, Lengyel- és Oroszországra is ki fog terjedni. A continental rend­szer akarata szerint ismét emelkedik. Lord Palmer­ston hasztalan igyekezik, magát mentegetni; Miklós czár legmélyebb megvetéssel viseltetik iránta; ő nem akar felőle mit sem hallani; szigorúbban ítél fölötte, mint Lamartine úr fölött. Bécsben még csekélyebb az angol befolyás, mit könnyen megfoghatni, ha az ember meggondolja, miszerint Olaszországot lord Pal­merston cselszövő politikája gyújtotta föl. Az an­gol befolyás így mindenütt megsemmisült, annak re­ménye nélkül, hogy ismét cselekvő és komoly állásra juthasson. A dolog ezen állása veszély nélküli volt, míg Palmerston Német- és Olaszországban a forra­dalom sükerére számíthatott. Hanem a szél jelenleg megfordult; Oroszország és Ausztria mindenütt szi­lárdan haladnak előre; ők Helvetia és Piemont ha­tárain állanak; ők mindketten számba sem veszik Palmerston nótáit. Miklós czár gúnyos mosolylyal mondotta: „mért nem fordul Palmerston barátai­, Struve- , Mazzini- és Ledru-Rollinhez ? — — Ezen döntő körülmények között Anglia státus­­férfiai a helyzet veszélyeit fölfogták ; az angol praktikus nemzet, s föl tudja fogni egy rosz rendszer eredményeit, mely őt végtére a száraz minden érde­kei­, és kérdéseiből kizárná. Eljött az idő, hogy a conservativ párt vegye ismét kezeibe a kormány ve­zetését. Nem gondoljuk, hogy az angol conservati­­veknek szűk érzületek­, és elidősült előítélettel kel­lene föllépniük. Conservatio és haladás ma ugyan­­egy, nekik például a katholikusok elleni bilit, mint a sötétkor és üldözés maradványát vissza kell venniök; nekik a szabad kereskedelmi rendszert, és ha szük­ség, a népre nehezedő adót át kell venniök. A toryk ezen föltétel alatt alakíthatnak minisztériumot s nyerhetik vissza Európában Anglia magas rangját, melylyel a whigeknek, ezen képtelen, haszontalan és rendzavaró pártnak kormányra jutásáig Európában birt.“ — Az Assamblée national ezen véleményéből, politikája kitalálható. Németország. .. — Rendsburg, febr. 21. — Slezvignek azon kerületeiben, melyek közelebb Dánia részére átadat­tak, a lakosság közelebbi napokban m megfosztatott mindennemű fegyvereitől. —• Kasszel, febr. 23. —A pénzügyi zavar naponta növekszik. Rotschild épen úgy, mint egy fölszólított frankfurti tőzsérház kinyilatkoztatá, hogy az orszá­gos rendek beleegyezése nélkül kölcsönt nem­ adhat. (!) Minden pénztár üres. — Az állami vaspályák fő pénztára már több idő óta négy perczentes kötelez­vényeket ad a munkásoknak, ezek azonban ily köte­lezvényekkel jól nem lakhatnak, és kénytelenek azo­kat nagy veszteséggel eladni. — Greifswald, febr. 24. — Az itteni kerületi tör­vényszék előtt az államügyész folytatólag felvette a tudvalevő csalfáskodási pert, Slassenp­lug Lajos kur­­hesszeni miniszterelnök ellen. A kerületi szék vá­doló kamarája alaposnak találta a perfelvételt, és a nyilvános tárgyalásra határnapul f. é. mart. 19-ik napja tűzetett ki.

Next