Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)
1851-09-12 / 453. szám
Ezen elv kijelöli az ausztriai birodalom tartományaiban e tekintetben szükséges teendőket, mert a műipar itt még fejlettségének csak első szakában áll; több részeiben pedig kifejlődött műiparról , mint ezt a mai állás szerint kell értenünk , beszélni sem lehet; Így különösen Magyar és Erdélyországban. Mennyiben földművelési proletárság kifejlődésétől azon okból lehetne tartani, mivel a műipar fejlődése a népszaporodás s a népélet szükségeihez képest hátramarad , annyiban csak nemegyenes, vagy inkább egyenesen a műipar emelésére irányzott eszközök által lehet sikeresen hatni. Mert hol ez a népélet hanyatlásának következménye , ott ellene, valamint a halál ellen, nincs orvosság. De ettől a birodalomban sehol sincs még miért tartani. Budapest, sept. 11. Közöljük a „Journal des Débats” után azon körirat tartalmát, melyet Schwarzenberg herczeg minden külföldön levő ausztriai követséghez küldött azon czélból, hogy az augusztus 20-diki császári rendeletek jelentőségét, s szellemét magyarázza. A Débatsban nem szóról szórói másolat közöltetik ugyan, de alaposan fölvehető, hogy a gondolatok menete, s a kifejezés elegendő szabatossággal van adva. Különösen kiemelendő a befejezés,melyben határozottan ki van mondva, hogy ő Felségének nem akaratja az utóbbi évek alatt létrejött társadalmi viszonyokban reactiot eszközölni. Teljes elismerést érdemel az okadatolás tiszta világos volta.—Mily benyomást tettek e rendeletek Francziaországban a mérsékelt pártra, kitetszik a Débats czikkének végszavaiból : „a kormányok erőiket öszpontosítják szemben azon viharral,melylyel a demagógia Európában a rendet fenyegeti.“ A miniszterelnök köriratának tartalma körülbelül következő : Schwarzenberg herczeg futólagos vázlatban rajzolja a birodalom aggasztó állását 1849. első hónapjaiban. „Akkor mindenütt forradalom uralkodott. Véletlenül kiütvén Bécsben, elterjedt Magyarországon és Lombard-Velenczében , s e veszélyes állás a többi német állodalmakban közbejött bonyodalmak miatt még veszélyesebbé vált. A közben a császári seregek nevezetes sükert vívtak ki, s tetemes haladásokat tettek. Úgy vélekedtek, mindenek fölött alapot kell keresni, melyen a birodalom egysége, s oszthatlansága és a trón tekintélye újra fölépittessék, azt hitték , ezen alap egységes alkotmányban található; azért határozd elő Felsége a martius 4-diki nyílt parancs kiadását. De a körülmények sürgetések voltak , nem volt idő megvizsgálására azon elveknek , melyeken ezen alkotmány nyugodjék , nem volt idő ezen elvek megválasztására,egybevetésére. Az elvek más európai állodalmakban fenálló chartákból, és alkotmányokból vetettek át. S igazat szólva,a martius 4-diki alkotmány nem volt egyéb, mint idegen mintára csinált munka. Ilyen nem bírhatott sükerrel, s azt nem is nyert. Rövid időn s mindenütt kiismerték hibáit s hiányait. Azon mértékben, melyben a rend helyreállittatott, mind tisztábban kitetszett, hogy a charta kivitele lehessen dolog, hogy életbeléptetése nagy veszély nélkül meg nem kísérthető, s hogy minden ilyen kísérlet a birodalmat legnagyobb zavarba ejtené." Ez a császár meggyőződése; azt tartotta, eljött az ideje véget vetni a bizonytalanságnak, ezt az által eszközölte, hogy a martius 4-diki oklevél táplálta fiellót megszüntette , eltörölte azon ideiglenes intézkedéseket , melyek ezen oklevelet kisérték ,s e kérdés eldöntését visszavezette a trónhoz , hová kizárólag tartozik.“ A császár, ki a mártius 4-diki nyílt parancsot önként s csupán önszántából adá ki, arra vonatkozólag sem eskü , sem uralkodói hatalma valamely részéről a lemondás által semminemű kötelezettséget el nem vállalt, ő Felsége tehát nem köteleztetik magát ezen alkotmány betűjéhez tartani; ez is azon intézkedésekhez szállítandó, melyeket az ország fejedelme , legfőbb hatalmat gyakorolva, elfogad, változtat vagy eltöröl, anélkül, hogy azért Istenen kívül másnak felelősséggel tartoznék. Felsége elhatározd magát e zavar- és aggodalmakkal teljes állapotnak véget vetni, idehatott augusztus 20-diki rendeletei által.“ A bécsi kabinet körirata kifejti továbbá a miniszteri felelősség jelentőségét, kimutatja, miként értendő ez az ausztriai kormányra vonatkozólag, s előadja azon okokat, melyeknél fogva a birodalom alkotmányos intézetei magának a császárnak inspirátiói szerint rendezendők. Schwarzenberg herczeg azon formaszerinti nyilatkozattal fejezi be e köriratot, hogy ő Felségének nem fekszik szándékában reactio, s minden ilyen gondolat ellen óvást tesz. A cs. kir. Felsége a birodalomban szigorú törvényes kormányt akar megalapizni. Az sem forog fen, hogy visszaállíttassanak a legutolsó években elenyészett kiváltságok, mentességek s rendi előjogok, vagy hogy a személyekre s javakra vonatkozólag 1848 óta elismert jogok megcsorbittassanak. jók is, mint a „magyarok Istene“ kifejezés, s a „Táltosok“ oly kitűnő szerepe gyanittatják. — Nemzeti érzelmeik egélyi érzelmeikkel forrtak egybe, s igy kölcsönös erővel tárták föl egymást , a nemzetiség, honfi erény, s az erre törekvő vitézség egélyi magasztaltságban szentesült. Őseink vallási fogalmainak s érzületének, és ebből világosban kifejthető műveltségi állapotuknak földerítése igényli tehát a történészet barátainak buzgó figyelmét. Minderre pedig, írott hagyományok mellett mi vezethet biztosban, mint a nép emlékében századokon át fönmaradt szóbeli hagyományok : regék, mondák, társaséleti szertartások, vidéki szokások, előitéletek s babonás hiedelmek ? Igaz ugyan , hogy mindezek jobbára már csak halvány, vagy épen torzított vonásokban tüntethetik föl azon eredeti sajátságokat, mikből leszivárogtak, minthogy a folyton újuló európai viszonyok, s átélt számos dúló viszontagságok , vallási és polgári háborúk, forrongások , bevándorlás általi elvegyülések , s átalakulások folytán sokképen megcsonkíttattak, elferdít- tettek; legtöbbnyire pedig az evangéliumi tanokra áttérés után a keresztyénség színezetébe burkoltattak ; de az írott adatok vezérfonalai nyomán bölcseleti fölfogással kutatva , s többoldalú fürkészet, és szóelemzés segítségével való kitűző egybevetés által mégis nemcsak eredeti érteményekre visszavihetők, hanem e fölött minden elejénte mutatkozó kaszáltságuk daczára jól összefüggő rendszerbe is vonhatók. Ki e fölött kételkedik, nézze át figyelmesen a hires Grimm Jakabnak, szint ez úton megállapított ősnémet műtiológiáját: Deutsche Mythologie von Jacob Grimm. 2 Bdeste Aufgabe.Götting, 1844. XVII. §. Az ősmagyar hitrege tisztábahozatala mellőzhetlenül szükséges nemzeti irodalmunk, művészetünk s hazai tudományunk érdekében, különösen pedig történészeti szempontból. Mikép magyarázható meg ennek ismerete nélkül azon nagy fordulatpont nemzeti történelmünkben , midőn a királyság s keresztyénség meghonosításával ázsiai fajunk az európai mintába beillesztetett ? Mikép fogható föl azon elkeseredett harcz, mely többizben újíttatott meg azután is, és néhutt a különben nemeslelküségéről ismeretes magyar ősapák jellemével igen ellenkező kegyetlen tényekben is nyilvánult, mint például sz. Gellért kivégeztetésében — vájjon mikép fogható föl érdemleg azon nagy és súlyos időszak, azon elvek, eszmék s érzelmek alapjainak ismerete nélkül, mik a két pártot oly engesztelhetik, harczra lobbantak, mely csak az ősi előítéletek s hagyományos érzelmek vallóinak teljes kiirtásával szüntethetett meg ? Valóban, miután a tényeket föntartó történelmünk, igen érdeklő tudnunk azoknak valódi szülő okaikat is, és azon lelki ösztön hatalmát, melynek ingeréből azok származanak, illő pedig tudnunk , minél világosbban , hogy ítéletünket kevésbbé ingadozó alapra állíthassuk. ------Továbbá őseink egélyi s nemzeti érzelmeinek gyökereire s alapjára lehatva oly érszálakra akadhatunk, melyek nemzetünk 1000 évi életén e házban szakadatlanul végig húzódnak, s jelleme hű rajzához kiegészítő fölvilágositónt nyujtnak. Ily kölcsönös viszony ,jaj a múlt s jelen közt. Ez amabból s viszont nyenc,magyarázatát.— Lélektani nyomozások s az el nem korcsosult nép jellemvonásai körüli buvárlatok minden homály daczára előtükröztethetik még azon őshitbeli érzelmeket s eszméket, miknek hatályos befolyása által pogány elődink jelleme képződött, sőt ezen ősint külszertartásait is bármennyire palástolgatták el azokat később a kereszténység leplével, miután főleg csakugyan léteznek honi s külföldi írók műveiben is útbaigazító adatok, mikhez oda fűzögetvén a leszivárgott szóhagyományokat s itt ott máig is divatozó népszokásokat, rendszeresen kiegészített képét állíthatni elő őseink hitelveinek s külszertartásainak is. Bizonyára, ki e tárgyat mélyebb tanulmányozás alá vette, miután a történelmi adatok meglehetős birtokába jutott, igen sokat fog fölhasználhatni a népélet gondosan ellesett s hűen följegyzett ősi szokásaiból, vidéki s házi szertartásaiból , bizonyos ünnepélyes alkalmakkori érzelem s szeszély nyilvánításaiból a pogány vallás szertartásiak fölfedezésére. De az ily nagyszerű vállalatban fáradozó egyéneknek nem áll egyszersmind tehetségekben az Írott történeti adatoknak hosszas munkát igénylő összegyűjtésén túl a népélet minden apróbb sajátságainak jelenkezéseit is úgy kitanulhatni, mint az valóban szükséges lenne az Írott hagyományokból elvont adatok kiegészítése, s mintegy megelevenítése végett, minthogy ez érdekből huzamos ideig kellene minden tájbeli nép körében tartózkodnia, hogy a különböző szokású vidékek mindegyikének egész szellemét részletesen, s minden oldalról kipuhatolhassa , mit nem hamar tehetni, ugyanis ritkább esetek s különös alkalmak előfordultával fakad ki leginkább a népnek jobbára magáiba zárkózott szellemes kedélye. Grimm ugyan tehetelyes nyomozásokat , de a mi Íróink s tudósaink állapota nagyban elüt a külföldiekétől. A mi Íróink főleg tudós Íróink egyszersmind helyhez kötött hivatalnokok. Máskép van ott, hol annyi vagy több ember él meg csupán az irodalomból, péld. Németországban mint a mennyi egyén nálunk irodalom pártoló vagy rendes olvasd. — Ez okból szükséges az érintett ügynek számos avatottak általi figyelemmel való kisérése, s arra ezélzó összemunkálása. Szükség, hogy gyüjtessenek minél nagyobb számmal mondák, regék, főleg a táltosok , tündérek, boszorkányok , garabonczások, lidérczek , törpék, óriások , sárkányok, énók vagy ördögfiak , s általában minden szörnyalakú alati lényekről. Továbbá a népélet sajátságos Szokásai, hajdanra emlékeztető szertartásai, lakomák , torok, dáridók, kalákák, tánczv'Í£aln'»V búcsúk , hft.agg^g ^ keresztelés, temetkezés alkalmával, s némely t?vonkint előforduló ünnepekkor, u. m. Gergely vagy Balázs napján __ vájjon hol s mikép divatozik még a házba való aczélhordás, tüzkintés, sat. — Fekete vasárnapon — a kihordása báb alakjában, éneklés mellett, vájjon divikeknél és mikép? Apró szentekkor a pásztorok vesszővel járása, karácson estén s éjjen, Lucza napkor s e tájban. Pünköstkor, farsangon stb. mily különös ősi szokások divatoznak , hol s mikép tartatik a pünkösd királyság , szent jánosi tűzugrás, mi történik e körül, minő tánczok , ugrások s énekek hallhatók s láthatók; általában a tűzzel s vízzel minő babonák űzetnek helyenkint. Nem kevésb érdekű leend kipuhatolni népünk astrognosiai fogalmait is, a miket derék Lugossynk a szombatosok énekes könyve felett tartott acad. értekezésében szinte kiváló figyelem tárgyául emelt ki. — Valóban az értelmes búvár ez ágában is a népi gondolkozásnak sok becses adatot szedhet össze. E pontra nézve czélszerű lesz nemcsak a csillagok népies elnevezéseit, hanem azok magyarázatát is kikutatni, például: a gönczöl szekere, kaszások , vastyúk , szitástyúk, cséplők, Lehelkürtök , Lászlószekerek, rénapallérok, Mátyásszemek, tatárdúlások, szarvasnyomók, hadak uta (tejút), tündérlő, kis tátos, sat. csillagzat nevekhez minő fogalmak, hiedelmek , regék csatolvák; minő vélemény uralg a szivárványról, melyet néhutt a nép bábabukrának nevez, a holdról s változásairól, és ennek valamint a napnak koronkinti fogyatkozásáról, s egyéb égi jelenetekről, mily eszmék keringnek a tanulatlan nép közt. Végül hol s minő alakban vehetők észre bárminemű babonás, u. m. kuruzslás, varázslás, boszorkányos, babicsolási hiedelmek ? — Mindezeket némi iránypontokul tartom szükségesnek e helyütt kijegyezni, hogy az érdeklett tárgy iránt szives részvéttel leendők figyelme ezek által is némi tájékozást nyerjen; szakavatottak számára fölösleges leendett e kijegyzés, de miután e körben több ilyesmivel legalább eddig nem igen foglalkozott egyének buzgalmát is igénybe veszi ime tudományügy, úgy hiszem, nem fölösleges e néhány kalászeszme. — Csak is ily minden oldalról közremunkáló sürögés által eszközölhető ki irodalmi ügyünknek olyatén fejlődése, minőről magasabb fogalmú íróink már rég elmélkedtek, de az erre szükséges közrészvételával mindeddig nem igen emelkedhettek, mert hiába végre is csak viribus unitis hajtható végre minden tetemes!) vállalat. Bármit törekedett a tagadhatlanul sokérdemű Dugonics a múlt században valóságos magyar zamatú népies irodalmat alkotni, de magára hagyatva ez irányban csak gyarló kezdemény alapjátlete meg , kortársai sem birának kellőleg nal mellőzének. Csak J° étkezett utódai pedig azonnyomait buzgón követn . i n3.lnsz yna s a fényes sükeresb lendület, m(1vn1 fii)eseknikkoSzonhet«3 azon a ».óh. szrfrnvni y.nek újabban tanúi valánk. S ezóta szárnyalt f(i)„i, , . , ., , zán nemzeti irodalom b korbteszd az igaalapra a hazai törtés ezóta támaszkodik mélyebb a múlt század nagy ’ 1, ha ez utóbbira nézve tisztelettel kell megl.a entu,ami előtt más tekintetben Folytatjuk. HIVATALOS Magyar koronaországot illető országos törvény- és kormánylap II. Évfolyama XVII. darabjából. Hirdetés a cs. k. helytartóság ideigl. főnökétől 1851-ki julius 19-ről, melylyel a pesti kényszerdologház-intézet szabályutasitványai közzétételnek. (Folytatás.) III. Egyeneknek az intézetbe adása. 13. §. Minthogy a pesti kényszerdologház helybeli intézet, oda mindenek előtt csak pestvárosi községhez tartozó egyének adandók. 14. §. Mivel azonban Pest város helyzeti tekintetben Buda várossal és Ó-Budával oly szoros kapcsolatban áll , hogy míg Buda város községe saját kényszerdologintézettel nem bír , rendőrségi nézetből érdekében kell lenni, miszerint az egyesült budai és ó-budai nözségekhez tartozók is a pesti kényszerdologházba fogadtassanak, mit a kormány részéről legújabb időben Pest, Buda és Ó-Buda részére egyesített csendőri kezelés is javal, ennélfogva a pesti kényszerdologházba fölvételre Budához és Ó-Budához tartozó egyének is minősitvék. Azonban Budaváros községe a hozzátartozókérti tartásköltségeket Pest városnak megtéríteni tartozik. 15. §. A kényszerdologházba adandók: 1. Henye és dologkerülő emberek. 2. Kesdülők. 3. Becsületes keresetet kimutatni nem képesek. 4. Dévai és saját hibájuk miatt szolgálat nélkül lézengő cselédek. 5. Életmódjukkal botrányt okozó erkölcstelen leányok. 16. §. Következőféle személyek azonban kényszerdologházba adásra nem minősitvék : a) Gyermekek 14 év alatt. b) Esztelenek és őrültek. c) Szoptatós anyák , meddig gyermeküket szoptatták kell. d) Viselősök. e) Ragályos nyavalyákkal vagy betegségekkel lepett egyének. Ezek egyelőre gyógyítás végett kórházba adandók , azonban tisztátlanok , kik megtisztíttathatnak ezek közé egyáltalában nem számítandók. f) Oly mértékben munkatehetlenek, kik az intézetben divatozó munkákra nem alkalmazhatók. g) Pest, Buda és Ó-Buda községekhez nem tartozó egyének. Ezek , ha a 15. §-ban elősorolt osztályokhoz tartoznak , vagy visszautasítás mellett hazájukba szállitandók, vagy forma szerint kiigazitandók. Ily kiigazítottak , ha visszatérnének , büntető eljárás végett a járásbíróságnak átadandók. 17. §. Ha valamely pestkerületi község némi hozzá tartozó egyént, mely különben e szabályutasítványok szerint kényszerdologházba adandó lenne, a pesti kényszerdologházba adni kívánna, ez, Pest város tanácsávali értekezlet útján , ha üres hely van , a tartásköltségek megtérítése mellett, megtörténhetik. 18. §. Kényszerdologházba semmi oly egyén nem adathatik, mely ellen valamely törvény szerint büntetést érdemlő tett elkövetése iránt gyanujelek vannak. Ily egyéneket az illető bíróságnak kell átadni. Szinte így semmiféle bünbönetet nem szabad közvetlenül a kitöltött büntetési idő után kényszerdologházba utasítani. Ha mindazáltal ily egyén magát a kiállott büntetési idő és ismét megnyert szabadság után, a fölállított szabályutasítványok szerint kényszerdologházba ,fölvételre újólag minősítené, az erre mindenesetre kijelöltethetik. 19. A pesti kényszerdologházbai kijelölés kirekesztőleg a cs. k. városkapitányságot és a pest-budai s ó-budai rendőrigazgatóságot illetti. A kényszerdologházra minősített egyéneket a rendőri hatóság kötelessége elfogadni. Az e részbeni tárgyalásokkal az illető rendőrjárási hatóságok foglalkoznak, s valamely egyénnek kényszerdologházba küldése iránt ezek tesznek javaslatot a középponti rendőrhatósághoz, mely azt minden tulajdonságok és viszonyok szoros megvizsgálása után vagy visszautasítja, vagy helyben hagyja. 20. §. A kényszerdologházba szolgáltatás er által történik. Minden egyénnel a járásbeli rendőrhatóság által készített s a középponti rendőrhatóság által láttamozott külön átadási lajstrom küldetik, melyben következők foglaltatnak : a) a kijelöltnek vezeték- és mellékneve; b) nemzetisége, vagyonviszonyi és hová tartozósága; c) személyleirása ; d) a kijelölésnek és helybehagyásának kelte, a kijelölés okával s annak megjegyzésével, hányad ízben történik most kényszerdologházba küldés. e) a kijelöltnek rövid élet- és jellemrajza; testi minősége, orvosi látlelet alapján ; g) a kijelöltnél levő készpénz és ingóságok jegyzéke ; h) észrevétel. A kijelöltnek az intézetbe fölvétele. 21. §. Mihelyt a kijelölt az intézetben átvetetett, előbb semmint a kényszerönczökkel érintkezésbe jönne, szükséges testtisztitás alá vetendő, aztán házi ruhává ellátandó saját öltönyei, ingóságai és készpénze ke -llőleg jegyzékbe véve, letétkép őrzendők. Félretevés előttaz öltönyök is kellőleg megtisztogatandók, a fehérneműk pedig kimosandók. A készpénzt letétekre vont jegyzőkönyv viendő. 22. §. Minden belépő kényszerencz, megérkezése napján a háziorvos által egészségállapotának és munkára alkalmas voltának tekintetében megvizsgálandó. 23. §. A belépő kényszerönczökről saját emlékkönyvet kell vinni, folyó számok szerint, melybe az átadási lajstromnak minden rovatai átirandók ; e fölött e jegyzőkönyvbe kell még igtatni a kényszeröncz elbocsátás napját, valamint a házbani viseletét is. 24. §. Az igazgatóság meghatározza a hálótermet, melybe a kényszerénetnek lőni kell, s erejének megfelelő munkát mutat ki. 25. g. A nemek elkülönítésére legszorosabban kell ügyelni, s közeledésüket még munka közben is semmi ürügy alatt meg nem engedni. Mindaz, mire a kényszermunkásoknak figyelniük kell, az utasító szabályokban foglaltatik, melyek mindnyájoknak együtt többször is felovasandók. V. dolgozók élelmezése. 26. §. A dolgozók a vendéglővel kialkudott étrend szerint kapnak táplálékot. Az igazgatóságnak különös tiszte , naponta szorosan utána látni, hogy táplálék jó minőségben, jól készítve , s kiszabott mértékben és súlyban kiadassák. A letartóztatottak naponkint délben elégítetnek ki. Kapnak 1 meszes levest, aztán 1 meszely főzeléket vagy 1 meszely tésztás ételt, minden héten csütörtökön és vasárnap még 8 lat főtt marhahúst is csont nélkül, ezen kívül kap minden dolgozó 1 font rozskenyeret, vagy a 27. §. Más élelmiszereket a dolgozók csak túlkeresetük elkölthető részén , burnótot pedig csak a háziorvos megegyezésével szerezhetnek szeszes italokból mindazáltal naponta 1 meszely bornál vagy egy rizesernél soha sem szabad nekik többet engedni. Élelmiszereknek rokonok általi behordása egyátalján titázik. Dohánylevelek rágása és dohányzás szinte nem engedtetik. 28. §. A dolgozók minden 8 nap fris fejérneműt kapnak; az ágynemű nyáron minden hónapban, télen pedig minden 2 hónapban változtatandó. 29. §: mindenik nemnek saját betegszobája van, s betegek ápolására a kényszermunkások közöl egy megbízható egyén rendeltetik ki. Ha valamely munkás a háziorvos által, ki határozott órában minden nap, azonkívül pedig, ha hivatik, a dologházban tüstént megjelenni köteles, betegnek találtatik, az olyan a betegek számára rendelt valamelyik szobába szállítandó. Ha a betegség az orvosi vélemény szerint mindjárt eleinte vagy későbbi folyamában tartóssá vagy súlyossá válik, akkor a beteg a kórházba viendő. Ha a beteg kigyógyult, a kórházigazgatóság a kényszerdologház igazgatóságát értesíti, s a beteg egy felvigyázó által elhozatik. De míg a betegség csekély jelentőségű s hihetőleg rövid folyamú , addig a beteg csak a dologház betegszobájában ápolandó, a megrendelt gyógyszerek neki