Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)

1851-09-17 / 457. szám

457 135L másod évi folyam. —ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 , — „ » Egy évre . 18 , - , , A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. Pesten: Egy hónapra 1 fr 30 kr.p Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH Gárhoz intézendő,ori-ut. Lalfertház 449 Szerkesztési iroda: Orintcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. —«»■■ Szerda, sept. 17-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgö kr.jával számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj , elére lefizetendő a PESTI NAPLÓ Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — felevnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a szerkesztő hivatalában. OCTOBER—DECEMBER. Előfizetési hirdetés A CZÍMŰ POLITIKAI LAPRA. Megjelenik a Pesti Napló vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek az FOLYAMRA: Vidéken, postán küldve . . 5 ft p. p. Buda-Pesteil, házhozhordással 4 „ „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában , úri-utczai Lallért házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken, mindenesek. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. TARTALOM. Telegraf! tudósítások. Kormánypolitika Belgiumban- II Brisztol. (A londoni műkiállítás. Magyar kiállítók s iparczikkek.) Világos- (Illetéktelenül szedett díjak visszafizettetése. Esőzések s árvizek által okozott károk. Marhadög.) Hivatalos- (Kinevezés. Nyugalmazás. Bérkocsizási díjszaszabály. Katonai beszállásolás. Érettségi vizsgálat.) Vegyes hírek és események-Ausztria- (Állodalmi kölcsön. Osztrák lapok Herczegowinában. A m. udv. canc. épülete. Bányászati törvény. Német szövetséggyűlési határozatok közzététele.) Politikai szemle-Francziaország (A legitimisták habozása. A. l’linion a prorogatio ellen. Az Opinion publique a praetendens elnökök ellen. Berryer és Thiers elutazása. Carlier rendelete.) Nagybritannia- (A kalier harcz folyama. A miniszterváltozásokróli hírek a M. Chronicle által előadva, s a Times által megjegyzéssel kisérve. A „Tablet“ és a czimbill.) Németország- (Az aug. 23-diki szövetgyülési határozat. Berlin : német kivándorlási s gyarmatosítási egyesület. Vasúti idegen utazók fölötti rendőri őrködés. Bille Brahe. Frankfurt: házkutatások.) Spanyolország- (A minisztérium állása. A nyugtalanságokróli hírek valósulnak. De Luz lemondott.) Törökország- (Miniszterváltozás. Rescind basallalim. Veszteglési rendszabály. Ilerczegovinában : toborzás ; posta.) Görögország- (Hajótöréseknél! teendőkre vonatkozó kormányintézkedés.) Északamerika- (Nicaraguai közlekedés. Új granadai mozgalmak. Brazília és Buenos Aires közti háború ) Magyar nemzeti múzeum- Börze- — Dunavizállás Miltár- (ERDÉLY ARANYKORA. Regény JÓKAI MOHTÓL. I.) Rylttér- (A losonczi album ügyében.) Budapest, sept. 17-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOKVerona, sept. 14. — Ő Felsége d. e. 9% órakor utazott keresztül Páduán, 10% órakor Vicenzán; ő Felsége mindkét helyen leszállott, s a felállított csapatok megszemlélése után az ünnepiesen földiszített állomási épületben elfogadta a papság és hatóságok tisztelkedését. Minden közben eső állomáson diadalívek s zenekarok voltak fölállítva. Paduában ő Felsége elutazása után e nap emlékére jó erkölcsű leányok között 24 pénzjutalom s a városi rokkant katonák közt a hatóság részéről adott ajándék osztatott ki. (3 Felsége délben érkezett meg Veronába. Paris, sept. 15. — A középponti csarnok alapkövének ünnepélyes letétele megtörtént. Az elnök beszédében ez áll: „Remélhető, hogy Francziaország az ég s jó polgárok segítségével oly társadalmi épületet nyerend, mely oltalmul szolgáljon az emberi szenvedély erőszakossága s ingatagsága ellen.“ Ardeche megyében ostromállapot hirdettetett ki. Az állandó bizottmány helyeselte e rendszabályt. KORMÁNYPOLITIKA BELGIUMBAN. *) is. A belga kormány politikája kivált most, midőn az államhatalmak kitűnőleg a fentartás eszközeinek összeállításával foglalkoznak — méltán figyelmet érdemel. Belgium a kisebb államok közé tartozik, és nem épen nagy nyomatékkal bír az európai államcsaládban. Ezen körülmény tartja fen a közvéleménynek ama hagyományszerű politikához ragaszkodását , minél fogva a kamarák közönyösen viselik magukat minden közpolitika irányában, és az ország anyagi úgy, mint szellemi belezejének , s jólétének kifejtésére, megszilárdítására törekesznek. A kormány e közirányt hasznosítni tudja, s mindent elkövet, hogy a törvényhozással kezet *) Lásd Pesti Napló 456. sz. fogva oly intézkedéseket létesítsen, melyek az országban különösen nagy számmal levő munkás osztálynak keresetét biztosítsák. A socialismus és communismus tanai legkönnyebb befogadásra számolhatnak ott, hol a külhatás éhező népet talál. Hogy tehát a szomszéd Francziaországból átsugárzott, irányzatok az inkább gyors kézműiparból, mint földmivelésből élő, azért szélesebb politikai látkörrel, de e mellett biztositlanabb keresetmóddal biró belga népnél polgárjogot nem nyerhetének — különösen a követett kormánypolitika érdeme, mely még a munkás osztálynak is feltűnő jólétet, és hol ennyit nem, legalább biztos kenyeret adott. Így történhetett csak , hogy az 1848-ik év, mely Belgiumban lehetőleg elégült népet és munka által elfoglalt kezeket talált — zivatar nélkül vonult át e királyság fölött, — csak ígyen lehetséges , hogy Lipót király nyugodtan nézheté a mindenfelé dúló részt. Valóban feltűnő, hogy míg a Francziaországban megindított mozgalom Európa legtávolabb részein is csaknem a társadalmi fenálló rend felforgatását vonta, volt maga után , a szomszéd Belgiumban mindössze a választójog kiterjesztését idézte elő, s nem lehet mondani, hogy ezen jogkiterjesztés valami túl szabadelvű szellemben történt volna. A törvény a választójogot 20 forint adó fizetéséhez kötötte vidéken, a városokra nézve azonban a census sokkal magasabb volt. 1848-ban a városi census is 20 írtra szállítatott le; ennyiből állott az egész változtatás. Pedig gyakorlati tény gyanánt lehet elfogadni, mikép városokban az alsóbb s kevesebb adót fizető osztály is több politikai érettséggel bir, mint a vidékek sokkal több adót fizető lakója. Elég eszélyes a belga kormány annak belátására, miszerint őt 1848-ks szerencséje nem jogosítja elbizakodásra s tétlenségre. Francziaország, közeledvén az új elnökválasztási időszak, fontos események küszöbén áll, és ezen eseményekhez a belga kormány előre készül. Nem a fegyveres erő szaporítása, nem a jogok megszorítása az, mit ten, hanem a kamarák által nagyszerű középítéseket szavaztatott meg. Gátak építésére, kiszárításokra, országutak és vasútvonalak készítésére részint az állam vállalkozik, részint magántársulatok gyámolítása határoztatott. Minden fölösleges munkás kész foglalkozást nyereni , és mi legfőbb: a keresetet nélkülöző értelmiségnek is tér nyittatik a munkálkodásra, miután kivált az úgynevezett vagyontalan értelmiség, nem félretaszítással, hanem főleg azzal tetethetik ártalmatlanná , hogy a közügy érdekébe vonatik, és szellemi ereje igénybe vetetvén, munkálkodtatási körrel láttatik el. A kormány czéljára 26 milliónyi hitel kivántatván, ez a kiadásokat évenkint harmadfél millióval növelendi, melynek födözésére a kormány az italadónak fölemelését és az örökösödési adónak behozatalát indítványozá. Az első, mint általán fogva minden közvetett adó a népnek különösen közép és alsó osztályait adóztatja, a második pedig a legvagyonosabbakat. Amaz a kamarákban ellenállásra nem talált, míg ez ellenszegülésbe ütközött. Hol örökösödési adó divatozik, ott igen természetesnek találja mindenki, hogy miután az örökösödési jog, természetjogi alapokat nélkülözve, léterének és lehetőségének biztosítékait az államiságban találja, — az örökösök az állam czéljaira adják át azon vagyonaik egy részét, melyekhez az állam létezésénél fogva juthattak. Belgiumban, a franczia uralkodás korában az örökösödési adó behozatott, de midőn a bevonult szövetségesek a francziákat kiűzték az országból — ismét eltöröltetett azon kilátással, hogy ezen rendszabály a nemességet lekötelezi. A függetlenségi nyilatkozat óta többször megkisértetett már az örökösödési adónak ismét a behozatala, de süker nélkül. Rogier minisztériuma néhány hóval ezelőtt szinte megveretett e tárgyban, és kormányzók lemondását azon oknál fogva vette vissza, mert egy más minisztérium alakítása kelletlennek mutatkozott. Legközelebb az örökösödési adótörvény némi módosításokkal ismét előterjesztetvén, a képviselőházban elfogadtatott, de ez első kamara — mely egyébiránt az ország legtöbb adót fizető lakói közöl, azok közöt t. i., kik legalább 1000 írt egyenes adót fizetnek, választatik — határozottan elvetette azt; 33 szó állott 18 ellen, és a kormányt egyenesen azzal vádolák, hogy meg akarja rontani a nagybirtokot, és a socialismusnak dolgozik kezére. A kormány, tiszta szándéka öntudatában nem lépett le, hanem —ami alkotmányos országban oly igen ritkán történik— az első kamarát föloszlatá. Miután Belgiumban az első kamarába választhatók száma, a magas censusnál fogva nem épen nagy, — valószínűleg a megejtendő választások után szinte a mostani többség egyénes ki- A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ERDÉST ARANYKORA. REGÉNY IRTA JÓKAI MÓR. I. Egy Vadászat 1666-ban. Folytatás. *) Előzzük meg őket. Kerüljünk oda , hol a szarvasok delelnek az árnyékos ligetben, hol a tehenősbéka sütkérez a napon, s a kócsagok fördenek. Micsoda hajlékok ezek itt ? etével, hátával egy rakáson, itt a viz és pusztaság közepett, e leásott czölöpökből készült gunyhók , gömbölyű, agyaggal tapasztott, vesszőkkel befont tetővel; ki építette ide ezt a gátat , hogy a viz soha el ne fogyhasson a házikók küszöbétől. Ah, itt a kedves, szorgalmas hódok laknak, kiket a természet megtanított házat építeni, ez itt az ő telepük; e vastag gerendákat ők rágták le fogaikkal, ők hozták ide , ők ásták a földbe gátnak, s évről évre vigyáznak rá, hogy el ne romoljon. Íme épen egy most búvik elő gömbölyű hajlóka legalsó emeletéből, mely a viz alatt van. Oly szelíden tekinget szét, sohasem látott még embert. Jöjünk odább. Vén odvas fa tövében egy szarvas család pihen. Egy szarvasbika, és egy szarvastehén két kis ünőjével. *) Lásd P. N. 456. számát A hím szarvas kiállt a napfényre, délereg alakja tetszeni látszik önmagának, meg megnyalja sima fényes szőrét, ágbogas szarvával megvakargatja hátát , s büszke rátartó járással lépked körül, kényesen szedegetve vékony lábait, karcsú alakjának izmai hullámzanak mozdulatai közben. A nőstényszarvas nagy lustán fekszik a süppedező fűben, olykor fölemeli szép fejét s oly okosan , oly érzően tekint társára nagy fekete szemeivel, vagy játszódó ütői után, s ha látja, hogy azok messze találtak távozni, valami nyugtalan, nyihogó, szűkölő sírást hallat, melynek hallatára aztán előfutnak az egymást kergető kis eleven állatok, körültánczolják, átszökdelik anyjukat, lehenterednek körüle, s annyi bohó, szeszélyes ficzánkolást követnek el egy perczig nem tudnak nyugton maradni, minden tagjuk mozog, és minden mozdulatuk oly kedves, oly eleven, oly szeretetre méltó. Egyszerre megáll merően a hím s elrölzenti magát. Veszélyt érez, orrát feltartja magasra, orrlyukai széttágulva szaglálnak szét a levegőben, lábaival nyugtalanul kapar, fejét leszegezve körülnyargalja a kis tért, s ágabogas szarvait rázza fenekedve. Ismét megáll. Tágan kinyílt szemei mutatják az ijedelmet, mely ösztönében támadt. Egyszerre odafut nőstényéhez ; valami mondhatlanul gyöngéd nyihogással értetik össze orraikat; nekik is megvan a saját beszédjük , melyen egymást megértik. A két kisnő rögtön félve oda bújik anyja mellé, szüntelen reszketnek gyönge kis tagjaik. A hím szarvas erre lassú óvatos lépéssel eltávozik az erdőbe, alig hallik lépteinek ropogása. A nőstény pedig ott helyben marad, reszkető ünőit olykor meg megnyalva, melyek visszacsókolgatják piros nyelvecskéikkel s hirtelen fölkapva s fejét s füleit hegyezve, ha valami zajt vél hallani. Egyszerre fölugrik. Valamit hallott, amit emberi fül még alig volna képes meghallani. Messze, igen messze elkezd az erdő zengeni. A vadászok előtt ismerős ez a hang. A kopók hajtanak. A szarvastehén nyugtalanul tekint szét, azután ismét visszafekszik helyére s ott marad. Társát tudja hogy visszalő, azt meg kell várnia. A hajtás mindig közelebb közelebb érkezik, s nemsokára csörtetve jő vissza a hímszarvas. Szokatlan makogást hallatva fordul társához, ez arra hirtelen fölszökik, s rézsűt véve az utat a hajtás vonala előtt, két kis ünőjével együtt elszalad; a hím még néhány perczig ott marad s szarvaival fölhányja a földet, tán dühből, vagy elővigyázatból, hogy társa fektének nyomát eltörölje. Akkor fölnyujtja nyakát, s mint ezt ravaszabb szarvasoknál többször tapasztalják a vadászok, elkezd hangosan ugatni, utánozva a köpök csaholását, hogy ezáltal azokat tévútra csalja. Azután hirtelen megugrik, s szarvát hátára kapva, eltűnt nősténye után iramodik. A hajtás hangjai mindig közelebb érkeznek. Az ebek csaholása vegyül az ütött bokrok zörejével, s a puskások kiáltozásival; az erdő megnépesül, a fölriasztott nyálak, rókák sűrűen futkároznak a fák között, mindenünnen üldöző hangoktól riogatva , néhol egy nyilt odúba siet menekülni a lihegő róka s ismét visszaszökik onnan, visszariasztva a benlakó borz tűzszemei által. A futó nyálak közt őgyeleg itt ott egy figy ordas farkas, vérszomját felejtve, néha megáll, farkát hasa alá csapva, szétnézve, hogy nincs-e valamerre menekülés , üvöltve nyargal, ismét tovább kergetve az üldöző hangoktól. Pedig mindez állatokra senki sem vadászik, nagyobb, nemesebb vad van a hajtásban, egy czímeres szarvas. A hajtás csomózata mindig összébb hurkolódik, a kopók már nyomon vannak, egyszerre azon oldalról, merre a szarvas elfutott, megrendül a riadó kürtszó, jeléül annak, hogy a szarvas üldözőbe került! Hajrá! hajrá ! hangzik messzünnen; a szemközt jövő hajtók megállnak helyeiken, elállva az utat. Az üldözőzaj sebesen közelít. Nemsokára hanyathomlok rohanó csörtetés hallatszik, s a cserjéken keresztül vágtatva, előtűnik az elfutott két szarvas, két kis üszőjével. Egy nagy széles árok fekszik közöttük s a hajtók között; a két nemes vad villámsebesen szökell keresztül az összedőlt faderekakon s nemsoká az árokhoz ér. Elől is üldözik, hátul is, de hátul a félelmesebbek, a daliás férfi, a merész amazon s a szenvedélyes erdélyi vadász. A hím legkisebb erőfeszítés nélkül ugrik keresztül a széles árkon, lábait egyszerre kapva föl s fejét hátravágva, a nőstény is hozzákészül az ugráshoz , de a női visszaijednek s elfutnak a parttól. Ekkor a nőstényszarvas összerogy, térdei megtörnek, s fejét hátrahajtva ott maradt a női mellett. Egy kopja, melyet az erdélyi vadász hajtott rá , oldalába fúródik. A megsebesült vad oly fájdalmas sirást hallat ekkor, mely az emberjajgatáshoz hasonló, még annál is szörnyebb megölője sem mer hozzányúlni sajnálkozásában, míg végkép ki nem szenvedett, a kis ünők nagyszomorúan ott maradnak holt anyjuk mellett, elevenen hagyva magukat megfogdosni. A keresztülszökett hímszarvas azonban vérbenforgó szemekkel nyargalt a szemközt jövő hajtókra, kik útját elállták, mérgesen, dühösen rázva nehéz szarvát. A hajtók ismerve a kétségbeesés által szerzett bátorságát e különben oly félénk állatnak, egyszerre arezra vetek magokat előtte, szabad tért engedve neki, néhány kopó nyargalt csupán elébe, azokat a dühös vad föltaszító szarvaival, hogy véresen terültek el a földön, s arczcal vágtatott a mocsár felé.