Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)

1851-09-19 / 459. szám

1851. másod évi folyam. Vidéken­­■ Évnegyedre 5 fz.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a szá­­monkinli eladás is, megszűnt. Egyes szám — A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. árhoz intézendő, úri-ut. Lalfertház 449 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 sr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ 459 Szerkesztési iroda: Ori­ntcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden b­érment­eitlen levél visszautasittatik. Péntek, sept. 19-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁN VITÁK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4 pgö kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj , előre lefize­tendő a Magánviták négyha­­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. OCTOBER—DECEMBER. Előfizetési hirdetés A CZÍMŰ POLITIKAI LAPRA. Megjelenik a Pesti Napló vasárnapot ás ünnep­napot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elköve­­tend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát ille­tőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek az­ ­ ifiül ^ lOfillils ililliiil FOLYAMRA: Vidéken, postán küldve . . 5 ft p. p. Buda-Pesten, házhozhordással 4 ., „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadó­­hivatalában , úri-utezai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-uteza szögletén. Vidéken, mindenes, k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmen­­tesittetni kérjük. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Albert cs. k- föherczeg kineveztetése-Földbirtok­ viszonyok- V­árad-megye-­­Honvédek besorozásának elengedése. Ma­gyar pénzjegyek. Fogyasztási adó. Marhadag. A ro­mán nép idegenkedése orvosoktól. Kontárok. Maros kiöntése.) Északi-SzabolCS­ (Időjárás. Törvényszéki szervezet. Hiva­talnokok. Megvesztegetési kísérlet. Mária Pócs. Ke­­mecsei műkedvelő előadások.) Léva. (Losoncziak részére műkedvelői előadás jövedelme. Iskolák. Barsi emlék.) Könyvismertetés. (Müller Gyula nagy naptára.) Vegyes hírek és események. Ausztria-(Ő Felsége olaszországi útja. Vegyes tudósítások.) Politikai szemle-Francziaország- (Államcsingréli hírek. A május 31-diki törvény. Lamartine miniszteriumáróli hírek. A fusio. Changarnier. A fölfedezett összeesküvés nyomozása.) Nagybritannia- (Izlandi hath. mágnások. Brit hadsereg­­néli büntetés. A Times és az Orleans család. Evangé­likus egylet.) Németország- (Német flotta. Szövetségi hadsereg. Frank­furtban a politikai lapok. A porosz király beszéde. Porosz állam­­kölcsön. Kölni híd s a hajózási társula­tok. Kereskedelmi ügyre vonatkozó intézkedések. Manteuffel. Tartománygyűlések.Reichenbach gróf.Kur-heszszeni ügyek. Alkotmánykérdés Würtembergben. Bethmann-Hollwey nyilatkozata.) Olaszország- (Hohenlohe. A Times és Poez­o. Florenczi határozat megsemmisítése. Egyházi méltóságok osz­tása.) Délamerika. (Brazília s Anglia közötti feszültség.) Legújabb­ Börze Millár- (Losonczi Phönix.) Budapest, sept. 19-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Verona, sept. 14. estve 10 órakor. — Ma érkezett meg ő Felsége legjobb egésségben Velenczéből jőve; a vonat azon pontig haladott, hol az új íves kőhid az Etschon keresztül építtetik; ott ő felsége leszál­lóit , s a folyón a gyalog fahidon átment, a túlpar­ton a tábornoki kartól fogadtatott, léra ült, szemlét tartott a fölállított csapatok fölött, s azután beme­netelét tartotta a porta nuova s­corson a palazzo Canossaig, hol ő felsége megszállott. A glacis , bástya, utczák, minden ház ablakai tömve voltak néppel. A menetet folytonos örömri­­valgás és éljenkiáltás kísérte. Négy órakor volt a császári ebéd. Estve a város és erősségek legfénye­sebb világításban tündököltek. Nyolcz órakor ő fel­sége kocsizást tett a világított utczákon, a császári kocsihoz tolongó népnek mindenütt éljenkiáltásai s örömrivalgásai között. 9 órakor ő felsége visszatért a palotába. Verona, sept. 15. — Reggel nyolcz órakor ő fel­sége a porta nuovai hadgyakorlati piacára ment ki, s egy nagy takticai hadgyakorlatot szemlélt meg. A csapatok elővonulása után ő felsége bemutattatta magának a parancsnokot s a főbb tiszteket, s aztán a tábornagy ő­nmagát sakáig kisérni méltóztatott. 12 órakor ő felsége elfogadta a polgári és katonai hatóságok, a papság, a városi hatóság s minden ve­­lenczei tartományok és városok, valamint Verona városa küldöttségei tisztelgését, s azontúl néhány órát több jótékony s nevelő intézetek megszemlélé­sére fordított. 4 órakor volt a császári ebéd. Estve az ünneplé­sen kivilágított s földiszített Filarmonica színházban opera- s balletelőadás volt. Ő felsége megjelenésé­vel a néphymnus énekeltetett s a közönség viharos tapsokba tört ki. ő felsége 1­1% óráig mulatott a színházban. London, sept. 16. — Consols 9­5 %—Ze. Az utolsó newyorki lap New-Orleansban történt hadi készüle­tekről tudósít, melyek ellen azonban a középponti kormány f­öllépni szándékozik. Lissabon , sept. 9. — A királyné roszalja a cabra­­lista választási mozgalmakat. Frankfurt, sept. 16. — 4%% met. 68%; 5% 78%. Bécs 101. Paris, sept. 16. — 5% rente 91. 55, 3% 56, 10. Az Évenement hirlap az assises által elitéltetett. Hamburg, sept. 16. — Bécs 175. Pest, sept. 19. Teljes meggyőződéssel hisszük, hogy az or­szág közérzelmét viszhangoztatjuk, midőn Al­bert főherczeg ő cs. k. fenségét szivünkből üd­vözöljük a kormánynak azon magas polczán, melyre ő ilge részéről Magyarország katonai s polgári kormányzójává történt kineveztetése ál­tal hivatott. Magyarország örökké magasztos érzettel gon­dolásul vissza a békés fejlődés azon korszakára, melyet leélt azon idő folytában, midőn országos kormánya élén az uralkodó császári háznak fő­­herczeg-tagjai állottak. Most, midőn új átalakulásának nehézségeivel küszködik , állapotának virágzóvá fejlődésére s a jóllétén, az ismert események által ejtett mély sebek begyógyulására nézve biztos zálogot hir a felség azon különös gondoskodásában melyet hazánk iránt kegy teljesen tanúsított az által, hogy ügyei vezetésére, mire szilárd kéz s mély belá­tás kívántatik, viszont rokonát kü­ldő, ki jeles személyes tulajdonságokkal tündöklő, s hős tet­tek által kitűnő, ki a birodalom vésznapjaiban, életét szentelve, az olasz hadsereg soraiban , az ősz tábornagy oldala mellett a táborozás minden nehéz fáradalmait hordozta, s aztán oly idő­pontban , midőn új háború kiütése veszélyétől lehet­ tartani, ő Felsége által a Csehországban összevont hadsereg parancsnokságával megbízva, új érdemeket szerzett a kezére bizott hadsereg vezérlete körül. Legyen üdvözölve! -——-------------------------­ FÖLDBIRTOKI VISZONYOK. *) A közös legelők legnagyobb akadályát képe­zik a belterjesebb s mesterségesebb gazdasági rendszerre leendő áttérésnek. De magukban véve világért sem kárhozta­­tandók. Közös legelők létezése hasznos mindaddig, mig közönséges okok következtében tanácsos örök legelőkkel egybekötött gazdasági rendsze­reket követni. Ilyen a hazaszerte divatozó fordulós rendszer. Míg örök legelők tartatnak, hasznos a közös legelő intézete. Sok költségtakarékkal jár; keve­sebb szám­u pásztorok, tenyésztési állatok kí­vántatnak. Mindenek fölött pedig úgy eszközöl­hető , hogy legelőül a legtávolabb fekvő s álta­lában a szántóföldekül legkevésbbé alkalmas föl­dek használtassanak. Csakhogy e közös legelők túl bőségesen ele­gendők legyenek. *) Lásd Pesti Napló 458. sz. Ellenben baj áll be, ha nem ily bőségesen elegendők, s a marha rajzok kielégítő táplálé­kot nem talál. Létezésük károssá válik, mihelyt szükséges lenne a földmivelés czéljaira nagy mértékben értékesítni az állattenyésztés oly mellék hasznait, melyek a közös legelői intézet mellett nagyobb részint elvesznek, s­ melyek között első helyet foglal el a trágya. Ennélfogva a czélszerű közlegelő - felosztási törvény egyik legfontosabb s legczélravezetőbb rendszabály arra, hogy a földmivelés alanti ál­lásából kiemelkedhessék s mesterségesebb gazda­sági rendszerek behozatala s elterjedése által tökéletesittessék. Csakhogy a felosztás a törvény által ne legyen föltétlenül parancsolva. Mert hol ezen kiemelkedés és átmenet nem lenne eszközölhető, ott a közlegelők felosztása inkább káros, mintsem hasznos lenne, s a legel­tetési servitusok teljes eltörlése nélkül ott, hol léteznek, különben sem érne czélt arra nézve, hogy az ügyes, iparkodó, tehetős gazda, ki képes és hajlandó lenne magasabbrendű gazdasági rendszer behozatalára, feloldoztassék más gazdák irányábani csaknem rabszolgáikig kötött állá­sából. Azért igen czélszerű rendelkezése volt hazai törvényünknek az, hogy a közlegelők elkülöní­tésénél a volt jobbágygazdák legelői illetmé­­nyeket egy közös tagban kaphassák ki. A birtokkötöttség azon nemét s oldalát, mely úgynevezett jobbágyi birtokokra nézve a földes­úr irányában teljesítendő tartozások és szolgál­tatások által létezett, merőben elsodorta a for­radalom. Ennélfogva merőben szükségtelen dolog lenne arról vitatkozni, mikor, minő kiterjedésben s minő rendszabályok kíséretében lett volna czél­szerű ezen eltörlés eszközlése. De azért hazánkban ezen ügygyel egybefüg­­gésben álló számos és fontos kérdések vannak, melyeknek tisztába hozása s törvényszabályok általi eltörlése az országnak egyik legsürgetőb­ben érzett szüksége; úgy pedig hogy első helyen áll ezek közöl az eltörölt földesúri jogok kárpót­lása , s más el nem törölteknek pedig netaláni megváltása. Czélunk e tekintetben oda megy, hogy röviden megismertessük e kárpótlás s illetőleg megváltás létesítésének azon rendszabályait , melyek a bi­rodalom német, cseh s gallicziai tartományai­ban alkalmaztattak. v. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. LOSONCZI PHÖNIX. Történet és szépirodalmi emlékkönyv. Az 1849-diki háború­ban fördult és elpusztított Losoncz város némi fölsegélésére, kiadja és szerkeszti YAHOT IMRE. II. kötet. Pest, 1851. Eisenfels és Emich könyvnyomdája. A szerencsétlen losoncziak segélésére szánt album­nak második kötetét vette a közönség ezelőtt pár héttel. Azon részvét, mely a nemesczélű vállalat iránt minden oldalról nyilatkozott, kedvező sükerrel áldá meg a szerkesztő fáradságát, a­mennyiben saját jelentése szerint, a két kötet tiszta jövedelmé­ből már eddigelé is négy­ezer pengő forintot volt képes ala­­pítványozni Losoncz város közintézeteinek gyámo­­litására. És midőn e részvét jó eredménye egy oldalról a szerencsétlenek gyámolitásában nyilatkozott, nem tagadhatni másrészt, hogy általa , elhagyatott iro­dalmunk is nyert némi lendületet. Mert kétszeres becsűnek tartunk jelenleg minden alkalmat, mely íróink erejét bármi kevéssé öszpontosítja, s melynél fogva út nyílik szólhatni a közönséghez dalban, költői művekben, vagy máskép, magyarul és magya­rán. S annál örvendetesebb, ha efféle vállalat, az olvasók nagy mértékben úgyis ritkán tapasztalt ro­­konszenvével találkozik. Átlapozván s szemle alá vévén az előttünk levő jótékonyczélű emlékkönyvet, nem feledkezünk meg napjainkban a magyar irodalomra is nyomasztólag ható nehéz körülményekről. Nem is a közönség tá­jékozása, rokon- vagy ellenszenvének irányzása vé­gett írjuk e sorokat. Egyedüli czélunk aprólékos észrevételünket közölni az album íróival. Mert, ha valaha, épen most látjuk szükségét annak, hogy Íróink, kikre nemzetiségünk egyik legdrágább kincse bízatott, lelkiismeretes hűséggel járjanak el nemes tisztükben. Szent legyen az oltár, mely körül forgo­lódnak. Ne lépjenek ahoz hitvány önérdek sarujá­ban; ne homályositsák azt avatatlan, s tisztátlan kezek a hiúság tömjénfüstével. Bizony mély szo­morúságba kellene borulnunk , s talán kétségbees­nünk a jövendő fölött, ha hinni binnék, hogy azon eredménytelen tengődés, melyre irodalmunk jelenleg kárhoztatva van, huzamos ideig, vagy épen örökké fog tartani. Azon szakban, mely tudományt, komoly készültséget igényel, még most sem tapasztalunk szembetűnő nyegleséget . . . de a költészet, az isteni költészet, ez a közös jószág, ez a mennyei szárnyú pegasus, melyet némelyek járomba akarnak fogni, és ez borzasztón el vagyon kínozva. Egy sereg dongó darázs, csípő kutyalegyekkel együtt rohanta meg, s űzik szegényt tüskén bokron, tűzön vizen keresztül. A költészet mezeje valóságos Árkádia berkévé lett a forradalom után. Lakói megnépesül­tek oly állatokkal, minek ama berekben tanyáztak. De ne dobjuk oda szivünket az elkeseredésnek. Az idő legbizonyosabb, s legeszélyesebb orvos. Nagy nyavalyájából könnyen kigyógyitja , kivált a fiatal­ságot. Hatalmában van újólag virágokkal hinteni be a halmokat, melyeken most bogácskérénál egye­bet ritkán találhatni, s hogy e kedvezését nem is tagadja meg tőlünk, ahhoz erős hittel bírunk. E rövid megjegyzést költészetünk állapotáról ko­ránt sem a kezünk közt levő emlékkönyv mondatja velünk. E könyvben nem találunk okot arra, hogy költészetünk elgazosult, fölburjánzott mezeje fölött ekkér sóhajtsunk. Figyelmeztetni akartuk ez által irodalmunk némely kezelőit, hogy ne engedjék ma­gukat oly helyzetbe sodortatni pillanatnyi érdekek miatt, melyben működésök az irodalomra nézve csak kártékony lehet. Ne szaporítsák lármás örömmel a haszontalan firkák számát, s ne tegyék az irodalmat játék terévé, melyet minden iskolás gyerkőcz befut­­kározhat vesszőparipájával. A „Losonczi Phönix“ közelebb megjelent máso­dik kötete, mind tartalmára, mind terjedelmére nézve felülmúlja az első kötetet. Egyes darabjainak megválasztásában több szigort, a rendezésben he­lyesebb tapintatot vehetni észre. Tekintsük köze­lebbről. A prózai darabok Fáy András, Gyulai, Jókai, Kuthy, Nagy Iván , Szigligeti, Szilassi Géza, Tóth Mihály, Vahot Imre és Vas Gereben tollából kerül­tek. A verses részben Arany, Bajza, Erdélyi, Lauka, Lévai, Lisznyai, Losonczi, Mentovich, Ney Ferencz, Petőfi, Tompa, Tóth Endre, Székács, Vahot Sándor és Zalár neveivel­ találkozunk. Megnyitó czikkül Losoncz leírását vesszük az emlékkönyvben Tóth Mihály­tól.­ Szerző ezen érte­kezése az akadémia által 1847-ben kitűzött kérdésre pályaműnek készült. E megjegyzést szükség tekin­tetbe vennie az olvasónak, hogy a czikk száraz tör­téneti, statistikai, helyirati stb. összeállításán föl ne akadjon, mely inkább helyt foglalhatna tudományos folyóiratban, mint szépirodalmi emlékkönyv lapjain. — E czikkel egybefüggőleg ugyanazon tollból ke­rült ,,Losoncz az 1849-diki hadjáratban történt földutatása után.“ Valamint az elsőnek, úgy ennek is meg van történti érdeme, bár­ mindkettő eléggé unalmas olvasmány. Kedves élvezetet nyújt Gyulai Pál novellája ,,A vén színész.“ Gyulai egyike azon keveseknek , kiket Studium és lelkiismeretesség vezérel irodalmi mű­ködésükben. S ezt annál inkább méltányoljuk benne, mert napjainkban, kivált a költészet mezején, min­den lépten nyomon k­észü­letlenséget, czéltalan neki­­rohanást vehetni észre. Ő nem ir sokat, de a­mit ír, azon legkisebb jele sincs az elhamarkodásnak. Sőt gyakran meglátszanak a hosszas törődés, a gyakori simítás­ nyomai. Ezért szülje mindig csinos, correct, s a fölfogás és kivitel nála mindig átgondolt. Tőle több beszélyt bírunk már, melyeket e nemben a leg­jobbak közé kell számítanunk, csak azért is, mivel azokban el nem vadult, s el nem kényeztetett ízlés, s helyes költői irány vehető észre. Gyulai nem ta­kargat csillogó szavak csillogó köpenyébe stereotyp élettelen vázakat, — sem ködpalástba burkolt levegős árnyakat nem ad ki valóságos emberek gyanánt. — Az életet igyekszik rajzolni. —

Next