Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)
1851-09-19 / 459. szám
1851. másod évi folyam. Vidéken■ Évnegyedre 5 fz.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a számonkinli eladás is, megszűnt. Egyes szám — A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. árhoz intézendő, úri-ut. Lalfertház 449 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 sr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ 459 Szerkesztési iroda: Orintcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmenteitlen levél visszautasittatik. Péntek, sept. 19-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁN VITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgö kr.jával számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. OCTOBER—DECEMBER. Előfizetési hirdetés A CZÍMŰ POLITIKAI LAPRA. Megjelenik a Pesti Napló vasárnapot ás ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek az ifiül ^ lOfillils ililliiil FOLYAMRA: Vidéken, postán küldve . . 5 ft p. p. Buda-Pesten, házhozhordással 4 ., „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában , úri-utezai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-uteza szögletén. Vidéken, mindenes, k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Albert cs. k- föherczeg kineveztetése-Földbirtok viszonyok- Várad-megye-Honvédek besorozásának elengedése. Magyar pénzjegyek. Fogyasztási adó. Marhadag. A román nép idegenkedése orvosoktól. Kontárok. Maros kiöntése.) Északi-SzabolCS (Időjárás. Törvényszéki szervezet. Hivatalnokok. Megvesztegetési kísérlet. Mária Pócs. Kemecsei műkedvelő előadások.) Léva. (Losoncziak részére műkedvelői előadás jövedelme. Iskolák. Barsi emlék.) Könyvismertetés. (Müller Gyula nagy naptára.) Vegyes hírek és események. Ausztria-(Ő Felsége olaszországi útja. Vegyes tudósítások.) Politikai szemle-Francziaország- (Államcsingréli hírek. A május 31-diki törvény. Lamartine miniszteriumáróli hírek. A fusio. Changarnier. A fölfedezett összeesküvés nyomozása.) Nagybritannia- (Izlandi hath. mágnások. Brit hadseregnéli büntetés. A Times és az Orleans család. Evangélikus egylet.) Németország- (Német flotta. Szövetségi hadsereg. Frankfurtban a politikai lapok. A porosz király beszéde. Porosz államkölcsön. Kölni híd s a hajózási társulatok. Kereskedelmi ügyre vonatkozó intézkedések. Manteuffel. Tartománygyűlések.Reichenbach gróf.Kur-heszszeni ügyek. Alkotmánykérdés Würtembergben. Bethmann-Hollwey nyilatkozata.) Olaszország- (Hohenlohe. A Times és Poezo. Florenczi határozat megsemmisítése. Egyházi méltóságok osztása.) Délamerika. (Brazília s Anglia közötti feszültség.) Legújabb Börze Millár- (Losonczi Phönix.) Budapest, sept. 19-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Verona, sept. 14. estve 10 órakor. — Ma érkezett meg ő Felsége legjobb egésségben Velenczéből jőve; a vonat azon pontig haladott, hol az új íves kőhid az Etschon keresztül építtetik; ott ő felsége leszállóit , s a folyón a gyalog fahidon átment, a túlparton a tábornoki kartól fogadtatott, léra ült, szemlét tartott a fölállított csapatok fölött, s azután bemenetelét tartotta a porta nuova scorson a palazzo Canossaig, hol ő felsége megszállott. A glacis , bástya, utczák, minden ház ablakai tömve voltak néppel. A menetet folytonos örömrivalgás és éljenkiáltás kísérte. Négy órakor volt a császári ebéd. Estve a város és erősségek legfényesebb világításban tündököltek. Nyolcz órakor ő felsége kocsizást tett a világított utczákon, a császári kocsihoz tolongó népnek mindenütt éljenkiáltásai s örömrivalgásai között. 9 órakor ő felsége visszatért a palotába. Verona, sept. 15. — Reggel nyolcz órakor ő felsége a porta nuovai hadgyakorlati piacára ment ki, s egy nagy takticai hadgyakorlatot szemlélt meg. A csapatok elővonulása után ő felsége bemutattatta magának a parancsnokot s a főbb tiszteket, s aztán a tábornagy őnmagát sakáig kisérni méltóztatott. 12 órakor ő felsége elfogadta a polgári és katonai hatóságok, a papság, a városi hatóság s minden velenczei tartományok és városok, valamint Verona városa küldöttségei tisztelgését, s azontúl néhány órát több jótékony s nevelő intézetek megszemlélésére fordított. 4 órakor volt a császári ebéd. Estve az ünneplésen kivilágított s földiszített Filarmonica színházban opera- s balletelőadás volt. Ő felsége megjelenésével a néphymnus énekeltetett s a közönség viharos tapsokba tört ki. ő felsége 11% óráig mulatott a színházban. London, sept. 16. — Consols 95 %—Ze. Az utolsó newyorki lap New-Orleansban történt hadi készületekről tudósít, melyek ellen azonban a középponti kormány föllépni szándékozik. Lissabon , sept. 9. — A királyné roszalja a cabralista választási mozgalmakat. Frankfurt, sept. 16. — 4%% met. 68%; 5% 78%. Bécs 101. Paris, sept. 16. — 5% rente 91. 55, 3% 56, 10. Az Évenement hirlap az assises által elitéltetett. Hamburg, sept. 16. — Bécs 175. Pest, sept. 19. Teljes meggyőződéssel hisszük, hogy az ország közérzelmét viszhangoztatjuk, midőn Albert főherczeg ő cs. k. fenségét szivünkből üdvözöljük a kormánynak azon magas polczán, melyre ő ilge részéről Magyarország katonai s polgári kormányzójává történt kineveztetése által hivatott. Magyarország örökké magasztos érzettel gondolásul vissza a békés fejlődés azon korszakára, melyet leélt azon idő folytában, midőn országos kormánya élén az uralkodó császári háznak főherczeg-tagjai állottak. Most, midőn új átalakulásának nehézségeivel küszködik , állapotának virágzóvá fejlődésére s a jóllétén, az ismert események által ejtett mély sebek begyógyulására nézve biztos zálogot hir a felség azon különös gondoskodásában melyet hazánk iránt kegy teljesen tanúsított az által, hogy ügyei vezetésére, mire szilárd kéz s mély belátás kívántatik, viszont rokonát küldő, ki jeles személyes tulajdonságokkal tündöklő, s hős tettek által kitűnő, ki a birodalom vésznapjaiban, életét szentelve, az olasz hadsereg soraiban , az ősz tábornagy oldala mellett a táborozás minden nehéz fáradalmait hordozta, s aztán oly időpontban , midőn új háború kiütése veszélyétől lehet tartani, ő Felsége által a Csehországban összevont hadsereg parancsnokságával megbízva, új érdemeket szerzett a kezére bizott hadsereg vezérlete körül. Legyen üdvözölve! -——------------------------- FÖLDBIRTOKI VISZONYOK. *) A közös legelők legnagyobb akadályát képezik a belterjesebb s mesterségesebb gazdasági rendszerre leendő áttérésnek. De magukban véve világért sem kárhoztatandók. Közös legelők létezése hasznos mindaddig, mig közönséges okok következtében tanácsos örök legelőkkel egybekötött gazdasági rendszereket követni. Ilyen a hazaszerte divatozó fordulós rendszer. Míg örök legelők tartatnak, hasznos a közös legelő intézete. Sok költségtakarékkal jár; kevesebb számu pásztorok, tenyésztési állatok kívántatnak. Mindenek fölött pedig úgy eszközölhető , hogy legelőül a legtávolabb fekvő s általában a szántóföldekül legkevésbbé alkalmas földek használtassanak. Csakhogy e közös legelők túl bőségesen elegendők legyenek. *) Lásd Pesti Napló 458. sz. Ellenben baj áll be, ha nem ily bőségesen elegendők, s a marha rajzok kielégítő táplálékot nem talál. Létezésük károssá válik, mihelyt szükséges lenne a földmivelés czéljaira nagy mértékben értékesítni az állattenyésztés oly mellék hasznait, melyek a közös legelői intézet mellett nagyobb részint elvesznek, s melyek között első helyet foglal el a trágya. Ennélfogva a czélszerű közlegelő - felosztási törvény egyik legfontosabb s legczélravezetőbb rendszabály arra, hogy a földmivelés alanti állásából kiemelkedhessék s mesterségesebb gazdasági rendszerek behozatala s elterjedése által tökéletesittessék. Csakhogy a felosztás a törvény által ne legyen föltétlenül parancsolva. Mert hol ezen kiemelkedés és átmenet nem lenne eszközölhető, ott a közlegelők felosztása inkább káros, mintsem hasznos lenne, s a legeltetési servitusok teljes eltörlése nélkül ott, hol léteznek, különben sem érne czélt arra nézve, hogy az ügyes, iparkodó, tehetős gazda, ki képes és hajlandó lenne magasabbrendű gazdasági rendszer behozatalára, feloldoztassék más gazdák irányábani csaknem rabszolgáikig kötött állásából. Azért igen czélszerű rendelkezése volt hazai törvényünknek az, hogy a közlegelők elkülönítésénél a volt jobbágygazdák legelői illetményeket egy közös tagban kaphassák ki. A birtokkötöttség azon nemét s oldalát, mely úgynevezett jobbágyi birtokokra nézve a földesúr irányában teljesítendő tartozások és szolgáltatások által létezett, merőben elsodorta a forradalom. Ennélfogva merőben szükségtelen dolog lenne arról vitatkozni, mikor, minő kiterjedésben s minő rendszabályok kíséretében lett volna czélszerű ezen eltörlés eszközlése. De azért hazánkban ezen ügygyel egybefüggésben álló számos és fontos kérdések vannak, melyeknek tisztába hozása s törvényszabályok általi eltörlése az országnak egyik legsürgetőbben érzett szüksége; úgy pedig hogy első helyen áll ezek közöl az eltörölt földesúri jogok kárpótlása , s más el nem törölteknek pedig netaláni megváltása. Czélunk e tekintetben oda megy, hogy röviden megismertessük e kárpótlás s illetőleg megváltás létesítésének azon rendszabályait , melyek a birodalom német, cseh s gallicziai tartományaiban alkalmaztattak. v. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. LOSONCZI PHÖNIX. Történet és szépirodalmi emlékkönyv. Az 1849-diki háborúban fördult és elpusztított Losoncz város némi fölsegélésére, kiadja és szerkeszti YAHOT IMRE. II. kötet. Pest, 1851. Eisenfels és Emich könyvnyomdája. A szerencsétlen losoncziak segélésére szánt albumnak második kötetét vette a közönség ezelőtt pár héttel. Azon részvét, mely a nemesczélű vállalat iránt minden oldalról nyilatkozott, kedvező sükerrel áldá meg a szerkesztő fáradságát, amennyiben saját jelentése szerint, a két kötet tiszta jövedelméből már eddigelé is négyezer pengő forintot volt képes alapítványozni Losoncz város közintézeteinek gyámolitására. És midőn e részvét jó eredménye egy oldalról a szerencsétlenek gyámolitásában nyilatkozott, nem tagadhatni másrészt, hogy általa , elhagyatott irodalmunk is nyert némi lendületet. Mert kétszeres becsűnek tartunk jelenleg minden alkalmat, mely íróink erejét bármi kevéssé öszpontosítja, s melynél fogva út nyílik szólhatni a közönséghez dalban, költői művekben, vagy máskép, magyarul és magyarán. S annál örvendetesebb, ha efféle vállalat, az olvasók nagy mértékben úgyis ritkán tapasztalt rokonszenvével találkozik. Átlapozván s szemle alá vévén az előttünk levő jótékonyczélű emlékkönyvet, nem feledkezünk meg napjainkban a magyar irodalomra is nyomasztólag ható nehéz körülményekről. Nem is a közönség tájékozása, rokon- vagy ellenszenvének irányzása végett írjuk e sorokat. Egyedüli czélunk aprólékos észrevételünket közölni az album íróival. Mert, ha valaha, épen most látjuk szükségét annak, hogy Íróink, kikre nemzetiségünk egyik legdrágább kincse bízatott, lelkiismeretes hűséggel járjanak el nemes tisztükben. Szent legyen az oltár, mely körül forgolódnak. Ne lépjenek ahoz hitvány önérdek sarujában; ne homályositsák azt avatatlan, s tisztátlan kezek a hiúság tömjénfüstével. Bizony mély szomorúságba kellene borulnunk , s talán kétségbeesnünk a jövendő fölött, ha hinni binnék, hogy azon eredménytelen tengődés, melyre irodalmunk jelenleg kárhoztatva van, huzamos ideig, vagy épen örökké fog tartani. Azon szakban, mely tudományt, komoly készültséget igényel, még most sem tapasztalunk szembetűnő nyegleséget . . . de a költészet, az isteni költészet, ez a közös jószág, ez a mennyei szárnyú pegasus, melyet némelyek járomba akarnak fogni, és ez borzasztón el vagyon kínozva. Egy sereg dongó darázs, csípő kutyalegyekkel együtt rohanta meg, s űzik szegényt tüskén bokron, tűzön vizen keresztül. A költészet mezeje valóságos Árkádia berkévé lett a forradalom után. Lakói megnépesültek oly állatokkal, minek ama berekben tanyáztak. De ne dobjuk oda szivünket az elkeseredésnek. Az idő legbizonyosabb, s legeszélyesebb orvos. Nagy nyavalyájából könnyen kigyógyitja , kivált a fiatalságot. Hatalmában van újólag virágokkal hinteni be a halmokat, melyeken most bogácskérénál egyebet ritkán találhatni, s hogy e kedvezését nem is tagadja meg tőlünk, ahhoz erős hittel bírunk. E rövid megjegyzést költészetünk állapotáról koránt sem a kezünk közt levő emlékkönyv mondatja velünk. E könyvben nem találunk okot arra, hogy költészetünk elgazosult, fölburjánzott mezeje fölött ekkér sóhajtsunk. Figyelmeztetni akartuk ez által irodalmunk némely kezelőit, hogy ne engedjék magukat oly helyzetbe sodortatni pillanatnyi érdekek miatt, melyben működésök az irodalomra nézve csak kártékony lehet. Ne szaporítsák lármás örömmel a haszontalan firkák számát, s ne tegyék az irodalmat játék terévé, melyet minden iskolás gyerkőcz befutkározhat vesszőparipájával. A „Losonczi Phönix“ közelebb megjelent második kötete, mind tartalmára, mind terjedelmére nézve felülmúlja az első kötetet. Egyes darabjainak megválasztásában több szigort, a rendezésben helyesebb tapintatot vehetni észre. Tekintsük közelebbről. A prózai darabok Fáy András, Gyulai, Jókai, Kuthy, Nagy Iván , Szigligeti, Szilassi Géza, Tóth Mihály, Vahot Imre és Vas Gereben tollából kerültek. A verses részben Arany, Bajza, Erdélyi, Lauka, Lévai, Lisznyai, Losonczi, Mentovich, Ney Ferencz, Petőfi, Tompa, Tóth Endre, Székács, Vahot Sándor és Zalár neveivel találkozunk. Megnyitó czikkül Losoncz leírását vesszük az emlékkönyvben Tóth Mihálytól. Szerző ezen értekezése az akadémia által 1847-ben kitűzött kérdésre pályaműnek készült. E megjegyzést szükség tekintetbe vennie az olvasónak, hogy a czikk száraz történeti, statistikai, helyirati stb. összeállításán föl ne akadjon, mely inkább helyt foglalhatna tudományos folyóiratban, mint szépirodalmi emlékkönyv lapjain. — E czikkel egybefüggőleg ugyanazon tollból került ,,Losoncz az 1849-diki hadjáratban történt földutatása után.“ Valamint az elsőnek, úgy ennek is meg van történti érdeme, bár mindkettő eléggé unalmas olvasmány. Kedves élvezetet nyújt Gyulai Pál novellája ,,A vén színész.“ Gyulai egyike azon keveseknek , kiket Studium és lelkiismeretesség vezérel irodalmi működésükben. S ezt annál inkább méltányoljuk benne, mert napjainkban, kivált a költészet mezején, minden lépten nyomon készületlenséget, czéltalan nekirohanást vehetni észre. Ő nem ir sokat, de amit ír, azon legkisebb jele sincs az elhamarkodásnak. Sőt gyakran meglátszanak a hosszas törődés, a gyakori simítás nyomai. Ezért szülje mindig csinos, correct, s a fölfogás és kivitel nála mindig átgondolt. Tőle több beszélyt bírunk már, melyeket e nemben a legjobbak közé kell számítanunk, csak azért is, mivel azokban el nem vadult, s el nem kényeztetett ízlés, s helyes költői irány vehető észre. Gyulai nem takargat csillogó szavak csillogó köpenyébe stereotyp élettelen vázakat, — sem ködpalástba burkolt levegős árnyakat nem ad ki valóságos emberek gyanánt. — Az életet igyekszik rajzolni. —