Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)

1851-09-26 / 465. szám

465 185L másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten . Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 , — » » Egy évre . 18 „ — „ » A havi előfizetés, mint a h­a­­nonkinti eladás is. megszűnt Egy hónapra 1 fr 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő,úri-ut. Laffertház 449 Szerkesztési iroda: Uri-utéza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. gawdia Péntek, sept. 26-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­­bos petit-sora 4 pgö kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj , előre lefize­tendő a Magán viták négyha­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. OCTOBER—DECEMBER. Előfizetési hirdetés A CZIMÜ POLITIKAI LAPRA. Megjelenik a Pesti Napló vasárnapot és ünnep­napot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elköve­­tend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát ille­tőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek az ©Ifiül® Mlillil® ©iliiül! FOLYAMRA: Vidéken, postán küldve . . 5 ft p. p. Buda-Pesten, házhozhordással 4 „ „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadó­­hivatalában , úri-utezai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az síra- és kigyó-uteza szögletén. Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmen­­tesittetni kérjük. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. A községi ügy ideiglenes rendezése Magyarországon- N­­. Franki 0­ P A Zig- a birodalmi alkotmány várható módosításairól-Arad- (Időjárás, kivégeztetés, társasélet.) Nagy-Bánya- (C­áfolat.) Hivatalos- (Fiókbank. Tisztirang.) Vegyes hírek és események-Bibliographia-Ausztria- (Magyar menekültek Lyránál. Metternich her­­czeg Bécsbe érkezése.) Politikai szemle. Francziaország- (A l’Avénem­ent du peuple és a Presse lefoglaltatása. Államcsíny és befogatás. A Patrie a lapok lefoglalásáról. A máj. 31-ki törvény csakugyan módosíttatni fog. Vegyes hírek.) Nagybritannia- (Izlandban a kath. agitatio megszűnt. Az aratás jó sükert mutat. 600 ember indult a Cap-ba. A manchesteri lord Mayor fölszólitása.) Németország- (Metternich hg. és a bajor király. Német ter­mészetvizsgálók. Porosz-hannover­i szerződés és a köz­vélemény. Sted­an. Szervezési törvények.) Belgium. (Brüsszel: belga művészek kir. lakomája.) Törökország- (A magyar menekültek elutazása.) Budapest, sept. 26-án. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Mailand, sept. 22.— September 21-dikén Mai­land legízletesebben ki volt világítva. Mindamellett, hogy a szűk utczákon késő éjjelig roppant emb­r­­tömeg tolongott, legkisebb rendszavazás nem történt. 22-dikén reggel 70 órakor jött vissza ő Felsége Monzából Mailandba, megszemlélt egy tüzérhadgya­­korlatot, meglátogatta a katonai intézeteket, a pom­­pier-k kaszárnyáját, valamint a nagy­polgári kórhá­zat is, továbbá a leány- és fiúárvaházát, végre a szép­művészeti akadémiába ment, honnan aztán délután 4­ órakor ő Felsége visszatért Monzába. Minden utcza, melyen ő Felsége haladott, ünnepélyesen fel volt díszítve, s mindenütt nagy embertömeg gyűlt egybe, mely az ifjú uralkodót legörömeljesebben üdvözölte. Mailand, sept. 23. — (3 Felsége ma reggel 6 óra­kor Comoba ment, megtekintendő a tavat; ennek környékében több villát meglátogatott. Como vá­rosa s a többi helységek ünnepiesen fel voltak dí­szítve, s a rész idő daczára minden felőlről nagy embertömeg sereglett össze, látandó a császár ő­fel­ségét, ki mindenütt legörömteljesebben üdvözöltetett. Trieszt, sept. 24. — London H, 50. Ezüst 19%. Paris, sept. 23. - - 5% rente 91 , 75; 3% 56, 15. London, sept. 22. — Consols 95%—7/a. A börze csüggedt. Bukásoktól tartanak. Turin, sept. 21. — Galvagno belügyminiszter a municipális törvény reformján dolgozik. —■ A Fran­­cziaországgal az irodalmi tulajdon iránt kötött szer­ződés következtében az itteni könyvkereskedésekben több mint 300 kötet belga utánnyomat lefoglaltatott. Florencz, sept. 21. — A Costituzionale azt ál­lítja, hogy a nápolyi kormány minden külföldön levő követeihez félhivatalos c­áfolatot küldött Gladstone leveleire alkalomszerű közlés végett. Szerzője nincs megnevezve, de Fortunato tartatik annak. Havannah, sept. 1. — Lopez elfogatott és kivé­geztetett. Átmeneti kivételes állapotunk szigorú ered­ménye az utasításnak azon határozata, hogy a helytartó határozza el, váljon a községi választ­mány választás vagy az elöljáró közigazgatási hatóság részéről a kinevezés által alakíttassék-e; azonban ezen csodálkozni nem lehet, meggon­dolva, hogy alig lett volna most tér engedhető szabad választásnak ott, hol attól lehet tartani, hogy e téren politikai izgatottság sarjadzhatik. Mindenesetre közérdekkel kizond szemlélni az eredményt ott, hol ezen engedély a választmá­nyi tagok szabad választására meg fog adatni. Alább azon határozat foglaltatik, hogy a pol­gármestert, ki mind a községi választmánynak, mind a tanácsnak feje, a választmány tagjaiból vagy más választóképes községi tagokból az elöl­járó közigazgatási hatóság nevezi ki. Tudjuk, hogy a birodalmi közönséges községi törvény szerint a polgármestert a választmány választás útján nevezi ki, s csak nagyobb váro­sokban, melyek különös községi rendet kaptak, tartotta fen a kormány magának azt, hogy a­ polgármesterválasztás megerősítése alá terjesz­tessék fel. Mind a két rendbeli határozat nagy fon­tosságú. Az utóbbi a községi autonómia, az első az állodalom­ érdekeinek megfelelőbb. Pedig mindkét­­rendű érdeket e pontban összeegyeztetni szük­séges, ha megtartása szándékoltatik azon czél­­szerű viszonynak, hogy egyfelől a község önál­­lólag határozzon s intézkedjék községi ügyeiben, másfelől a községi elöljáróság egyszersmind ál­­lodalmi közügyek ellátására alkalmaztassák. A polgármesternek kormány­hatóság általi ki­nevezését átmeneti rendszabálynak vagyunk haj­landók tartani épen úgy, mint a választmány­nak kinevezés általi megalkotását. De valószínűnek tartjuk, hogy a közönséges községi törvényben már­is érezhető hiány s ba­jok következtében előbbutóbb némi változás eszközöltetendik azon oldalra, hogy a kormány némi befolyást nyerjen a községi elöljáróság megalkotására, akár az­által, hogy megerősítése alá kívánjon terjesztetni általában minden pol­gármesteri választást, akár oly módon, hogy a választmány a polgármesteri helyre választás útján csak kijelölést tegyen, a jelöltek közöl pedig a kormány nevezzen ki. A községi előjáróságot a tanács képezi, élén a polgármester van, s több díjtalan és díjas ta­nácsosokból áll. Díjtalan tanácsosok a választmány hármas ki­jelölésére , ennek köréből, a kormány által ne­veztetnek ki. , Díjas tanácsosok, életök folytára, a tanács hármas kijelölésére, a választmány által válasz­tás útján neveztetnek ki, minden kinevezés az illető kormányhatóság jóváhagyása alá lévén terjesztendő. Jelentőséggel bír az bllodalmi kormány, s a községi igazgatás közötti viszonyra nézve azon határozat is, hogy a kormány a községi választ­mányt fontos okokból föloszlathatja. E határo­zat a birodalmi községi törvényben hiányzik, de a nevezetesebb városok egyes községi rendjeiben benfoglaltatik. Részletesen föl vannak sorolva azon tárgyak, melyek a községi választmány hatáskörébe tar­toznak. Legnagyobb részint gazdászati termé­szetűek. Az utasításban közelebbről felsorolt oly ügyek körüli végzések, melyek a községi viszo­nyok tekintetéből mélyenhatók, vagy a községi tagokat vagyoni érdekeikben mélyen találják, p. o. nagyobb értékű elidegenítések, kölcsönök zálogo­sítások, helyi rendszabások behozása a polgármes­ter évdíjában, s a tanács személyzeti s fizetési államábani változtatások, hitelmunkálatok, az or­szágfejedelmi adókra vetett, s bizonyos százalé­kot meghaladó pótlékadók, stb. alsóbb vagy fel­sőbb fokozatú kormányhatóság jóváhagyásához vannak kötve érvényességükre nézve. A tanács határoz és intézkedik mindazon ügyekben , melyek nincsenek a választmány hatáskörének fentartva, nevezetesen ellátja a helyrendőrséget, mennyiben ennek több ágaira nézve különös állodalmi rendőri hatóságok nem léteznek. A tanács és községi választmány közötti nagy­­fontosságú viszonyt illetőleg, az utasítás a bi­rodalmi községi törvénynyel megegyezőkig, azon határozatot tartalmazta, hogy a tanács a köz­ségi választmány hatásköréhez tartozó tárgyakat indítványai által a választmány elibe vezeti, s ennek törvényesen hozott végzéseit végrehajtja. E határozat lényege az, hogy oly ügyekben, melyek a választmány hatáskörébe tartoznak , a községi választmány egyedüli döntő hatóság, a tanács ellenben csak végrehajtási műszerv. A községi választmánynyal szemben a tanácsosak azon negatív jogosítványnyal bír, hogy a polgár­­mester a választmány oly végzéseinek, m­ely­­lyek a törvényekkel általában, vagy a kiadott községi renddel ellenkeznek, vagy a községnek lényeges kárt okoznának, végrehajtását felfüg­gesztheti, s a dolgot végelhatározás végett a po­litikai hatóság elébe viheti. Ellenben nem kí­vántatik meg okvetlen ilynemű határozatokra a község eme két képviselő s igazgató hatóságá­­­­nak tényleges együtt hatása s megegyezése, úgy igaz, hogy a szerelemnek is van hite, vallása; de de hát hazád ? nem gondoltál hazádra soha ? Katalin büszke önérzettel emelkedett föl helyéről s megszok­ta barátnéja kezét. — Biztosítson a felől, hogy házamat szerettem az, hogy most föláldozom érte férjem és fiam életét, kiket ez órában tán útdíjára látok. Béldiné arczáról az látszott, hogy nem fogta fel barátnéja szavainak értelmét, s Katalin már épen hajlandó volt azokat kimagyarázni előtte, midőn az udvarszolga jelenté, hogy az urak rég az ebédlőben vannak, a felhordott estebéddel csupán a hölgyekre várva. Béldiné ezzel vígan, kellemteljesen karonfogó ba­rátnéját s átvezeté őt a terembe; a két gyermek is annyira megbarátkozott egymással, hogy Aranka Feriz bég ölében hagyta magát a terembe átvitetni, gyermekes negédességgel játszva az izmos fiú tur­bánjának drágaköves boglárával. Az asztalnál a háziasszony mutatta ki mindenki­nek a maga helyét, az asztalfőhöz ültette Katalint, jobbjára a basát, balján maga foglalt helyet, az asztal végén ült a házigazda, Feriz és Aranka egymás mel­lett, Ferizzel átellenben egy üres szék maradt, Soifia helye, ki szüntelen talált ürügyet az asztaltól távol­lehetni. A tizennégy éves Iyánnak már megsúgták sejtelmei, hogy itt pirulnia illik. Katalin látva, hogy férje elé nagy ezüst boros kanta van téve, hirtelen megcserélte azt a maga előtt álló metszett kristály palaczkkal, melyben tiszta for­rás viz ragyogott. Béldiné észrevette azt s kérdőleg függesztő a zavarban látszó nőre könnyelmű szemeit. — Nem szokott, bort inni, — mentegetőzék Ka- A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ERDÉLY ARANYKORA. REGÉNY IRTA JÓKAI MÓR. Folytatás. *) V. Bodola vár. Kucsuk basa neje, középtermetű izmos , erőtel­jes nőnek hítszék, domború keblén széles vállain megfeszült a selyem kaftán, mely karcsú derekán aranyfonalas sárga övvel átszorítva, kissé hosszab­ban nyúlt alá a szokottan viselt török női kabátok­nál, alig engedve láttatni alól a piros selyem bugyo­­gó ránczait, melyek kisded sárga papucsaira omol­tak. A bélereg nő arcza kissé szokatlanul erős ki­fejezéssel birt; a rezszine a leghevesebb véralkatra látszott mutatni; sűrű, szénfekete szemöldei közé­peit csaknem össze voltak nőve, s tekintete szinte égetett; a feltolakodó vér a legkisebb hevületnél ki­domborulni kényszerité ragyogó arczát, s ilyenkor forrd piros ajkai szinte megcsattantak , s finom orra rdzsaszin czimpáin látható volt a lehellet és vér lük­tetése. *­ Lásd Pesti Napló 463. sz. Béldiné maga mellé ültette őt s kezét megfogva bizalmasan, félenyelgéssel kérdé tőle : — Tehát férjednek nincs rajtad kívül több neje? Katalin felkaczagott, némi lutd árnyalatával a ne­heztelésnek. — Azt gondolod ? Hogy egy magyar nő azért megy nőül törökhöz, hogy annak rabszolgáldja legyen ? Dh férjem engem nagyon szeret ! — Elhiszem Katalin, de ez ti nálatok szokás. — Mi nálunk ? Hisz én nem vagyok török. — Hát micsoda ? — Keresztyén reformata , mint te. Református pap esketett össze férjemmel is, tisztelendő Bird Márton uram, ki Konstantinápolyban száműze­tésben él s kinek férjem köszönetül Per­u­ban pa­­rochiát alapított, hová az erdélyi urak s az ott lakó magyarok isteni tiszteletre járhassanak. — Ah ! Férjed tehát nem üldözi a keresztyéneket? — Épen nem. A török azt hiszi, hogy minden vallás jó és mind az égbe vezet, csakhogy a magáét tartja legjobbnak s a legmagasabb égbe vezetőnek. Férjem pedig kitűnően jószívű és felvilágosult a többi között. — Hát akkor miért nem vetted őt rá, hogy legyen keresztyénné ? — Minek? Tán azért, mert a költők rendesen azon szokták végezni regéiket, mikben egy törököt belebolondítanak egy keresztyén lyánba, hogy meg­keresztelik s mentét adnak rá kaftán helyett ? Hadd lássatok most már olyan kalandot is, a­hol a nő kö­veti férjét s az áldozza fel érte mindenét. — Hisz igazad van Katalin, de mikor ez még is oly különös, hogy keresztyén, magyar nőnek török legyen a férje. — És lásd Béldiné: Isten még sem számíthatná nekem oly érdemül, ha férjemet megtérítettem volna hitünkre, minthogy hagytam annak, a minek szüle­tett. Mint keresztyén renegát legfölebb egy­ széket foglalt volna el a templomban, mig így, mint egyike a legnagyobb befolyással bird basáknak, az egész Törökországban levő keresztyének sorsát oly kedve­zővé tette, hogy más országokból, mint az ígéret földére, úgy tódulnak át a határon a keresztyének, sokszor, midőn a hadi zsákmányból kikapta neki járd nagyszerű részletét, nekem csak egy hosszú levelet adott át , melyre azon fogoly k­arántfiainak nevei voltak fölirva, a kiket a rabságból nagy pénzen kivál­tott. Egész roppant kincsét e czélra költötte. S lásd kedvesem, e nevek olvasása kedvesebb volt nekem, kelet legszebb igazgyöngyeinek látásánál, miket fér­jem ez összegen bizton megvehetett volna, s ezen tette magasabbra emelte őt előttem, mintha a zsoltárokat mind könyv nélkül tudná énekelni. És ő nem is azon ember, a kitől azt lehet várni, hogy hitét megváltoztat­hassa : — akár embernek, akár Istennek adta azt; — ha ő letudná esküdni vallását, nem tudnék hinni sze­relmének ; mert akkor megszűnt volna ön maga lenni, a kinek én ismerem, a kinek én szeretem: férfi, a ki ha egyszer kimondott valamit, a mellett megáll, hátra nem lép, meg nem indul, — sem a ha­lál iszonyától, — sem az asszony könyeitől. Béldiné átkarolta barátnéját, annak kigyulladt ar­­czáját megcsókolva. —• Igazad van, jd Katalin. Minket előítéleteink gátolnak magasabban gondolkozni a mindennapinál. Északamerika-­­A cubai expeditiónak még nincs vége. Északamerikai remények Cuba végett.) Magyar nemzeti múzeum- Dunavízállás-Mu­tár­.(ERDÉLY ARANYKORA. Regény JÓKAI MÓRTÓL. VI.) A KÖZSÉGI ÜGY *) ideiglenes rendezése Magyarországon. II. Tudjuk, minő középkori volt városaink kép­viselete önmagát kiegészítő külső tanácsával. Helyébe most valódibb községi képviselet lép. Ennek utána tudniillik a községet községi ügyeiben a községi választmány és a tanács képviselendi. *) Lásd P. II. 464. számát.

Next