Pesti Napló, 1851. október (2. évfolyam, 469-495. szám)

1851-10-18 / 484. szám

Életművi szerkezet. 1. §. A fiók-beszámítoló-intézet Pesten, mint minden már fönálló bank-fiók-váltó-pénztárak, a pénzügy-igaz­­gatás őrködése alatt kiegészítő osztályát képezi a szab. ausztriai nemzeti banknak, s ennélfogva legközvetlenebb függésben áll a bankigazgatóság vezetése­­s felügyele­tétől Bécsben , mely szerint számára a pénzdotatiókat is elrendeli s megküldi. 2. §. A bankigazgatóság fővezetése alatt a pesti fiók­­beszámítoló-intézetnél egy elnök, 8 igazgató és 12 bí­ráló látandja el az őket illető tiszti kötelességeket. Az elnök tartozik arra nézni és oda működni, hogy a be­­számitoló-intézet minden ügyletet jól, gyorsan s egy­mással öszhangzólag vezettessenek. Az igazgatók és bí­rálók tartoznak őt ebben gyámolitani, s magukat lelkis­­meretesen az intézet számára kiadott általános és külö­nös szabályokhoz tartani. 3. §. a) A pesti kereskedelmi és iparkamra tartozik az ausztriai nemzeti bank igazgatóságának a fiók-beszá­­mitoló­ bank elnöke és igazgatói állomásaira teendő első kinevezések végett 12, s a bírálói állomások betöltésére 18 egyént kijelölni, kiket ez állomásokra kiválóan al­kalmasaknak lenni tart. b) A pesti fiókintézet elnöke a bankigazgatóság javaslatára, mely a cs. kir. pénzügyminisztérium által ő ige elé terjesztendő, ő ige által neveztetik ki. A 8 igazgató és 12 bíráló kinevezése a bankigazgatóság ál­tal, a pénzügyminisztériummal egyetértve történik. c) Ha idővel egy elnöki, igazgatói vagy bírálói ál­lomás betöltendő lesz, akkor a keresk.- és iparkamra a beszámitoló-bank felhívására, minden megürült helyre három egyént jelöl ki, kiket legalkalmasabbnak ítél; a fiók-beszámitoló-intézet igazgatósága e nyilatkozatot saját javaslatával, melyre nézve azonban a keresk. kamra nyilatkozatához kötve nincs , a cs. kir helytartó által az ausztriai nemzeti bank igazgatóságához felküldi. Ez aztán a cs. k. pénzügyminisztérium utján a javaslatot a megürült elnöki állomásra a cs. kir. felségének legfelső elhatározás végett fölterjesztendi; a megürült igazgatói­­vagy bírálói állomás betöltését pedig a pénzügyminisz­térium beleegyeztével eszközlendi. 4. §. Az elnök s minden igazgató hivatalba lépte­kor két, s minden bíráló egy bankrészvényt tartozik mint tulajdonát kimutatni, mely hivatala ideje alatt el­­idegenithetlen marad. 5. §. A beszámitoló intézet elnökének hivatala három év elteltével végződik , ha szolgálata tovább tartását a cs. kir. felsége nem rendeli. Az elnök fogadását a bankkormányzó helyetteséül a cs. kir. helytartó kezébe teszi le. Az igazgatók és bírálók esküje az elnök kezébe leteendő, s ennek írásbeli szövege a bankigazgatóságnak beküldendő. Az elnök és a kinevezett igazgatók és bírálók hi­­vatakba léptükkor ünnepélyesen fogadandják , hogy a bankstatutumokat és bankszabályzatokat, valamint je­len külön szabályzatát a fiók-beszámitoló-intézetnek megtartják, az intézet javát erejük szerint előmozdítják, a bank ügyleteit becsületesen , buzgón és figyelemmel kezelendik, a nemzeti­ bank pesti fiók-beszámítoló-inté­­zete számára fenálló szabályzatot szigorúan szem előtt tartják és a fiók-intézet tárgyalásai­ s viszonyairól egész­ben és egyenként szigorúan hallgatni fognak. 6. §. Az elnök, igazgatók és bírálók hivatalaikat díj nélkül látják el. 7. §. A fiók-beszámítoló-intézet igazgatója s bírá­lójának hivatala három évig tart. Azok, kiken a kilépés sora van , közvetlen azonban újra indítványoztathatnak. Ha az elnök , igazgató vagy bíráló hivatala halál vagy kilépés által ürül meg, akkor azonnal a 3. §. szerint kell eljárni. 8. §. A beszámítoló-bizottmány gyűlései egy igazga­tóból , ki elnököl, és 4 bírálóból állandóak , kik hiva­talukat hetenkint fölváltva látják el. 9. §. A fiók-beszámitoló-intézet elnöke, tetszése sze­rint e bizottmányi üléseken személyesen megjelenendik és szavazand. 10. §. A bank-fiók-beszámitoló-intézet igazgatósága gondoskodandik, hogy a bírálók megkívántató száma a bíráló-bizottmányoknál mindig lehetségig teljes, de legalább három bíráló legyen jelen. 11. §: A beszámítolási­ bizottmányok, a benyújtott váltók megbírálása végett naponkint, kivéve az ünnep- és vasárnapokat, egy meghatározott órában összeülnek. 12. §. Az ottani fiók-beszámitoló intézet ügyeinek ellátására szükséges egyének alkalmazása a szükséglet­szerző szóval sem említi, hanem beszél oly fagyosan — mindennapiságokat — mintegy házaló Sprach­lehrer. Egy helyen ki akarja ugyan emelni e bűn undokságát, párhuzamba tévén a fajtalanság­ és ré­szegséggel, de miként ? A fajtalanság és részegeske­dés bűnök — úgy mond a 133 lapon — de midőn ezeknek űzése csak magának a bűnösnek ássa meg sírját stb. — Hát a fajtalan életű csak magának árt ? nem terjeszti-e a titkos betegségek ezrét ? nem plántálja-e át maradékaiba. — Hát a részeges ? hi­szen a részegből minden kitelik csak az ember nem. Verekedik, sőt gyújtogat, s gyilkol. Ha mondaná szerző : a kártyázás azért undokabb más bűnök fe­lett, mert vele egyesülni szokott a részegség, fajta­lanság stb. stb. úgy az erő ki volna nyomva. A 135 lapon említi ugyan, hogy a kártyás egyszersmind rabló is, de mi ez ? midőn azt is ki lehet mutatni, hogy a kártyás alávalóbb a rablónál is, mert ez éle­tét koc­káztatja, vitézséget fejt ki, amaz úgy rabol, hogy bátorság sem kell hozzá. Ebből látszik, hogy érezte szerző tárgya fontosságát, mert a kártyázók bűntanyájának, topographizálásával akarta a figyel­met lefoglalni, de — noha az illő helyfestés jól ta­lálva sok bájt ad a szónoklatnak is, itt a czél el nem éretett. Vég harmadik beszéd a „takarékosság“ (1.138— 147.) Kedves, szép, és erős beszéd. Aztán korszerű. A végelőző beszéd (1. 148—158.) Jan. XVIII. hez képest a bankigazgatóság által Bécsben, történik. A fiók-beszámol­­ló-intézet tisztviselői tartoznak az ottani igazgatóság rendeleteinek a szabályzat és hivatali utasí­tás határain belül, engedelmeskedni. Országfejedelmi biztos. 13. g. A pénzügyminisztérium a nemzeti bank pesti fiók-beszámitoló-intézeténél egy országfejedelmi biztos által fog képviseltetni, ki annak ügykezelése fölött őr­­ködendik. Ez országfejedelmi biztos az igazgatóság és beszá­­mítoló bizottmány tárgylásain jelen leen­, az ottani beszámítolási ügyletre a benyújtott hitelpapírok elfo­gadhatósága, az eljárás pártatlansága, a hitelmegadás, a kiadott szabályok megtartása, és az ezen ügyletre kitű­zött tőkék pontos kezelése tekintetében egészben és egyenkint felügyelend, és ha e tekintetek valamelyikére nézve előtte kifogás mutatkozik, a további eljárást meg­állítja, az esetet haladéktalanul a pénzügyminisztérium­nak s egyszersmind a bankkormányzónak tudomására juttatja, midőn aztán a pénzügyigazgatássali egyetértés előtt és ellen további elhatározás nem történhetik. A fiók-beszámítoló-intézet hatásköréről: 14. A pesti fiók-beszámítoló-intézet egyedül arra szorítkozik, hogy Budapestre közvetlenül kiadott és ott fizetendő váltólevelekre, és ottani váltóképes egyének saját magukra szólő ott fizetendő váltóikra, melyekben egy a bankvalutára alkalmas pénznem van kijelölve, leszámítolás végett átvesz , és e beszámított váltók in­­cassálásáról gondoskodik. 15. §. A bankigazgatóság a pénzügyigazgatással egyetértelműleg időről időre meghatározandja az öszveget, melyet a pesti fiók-beszámitoló intézet váltólevelek be­­számitolására fordithatand. 16. §. A váltólevelek beszámitolására a pesti fiók­beszámitoló­ intézet számára időszakonkint kiszabott ösz­­vegen túl kiadni nem szabad. M. H. (Vége kör.) VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, oct. 18. ■— Nemzeti színházunkban, ma szombaton adatik először bérletszünettel: A NAGYAPÓ, eredeti vigj. népdalokkal 3 szakaszban, irta Szigligeti, zenéjét hangszerelte D. K. — Tegnap délelőtt ő cs. fensége a főherczeg-kor­­­mányzó Zettvitz dandár által a Rákoson hadgyakorlatot tartatott. Estve a nemzeti színház, melyben Hamlet adatott, újra megtiszteltetett ő és. fensége látogatásával. — A belügyminisztérium, sept. 1-sején kelt rende­leténél fogva arra hívta föl az illető hatóságokat, hogy a magyarországi fenyitő intézetek, mibenlétéről részletes ismertetést adjanak , mivel ez nélkülözhetlen föltéte a jövendő rendezés munkájának. Fő kérdésekül , mint mondják következők vannak fölállítva: hol vannak je­lenleg Magyarországon fenyitő intézetek, s mily állapot­ban ? hány fegyenczet fogadhatnak be , s hány tartatik bennük jelenleg? ki tartja felügyelet alatt a foglyokat, s mennyibe kerül azok tartása ? A költségkimutatás részletesen fölteendő, mennyi szükséges ételekre, ruhá­zatokra, fűtés, világítás, betegápolás és felügyelésre. Az illető hatóságok följegyzik az intézetek hiányait is, s ok adatolt javítási tervet terjesztnek elő, mi­által nem­csak jobb és egyformább , hanem egyszersmind olcsóbb kezelés elérhető.­­ Tegnapelőtt délután több, mint 80 egyént utasí­tott ki fővárosunkból a rendőrség, kik magukat igazol­ni , s keresetmódjukat kimutatni nem bírták. Mind­nyájan csendőri felügyelet alatt szállíttattak hazájukba. — Beranek műlovagtársulata rövid idő múlva el­hagyja Bécset s Budapestre utazik. Lefelé jö­vén Po­zsonyban megállapodik, s ott néhány előadást rendez. Mondják, hogy a társaság 50 lóerejü 70 személylyel. —­ Báró Sina Magyarországon gróf Viczaytól leg­közelebb szerzett uradalmába, mint hírlik Bécsből egy gépészt hozat, hogy e jószágon, általa a köszénbánya körüli előmunkálatokat, minél előbb megtetesse, s a bá­­nyamivelést nagyban folytathassa. — Ipolyságról írják, hogy ott Hontmegye Nagy Csalomia helységében e napokban temettek el, néhány napig tartó betegsége után egy tiszteletben álló polgárt, kinek neve, mig élt Sánta István volt, s élete száz hat évet meghaladott. — Azon hirt, hogy Kozma Dénes úr, ki Erdély részéről, mint bizalmi férfiú több ideig a bíród, főváros­ban mulatott, az erdélyi cs. polg. és kat. kormányzó 24—27-ből kiindulva ezen kérdésre felel : mik a Krisztus hű tanítványának megismertető jegyei? — A feleletnek kérdezkedő előadási módja oly figyelem­ragadó, a népszerűség benne annyi bájjal párosult, hogy tudományos s tanulatlan egyformán gyönyört élvezend hallgatásában. Utolsó beszéd az „irigység“ (1. 159—168.) Kö­zépszerű beszéd, melyről roszat mondani nem lehet, de megtapsolni sem. Az elején pedig tárgyának oly nagy feneket kerít, oly messze kezdi,mint az együgyű falusi ember, ki egy két szóba, foglalható ügyét, elő­akarván adni, mindent elmond: kivel találkozott? annak milyen ökrei voltak ? akkor hányadik szántás volt, stb. stb. Az mi elől harmadfél lapon van, mind elhagyható, mint a tárgyhoz közvetlen nem tartozó, mert a beszédet nehézkessé teszi, a figyelmet előre elfárasztja, a hatást gyengíti. Be nem végezhetjük — ámbár így is igen hosszú — iratunkat egy a maga helyén mellőzött észrevétel nélkül. Szerző a 33-ik lapon a „világpolgárságot“ bolygó fénynek nevezi s a szent testvériség ezen tün­döklő eszményéről azt mondja, hogy az: „túlvitt fogalom, hahogy nem eszmezavar vagy ábrándozás“ ■— sőt azt, hogy a gyarló ember nem szerethetvén az összes emberiséget, elég ha önnön édes honát sze­reti. Bocsánat , de az eszmezavar sz. szavaiban van. Szerző azt képzeli, hogy a cosmopolitismus kizárja a honszerelmet a szív szentélyéből, pedig nem úgy mellé, mint polgári biztos neveztetett volna ki, a Lieb. Bot. ide módosítja: sept. 16. kelt belügyminiszteri ren­delet szerint Kozma Dénes, valamint Müller Victor er­délyi kormányszéki fogalmazó, eddigi Bécsben történt alkalmazásuktól fölmentetnek, s a kormányzóságnál leendő alkalmazás végett az erdélyi polg. és kat. kor­mányzó herczeg rendelkezése alá bízatnak. — Rényi S. úr , ki európai utazásából e napokban tért vissza fővárosunkba , a nemzeti múzeum számára angol, belga, holland, és franczia folyó pénzpéldányo­kat s ezen felül két kisebb és nagyobb érmét (médail) az egyetemes iparműkiállításra vonatkozókat szándéko­zik által adni, mely követendő jó például szolgál arra nézve, hogy más utazó honfitársaink se feledkezzenek meg utazásukban hazai intézeteinkről. A gazdasági egye­sületnek is szándékozik bizonyos hozományokat adni, melyek ez intézet szakkörébe tartoznak s annak össze­köttetését növelni fogják.­­ A marmaros-szigeti reform, lyceum is elhatározta oct. 3-kán tartott egyh. közgyűlésében a kormányterv értelmében leendő átalakítását. A nyolcz osztályú gym­­nasiumon kívül jogakadémiát is fog létesítni, ha egyéb­ként nem, mint magán­intézetet. Az illető tervet mind a nevelés­ügyminisztériumhoz, mind a kassai isk. kerü­leti hatósághoz megküldötték.­­ Mondják, hogy a fogyasztási és boradó ügye Ma­gyarországra nézve nemsokára revisto alá kerül, mivel az eddigi tapasztalás azon meggyőződést szülte , hogy ez adó minden következményeivel együtt kivehetlen; másrészről, hogy mindkét adót okvetlen lejebb kell szállítani, ha csak mind a terményzőkre mind a fogyasz­tókra nézve igen igen rosz hatását megérni nem akarják.­­ Jól értesült forrás után írja egy helybeli lap , hogy országunk herczegprimása alkudozásban áll ma­gán­személyekkel pozsonyi és budai palotáinak eladása végett s jövő év nyarán Pesten szándékozik azok helyett egy fényes palotát építeni. — Pár nappal ezelőtt egy ökör a többiek társaságá­ból elugrott s neki vadulva futott a széntéren keresztül egy udvarba onnan a konyhába; ott az edényeket ösz­­szetörte, azután más udvarba futott, s mivel ott semmit nem törhetett, megállapodott s csak ügygyes bajjal lehe­tett eszére hozni, mint minden más ökröt, ha elvadul. Kis Lajos ellen, ki a szerencsétlen T. N. k. a. meg­gyilkolásával vádoltatik, mint levelezőnk irja, f. hó 14-kén kezdődött meg a törvényes vizsgálat Pécsen. Az agyonlövött leánynak élethű arczképe a törvényszéki teremben van kifüggeszve. A közönség feszült figyelem­mel várja az ügy kifejtését. A Magyar Mihály pesti könyvárus, egy Budapest kereskedői és iparűzőinél már rég nélkülözött Név­könyvet a kép szándékozik kiállítani, hogy az 1848-ban kiadott pestvárosi Házjegyzékét Budavároséval bő­vítve a legújabb számozás szerint, kereskedők és ipa­rosok czimeivel együtt „Pestbudai névkönyv és Útmu­tató“ czim alatt magyar és német nyelven újra kidol­gozza. Ebben mindkét városban levő egyházi, katonai és világi hivatalok , törvényszékek , bíróságok, országos és városi jótékony és magán­intézetek, kereskedők, kézművesek , gyárosok és egyéb iparűzők , fő orvosok, ügyvédek és háztulajdonosok nevei és czímei tökélete­sen és czélszerűen leendőek összeállítva úgy , hogy uta­zók­ és vidékiek is használhassák. E tekintetből hiteles jegyzőkönyvvel, s általa megbízással ellátott két egyén fogja a czimeket gyűjteni, mely alkalommal egyes czimfölvételért egyszer mindenkorra 10 p. kr. dij fize­tendő. — Minthogy e névtárt évenkint újítva adandja ki, mindazok, kik bírni óhajtják, a szükségelt példá­nyokra aláírhatnak. Csak az aláírások fogják meghatá­rozni a nyomatandó példányok számát. A pénz azonban csak a könyv átvétele alkalmával fizetendő. Ausztria-Hir szerint a földm­űvelési minisztériumban a bá­nyászati ügyekre vonatkozó tanácskozások bevégez­tettek. Az idegenek forgalma hallatlan jelenleg. Tegnap az estéli vonattal érkezők közel igen számosan nem kaphattak éjjeli szállást, és kénytelenek voltak élsre a közel fekvő helyekre menni. A faluról bevonuló igen sok család hasztalan keres lakást, és a pálya­főnél azért tömérdek bútor van összehalmozva. Ausztria s a helvét szövetség közt 1828. jul. 14-van. A logica törvényei ellen disputálni nem lehet­vén , a­mily bizonyos, hogy az egész magában fog­lalja a részeket,oly kétségtelen, hogy valódi cosmo­­polita nem lehet, a­ki nemzetét nem szereti. Az em­beriséget szeretem, de nemzetemet gyűlölöm. Ez ellenmondás. Az igaz, hogy a korlátolt emberi te­hetség amaz egészre ki nem hathat, hanem az ér­zelem , mely áradozni bír, fölkarolja az egész em­beriséget, sőt többet is állíthatunk: egy gyenge ember szolgálhat az emberiségnek; példa az irgal­mas samaritanus, példák mindazon nagyok, kik valami szent ügyért — mi az emberiség közös kin­cse — éltöket áldozták. Sokszoros vétek pedig már ma a világpolgárság eszméje fölött elménczkedni — midőn a világrészek által elválasztott népek szíve egymásnak örömén földobog, és fájdalmain könyü­­ket hullat. Szerzőnek szabatos és kerekded szép magyar nyelve van (kivétel „so’se“ sohase helyett). Előa­dási módja szerencsés népszerűség, melyet sokan irigyelhetünk. Vétek volt e szép világos előadást ilyen idegen szókkal tarkázni: „indifferentismus (1. 90.) „cattologia“ „Phytolog,“ sőt még: „hypothe­sis , heterodoxia“ stb. stb. Ezek másnemű művek­ben csak eltűrhetők, de egyházi oktatásban, mivel azokból a közrendű ember semmit nem ért úgy fe­­ketéllenek, mint egy szép mezőkben a mocsárok, melyek semmi magot nem teremnek. Néhol pedig portássá fajul: a 16. lapon újévbe lépésről szólván : „ha már ez útnak is neki vágni kell“ mészárosi ki­fejezés­­, a 36. lapon „vadon élő czigány“ egy nép­osztályt sért, mely nem egészen maga oka, hogy vadon él, és a 162. lapon „szemtelen handabanda.“ — Mindezek nem egyházi szószékbe valók. Nem azon kép is, hogy az italtól elázottatt ha elaludt, ut­­czára kiveti az italtöltögető (131. lap). Általán véve sz. jeles tehetséggel bir hivatásához, bir az élet dús kincsével, ifjú virágkorral. Tanulmá­nyozza az exegesist, a történészetet, az egyházi iro­dalom bel- és külföldi remekeit, búvárkodjék a lé­lektan titkai között és tekintélylyé fog magasodni. Le­gyen bölcs és neheztelés helyett utilizálja jóakaratú észrevételeinket. Valódibb azon barátság, mely téve­déseinket kimutatja, mint mely elfedezi. A könyv kiállítása a kecskeméti nyomdának di­cséretére válik. Nincs benne egy sajtóhiba is. A könyv ára (1 f. p.) úgy is olcsó volna, ha közintézet részére nem árultatnék, igy pedig duplex libelli des est. És már bevégezzük úgy a mint kezdettük: „L'hom­­me d honneur ne s'embarrasse ni des louanges,ni des reproches!“ két kötött szerződmény, a bűnösök kölcsönös kia­dására vonatkozólag nem sokára letelik. Mint mond­ják , a szerződmény megújítása végett az alkudozá­sok közelebb megkezdetnek. Bécs oct. 14. — Most Lembergben a felség leen­dő idejövetele által minden más napi események mélyen háttérbe vonultak. Az egész nemesség, mely nagyrészben már ismét a fővárosban van, minden intézkedést megtesz, hogy a fejedelmet minél na­gyobb fénynyel fogadhassa s amígy iránta szigorún­­legális érzelmét tanúsíthassa. Ő felsége azon három napon, melyet t. i. Lembergben töltend, naponkint néhány órai audientziát fog adni. Az új törvényszékek szervezetét illetőleg Olasz­országban a nyilvános tá­rgyalások még most nem fognak behozatni, vagy legalább a tanúk kihallgatá­sánál történendik a nyilvánosságra nézve némi mó­dosítás. Krakkóból érkezett utasok megerősítik, hogy ő felségének galicziai útjában, de kivált Krakkóban fogadtatása igen nagy lelkesedéssel volt összekötve. A város minden utczái füvek és virágokkal tehintve, a házak koszorúkkal, czimerekkel, zászlókkal éke­sítve valának. Minden házban zene hangzott, a nép­­hymnusz pedig énekeltetett. Az egész oly megható volt, hogy ő felsége ismételve nyilvánítá megelé­gedését. POLITIKAI SZEMLE. Pest, oct. 18. (!) Pomn-ból. Berlinbe érkezett tudósítások szerint, az ottani miniszterkrízis csakugyan komolyan bekö­vetkezett. Bonaparte Napoleon Lajos elfogadta az egész minisztérium lemondását, valamint Carlier rendőrfőnö­két is, ki az általános szavazatot erős­nek hívő Fran­­cziaország összes rendőrségénél. Az Indépendante belge minap valami Sainte George nevű egyént emlí­tett , ki helyébe következnék , a berlini tudósítások pedig azt mondják, miszerint Persigny Fialin vette volna át Carlier terhes kötelességét. Bármit is beszéljenek, a minisztérium megváltoztá­­val, a politika is változni fog; a conservativ elvek, a szó nemesi értelmében megmaradnak , de sokkal nagyobb kiterjedést nyernek, s a valódi haladást nem zárandják ki; ezt jósolja a Bulletin de Paris is. Azt hírlik, hogy Girardin Emil csakugyan nagy­befolyással lett volna a mostani változásokra. Az ellen­zék dühöng is ellene , s hűtlenségét látva , kénytelen lesz, állásáról együttesen határozni. Az árnyalatok , ha igaz, mind egyesülnének. A rendpárt pedig Bonapartét vádolja hűtlenséggel. Bonaparte csakugyan szorult helyzetbe esett: ha a rendpárttal tart, elveszett; ha átmegy a baloldalhoz, a rendpárt hagyja el őt. Mit lesz tulajdonkép teendő? néhány nap­ múlva alkalmasint kifejlődik , addig is , ha igaz, Persigny a franczia köztársaság rendőrfőnöke. Turinból a Risorgimento megc­áfolja a miniszteri krízis felöli híreket. Rómából írják a Croce di Savoianák, miszerint közelebbről egy angol futárt, ki Nápolyba való menendő, feltartóztattak, mivel másfelé akarta venni útját. A római angol consul ezért nagyon megboszankodott, s mint mondják, lord Palmerston már többször komoly tartalmú jegyzékiratban fejezte ki elégedetlenségét. Francziaország.­­ (!) Páris , oct. 12. — Mint e lapokban néhány nappal említettük , két befolyás törekedett az Ely­­­­séeben túlsúlyra vergődni. Egyik a legitimista vár­grófok és fusionistáké, kik a május 31-diki törvényt föntartani, a választásokat három négy hónappal siettetni, s ellenállás esetében Francziaországot ost­romállapotba helyezni akarnák stb. A másik az Ely­­gée vérmes emberei által pártoltatva, megkísértő a baloldal felé közeledni, a revisio pártolásáért a máj. 31-diki törvény­­öltörlését ajánlván cserébe. S úgy tetszett, hogy a legitimista fusionisták fognak túl­súlyra vergődni, midőn a vérmes elyséeisták feje, Persigny győzedelmeskedik s Carlier , ki a parla­menti combinatiohoz tartozott, kényteleníttetett le­mondását beadni, a­mint társai is tettek.

Next