Pesti Napló, 1851. október (2. évfolyam, 469-495. szám)

1851-10-27 / 491. szám

1851. másod évi folyam. — 1111«« ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egyévre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a szá­­monbinli eladás is, megszűnt. Pesten : Eg fy hónapra 1 tr .Okr.p Évnegyedre 4 „ — „ , Félévre . . 8 „ — „ „ Egyévre. 15 „ — „ . Egyes szám — . 4 » „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaié pedig EMICH G. úrhoz intézendő,úri-ut. Laffertház 449 491 Szerkesztési iroda: Uriutola 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. ■ ' ■■ ' ■ Hétfő, oct. 27-én HIRDETÉSEK ÉS MAGÁTNVITÁK. Hirdet­esek négyhasá-! Magán viták négyh­a­­bos petit-sora 4 pgő kr.-'lábos sora 5 pengő kraj­­jával számittílik. A be-r cr.árjával szám­ittatik. A igtatási s lop.krnyi külön fölvételi díj szinte min­­bélyegdíj , előre lefizet idenkor előre leteendő, a tendő a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Hegyelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetés a „PESTI NAPLÓ“ november-decemberi folyamára. Több oldalról a fölszólítás folytán a „Pesti Naplóra ügy vidéken mint Budapesten új előfizetést nyitunk két hónapra, u. m. novem­ber 1-től kezdve december végéig. Vidékre postán küldve................................................3 ft. 20 k. p. p. Budapesten házhozhordással........................................2 ft. 40 k. p. p. Lapunk bértartalmát olvasóink ismerik. A szerkesztőség mindent el fog követni e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Az előfizetési leveleket bérmentesitetni kérjük. PESTI NAPLÓ szerkesztősége. TARTALOM: . Telegraf! tudósítások. Állam­jogi viszonyok-BÓCS- (Új bosphorusi angol gőzhajótársulat. A Globe Ausz­tria olaszországi politikája ellen. Hírek. Menzikoff hg. Tengerészet. Házaié keresk. A monarchia organisa­­tiója iránti tanácskozások. Brassó- (Iskolaügy. Vegyesek.) Vegyes hírek és események-Bibliographia-Könyvismertetés-Ausztria- (Vegyes tudósitások.) Politikai szemle-Francziaország- (A miniszteri krízis. Billault combina­­tiója. Az Avénement és Révolution e tárgyra vonat­kozólag. Cavaignac pártárnyalata. A democraták moz­galma. Vegyesek. Joinville herczegnek elnöki jelöl­tül föllépése. Billault lemond egy új minisztérium alakításáról.) Nagybritannia. (Palmerston jegyzéke a Bundhoz. Palmer­ston 1. válasza a „nápolyi kormány és Gladstone lord“-ra vonatkozó igazolási irat iránt. — Új-York­­ban utc-kiállitás. — Campbell 1. audientián a romai pápánál.) Németország­ (Berlin : Poseni útkészitési ügy ; példány­gazdaságok ; Schultze nyomdája ; a N. Pr. Ztg. — Drezda : Vadászati jog. Berlin : kerületi rendek ; Kin­kel megszabaditói ; német katholikusok. Hamburg : Vegyes házasság zsidók és keresztyének között. Frankfurt: A szakértők­ congressusának feladata. — Dán ügy. Berlin : A porosz-hannover­i szerződvény titkos czikkei. — Hatzfeld gr. utasítást kap Párisbani magatartása iránt. — A tartománygyűlések bezárvák.) Olaszország- (Turin : Cavour betegsége. Kereskedelmi szerződés. Gioia lelépése. Albert-Károly emléke. Ca­vour: Változások a toskanai hadügyben. Calandrelli fogságának ügye.) Belgium- (A mechelni vasúti munkások rakonczátlansága ; rendszabály fékezésekre.) Dánia- (Kampmann és Hansen interpellatiói.) Spanyolország- (Miniszterváltozások.) Görögország- (Kamarai versengés. Palmerston jegyzék­irata. Bankjegyhamisítás.) Törökország. (Tartományi helytartók. Török szótár ügye. Salonichi mocsárok kiszárítása.) Óczeánia- (új aranyakna Ausztráliában.) Legújabb-Magyar nemzeti muzeum- Dunavizállás-Mittár- (Magyarhon éghajlata a gyarmatosításra vonat­kozólag.) A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. MAGYARHON ÉGHAJLATA a gyarmatosításra vonatkozólag. Volt alkalmunk már többször hallani, főleg kül­földiektől s leginkább a német gyarmatok nem leg­­­hajtottabb letelepítése óta, miszerint borunk lége nem egésséges, sőt inkább dögleletes, s számtalan nyavalyákat szülő, s mint ilyen, főleg a külföldről bevándorlottakra nézve fölötte ártalmas. Honfikö­telességemnek tartom tehát, rövid vázlatban, honunk levegőjének egésséges voltát tüzetesen megmutatni, egyszersmind megvizsgálni, mennyire lehet befo­lyása a lakosok egésségi állapotára. Magyarország teljesen kidolgozott climatologiáját avatottabb ke­zekre bizván, minthogy e lapok terére is csak annyi­ban tartozik, mennyiben szükséges, hogy a gyarma­tosítás ügye körül fölmerülő némi balvélemények megczáfoltassanak, — itt egyedül rövid rajzát adan­dóm honunk természettani földrajzának vezérfonalán. A lég, mint tudjuk, azon folyó anyag, mely föld­gömbünket környezi. Összes természettani tulajdon­ságait lerajzolni itt nem szándékom, egyedül azt jegyzem meg, miszerint a lég tulajdonsága és váltó­ja közoktatási miniszter lemondása elfogadtatik s he­lyébe Farini Alajos Károly neveztetik ki. F. hó 19- dikén az „Opinions“ toldaléklapja az államügyész által lefoglaltatott. Livorno, oct. 20. —­ Tegnap a ,Solona franczia gőzös Civitavecchiáből ide érkezett. Londonból vett telegr. jelentés szerint Kossuth f. hó 23-kán a southamptoni révparthoz érkezett. Turin, oct. 22. — Az „Arraonia“ megtámadja Farinit az újon kinevezett minisztert s kinevezteté­­sében Roma elleni új ellenséges tényt lát. A genuai herczegnő szülei, a szász herczeg és Amalia her­­czegnő Bajorországból tegnap érkeztek ide. Az egye­temtanács. hir­­szerint, Nuytz tanárnak a pápa ő szentsége által megtiltott munkái ellen nyilatkozott s ezt hasztalan intette azok megváltoztatására. Pest, oct. 27. Magyarország tespedésben elavult közjogi viszo­nyainak békés után létesítendő reformja a forradalom előtt a haza legédesebb reményei között foglalt helyet. A reformból revolutio lett. A revolutiónak, mely legyőzetett, eredménye az lett, hogy az ország régi közjogi állását elvesztette. Új állása a birodalom államszervezetében, mely maga sincs még minden részeiben megalakulva, sőt melynek még leglényegesebb alakzatai a március 4-diki charta jogfictiói megszüntetése óta hiányzanak, s csak várandófélben vannak — új közjogi állása, ismételjük, hazánknak a birodalom új államszerve­zetében, még határozatlan. Annyit mindenki tud és lát, hogy olyan nem és nem lesz, minő volt ősi alkotmánya szerint. Egy új életelv jutott érvényre az ausztriai monar­chia állodalmi életében, mely mindezen jövendő ala­kulásoknak főregulátora. A birodalmi test politikai egysége. A monarchiai elv tisztább , teljesebb érvényesítése ennek azon fokánál, mely a március 4-diki charta szelleme szerint lett volna lehető, csak folytatása an­nak, mi 1848 előtt a birodalomnak mind alkotmányos rendszerű, mint korlátlan kormányzata részeiben létezett. Mert valamint a nemmagyar tartományokban a a rendi jogosítványok összege nem ment annyira, miszerint a császárnak nemhogy kormányzati, de törvényhozási jogai gyakorlását tételesen korlátolta­tása a nap látszólagos s a föld valódi forgásától függ; ennek pedig micsoda s mennyi befolyása le­gyen a levegőre, azt részletesen taglalni a csillagá­szat feladata ; én tehát csak azt jegyzem meg, mi­szerint honunk levegője különböző az ország fekvé­sére nézve. Vegyük fel ugyan­is felső Magyarországot, mely alatt értem a sűrű és magas, egymásba ágazó hegyek sorait, melyek helylyel közzel szelíd sík­ságot, termékeny mezőket ,­­ réteket és szántó­földeket hagynak maguk után. Ezen részt Ausz­tria , Morva, Szilézia, Galliczia egyfelől, másfelől pedig Moldva és Erdély havasai határozzák. Közép Magyarországnak nevezem azon térséget, mely nyugatra Ausztria és Stiriát környezi, keletről pedig az erdélyi havasokra néz. A hegyek láncz­­köve többnyire kellemes síkságot, mezőséget foglal magában. E résznek hegye­­s erdeje kevés ugyan, de sokfelé elágazó folyói a jég tisztasága fentar­­tására elegendők. Alsó Magyarországnak pedig azon részt nevez­hetni, mely délre hatolván a Duna és Dráva vi­zeit szemléli, s a Balaton tavának délnyugati ré­szét, nemkülönben a Maros folyamon túl eső nap­keleti részt környezi. Itt a föld színe nem hal­mos, nem völgyes, erdeje kevés, földe agyagos, mocsárokkal és zátonyokkal teljes, itten az ingo­­vány és posvány nem ritka. Az ország részeinek ezen kü­lömböző fekvése szö­vős­én , épen úgy az ősi magyar alkotmány rendszeré­ben a fejedelem valódi élvezetében állott oly fejedel­mi jogok összeségének, oly főhatalomnak, melynek életterje a monarchiai elv mélyen vert gyökerekből fölsarjadzott gazdag létét tanúsította. De ama másik, új elv elegendő arra, s olyan ter­mészetű, hogy miatta többé Magyarország ne nyer­hesse vissza azon közjogi állást, mely eddigi alkot­mányos alaptörvényei szellemében illette. Mert azon elvnek a birodalom politikai egységé­ről ellentéte azon dualismus, mit a birodalom belpoli­tikai rendszerében Magyarország alkotmányos állása tartott fen. Hogy azon államszervezet, mely az épségben fenállónak vett mártius 4-dikére fektettetek , sem a nép alsó, sem a hatalom felső régiójiban nem tarta­tott kielégítőnek, biztosnak, állandónak, volt alkal­munk már kifejteni. S míg az elégedetlenség ezen oka létezett, termé­szetes vala, hogy élénk legyen a kedélyek visszasó­­várgása a régi állapot előnyeibe. Most pedig a remény szálai kapaszkodnak ahoz. De ezen óhajtás nem szabatosan határozott, hanem határozatlanul szétfolyó. Azt, mely elérhetlenre, mert most már lehetlenre van irányozva, nem vehetjük tekintetbe. A többire nézve megkísértendünk egy kis tájé­kozást. Rendre fölveendjük Magyarország főbb alkotmány­­jogi viszonyait a megdőlt alkotmány korából. Bécs, oct. 24. Míg a németek tudósnál tudósabb értekezéseket imak a kelet, a Duna-torkolat fontosságáról, addig az angolok egy új bosphorusi gőzhajótársulatot alakit­­nak, mely az európai parton 9 , az ásziain 7 érint­kezési ponttal birand. Ehhez járul, hogy az egyp­­tusi vasutat is, mint már tettleg kieszközlöttet te­kinthetni. Abbas basa csupa formalitásból kéri a sultántól az engedélyt, melyet Str. Canning ettől rég kicsikart. A Globe folytonosan plenkliroz (magyarul szólván) Ausztriának olaszországi politikája ellen; nagy in­gerültséget mutat az angoloknak Toscanábani üldö­zése miatt. S azt egyenesen az ausztriai kormány befolyásának tulajdonítja, mely szerint a legújabb időben azon van, hogy II. Leopold uralkodó her­­czeget lemondásra bírja, mi­által ennek 12 éves fia­k­nt külömbözik tehát honunk levegője is; változásai pedig 1) a föld színe változásából; 2) a külömbféle kigőzölgésekből; 3) az évszakok s időjárásoktól; 4) a nap és éj viszonyaiból származhatnak. I. A mi honunk levegőjének természetét a föld színé­nek változásaiból illeti, tekintve felső Magyarorszá­got és egy hegyes vármegyéinket, melyek erdős he­gyek közt fekvén, szelíd síksággal még is dicseksze­nek, ezekről való ugyan, hogy hidegebb és frisebb levegő járja által, de annál egésségesebb, a mit az utazók gyakori tapasztalatai bőven bebizonyítottak. A jég hidegségét okozzák a magas hegyek és kevés sík helyek, mert a napsugaraknak nincs azon erejök s hatásuk, hogy a tárgyakon áttörhessenek, melyeket az egyenes síkon könnyen meghatottak volna; minél magasabbak a hegyek, s ezeket minél sűrűbb lom­bozatú erdők borítják, annál több akadályra találnak a napsugarak. Honunk hegyes részeit valamint bér­ezek s halmok határozzák, úgy jóltevő források is csörgedeznek rajtok keresztül, melyek a levegőt moz­gásba hozzák s meghűtik, melyet aztán, a napsuga­rak, a hegyek iszonyú magassága és a völgyek nagy mélysége miatt meg nem melegíthetnek. S ezen része volna országunknak az, melyet hideg tartománynak nevezhetnénk. A lakházak, hol­ magasabb, hol alacsonyabb, hol jővén a trónra, egy ausztriai, snápolyi, tehát angol­ellenes régensség alá kerülne a herczegség ! — Mi­napi levelemben egy más versiét érintettem az ango­loknak ez ügybeni félelméről. — Hogy Ausztriának méltó oka van önérdekét a legkörültekintőbb politi­kával óvni, s hogy azt teszi is, magából értetődik ; de azért e conjecturák csak igen kora képzeletek, és sejtelmek. A folyó hirek registrálása nagyon engem ellen lé­vén, egy tegnap keringett, s egy ő felsége közelében foglalatos magas egyéniséget illetett hitről hallga­tok, mint egyebekről hallgattam, miknek omlékony zaja annyi háborgásba szokta hozni a közkiváncsi­­ságot. Az eszközlésbe veendő gazdálkodási rendszer egyik kifolyásául említtetik, hogy a kisebb korona­országok külön helytartói megszüntetvén, több kis koronaország egy helytartó alá helyeztetnék. Ez is egyike azon találmányoknak, mikkel a közönség pár napra mulattatik. Párisban az idegen diplomaták nem rejtegetik az elnöki politika fordulatávali elégületlenségüket. Men­­zikoff herczeg legújabb küldetése e kérdéssel némi összefüggésbe hozatik. A tengerészet emelése minden nehézséget daczára is legalább annyira foglalkoztatja kormányunkat, mennyiben Trieszt naponként emelkedő fontossága igényli. Mint az O. Corr. írja „a nagyobb tengeri hatalmasságok példájára nagyobb utazásoknál több hajónak közös utazását lehetővé tenni“ é­s az adriai tengereni hadihajók czikázása által védeni elhatárzá a kormány. A házaló kereskedés , mely Magyarországban is egy igen nagy emeltyűje a kereskedelmi forgalomnak, s Bécsben is a szegényebb osztályok kényelmére ép úgy, mint a nagy kereskedők üzletére jótékony, mindamellett, hogy a korlátolt ezédeskedés nagyon óhajtá, betiltatni épen nem fog, csak szabályoztat­­ni; az erre vonatkozó rendelet, mely legfőkép biz­tosság, s egésségi szempontokra fordítandja figyel­mét, közel várható. A monarchia szervezetével megbízott tanácskozá­sok eddigi eredménye hivatalos lapok szerint azért sem lehet nagy, mert a bizottmány egyik tagja be­teg , másika nincs is itt. Mi soha sem álmodtuk , hogy a bizottmány tizennégy nap alatt készen­ leend a birodalom szervezetének tervével. X. Brassó, oct. 19. Az életben gyakran vannak pillanatok, melyek meglepőleg hatnak a kebelre, — ilyen vala oct. 19- dike , a helybeli elemi iskola ősz tanára, Bőhm Mátyás úr ötvenéves — úgynevezett — aranylakadalmát ülé meg nejével. E tisztes öreg, ki 37 évig tanitá a lejtősebb helyen, hegyen, völgyön, sikon vagy mély­ségben állanak, és igy a lakosok közöl a nap suga­rainak erejét ki több, ki kevesebb ideig, nagyobb vagy kisebb mértékben érzi. Innen az emberi test kipárolgása is igen különböző; innen érthetni meg azt is, miért van itt oly gyakran harmat, köd, a he­gyek oldalain s tetején felhő , zúzmara, jégeső , zá­por, dér, havazó förgeteg, a hegyekben zuhanó pa­takok, legtöbb helyeken fakadó források. Ha már ezen tüneményeket vizsgáljuk, könnyen általlátjuk, miszerint ezen tartomány levegője nedves s vízgő­zökkel telt; itt a tél rendszerint hosszas, az év leg­­kellemes­ részében is hűs szellők lengedeznek. Ezek volnának a felső magyarországi jég tulaj­donságai , melyet a föld színének alakja okoz; nem kell azonban felednünk , miszerint a föld anyaga is szüli a lég természetét; ugyanis némely része meleg­tartó , a másik raelegszaporító ; amaz hűsítő vagy épen fagylaló; emez ismét nedvességet okozó, vagy elnyelő és oszlató, s ily módon lég­változást szülő lé­vén, az éghajlat állapotát csodálatosan változtatja. Innen azt gondolhatná valaki, hogy az idevaló le­vegő hideg, nedves s vízgőzökkel teli leven, az egés­­ségnek ártalmas, holott pedig az itt lakók , hosszú­­ életűek, vidámak, erősek, kemény mellűek, éles eszüek s ritkán betegesek. Oka ennek, hogy a leve­gőt a sok szelek, mint megannyi lepárló lombikok, megtisztítják. Másként van azonban a dolog közép Magyaror- Budapest, oct. 27-éu. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Turin, oct. 21. — A„Gazettapiemontese“ közzé­teszi ma azon kir.rendeleteket,melyeknél fogyást Gio­

Next