Pesti Napló, 1851. október (2. évfolyam, 469-495. szám)
1851-10-27 / 491. szám
1851. másod évi folyam. — 1111«« ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egyévre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a számonbinli eladás is, megszűnt. Pesten : Eg fy hónapra 1 tr .Okr.p Évnegyedre 4 „ — „ , Félévre . . 8 „ — „ „ Egyévre. 15 „ — „ . Egyes szám — . 4 » „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaié pedig EMICH G. úrhoz intézendő,úri-ut. Laffertház 449 491 Szerkesztési iroda: Uriutola 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. ■ ' ■■ ' ■ Hétfő, oct. 27-én HIRDETÉSEK ÉS MAGÁTNVITÁK. Hirdetesek négyhasá-! Magán viták négyhabos petit-sora 4 pgő kr.-'lábos sora 5 pengő krajjával számittílik. A be-r cr.árjával számittatik. A igtatási s lop.krnyi külön fölvételi díj szinte minbélyegdíj , előre lefizet idenkor előre leteendő, a tendő a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Hegyelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetés a „PESTI NAPLÓ“ november-decemberi folyamára. Több oldalról a fölszólítás folytán a „Pesti Naplóra ügy vidéken mint Budapesten új előfizetést nyitunk két hónapra, u. m. november 1-től kezdve december végéig. Vidékre postán küldve................................................3 ft. 20 k. p. p. Budapesten házhozhordással........................................2 ft. 40 k. p. p. Lapunk bértartalmát olvasóink ismerik. A szerkesztőség mindent el fog követni e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Az előfizetési leveleket bérmentesitetni kérjük. PESTI NAPLÓ szerkesztősége. TARTALOM: . Telegraf! tudósítások. Államjogi viszonyok-BÓCS- (Új bosphorusi angol gőzhajótársulat. A Globe Ausztria olaszországi politikája ellen. Hírek. Menzikoff hg. Tengerészet. Házaié keresk. A monarchia organisatiója iránti tanácskozások. Brassó- (Iskolaügy. Vegyesek.) Vegyes hírek és események-Bibliographia-Könyvismertetés-Ausztria- (Vegyes tudósitások.) Politikai szemle-Francziaország- (A miniszteri krízis. Billault combinatiója. Az Avénement és Révolution e tárgyra vonatkozólag. Cavaignac pártárnyalata. A democraták mozgalma. Vegyesek. Joinville herczegnek elnöki jelöltül föllépése. Billault lemond egy új minisztérium alakításáról.) Nagybritannia. (Palmerston jegyzéke a Bundhoz. Palmerston 1. válasza a „nápolyi kormány és Gladstone lord“-ra vonatkozó igazolási irat iránt. — Új-Yorkban utc-kiállitás. — Campbell 1. audientián a romai pápánál.) Németország (Berlin : Poseni útkészitési ügy ; példánygazdaságok ; Schultze nyomdája ; a N. Pr. Ztg. — Drezda : Vadászati jog. Berlin : kerületi rendek ; Kinkel megszabaditói ; német katholikusok. Hamburg : Vegyes házasság zsidók és keresztyének között. Frankfurt: A szakértők congressusának feladata. — Dán ügy. Berlin : A porosz-hannoveri szerződvény titkos czikkei. — Hatzfeld gr. utasítást kap Párisbani magatartása iránt. — A tartománygyűlések bezárvák.) Olaszország- (Turin : Cavour betegsége. Kereskedelmi szerződés. Gioia lelépése. Albert-Károly emléke. Cavour: Változások a toskanai hadügyben. Calandrelli fogságának ügye.) Belgium- (A mechelni vasúti munkások rakonczátlansága ; rendszabály fékezésekre.) Dánia- (Kampmann és Hansen interpellatiói.) Spanyolország- (Miniszterváltozások.) Görögország- (Kamarai versengés. Palmerston jegyzékirata. Bankjegyhamisítás.) Törökország. (Tartományi helytartók. Török szótár ügye. Salonichi mocsárok kiszárítása.) Óczeánia- (új aranyakna Ausztráliában.) Legújabb-Magyar nemzeti muzeum- Dunavizállás-Mittár- (Magyarhon éghajlata a gyarmatosításra vonatkozólag.) A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. MAGYARHON ÉGHAJLATA a gyarmatosításra vonatkozólag. Volt alkalmunk már többször hallani, főleg külföldiektől s leginkább a német gyarmatok nem leghajtottabb letelepítése óta, miszerint borunk lége nem egésséges, sőt inkább dögleletes, s számtalan nyavalyákat szülő, s mint ilyen, főleg a külföldről bevándorlottakra nézve fölötte ártalmas. Honfikötelességemnek tartom tehát, rövid vázlatban, honunk levegőjének egésséges voltát tüzetesen megmutatni, egyszersmind megvizsgálni, mennyire lehet befolyása a lakosok egésségi állapotára. Magyarország teljesen kidolgozott climatologiáját avatottabb kezekre bizván, minthogy e lapok terére is csak annyiban tartozik, mennyiben szükséges, hogy a gyarmatosítás ügye körül fölmerülő némi balvélemények megczáfoltassanak, — itt egyedül rövid rajzát adandóm honunk természettani földrajzának vezérfonalán. A lég, mint tudjuk, azon folyó anyag, mely földgömbünket környezi. Összes természettani tulajdonságait lerajzolni itt nem szándékom, egyedül azt jegyzem meg, miszerint a lég tulajdonsága és váltója közoktatási miniszter lemondása elfogadtatik s helyébe Farini Alajos Károly neveztetik ki. F. hó 19- dikén az „Opinions“ toldaléklapja az államügyész által lefoglaltatott. Livorno, oct. 20. — Tegnap a ,Solona franczia gőzös Civitavecchiáből ide érkezett. Londonból vett telegr. jelentés szerint Kossuth f. hó 23-kán a southamptoni révparthoz érkezett. Turin, oct. 22. — Az „Arraonia“ megtámadja Farinit az újon kinevezett minisztert s kineveztetésében Roma elleni új ellenséges tényt lát. A genuai herczegnő szülei, a szász herczeg és Amalia herczegnő Bajorországból tegnap érkeztek ide. Az egyetemtanács. hirszerint, Nuytz tanárnak a pápa ő szentsége által megtiltott munkái ellen nyilatkozott s ezt hasztalan intette azok megváltoztatására. Pest, oct. 27. Magyarország tespedésben elavult közjogi viszonyainak békés után létesítendő reformja a forradalom előtt a haza legédesebb reményei között foglalt helyet. A reformból revolutio lett. A revolutiónak, mely legyőzetett, eredménye az lett, hogy az ország régi közjogi állását elvesztette. Új állása a birodalom államszervezetében, mely maga sincs még minden részeiben megalakulva, sőt melynek még leglényegesebb alakzatai a március 4-diki charta jogfictiói megszüntetése óta hiányzanak, s csak várandófélben vannak — új közjogi állása, ismételjük, hazánknak a birodalom új államszervezetében, még határozatlan. Annyit mindenki tud és lát, hogy olyan nem és nem lesz, minő volt ősi alkotmánya szerint. Egy új életelv jutott érvényre az ausztriai monarchia állodalmi életében, mely mindezen jövendő alakulásoknak főregulátora. A birodalmi test politikai egysége. A monarchiai elv tisztább , teljesebb érvényesítése ennek azon fokánál, mely a március 4-diki charta szelleme szerint lett volna lehető, csak folytatása annak, mi 1848 előtt a birodalomnak mind alkotmányos rendszerű, mint korlátlan kormányzata részeiben létezett. Mert valamint a nemmagyar tartományokban a a rendi jogosítványok összege nem ment annyira, miszerint a császárnak nemhogy kormányzati, de törvényhozási jogai gyakorlását tételesen korlátoltatása a nap látszólagos s a föld valódi forgásától függ; ennek pedig micsoda s mennyi befolyása legyen a levegőre, azt részletesen taglalni a csillagászat feladata ; én tehát csak azt jegyzem meg, miszerint honunk levegője különböző az ország fekvésére nézve. Vegyük fel ugyanis felső Magyarországot, mely alatt értem a sűrű és magas, egymásba ágazó hegyek sorait, melyek helylyel közzel szelíd síkságot, termékeny mezőket , réteket és szántóföldeket hagynak maguk után. Ezen részt Ausztria , Morva, Szilézia, Galliczia egyfelől, másfelől pedig Moldva és Erdély havasai határozzák. Közép Magyarországnak nevezem azon térséget, mely nyugatra Ausztria és Stiriát környezi, keletről pedig az erdélyi havasokra néz. A hegyek lánczköve többnyire kellemes síkságot, mezőséget foglal magában. E résznek hegyes erdeje kevés ugyan, de sokfelé elágazó folyói a jég tisztasága fentartására elegendők. Alsó Magyarországnak pedig azon részt nevezhetni, mely délre hatolván a Duna és Dráva vizeit szemléli, s a Balaton tavának délnyugati részét, nemkülönben a Maros folyamon túl eső napkeleti részt környezi. Itt a föld színe nem halmos, nem völgyes, erdeje kevés, földe agyagos, mocsárokkal és zátonyokkal teljes, itten az ingovány és posvány nem ritka. Az ország részeinek ezen külömböző fekvése szövősén , épen úgy az ősi magyar alkotmány rendszerében a fejedelem valódi élvezetében állott oly fejedelmi jogok összeségének, oly főhatalomnak, melynek életterje a monarchiai elv mélyen vert gyökerekből fölsarjadzott gazdag létét tanúsította. De ama másik, új elv elegendő arra, s olyan természetű, hogy miatta többé Magyarország ne nyerhesse vissza azon közjogi állást, mely eddigi alkotmányos alaptörvényei szellemében illette. Mert azon elvnek a birodalom politikai egységéről ellentéte azon dualismus, mit a birodalom belpolitikai rendszerében Magyarország alkotmányos állása tartott fen. Hogy azon államszervezet, mely az épségben fenállónak vett mártius 4-dikére fektettetek , sem a nép alsó, sem a hatalom felső régiójiban nem tartatott kielégítőnek, biztosnak, állandónak, volt alkalmunk már kifejteni. S míg az elégedetlenség ezen oka létezett, természetes vala, hogy élénk legyen a kedélyek visszasóvárgása a régi állapot előnyeibe. Most pedig a remény szálai kapaszkodnak ahoz. De ezen óhajtás nem szabatosan határozott, hanem határozatlanul szétfolyó. Azt, mely elérhetlenre, mert most már lehetlenre van irányozva, nem vehetjük tekintetbe. A többire nézve megkísértendünk egy kis tájékozást. Rendre fölveendjük Magyarország főbb alkotmányjogi viszonyait a megdőlt alkotmány korából. Bécs, oct. 24. Míg a németek tudósnál tudósabb értekezéseket imak a kelet, a Duna-torkolat fontosságáról, addig az angolok egy új bosphorusi gőzhajótársulatot alakitnak, mely az európai parton 9 , az ásziain 7 érintkezési ponttal birand. Ehhez járul, hogy az egyptusi vasutat is, mint már tettleg kieszközlöttet tekinthetni. Abbas basa csupa formalitásból kéri a sultántól az engedélyt, melyet Str. Canning ettől rég kicsikart. A Globe folytonosan plenkliroz (magyarul szólván) Ausztriának olaszországi politikája ellen; nagy ingerültséget mutat az angoloknak Toscanábani üldözése miatt. S azt egyenesen az ausztriai kormány befolyásának tulajdonítja, mely szerint a legújabb időben azon van, hogy II. Leopold uralkodó herczeget lemondásra bírja, miáltal ennek 12 éves fiaknt külömbözik tehát honunk levegője is; változásai pedig 1) a föld színe változásából; 2) a külömbféle kigőzölgésekből; 3) az évszakok s időjárásoktól; 4) a nap és éj viszonyaiból származhatnak. I. A mi honunk levegőjének természetét a föld színének változásaiból illeti, tekintve felső Magyarországot és egy hegyes vármegyéinket, melyek erdős hegyek közt fekvén, szelíd síksággal még is dicsekszenek, ezekről való ugyan, hogy hidegebb és frisebb levegő járja által, de annál egésségesebb, a mit az utazók gyakori tapasztalatai bőven bebizonyítottak. A jég hidegségét okozzák a magas hegyek és kevés sík helyek, mert a napsugaraknak nincs azon erejök s hatásuk, hogy a tárgyakon áttörhessenek, melyeket az egyenes síkon könnyen meghatottak volna; minél magasabbak a hegyek, s ezeket minél sűrűbb lombozatú erdők borítják, annál több akadályra találnak a napsugarak. Honunk hegyes részeit valamint bérezek s halmok határozzák, úgy jóltevő források is csörgedeznek rajtok keresztül, melyek a levegőt mozgásba hozzák s meghűtik, melyet aztán, a napsugarak, a hegyek iszonyú magassága és a völgyek nagy mélysége miatt meg nem melegíthetnek. S ezen része volna országunknak az, melyet hideg tartománynak nevezhetnénk. A lakházak, hol magasabb, hol alacsonyabb, hol jővén a trónra, egy ausztriai, snápolyi, tehát angolellenes régensség alá kerülne a herczegség ! — Minapi levelemben egy más versiét érintettem az angoloknak ez ügybeni félelméről. — Hogy Ausztriának méltó oka van önérdekét a legkörültekintőbb politikával óvni, s hogy azt teszi is, magából értetődik ; de azért e conjecturák csak igen kora képzeletek, és sejtelmek. A folyó hirek registrálása nagyon engem ellen lévén, egy tegnap keringett, s egy ő felsége közelében foglalatos magas egyéniséget illetett hitről hallgatok, mint egyebekről hallgattam, miknek omlékony zaja annyi háborgásba szokta hozni a közkiváncsiságot. Az eszközlésbe veendő gazdálkodási rendszer egyik kifolyásául említtetik, hogy a kisebb koronaországok külön helytartói megszüntetvén, több kis koronaország egy helytartó alá helyeztetnék. Ez is egyike azon találmányoknak, mikkel a közönség pár napra mulattatik. Párisban az idegen diplomaták nem rejtegetik az elnöki politika fordulatávali elégületlenségüket. Menzikoff herczeg legújabb küldetése e kérdéssel némi összefüggésbe hozatik. A tengerészet emelése minden nehézséget daczára is legalább annyira foglalkoztatja kormányunkat, mennyiben Trieszt naponként emelkedő fontossága igényli. Mint az O. Corr. írja „a nagyobb tengeri hatalmasságok példájára nagyobb utazásoknál több hajónak közös utazását lehetővé tenni“ és az adriai tengereni hadihajók czikázása által védeni elhatárzá a kormány. A házaló kereskedés , mely Magyarországban is egy igen nagy emeltyűje a kereskedelmi forgalomnak, s Bécsben is a szegényebb osztályok kényelmére ép úgy, mint a nagy kereskedők üzletére jótékony, mindamellett, hogy a korlátolt ezédeskedés nagyon óhajtá, betiltatni épen nem fog, csak szabályoztatni; az erre vonatkozó rendelet, mely legfőkép biztosság, s egésségi szempontokra fordítandja figyelmét, közel várható. A monarchia szervezetével megbízott tanácskozások eddigi eredménye hivatalos lapok szerint azért sem lehet nagy, mert a bizottmány egyik tagja beteg , másika nincs is itt. Mi soha sem álmodtuk , hogy a bizottmány tizennégy nap alatt készen leend a birodalom szervezetének tervével. X. Brassó, oct. 19. Az életben gyakran vannak pillanatok, melyek meglepőleg hatnak a kebelre, — ilyen vala oct. 19- dike , a helybeli elemi iskola ősz tanára, Bőhm Mátyás úr ötvenéves — úgynevezett — aranylakadalmát ülé meg nejével. E tisztes öreg, ki 37 évig tanitá a lejtősebb helyen, hegyen, völgyön, sikon vagy mélységben állanak, és igy a lakosok közöl a nap sugarainak erejét ki több, ki kevesebb ideig, nagyobb vagy kisebb mértékben érzi. Innen az emberi test kipárolgása is igen különböző; innen érthetni meg azt is, miért van itt oly gyakran harmat, köd, a hegyek oldalain s tetején felhő , zúzmara, jégeső , zápor, dér, havazó förgeteg, a hegyekben zuhanó patakok, legtöbb helyeken fakadó források. Ha már ezen tüneményeket vizsgáljuk, könnyen általlátjuk, miszerint ezen tartomány levegője nedves s vízgőzökkel telt; itt a tél rendszerint hosszas, az év legkellemes részében is hűs szellők lengedeznek. Ezek volnának a felső magyarországi jég tulajdonságai , melyet a föld színének alakja okoz; nem kell azonban felednünk , miszerint a föld anyaga is szüli a lég természetét; ugyanis némely része melegtartó , a másik raelegszaporító ; amaz hűsítő vagy épen fagylaló; emez ismét nedvességet okozó, vagy elnyelő és oszlató, s ily módon légváltozást szülő lévén, az éghajlat állapotát csodálatosan változtatja. Innen azt gondolhatná valaki, hogy az idevaló levegő hideg, nedves s vízgőzökkel teli leven, az egésségnek ártalmas, holott pedig az itt lakók , hosszú életűek, vidámak, erősek, kemény mellűek, éles eszüek s ritkán betegesek. Oka ennek, hogy a levegőt a sok szelek, mint megannyi lepárló lombikok, megtisztítják. Másként van azonban a dolog közép Magyaror- Budapest, oct. 27-éu. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Turin, oct. 21. — A„Gazettapiemontese“ közzéteszi ma azon kir.rendeleteket,melyeknél fogyást Gio