Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)
1852-01-16 / 556. szám
ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k. p. Egy hónapra 1 ft 30 kr p. félévre 10 ,, „ Évnegyedre 4 „— „ ,, 8 „ — 5» » 4 ,, 5» A havi előfizetés, mint a p számonkinti eladás isiEgyes szám : megszűnt. PESTI A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. úrhoz intézendő, uri utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Uri utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittalik. Péntek, jan. 16-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. 1852- i* nádik évi folyam. 556 Előfizetési hirdetés a,PESTI NAPLÓ*czimü politikai lap 1852-diki évfolyamára. Megjelenik a PESTI NAPLÓ vasárnapot és ünnepnapot kivéve, mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután mindez elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek: 5 ft. — kr p. p. lü W 99 J5 1 ft. 30 kr p. p. Vidékre postán küldve évnegyedre.................................................. ., „ ,, félévre . . »»♦•», Budapesten házhozhordással egy hónapra................................. „ » „ évnegyedre.................................. „ „ „ félévre.......................................... Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában, úri-utcza, Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó: 48 * 99 99 99 99 TSUGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Berlin, jan. 13. — A mai „Staatsanzeiger“ egy rendeletet hoz, mely szerint az államtanács ismét hatályba léptettetik s elnökéül Manteuffel báró miniszterelnök neveztetik ki. Második kamarában Claessen indítványa a postakötelezettség vagy hirlap-engedélyezés megtagadását illetőleg , a Bodelschwingpártjabeli Egnet conservativ módosítványnyal együtt 21 szőnyi többséggel elfogadtatik. POLITIKAI SZEMLE. Pest, jan. 16. Berlinből a telegraf nevezetes kormánycselekvény felől hozott tudósítást. A jan. 13-ki Staatsanzeigerben kiadatott a rendelet az állalmi tanács visszaállításáról , s elnökévé miniszterelnök K. Manteuffel neveztetett ki. Az állodalmi tanács főrendeltetése, törvényjavaslatok kidolgozása s megvitatása körül a minisztérium és kamarák között független állást foglalni el, s a törvényjavaslatoknak egyoldalúságban, pártnézetek- s pártküzdelmekben el nem fogott érdemleges, tárgyilagos megvitatását eszközölni, s így pótolni azon hiányt, mi a törvényhozási munkálatokban támad , ha azok csak minisztériumi osztályokban dolgoztatnak ki, s csak a kamarák által vizsgáltatnak meg. Ugyanott a hadügyminisztérium betöltésének ügye el van döntve , mert e helyre Bonin tábornok végre kineveztetett. Párisi tudósításokból értesülünk, hogy már 11-én éjszaka 414 fogoly Cayennebe deportáltatandó, elindíttatott. Ebből, s a Moniteurban megjelent, s általunk már közölt száműzési s deportatiós rendeletekből kitetszik, hogy Napóleon Lajos el van tökélve kormányzásában oly erélyt fejteni ki, melynek e kormánycselekvények csak kezdetét képezik; e szabályoknak valóságos bekövetkezése s foganatba vétele iránt utolsó perczig kétkednek. Itt a fő szempont , mely el nem tévesztendő, az, hogy e száműzések és deportátiók nem büntetések , hanem csak elővigyázati rendszabályok, melyek a végre alkalmaztatnak , hogy a kormánynak kitűzött czéljai ne zavartassanak , s ne akadályoztassanak oly politikai egyéniségek által, kik előreláthatólag azoknak legnagyobb ellenségei lennének. Kitetszik ez a Moniteurban a rendeletekhez mellékelt jegyzékiratból, melyben az mondatik, hogy a kormány kiutasítni szándékszik az országból, a társadalom megmentése végett minden személyeket, kiknek bentartózkodása Francziaországra nézve veszedelmessé válhatnék, s ugyanezeket deportáltatni fogja, ha kormányi engedelem nélkül próbálnának visszatérni. A száműzés sorsa fogná érni különösen azon socialista írókat is, kik csak az elmélet mezején működtek. Bizonyosan állíttatik, hogy ezen erélyes rendszabályok tökéletesebb foganatosítására minél előbb fel fog állíttatni a rendőri minisztérium, s egy rendelet által bizonyos személyeknek, különösen a külföldön tartózkodó volt képviselőknek, s a londoni menekülteknek mindennemű közzétételei Francziaországban el fognak tiltatni, sőt a kormány megbüntetni szándékozik oly egyes személyeket is, kik cselekvényeit hevesen roszalják ; e czélra volt számítva azon rendelete, mely a szóval elkövetett politikai vétségek elitélését az esküttszékek elől elvonva, a fegyelmi rendőrség bíróságára ruházta. Az angol tudósításokból az tetszik ki, hogy Anglia nem igen bízik Napóleon Lajos barátságos békeszerető nyilatkozataiban, s komolyan szándékozik készülni, s figyelemreméltó, hogy egy lehető franczia invasiatáli félelem a jó londoni polgárok fejében is kezd elhatalmasodni. A piemonti kamarákban Cavour kereskedelmi miniszter kitűnő ügyességgel sernyedetlen buzgósággal védte az osztrák-szárd kereskedelmi szerződést az ellenzék támadásai ellen, s ez csakugyan nevezetes szótöbbséggel el is fogadtatott a követi kamara által. ANGLIA JELENE. II. Láttuk tehát, hogy az összes lakosság adát tevő földmives osztály évi termesztésének értéke többet tesz ki, mint minden egyéb iparágé összevéve. Hogy Anglia belkereskedelme mig külkereskedések,dot tesz. Azon tény, hogy évenkint, különösen pedig a szabad kereskedés fokonkinti behozatala óta , nagy pénzöszletek gyűjtetnek adakozás útján egybe, miknek czélja ezernyi munkásokat, többnyire czipő-, keztyűmiveseket, damaszk- és selyemgyárosokat , Angliából elszállítani idegen világ alá, mert honn nem lelnek jövedelmező munkát, mig azalatt ugyan e czikkeknek idegen földről behozatala évenkint nő, — ezen tény mind a két párt által szertrehányólag hozatik föl. „Ez a szabad kereskedelem következménye, hogy külországi munkásoknak adunk kenyeret, míg a mieink ehhez vesznek“ — szólnak a protectionisták. „Igaz — mondják a free trade emberei — de e tény a ti rendszeretek, a régi védvámrendszer eredménye, melynek ily fattyú növedékei vannak, mik erőre soha sem kaphatnak, mint a keztyű, mint a selyemgyártás , melyben soha azt a finomságot, s azt a tökélyt el nem fogjuk érni, melyet a francziák elértek.“ És e felelet alapossága, de különösen hordereje, bármily nagy legyen is, e korban el nem ismertetik. Az igaz, hogy a nemzetek, különösen Anglia, mint egyetem, naponkint gazdagabb, mindig többet termeszt, s többet vesz be; — egészen más azonban: várjon, midőn a nemzetek egyeteme gazdagodik, az egyének is azon arányban gazdagodnak-e ? És ha ezen kérdésre válaszoltunk, emlékezzék meg az olvasó, hogy nem socialisták, hanem angol toryk nézeteit, s parliament! ,,Reports“okat idézünk. A folyó évi Quarterly Review e czím alatt „Theory of Progress“ így ír: „Mindenki kész elismerni, hogy e század , A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. KELET KIRALYNÉJA. (Históriai novella.) II. Folytatót. *) Zenobia ezalatt az Orontes partján horgászott Herodéval. Ősanyja példájaként parancsot adott búvárainak , hogy a viz alatt a kivetett horogra arany halakat akasszanak, s tudta osztani a mosolyt, mely e gyöngéd csel következtében, az ifjú halvány arczán elvonult. Mennyi lélekerő s mily női gyöngédség kellett arra, hogy e férfias munkákhoz edzett asszony lemondjon legkedvenczebb mulatságáról, midőn annak riadó hangjai füléig halnak el, s leüljön egy lélekbeteg gyermeket mulattatni, kit rajta kivül mindenki megvet, kicsúfol; s mig férjét és tulajdon fiát fene*) Lásd Pesti Napló 555. számát, vadakkal küzdeni tudja, szeretete gyöngédségével mostoha gyermekét halmozza el, ez erőtlen hervatag ifjút, kinek minden öröme e csodás, e megfoghatlan szülői érzelem. A vadászat zaja mindig hangosabbá válik, Herode remegve simul anyjához közelebb. — Oh anyám. Hallod e lármát ? Hallod ezt a szokatlan ordítást ? Én félek. — Az elefántok bőgése az. Jer tova, ha félsz hallani. — Oh nem tova. Ott szeretnék lenni, ahol ez a lárma van, akkor nem félnék tőle. — Ne hallgass oda , vidám kiáltások azok , kedvtelő vadászok ujjongatásai. — Nem hallasz valami sikoltást közbeközben valami segítségkiáltó jajgatást ? — Ki tudná azt ily távolból kivenni ? •— Én hallom jól. Nem apám kiált-e ? — Hova gondolsz ? Mi baj érhetné őt ? Nincs sem ember, sem vadállat, melyet puszta kézzel meg ne öljön , puszta öklével képes betörni a bölény koponyáját s az oroszlányt fél kezével megfojtani. — Igaz , szólt Herode, nevetve, mint gyermekek szoktak, kik apják erejéről, bátorságáról hallanak beszélni. Apám erős ember. Aztán Vahalláth is vele van. Anyám, mért nem vagyok én oly bátor, mint Vahalláth ? — Minek volna e bátorság neked ? — Most ott volnék apám mellett. Hátha mégis valami baja eshetik, lehet, hogy kardja eltörik a viadalban, akkor én a magamét nyújtanám neki, orozva jöhet rá valami veszély, melyet ő nem lát meg, én észrevenném s rákiáltanék, hogy vigyázzon. Eltévedhet kíséretétől, s valamely mocsárban elveszhet, én nem maradnék el oldala mellől soha. Ez mind megeshetik rajta. Jörünk oda, ahol ez a lárma hallik. — Messzünnen is remegsz tőle. — Ha látni fogom, nem félek. Aztán te mellettem maradsz, úgye nem távozol tőlem. Mitől félhetnék , ha te itt vagy ? Ki bánthatna, ha te oltalmazol. Édes gyermeki érzelem, mely mindenhatóvá képzeli a szülői szívet és kart! Az ifjú nem bírt nyugodni, míg Zenobia parancsot nem adott a hátramaradt kíséretnek, hogy induljanak a vadászok után. Minél közelebb értek a zajhoz , annál többször iparkodok mondani s arczával és mozdulataival kifejezni , hogy nem fél, s midőn az első tanyához értek, hová épen akkor vontatták az elejtett rhinoceros roppant tetemét, annyi bátorságot vett magának , hogy leszállt hozzá és megmerte tapintani annak hosszú szarvát; hanem a mikor aztán hallá, hogy az egy elefántot összegázolt, s kemény kérges bőrével összenézte, azt a vékony aranyketrvű nyilat, melyet remegő kezében tartott, elsápadva emelteté magát elefántja hátára vissza s félve kérdé a vadászoktól , hogy e tartós lárma hasonló szörnyeteggeli küzdés zaja-e ? — Ez csak hajtás, viszonza egy vadász. Egy tigrispár vette magát a berekbe, s most azt nem bírják onnan kihajtani. — De apám jó helyen van úgy-e? — Az mindig jó hely , ahol apád kardja ki van vonva, felelt a vadász, a királynő intésére megfogva az elefánt kötőfékjét, s azon táj felé vezetve, hol a király állott. Egy széles csalitos bozót volt, a melybe a tigris vette magát; iszapos feneke s összebonyolodott szövevényei miatt lónak és elefántnak egyaránt hozzájárulhatlan. A vadászok széles kört alakítottak a berek körül, mialatt annak egyik oldalán felgyürkőzött arabok jártak lármát ütve, s botokkal kongatva a vastag bambuszbokrokat. Odenath figyelmét annyira elfoglalta e munka, hogy csak akkor vette észre nejét és fiát, midőn mellette álltak. Az apa magán kivül lett örömében , midőn Kérődét megpillantá, ki nem látva semmi tárgyát a veszélynek , hanem csupa örömteli arczokat, inkább örülni látszott, mint félni. I TARTALOM Telegrafi tudósítások. Politikai szemle. A n g l i a j e l e n e. II. Lapszemle. Hivatalos. (Reáltanodák Ügye.) Fővárosi élet. Vidéki élet. (Vegyesek.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (A hami foglyok ügye. Ellenzék a salonokban. Oudinot visszahelyezése. Portalis. Baroche. Gyilkosság. Hadtörvényszéki működések és elfogatások. Vegyes.) Nagybritannia. (A Francziaország miatti aggodalom. A miniszterkrízis.) Németország. (Berlin. Frankfurt. München. Augsburg. Stuttgart.) He lvétia. (Neuenburg.) Spanyolország. (Madrid. Montpensier hy és Agne Narvaez. Pezuela madridi főkapitány lemond. Borrego röpirata elkoboztatik.) Belgium. (Brüsszel: Francziaországból kiutasított volt nemzetgyűlési tagok.) Törökország. (Konstantinápoly : Diplomatái kinevezések.) Keletindia és China. (Legújabb hírek Bombayből, Kalkuttából, Singaporeból és Hongkongból.) Afrika. (Capról vett újabb hírek : az angolok mostoha hadiszerencséje.) Ausztrália. (Hárold új aranytelep fedöztetett fel Port-Philippben.) Vegyesek. (Nemzeti színház. Gabonaár. Dunavízállás.) Műtár. (Kelet királynéja. Históriai novella JÓKAI MÓRTÓL.) Budapest, jan. 16-án. London , jan. 12. — Lamoricière, Changarnier és Thiers ide érkeztek. Turin, jan. 11. — Az ausztriai-piemonti keresk. szerződvényt a képviselő kamara 90 szóval 38 ellen elfogadta. Páris, jan. 12. — Hire szárnyal, miszerint az Orléans-család javai újra birdizár alá fognának vettetni. Berlin, jan. 14. — Bonin kineveztetett hadügyminiszterül.