Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-16 / 556. szám

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k. p.­­ Egy hónapra 1 ft 30 kr p. félévre 10 ,, „ Évnegyedre 4 „— „ ,, 8 „ — 5» » 4 ,, 5» A havi előfizetés, mint a p számonkinti eladás isiEgyes szám : megszűnt. PESTI A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. úrhoz intézendő, uri­ utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Uri utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittalik. Péntek, jan. 16-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyha­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magán­viták négy­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. 1852- i* nádik évi folyam. 556 Előfizetési hirdetés a,PESTI NAPLÓ*czimü politikai lap 1852-diki év­folyamára. Megjelenik a PESTI NAPLÓ vasárnapot és ünnepnapot kivéve, mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután mindez elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek: 5 ft. — kr p. p. lü W 99 J5 1 ft. 30 kr p. p. Vidékre postán küldve évnegyedre.................................................. ., „ ,, félévre . . »»♦•», Budapesten házhozhordással egy hónapra................................. „ » „ évnegyedre.................................. „ „ „ félévre.......................................... Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában, úri-utcza, Laffert házban 8.­ sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésé­ben az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó: 4­­­­8 * 99 99 99 99 TSUGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Berlin, jan. 13. — A mai „Staatsanzeiger“ egy rendeletet hoz, mely szerint az államtanács ismét hatályba léptettetik s elnökéül Manteuffel báró mi­niszterelnök neveztetik ki. Második kamarában Claes­­sen indítványa a postakötelezettség vagy hirlap-en­­gedélyezés megtagadását illetőleg , a Bodelschwing­­pártjabeli Egnet conservativ módosítványnyal együtt 21 szőnyi többséggel elfogadtatik. POLITIKAI SZEMLE. Pest, jan. 16. Berlinből a telegraf nevezetes kormánycselekvény felől hozott tudósítást. A jan. 13-ki Staatsanzeiger­ben kiadatott a rendelet az állalmi tanács vissza­állításáról , s elnökévé miniszterelnök K. Manteuffel neveztetett ki. Az állodalmi tanács főrendeltetése, törvényjavaslatok kidolgozása s megvitatása körül a minisztérium és kamarák között független állást foglalni el, s a törvényjavaslatoknak egyoldalúság­ban, pártnézetek- s pártküzdelmekben el nem fogott érdemleges, tárgyilagos megvitatását eszközölni, s így pótolni azon hiányt, mi a törvényhozási munká­latokban támad , ha azok csak minisztériumi osztá­lyokban dolgoztatnak ki, s csak a kamarák által vizs­gáltatnak meg. Ugyanott a hadügyminisztérium betöltésének ügye el van döntve , mert e helyre Bonin tábornok végre kineveztetett. Párisi tudósításokból értesülünk, hogy már 11-én éjszaka 414 fogoly Cayennebe deportáltatandó, elin­­díttatott. Ebből, s a Moniteurban megjelent, s álta­lunk már közölt száműzési s deportatiós rendeletek­ből kitetszik, hogy Napóleon Lajos el van tökélve kormányzásában oly erélyt fejteni ki, melynek e kormánycselekvények csak kezdetét képezik; e sza­bályoknak valóságos bekövetkezése s foganatba vé­tele iránt utolsó perczig kétkednek. Itt a fő szem­pont , mely el nem tévesztendő, az, hogy e száműzé­sek és deportátiók nem büntetések , hanem csak elő­­vigyázati rendszabályok, melyek a végre alkalmaz­tatnak , hogy a kormánynak kitűzött czéljai ne za­vartassanak , s ne akadályoztassanak oly politikai egyéniségek által, kik előreláthatólag azoknak leg­nagyobb ellenségei lennének. Kitetszik ez a Moni­teurban a rendeletekhez mellékelt jegyzékiratból, melyben az mondatik, hogy a kormány kiutasítni szándékszik az országból, a társadalom megmentése végett minden személyeket, kiknek bentartózkodása Francziaországra nézve veszedelmessé válhatnék, s ugyanezeket deportáltatni fogja, ha kormányi en­­gedelem nélkül próbálnának visszatérni. A szám­űzés sorsa fogná érni különösen azon socialista író­kat is, kik csak az elmélet mezején működtek. Bi­zonyosan állíttatik, hogy ezen erélyes rendszabá­lyok tökéletesebb foganatosítására minél előbb fel fog állíttatni a rendőri minisztérium, s egy rende­let által bizonyos személyeknek, különösen a kül­földön tartózkodó volt képviselőknek, s a londoni menekülteknek mindennemű közzétételei Franczia­­országban el fognak tiltatni, sőt a kormány meg­büntetni szándékozik oly egyes személyeket is, kik cselekvényeit hevesen roszalják ; e czélra volt szá­mítva azon rendelete, mely a szóval elkövetett politi­kai vétségek elitélését az esküttszékek elől elvonva, a fegyelmi rendőrség bíróságára ruházta. Az angol tudósításokból az tetszik ki, hogy An­glia nem igen bízik Napóleon Lajos barátságos bé­keszerető nyilatkozataiban, s komolyan szándékozik készülni, s figyelemreméltó, hogy egy lehető fran­­czia invasiatáli félelem a jó londoni polgárok fejében is kezd elhatalmasodni. A piemonti kamarákban Cavour kereskedelmi mi­niszter kitűnő ügyességgel sernyedetlen buzgósággal védte az osztrák-szárd kereskedelmi szerződést az ellenzék támadásai ellen, s ez csakugyan nevezetes szótöbbséggel el is fogadtatott a követi kamara által. ANGLIA JELENE. II. Láttuk tehát, hogy az összes lakosság a­dát tevő földmives osztály évi termesztésének érté­ke többet tesz ki, mint minden egyéb iparágé összevéve. Hogy Anglia belkereskedelme mig külke­­reskedése­k,­dot tesz. Azon tény, hogy évenkint, különösen pedig a szabad kereskedés fokonkinti behozatala óta , nagy pénzöszletek gyűjtetnek adakozás útján egybe, miknek czélja ezernyi munkásokat, több­nyire czipő-, keztyűmiveseket­, damaszk- és se­lyemgyárosokat , Angliából elszállítani idegen világ alá, mert honn nem lelnek jövedelmező munkát, mig azalatt ugyan e czikkeknek ide­gen földről behozatala évenkint nő, — ezen tény mind a két párt által szertrehányólag ho­­zatik föl. „Ez a szabad kereskedelem következ­ménye, hogy külországi munkásoknak adunk kenyeret, míg a mieink ehhez vesznek“ — szól­nak a protectionisták. „Igaz — mondják a free trade emberei — de e tény a ti rendszeretek, a régi védvámrendszer eredménye, melynek ily fattyú növedékei vannak, mik erőre soha sem kaphatnak, mint a keztyű­, mint a selyemgyár­tás , melyben soha azt a finomságot, s azt a tö­kélyt el nem fogjuk érni, melyet a francziák elértek.“ És e felelet alapossága, de különösen h­ord­­ereje, bármily nagy legyen is, e korban el nem ismertetik. Az igaz, hogy a nemzetek, különösen An­glia, mint egyetem, naponkint gazdagabb, min­dig többet termeszt, s többet vesz be; — egészen más azonban: várjon, midőn a nemzetek egye­teme gazdagodik, az egyének is azon arányban gazdagodnak-e ? És ha ezen kérdésre válaszoltunk, emlékez­zék meg az olvasó, hogy nem socialisták, ha­nem angol toryk nézeteit, s parliament! ,,Re­­ports“okat idézünk. A folyó évi Quarterly Review e czím alatt „Theory of Progress“ így ír: „Mindenki kész elismerni, hogy e század , A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. KELET KIRALYNÉJA. (Históriai novella.) II. Folytatót. *) Zenobia ezalatt az Orontes partján horgászott He­­rodéval. Ősanyja példájaként parancsot adott búvá­rainak , hogy a viz alatt a kivetett horogra arany halakat akasszanak, s tudta osztani a mosolyt, mely e gyöngéd csel következtében, az ifjú halvány ar­­czán elvonult. Mennyi lélekerő s mily női gyöngédség kellett arra, hogy e férfias munkákhoz edzett asszony le­mondjon legkedvenczebb mulatságáról, midőn annak riadó hangjai füléig halnak el, s leüljön egy lélek­­beteg gyermeket mulattatni, kit rajta kivül mindenki megvet, kicsúfol; s mig férjét és tulajdon fiát fene­*) Lásd Pesti Napló 555. számát, vadakkal küzdeni tudja, szeretete gyöngédségével mostoha gyermekét halmozza el, ez erőtlen herva­­tag ifjút, kinek minden öröme e csodás, e megfog­­­hatlan szülői érzelem. A vadászat zaja mindig hangosabbá válik, He­rode remegve simul anyjához közelebb. — Oh anyám. Hallod e lármát ? Hallod ezt a szokatlan ordítást ? Én félek. — Az elefántok bőgése az. Jer tova, ha félsz hallani. — Oh nem tova. Ott szeretnék lenni, a­hol ez a lárma van, akkor nem félnék tőle. — Ne hallgass oda , vidám kiáltások azok , kedv­telő vadászok ujjongatásai. — Nem hallasz valami sikoltást közbeközbe­n va­lami segítségkiáltó jajgatást ? — Ki tudná azt ily távolból kivenni ? •— Én hallom jól. Nem apám kiált-e ? — Hova gondolsz ? Mi baj érhetné őt ? Nincs sem ember, sem vadállat, melyet puszta kézzel meg ne öljön , puszta öklével képes betörni a bölény ko­ponyáját s az oroszlányt fél kezével megfojtani. — Igaz , szólt Herode, nevetve, mint gyermekek szoktak, kik apják erejéről, bátorságáról hallanak beszélni. Apám erős ember. Aztán Vahalláth is vele van. Anyám, mért nem vagyok én oly bátor, mint Vahalláth ? — Minek volna e bátorság neked ? — Most ott volnék apám mellett. Hátha mégis valami baja eshetik, lehet, hogy kardja eltörik a viadalban, akkor én a magamét nyújtanám neki, orozva jöhet rá valami veszély, melyet ő nem lát meg, én észrevenném s rákiáltanék, hogy vigyáz­zon. Eltévedhet kíséretétől, s valamely mocsárban elveszhet, én nem maradnék el oldala mellől soha. Ez mind megeshetik rajta. Jörünk oda, a­hol ez a lárma hallik. — Messzünnen is remegsz tőle. — Ha látni fogom, nem félek. Aztán te mellet­tem maradsz, úgy­e nem távozol tőlem. Mitől fél­hetnék , ha te itt vagy ? Ki bánthatna, ha te oltal­mazol. Édes gyermeki érzelem, mely mindenhatóvá kép­zeli a szülői szívet és kart! Az ifjú nem bírt nyugodni, míg Zenobia paran­csot nem adott a hátramaradt kíséretnek, hogy in­duljanak a vadászok után. Minél közelebb értek a zajhoz , annál többször iparkodok mondani s arczával és mozdulataival ki­fejezni , hogy nem fél, s midőn az első tanyához értek, hová épen akkor vontatták az elejtett rhino­ceros roppant tetemét, annyi bátorságot vett magá­nak , hogy leszállt hozzá és megmerte tapintani an­nak hosszú szarvát; hanem a mikor aztán hallá, hogy az egy elefántot összegázolt, s kemény kérges bőrével összenézte, azt a vékony aranyketrvű nyilat, melyet remegő kezében tartott, elsápadva emelteté magát elefántja hátára vissza s félve kérdé a vadá­szoktól , hogy e tartós lárma hasonló szörnyeteggeli küzdés zaja-e ? — Ez csak hajtás, viszonza egy vadász. Egy tigrispár vette magát a berekbe, s most azt nem bírják onnan kihajtani. — De apám jó helyen van úgy-e? — Az mindig jó hely , a­hol apád kardja ki van vonva, felelt a vadász, a királynő intésére megfogva az elefánt kötőfékjét, s azon táj felé vezetve, hol a király állott. Egy széles csalitos bozót volt, a melybe a tigris vette magát; iszapos feneke s összebonyolodott szö­vevényei miatt lónak és elefántnak egyaránt hozzá­­járulhatlan. A vadászok széles kört alakítottak a berek körül, mialatt annak egyik oldalán felgyürkőzött arabok jártak lármát ütve, s botokkal kongatva a vastag bambuszbokrokat. Odenath figyelmét annyira elfoglalta e munka, hogy csak akkor vette észre nejét és fiát, midőn mel­lette álltak. Az apa magán kivül lett örömében , midőn Kérő­dét megpillantá, ki nem látva semmi tárgyát a ve­szélynek , hanem csupa örömteli arczokat, inkább örülni látszott, mint fé­lni. I TARTALOM Telegrafi tudósítások. Politikai szemle. A n g l i a j e l e n e. II. Lapszemle. Hivatalos. (Reáltanodák Ügye.) Fővárosi élet. Vidéki élet. (Vegyesek.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (A hami foglyok ügye. Ellenzék a salonokban. Oudinot visszahelyezése. Portalis. Ba­­roche. Gyilkosság. Hadtörvényszéki működések és el­­fogatások. Vegyes.) Nagybritannia. (A Francziaország miatti aggoda­lom. A miniszterkrízis.) Németország. (Berlin. Frankfurt. München. Augs­burg. Stuttgart.) H­e l­v­é­t­i­a. (Neuenburg.) Spanyolország. (Madrid. Montpensier hy és Agne Narvaez. Pezuela madridi főkapitány lemond. Borrego röpirata elkoboztatik.) Belgi­um. (Brüsszel: Francziaországból kiutasított volt nemzetgyűlési tagok.) Törökország. (Konstantinápoly : Diplomatái kineve­zések.) Keletindia és China. (Legújabb hírek Bombay­­ből, Kalkuttából, Singaporeból és Hongkongból.) Afrika. (Capról vett újabb hírek : az angolok mostoha hadiszerencséje.) Ausztrália. (Hárold új aranytelep fedöztetett fel Port-Philippben.) Vegyesek. (Nemzeti színház. Gabonaár. Dunavízállás.) M­ű­t­á­r. (Kelet királynéja. Históriai novella JÓKAI MÓRTÓL.) Budapest, jan. 16-án. London , jan. 12. — Lamoricière, Changarnier és Thiers ide érkeztek. Turin, jan. 11. — Az ausztriai-piemonti keresk. szerződvényt a képviselő kamara 90 szóval 38 ellen elfogadta. Páris, jan. 12. — Hire szárnyal, miszerint az Orléans-család javai újra birdizár alá fognának vet­tetni. Berlin, jan. 14. — Bonin kineveztetett hadügy­miniszterül.

Next