Pesti Napló, 1852. február (3. évfolyam, 570–592. szám)
1852-02-21 / 586. szám
i] t I 1 TARTAL09 Telegrafi tudósítások. Páris. (Kijelölések. A mérsékleti köztársaságiak. A császárság visszaállítására kilátások. Az elnök katonai udvara. Az angol lapok fecsegése. Morny. Négy író kitüntetése.) Lapszemle. Hivatalos. (Kinevezések.) Fővárosi élet. Vidéki élet. (Kolozsvár. Nyilatkozat. Békés Csaba. Vegyesek.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (Páris, febr. 15.) Nagybritannia. (London : Granville és Palmerston politikája közti párhuzam a Times után. Vegyesek.) Németország. (Berlin : Neu Pr. Zig. Kassel. Keller megszökött. Kopenhága. A kormány átvétele. Hamburg : az osztrák sereg elvonulása megkezdve.) Helvétia. (Bern.) Dánia. (Kopenhága.) Belgium. (Brüssel.) Olaszország. (Genua.) Spanyolország. (Madrid.) Legújabb Posta. (Berlin. Páris. Brüssel. London. Madrid.) Egyházi s nevelési ügyek. Vegyesek. (Nemzeti szinház. — Börze. — Dunavizállás.) Műtér. (Montalembert fölvétele a franczia akadémiába.) , l Budapest, febr. 21-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOKA „Magyar Hirlapuhoz következő távirati magánsürgöny érkezett: Páris , febr. 18. A sajtótörvény megjelent. A hírlapok, időszaki írások kiadásához a tulajdonosok , szerkesztőket illetőleg, minden egyénváltozáskor felhatalmazás kívántatik. A cautio Páris, Lyon és nagyobb városokban 50,000 franc, kisebb városokban ez öszszegnek fele. Idegen hírlapokra 6 vagy 3 centimé bélyeg van róva. Temérdek büntetőhatározmány. Fogság, pénzbírság. Két elitéltetés két év alatt elég a hírlap elnyomathatására. 1852- harmadik évi folyam ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten. Évnegyedre 5 f.— k.p. Egy hónapra 1 ft 30 k. p. Félévre 10 „ „ „ Évnegyedre 4 „— „ „ A havi előfizetés, mint a „... 0 számonkinti eladás is Felévre ’ 8” ” ” megszűnt. Egyes szám PESTI MPLO. Szerkesztési iroda: Orintcza 8. sz. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úrintéz a Laffert ház 8. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetien levél visszautasittatik. Szombat, febr. 21-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy hasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beígtatási s 10 pektnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Páris , febr. 15. A kormány még most is a törvényhozó test tagjainak kijelölésével foglalkozik, s mint látszik, nem kevés gondot ad, hogy a profanusok kizárassanak. De ha másfelől tekintetbe veszszük az ellenzéknek mintegy önkéntes visszavonulását, azt kell hinnünk , hogy már czélt ért, s az egész törvényhozó gyűlés, kevés kivétellel, a napóleoni politika párthíveiből álland. A legitimisták és orleanisták közöl említenek néhányat, kik szerencsét akarnak próbálni, de, úgy látszik, kevés kilátásuk lehet; tán többel bírhatnának a mérsékleti köztársaságiak , de ezek a Combattre la retrait mellett vannak, s mint Lamartine, Toqueville, nyíltan visszavonulnak. Lamartine-tól ezért politikai barátai zúgolódnak, s Francisque Bouvet levélben fejezte ki Lamartine visszalépésévek elégedetlenségét. A többek közt így fejezte ki magát: visszavonulni annyit tesz , mint kiköltözni , kiköltözni pedig annyi, mint az országot rész befolyásoknak dobni oda, mi ismét annyit tesz, mint fölhívást tenni a forradalomra. Magasb szempontból véve, a visszavonulás az általános szavazat hallgatag tagadását foglalja magában, a köztársaság főalapjának tagadását. Bouvet, Lamartinenal együtt még most is a köztársaság felől álmodoznak , s oly jellemű emberek , hogy híven szolgálnak , ha az isteni gondviselés azt jószántából számukra föntartaná, aztán a franczia nép is valami nagy hajlamot és ragaszkodást tanúsítana iránta, mi különben jelenleg távolabb van, mint valaha. Francziaországnak a consulság sem megállapodó stádiuma ; azt hiszszük, hogy nem sokára, maga a nép egy nagyobb biztosítékot nyújtó állapot, tudniillik a császárságra fog, az általános szavazatot használva, szavazni. Az elnök különben minden készületet megtett ezen lépésre , udvarát már is császárilag rendezi. A katonai ház, mint a Constitutionnel jelenti, így van alakulva : hadsegédek : Roquet, osztályos tábornok ; Canrobert, De Goyon, De Cotte, De Montebello dandárvezérek; Espinasse, De Lourmel, Edgar Ney, De Béville, Vaudrey ezredesek; Fleury alezredes. Canrobert tábornokról, ki egy leyális derék katona, megjegyzendő , hogy a minap lemondását beadta, de el nem fogadtatott. Ő unokája Marbot tábornoknak, s az elnök által különösen becsültetik. A minap reggel istállójában egyikét találta azon szép arab lovaknak, melyeket a török szultán küldött volt a köztársaság elnöke számára. Mint mondom tehát, a ház már is császári szint mutat, s nem sok időt jósolunk neki, hogy a nép csakugyan kérvényezni fogja a császárság visszaállítását. Mint a revisio alkalmával, úgy fog ezen kérdéssel is történni. A Chatillon-surlingi polgármester már megkezdte egy a senatushoz intézett, s tán önök előtt is ismeretes kérvénynyel. *) A salonokban már is bon mot-kal beszélnek a császárság felől. Hogy a herczeg-elnök magát császárrá fogja proclamáltatni, jele az, hogy képe már a pénzeken ott áll. íme a császár a pénzen ott áll. íme a császár a pénzen, tehát nem fog késni, hogy végképen is az legyen. A Patrie és a Moniteur sorompóba lépnek az angol lapok ellen, melyek német csacskasággal mindent ráfognak az elnökre, anélkül, hogy a dologból valami igaz volna. A Patrie, nevezetesen a Times és Morning Chronicle ellen kel ki, melyek a legvadabb híreket szokták közölni. A Moniteur hasonlag a Timesre támad, megcáfolván , hogy Angliában lovakat szednének a kormány ügynökei a franczia lovasság számára, Francziaországban eleget tenyésztvén. Mornynak a minisztériumban kilépését még mindig az Orleans-család ellen hozott szigorú rendszabályoknak tulajdonítják, s ha Morny visszalépne a minisztériumba , azt hiszik , hogy ezen szigorú rendszabályok is némileg könnyittetnének. Az okoskodás *) L. tegnapi francziaországi rovatunkat. Szerk. ily menettel bir: „Morny azért lépett ki, mert a rendeleteket rászalta; ha visszatér, az a jele, hogy a rendeletek eltörültetni fognak.“ Ez ugyan logikának megjár, de hogy azért politikai igazsággal bírna, nagyon kétségbevonható, sőt azt mondják, hogy akkor is, midőn kilépett, az elnökkel legjobb egyetértésben lett volna, s így szólott volna hozzá : „Én fölfogom ön lemondását, önnek ezt kellett tennie , de ön azért velünk van.“ A Moniteur különben megcáfolja a miniszteri módosítás valóságát. A Courrier du Havre jelenti, hogy négy szó fogna közelebbről a becsületrend tagjává neveztetni : Anselme, La Guéronniére, Louis Veuillot és Lubis. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. Gr. BONTAIEHBERT FÖLVÉTELE A FRANCZIA AKADÉMIÁBA. (Az Indépendence helge után.) Páris, febr. 5. Szivemből óhajtom, hogy ez volt legyen az akadémiának utolsó ülése, melyben nagyravágyás és politikai sziveskedés bitorolja az igazi franczia tudományosság helyét. Úgy is már helyre van állítva politikai férfiak számára a senatus. Nagyon is ideje tehát, hogy ezen tudományos pairség, mely Institut-nek neveztetik, kizárólag oly férfiaknak tartassák fenn, kik irodalmi műveik által nyertek európai hírnevet. Malé, Pasquier, de Noailles, de Ségur, de Montalembert s még mások, oly osztályhoz tartozók, mely birtokában van mindennek, mi gazdagít, s mi megtisztelő — mely t. i. bírja a követi helyeket, főispánságokat, az államtanácsot, a magas bírói állomásokat, a követségeket, tárczákat, a nagy rendkereszteket — ismétlem , ezen urak talán nem lesznek oly utalkodottak, hogy a negyven karszékbe ne hívjanak meg , más mint különös irodalmi becseset nem bíró, s egyébiránt is már mindennel elhalmozott férfiakat, kik féltékenyek lévén a működő parlamentre, a Mazarin palotába hívták meg egymást, bosszúságból, hogy a Luxemburg palota ajtai zárva vannak. Az igazi írókat pedig álnokul buzdították oly látogatások tételére, melyekről előre meg volt állítva, hogy eredmény nélkül fognak maradni, melyek azonban arra szolgáltak, hogy írói jelöltségek által fentartsák a varázst, mit a választások mindannyiszor meghazudtoltak. Meg fog-e valahára szűnni a dolgok ezen igazságtalan, visszaélésekkel teljes, sértő állapotra, s várjon megérjük-e még, hogy Berryer, például, ki bár nagy szónok, de nem nagy szó , elnyerje Ponsard ellen St- Priest örökségét ? vagy Dupatyt székében Lindhére kövesse Musset Alfred rovására, ki hét-nyolcz év óta állandón föllép jelöltül, s kinek ugyanezen idő óta állandón elébe tesznek herczegeket, vagy latin irodalmi tanárokat ? Térjünk át a fölvételre. S előbb vessünk oda néhány szót a gyűlés külső kinézéséről. Az Institut kerek nagy teremében mintegy négyszáz s néhány szék van, s több mint hétszáz jegy osztatott ki. E helyek több mint három hónap óta oly hő kívánságok tárgyai voltak, hogy azok, kik e helyekkel rendelkeztek, azt sem tudták, hol áll fejek, s kinek adjanak jegyet. Az utolsó napokban oly dühös, hihetlen volt a jegyhajhászás, hogy Villemaint őrültté tehette volna. Egy orosz kétszázötven franccal fizetett meg egy helyet, melyet nagy unszolással csikartak ki Patintól, ki azt hitte, ajándékot csinál. Több más helyeket könnyűszerrel el lehet adni öt hat louisd'orért. Ez alkalommal bátor vagyok egy megjegyzést tenni, mely tudom nyakamra hozza a születési s hódítási jog minden kiváltságosait. E megjegyzés már gyakrabban fölmerült elmémben az értelmiségnek sok más ünnepélyei, irodalmi művek első előadása, zenedei ünnepélyes hangversenyek , egyéb testületek ünnepélyes ülései, stb. alkalmával. S ez nem más, mint a helyeknek méltatlanok általi bitorlása... Szóljunk ma csak az Institutről. Itt, minden helyet eltöltenek a hitvesek, nőtestvérek , sógorasszonyok , anyák, anyósok, unokahúgok , nagynénék, s a ház barátnői. Az invasioban részt vesznek fiatal lyceumi tanulók is, kik most tanulják , hogy rosa annyit tesz: rózsa , s a szónokoknak oly tapsokat nyújtanak, melyek jöhetnének illetőbb kezekből. Lássuk, a mi harmincznyolcz vagy harminczkilencz halhatatlanaink nem oszthatnák-e ki egy kissé, e nagy ülések viszhangjára nézve hasznosabb módon azon jegyeket, melyekkel rendelkeznek ? Mit csinál itt önnek egy kissé süket nagynénje. .. köhög , s csak ez akadályozza, hogy el ne aludjék? Önnek fiatal unokahúga nem jobban szeretne a tuileriák kertjében a napfényen szaladgálni, mintsem Droz dicséretei fölött ásítozni ? S ön nejének vidéki bácsikája viseltetik-e valódi érdekkel ezen academia iránt, melynek nem tagja Paul de Kock, az ő kedvencz írója ? S azért bátorkodom fölszólalni e sajnos visszaélések ellen, mivel az Institut ülési teremének 400 úgynevezett nyilvános széke nagyobb részint ily módon van elfoglalva. Míg a Mazarin palota bejárása egészen el volt borítva tudósokkal, tudományos férfiakkal , művészekkel, politikusokkal, diplomatákkal, kik itt a Szajna partján úgy bolyongtak, mint a Styx vizénél a vigasztalan lélekárnyak ; benn egy tuczat kis leányt láttam, kik babáikra gondoltak; vénasszonyokat, s szendergőket, kik többet bajlódtak az órakötelesével, mintsem MentalPanhpiMatával! S minthogy az Institutban szerencsétlenségre nem adnak ellenjegyeket, megtörtént, hogy azok, kik őszinteségökben s türelmükben, erejükből kifogyván, távoztak, nem engedhették át helyüket egy értelmes hallgatónak. Mindez oda megy ki, hogy itt nem elég, mint a színházban, pénzzel bírni, s annak erejével elkapkodni a helyeket, hanem jó lenne, hogy okos szabályzat által, volna gondoskodva ezen ülések hallgatósága egybealkotásáról, hogy a családi hiúságok s sziveskedések fölött elsőséget nyerjenek azon egyének s osztályok , melyeknek jelenléte valóban tiszteletesekké tenné a tapsokat; óhajtandó lenne ez mindnyájok s különösen az academia érdekében , melyről igy másnap négyszáz hang szólana valódi s eredmény dús tekintélylyel. De térjünk vissza az ülésre. Dél óta minden hely el volt foglalva. Két óra óta várakoztak. Az alatt a közönség egymást szemlélte, vizsgálta, szemüvegen át, s a nélkül, s a tömeg sürűdik; a szolgálattevő ajtónállók az asszonyságokat helyökre kisérik... Eszembe jut, hogy az Institut ajtónállói állomása apáról fiúra több nemzedék óta mindig a Pingard családban szállíttatik át örökség gyanánt; a Pingardok tanúi voltak a már többé nem létező halhatatlanok minden jelenlegi örökösei fölvételének. A hallgatóság között átalában igen kevés hírneves embert veszek észre; itt-ott látok néhány megbukott nagyságokhoz kötött neveket. Delessert-t, s Sylvain Dumont, Lajos Fülöpnek két magas állású volt hivatalnokát; a derék Baudin admirált, gr. Lamboissiéret. Az irodalom, köréből, Ponsardot, ki Ancelotnet vezette; Rollet, a bírálat egyik nagy mesterét; HO LAPSZEMLE. A Magy. Hírlap (febr. 21. sz.) sem hoz vezérczikket. Berlini levele a porosz miniszterelnök és a berlini polgármester közti súrlódásról szól. Az Értesítő (febr. 19. sz.) három régebb megkezdett czikkét folytatja, s egy negyediket kezd meg „Irodalmi levelek I.“ czím alatt. E levél a drámabíráló választmány eltöröltetése okát nem a színháznál, hanem az íróknál keresi, kik önmagukat isolálták a színpad érdekétől akkor, midőn azon elvet fogadák el, mikép a drámában a színi hatás nem valódi kellék. Indítványa tehát oda megy ki: vagy új elvek és új választmány, vagy régi elv mellett csak színész legyen a bíráló. A Hölgyfutár (febr. 20. sz.) hosszas novellái után a novellák azon zsebbeli fajából hoz, melyek a régi Athenaeumban „Franczia novellák“ ez. alatt oly kapósak valának. Czíme „Halott menyasszony,“ szerzője gr. Lázár Kálmán. A könnyű menetű kis mű, annyi nehézkes darab után, mint ködfátyolkép lebeg el szemeink előtt. A Presse (febr. 19. sz.) a vaspályák építése, s különösen az északi vaspálya terveiről értekezik. A kereskedelmi minisztérium azon határozatából, miszerint ezen pályavonal Bochnia felé tovább építését részvényeseknek engedi , mintegy kilátja mondatni a kormány azon elvét, hogy a birodalom minden vaspályáját magához váltani nem akarja; következőleg úgy látja, hogy Ausztria középrendszert akar fölállítani az angol és belga rendszer között, vagyis, sem azt nem akarja, hogy a vaspályákat kezéből merőbe kibocsássa, mint az angol, sem azt, hogy egészen kezébe öszpontosítsa, mint a belga kormány. A Lloyd (febr. 19. sz.) nem hoz vezérczikket. Tárczájában folytatja szép értekezését az angol kékharisnyás nőkről. Szerinte e században, hol a nők annyi tért fölfogtak a férfiak eddigi foglalkozása köréből , az angol nők mennek elől. Az angol megkívánja hölgyeitől, hogy ne csak regényeket, de tudományos könyveket is olvassanak; innen az angol hölgyeket férjeik nemcsak szeretik, hanem egyszersmind tisztelik. Ily elvek után kezdi sorolni az írónők sorát, kik között többen egész halom könyvet írtak. Az Ost-Deutsche Post (febr. 19. sz.) borult kedélylyel sejteti mintegy, hogy a német flottából bajosan lesz valami. Elmondja, hogy Poroszország ez ügyben visszavonja magát. Sajnálja, hogy Németország már soha se akar magának egy flottát, mely kereskedelmét a tengereken biztosítsa; fölhozza, hogy még e jelen század másod tizede vége felé is az északi tengeren megjelent tengeri rablókat az angoloknak kell e elűzni; s kérdi: azt hiszik-e, hogy ilyesmire soha se lesz szükség ? Mindent szeretne elmondani , mi nemzetét az ügy mellett lelkesítené. A Wanderer (febr. 19. sz.) az olasz viszonyok bonyolultsága felett elmélkedik. Szeretné, hogy Romát hagyná valahára már oda a franczia sereg, de míg Sardinia terjeszkedő politikájáról föl nem mond, az nem lehet. Szeretné, hogy helyreállana már valahára az olasz tartományok közti harmónia, hogy azután az olasz fejdelmek Ausztria befolyása alatt egy szövetséget köthetnének. De Palmerston biztató politikája a kedélyeket ott még mind izgásban tartja, s még az is baj, hogy, mit Metternich herczeg jónak látott, ezen kis státusok egyesítését, Francziaország és Anglia nem pártolja. HIVATALOS. A cs. k. közoktatási minisztérium a jogi osztályú államvizsgálati bizottmányhoz Karvassy Ágoston csk. egyetemi tanárt, s egyetértésben a cs. k. igazságügyminisztériummal kerületi főispánsági tanácsos Fogarassy János és Szabó Imre, továbbá, megyei törvényszéki ülnök Csacskó Imrét vizsgálati biztosokká 1852 év tartása idejére kinevezte.*“ FŐVÁROSI ÉLET. — Bécsi lapok szerint Albrecht főherczeg ő C3. kir. fensége a jövő hó első napjaiban fog visszatérni Budára, mikor is a kormányzást egészen átveendi; e tény, fontosságához illő különös ünnepély által fog emeltetni. — Nemzeti színházunknál erősen készülnek némely operai újdonságokra. Adni is fogják azok közül egyiket vagy másikat nemsokára, mely „nemsokára“ kifejezést úgy kell érteni, hogy „igen sokára.“ Ezen újdonságok közé tartozik „Torquato Tasso“és „Afanazia.“ Drámai újdonságok tanulásáról nem beszél a hír. Shakespearenek „Athénés Timon “-át egy év óta tanulják és készülgetnek színpadra hozni, alkalmasint készen lesznek vele két esztendő múlva. — A 20—26 éves ifjak összeiatása e városrészben elvégződött a nélkül, hogy valaki az összehratást házasság által igyekezett volna kikerülni. — A vaspálya-udvaron ismét szerencsétlenség történt e napokban. Egy napszámos oly veszélyes sérülést kapott mellén, hogy fölgyógyulásához kevés a remény. A budapesti lánczhíd folyó évi január hónapi jövedelme következő : gyalogok fizettek 7,808 ft 20 krt; különféle szekerek, teherszállítások stb. 6068 ft 54 kr; szarvasmarhákért 148 ft 30 kr; kisebb barmokért 59 ft 26 kr ; különböző italok , fogadékok 1134 ft 25 kr; különböző : 258 ft 45 kr. összesen: 15,478 ft. 20 kr. Tehát 1312 ft 32 krral kevesebb, mint a múlt évi januárhóban; 1631 ft 36 krral kevesebb, mint 1850-diki januárban. A lánczhíd megnyitása ótai összes bevétel I. évi január 31-éig tesz 604,965 ft 16 krt. E szerint e 802 napi időszak alatt átmetszőleges napi bevétel 754 ft 19 kr. A bölcsöde annyira el van már látva a szükséges bútorzattal, gyermeköltönyökkel, fehérneműekkel